Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-28 / 23. szám
1981. JANUÁR 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A tévé képernyője előtt Új műsorok premierje: lassan televíziónk kezdi beváltani az 1981-es ígéreteit, lám az elmúlt héten is több olyan program indult útjára, sorozatok, amelyek ha a témájukban távol esnek is egymástól, egy dologban valamelyest közösek. Már ami szándékait illeti: közelebb a mindennapi élethez, a hétköznapokhoz. közelebb a nézőhöz. Lehetőleg tehát olyan kérdésekről beszélni, amelyek nemcsak érdekesek, de egyben haszonnal is járnak a nézőnek, mert munkáját- életét megkönnyítendő, problémáinak megoldásához kan benne segítséget. Ha kicsit egyszerűbben fogalmaznék. azt mondhatnám: megnőtt a televízió szolgáltató kedve, amit az úgynevezett service-műsorok igazolnak a legérzékletesebben. Ablak Itt van mindjárt a kora esténként jelentkező Ablak, pénteken mutatkozott be, amely mondhatni leghétköznapibb szükségleteinkre „nyílik”. Egyébként címe nem a legszerencsésebb, mert nem fejezi ki igazán a tartalmát. De hát kit érdekel a cím, ha friss és valóban használható értesülésekhez juthatunk. Egyetlen hatalmas teremben igazán népes gárda. Újságírók, tévések. meghívott szakemberek munkálkodnak, valóságos információ-börze, hogy az adott pillanatban teljesen együtt lehessünk a világgal. Jó ötletnek bizonyult, hogy egyes esetekben például van-e hiánycikk a boltokban. a helyszínen győződtek meg az Ablak riportere' Nem másoktól szerzett információkkal próbálták egyszerűen megoldani feladatukat. Helyénvaló továbbá. hogy egyes ..beolvasztott” műsorok — Nyitott boríték stb. — közéleti szenvedélyességét továbbra is megőrizte. sőt tovább erősödött az Ablakban ez a hangvétel. Jó példaként említhető a lakásbeköltözéssel egvütt- járó bürokrácia szemléletes bemutatása. Egy dologra azonban feltétlenül ügyelni kellene, hogy tartozzék ez a televíziós service a gyorsan mozgó, dinamikus szerkezetű műsorok közé. Adja visz- sza valóban egv szerkesztőség belső ritmusát, és ne engedje. hogy akár egv-egv hosszabb lélegzetű, terjengős magyarázgatás következtében „leüljön”. Az utak állapotáról szóló jelentés például bizonv bőbeszédű volt. És még több közvetlen kapcsolatot a külvilággal, hogy nz Ablakra érdemes lépvén minél több nézőnél* odafigyelnie. Randevú Újdonság a Randevú is, jóllehet egy régebbi műsor nyomdokain jár. és a nagy sikerű Ötszemközt babérjaira pályázik. Találkozó érdekes emberekkel, de hozzáteszem. találkozó kedvenc riportereinkkel is. s ez már új elem, ugyanis egymás után következnek majd a tévé legismertebb munkatársai. Elsőként Szegvári Katalint láthattuk. aztán jön majd Róbert László. Sugár András és így tovább. Azt hiszem, ez új varázst kölcsönöz az egyébként továbbra is emberközpontú műsornak. Mert ahogy első alkalommal is tapasztalhattuk. amikor Szegvári Katalin dr. Hermann Imrét faggatta az égési sebeket gyógyító „csodaszer” sorsáról, azért a találmány körüli bonyodalmak mellett izgalmas emberi problémák kerültek felszínre. Szépen, lassan, ahogy kavicsos medrében a patakocska csörgedez, el-elakadván egv pillanatra a- gondolat is. hogy azután még kristálytisztábban vigyen az útia. Hermann Imre keveset szólott. és tömören fogalmazott. mintha megtanulta volna, hogy mondani csak annyit érdemes, amennyi feltétlenül szükséges. Ez persze hozzátartozik nemcsak az üzletkötő szakember diplomáciájához. de alighanem általános emberi receptként is elfogadható. Kissé nehézkesen indult vele a diskurzus, apró jelentéktelen cselekedetekkel, de mint utóbb kiderült, e különös és érdekes ember bemutatásának dramaturgiájához pontosan illett ez a „fészkelődés”. Ettől sajátos ízt kapott a Randevú. Nyilván, egy másiknak majd más lesz a megkülönböztető jegye, azon belül, hogy e randevú alapjában két ember megbeszélt időben való találkozása. Minek akkor hozzá egy harmadik? Ezúttal Kézdy György színművész asszisztált, illetve olvasott fel egyet-egyet Hermann Imre verseiből. A társaság harmadik tagjának kétségtelen, ennél nagyobb szerepe is lehetett volna, de ilyen formában is funkciója van egy harmadiknak, vagy akár egy negyediknek is. A négyszemközti beszélgetés zártságát kellemesen oldja, mintegy társasági esemény- nyé avatja. Téli esték Jóestét Csákvár, jóestét Jászalsószentgyörgy! Így köszöntött rá -a televízió két egymástól távol eső falura — Csákvár a Dunántúlon, a Vértes tövében található, Alsószentgyörgy meg az Alföldön. a Zagyva folyásánál — abban a sorozatban, amely a Téli esték címet kapta. Régi óhaj teljesült, hiszen a falusi élet mitagadás nem gyakori szereplője a képernyőnek, legfeljebb egv-egy riport erejéig, de összefüggő. egész estét betöltő programra ebben a témakörben jóformán nem is emlékszem. Tehát csak örülhetünk, hogy a kamerák „eltaláltak” a falura is. Örömünk azonban nem lehet teljes, a kedd esti premier ugyanis nem valami fényesen sikerült. Már az is elgondolkodtató, hogy miért a „kevesek csatornáján” került sor erre a „falujárásra”, mikor a másodikat éoo faluhelyen nem tudják teljes- értékűen fogni. A másik kérdés, hogy miért éppen erre a két községre esett a választás, talán mert elég messze vannak egymástól. A több mint kétórás adásból ugyanis más szempont, vezérlőelv nem derült ki. s az imént nem véletlenül csúszott rá a toliam a faluiárás kifejezésre. Major Sándor és Pintér István szerkesztő, valamint Varga János műsorvezető láthatóan e mezőgazdasági riportműsor valamiféle bővített kiadását tervezték meg. és valóban meghitt téli estékbeli falusi beszélgetések helyett afféle falupanorámát kívántak adni. Jellemző, hogy hangulatuk. varázsuk igazán azoknak a riportoknak, részleteknek volt. amelyekben a falusi ember világát ismerhettük meg közvetlenül, azaz az egyszerű emberekkel történő beszélgetéseknek. Színes és kellemes például a iászalsószentsvörgyi csizmadiamesterrel készített beszélgetés. többet árult el a világ változásáról és válto- zandóságáról. mint sok c—'>b már-már protokollárisnak ható részlet, akár az asztalhoz ültetett gazdasági v°7°tők meglehetősen száraz nyilatkozatai is. Ha jól emlékszem. az alsószentgvörgvi nló^ános mondta, hogy ő azért szeret falujában élni. mert n°mcsak azt tudia. ki hol lakik, hanem azt is. kiben, mi lakik. Ha érdekesebbé. vonzóbbá, bensőségesebbé at-ar válni a Téli esték. akkor ez utóbbit akár mottóiául is választhatja: keresni-kutatni. hogy a falusi emberekben valóban mi is lakik. Ezért érdemes az ország legtávolabbi csücskét is felhajtani. V. M. Második éve van zeneoktatás az öcsödi művelődési házban. Elég kevés a Jelentkező, jelenleg hét gyermek tanul zongorázni. Képünkön a szolfézst gyakorolják A Járműjavítóban Német nyelvtanfolyam kezdőknek A nagy érdeklődésre való tekintettel a szolnoki MÁV Járműjavító művelődési házának és a TIT megyei szervezetének közös szervezésében német nyelvtanfolyamot indítanak kezdők számára február elején. A tanuláshoz szükséges könyveket, jegyzeteket a TIT biztosítja, nyelvtanárról is a megyei szervezet gondoskodik. A foglalkozásoknak az üzem művelődési háza ad otthont. A néhány nap múlva kezdődő tanfolyamra a Járműjavítóból eddig tizenöten jelentkeztek, de a környező üzemek dolgozóinak és a környéken lakóknak a jelentkezését is várják. Ifjúságpolitikai műsorok Aktuális ifjúságpolitikai kérdésekkel foglalkozó műsorokat sugároz a közeljövőben a televízió. A fiatalok estje, amely a KISZ kongresszusi levele kapcsán fó- rumszerűen vitat meg időszerű témákat az eddigi gyakorlattól eltérően márciusban az 1-es csatornán jelentkezik, az illetékes vezetők a stúdióban válaszolnak a fiatalok felvetett kérdéseire. Párviadal címmel vetélkedősorozat kezdődik a képernyőn tavasszal. Az Öt adásban két-két fiatalember köz- gazdasági, számviteli, népművelői, egészségügyi kérdésekről vitatkozik. Ismét megrendezi a televízió a Riporter kerestetik vetélkedőt. Az októberben képernyőre kerülő, tehetségkutató adásokban kiemelkedően szereplők a TV különböző műhelyeiben riporter, műsorvezető és szerkesztő munkatársakként tevékenykedhetnek majd. Jelentkezhetnek mindazok a KISZ-korú fiatalok, akik főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkeznek, s vonzódnak a mikrofonos, a kamerás világhoz, a televíziós munkához. Tanítók a közművelődésben Az iskolai könyvtárak helyzete Országos szakmai tanácskozás a Jászberényi Tanítóképző Főiskolán Tegnap délelőtt a tanítóképző főiskolák közművelődési tanszékeinek részvételével országos szakmai tanácskozás kezdődött a Jászberényi Tanítóképző Főiskolán. Fábián Zoltán, a vendéglátó főiskola főigazgatója megnyitó szavai után Bakos István, a Tudományszervezési és Informatikai Intézet főmunkatársa. Békés Zoltán, a Társadalomtudományi Intézet főmunkatársa és Inkei Péter, a Művelődési Minisztérium osztályvezetője a faiskolákat érintő társadalomtudományi kutatások főbb területeit ismertették. Mrenáné Szakálos Ilona, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola közművelődési tanszékének vezetője A hallgatók felkészülése a gyakorlatra címmel tanulmányt ismertetett. A téma elemzése során kitért azokra a gondokra, amelyek hátráltatják a leendő tanítókat a köz- művelődési ismeretek jobb elsajátításában. Ma előadásokkal, szekcióülésekkel folytatódik az országos szakmai tanácskozás. Kormos Sándor, a Művelődési Minisztérium főosztály- vezetője A tanítók szerepe a közművelődésben címmel tart előadást. Kopácsy Béla a jászberényi főiskola főigazgató-helyettese szintén ebben a témakörben mondja el korreferátumát. — Meggyőződésem, hogy a tanítóknak elsődlegesen az iskola falain belül, az eddig kialakult szervezeti formák között és nem azon túl kell hatékonyabbá tenni közművelődési munkáját. Mégpedig úgy, hogy a társadalmi, közművelődési hatások, információk iránti fogékonyságra, nyitottságra neveljen. A jó tanító az iskolai és iskolán kívüli munkájában alkalmazza és megkedvelted azokat a formákat,- amelyökkel a terület művelődési otthonaiban találkozhatnak tanulói. Ha a tanító az első osztályosok beiskolázásának teljességéért dolgozik, küzd a lemorzsolódás ellen, ha jól felismeri az adottságokat, képességeket, — közművelődési feladatokat lát el. Ugyanúgy akkor is, ha szoros emberi kapcsolatokat épít ki osztálya és a termelőüzemek között, ha kiaknázza a kapcsolat pedagógiai lehetőségeit, ha munkájával segíti, hogy a szülők értékrendjében megfelelő szintre kerüljön a műveltség — ezekről a kérdésekről kívánok szólni — többek között a korreferátumban — válaszolta kérdésünkre Kopácsy Béla. Hallotta már? Ismeretterjesztő fülszövegek A legenda szerint Brahmá. az ind mitológia főistene a ...sem-1 | miből” teremtette a nőt. Miután megalkotta a férfit, semmije sem maradt. Ezért a méh zümmögését és a gálám tur- békolását, a napfény csöndjét, a felhő mélabúját és a szél szeszélyességét. a nyúl félénkségét és a páva hiúságát, a virág törékenységét és a gyémánt keménységét, a méz édességét és a tigris kegyetlenségét,, a tűz forróságát és a hó hidegségét, a szarka fecsegését. a daru képmutatását és a gólya hűségét ötvözte asszonnyá. Gyakorló férjként — több évtizedes tapasztalat alap ián — a szél szeszélyességét. a szarka fecsegését meg a gyémánt keménységét aláírom, de ! a nyúl félénkségét két- \ ségbevo-nom. Az emelke- j dő válási statisztika pedig azt bizonyítja: a gó- lva hűségével — vigyázat, költöző, vándorló madár! — itt-ott baiok vannak! O. Nagy Gábor: Mi fán terem? című kötetéből való az alábbi idézet: „A legismertebb babonák közé tartozik, hogy kártyán elsőnek nyert vagy a vásárban először kapott pénzt megköpködik. és aÄ mondják: Apád, anyád ide jöjjön!” Napjainkban kiszélesedett e mondás jelentés- tartalma. Egyre többször pedagógusok, jogászok, rendőrök mondják csavargó életmódot folytató. veszélyeztetett körülmények között élő vagy elhagyott gyerekeknek. A rómaiaknál az olykor több évtizedes katonai szolgálat során a tisztek és a legénységi állományú katonák megszokták a hosszú gyaloglásokat. Hadrianus császárról feljegyezték: ha utazásai közben katonai tábort keresett fel, a menetelő légionáriusokhoz csatlakozott, és teljes fegyverzetben napi húsz mérföldet gyalogolt. Lelki szemeimmel már látom az USA hadügyminiszterét. amint Európa országútiam Lisszabontól Ankaráig napi húsz mérföldet gyalogol. hogy meglátogassa a kontinensre telepített amerikai tám.aszponto-l kát. S amelyikhez nyugdíjba vonulásáig nem jut el, azt felszámolják. Állítom, ezzel a módszerrel gyorsabban megoldódnia a leszerelés. Végh Antal írja 1976- ban megjelent Északi utakon című kötetében: „Stockholmban mondják, hogy nálunk, itthon, a reklám- és az árupropaganda egyenlő a nullával. De nem lesz egyenlő a nullával sokáig, mert állítólag az illetékesek már tárgyalnak egy nagy svéd reklámirodával. hogy nálunk is szervezzék meg a korszerű reklámmunkát. Ha ebből viszont itt is az lesz. hogy a reklám miatt 20—40 százalékkal kerül az áru többe, akkor megette a fene...” Nem tudom, megérkez- tek-e már a svéd reklámszakemberek d° a-m az. eayes árucikkek 20 —40 száza'ékos áreme1- k°dését illeti, azzal már egyenesben vagyunk! Kiss György Mihály A könyvtári szekcióülésen — ugyancsak ma Csulák Mihály, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum főmunkatársa A könyvtári szakkolégium és az iskolai könyvtárak címmel tart előadást. A témához Janó János, a főiskola közművelődési tanszékének adjunktusa is korreferátumot fűz. Öt is arra kértük, foglalja össze mondandója főbb megállapításait. — Az iskolai könyvtárak helyzete, állapota megdöbbentő szélsőségeket mutat — ehhez a szervezeti, szakmai irányítási feladatok megoldatlansága is hozzájárul. Hogy milyen szélsőségek tapasztalhatók? A legkedvezőtlenebb: az iskolai könyvtár hiánya. A legkedvezőbb: az Országos Oktatástechnikai Központ veszprémi bázisiskolájában kialakított, médio- tárrá bővült iskolai könyvtár. E két véglet között igen változatos a kép. Van könyvtára ugyan laz iskolának, de elhelyezési gondok, személyi okok miatt nem használható; a könyvállomány elavult, esetlegesen összeállított, — szakmailag az elemi szintet sem üti meg. De a legmegdöbbentőbb talán nem is az, ha nincs iskolai könyvtár, hanem az, amikor van, de biztonsági zárral állandóan zárva tartják a szekrényeket. összegezve: úgy tűnik, csak az iskolák kisebb része tudja — jelenleg legalábbis — önállóan megfelelő színvonalra emelni a könyvtárat. Ezért is kell szerencsésnek tartanunk azokat a formákat, ahol a közművel- lődési és az iskolai könyvtárak szoros együttműködése valósul meg. Az egyik ilyen forma az iskolai könyvtárak központosított könyvellátása a közművelődési könyvtár közreműködésével. Ezt a .megoldást Törökszentmikló- son alkalmazták először, de már Győrben, Hatvanban is bevezették. Jó megoldás a közművelődési gyermek- könyvtár összevonása az iskolai könyvtárral az iskola épületében. Erre Jászfény- szarun van példa, örvendetes, hogy lassan terjedőben van egy komplex intézmény- rendszer, aminek szoros része a könyvtár. Az ismertetett formákról, módszerekről a szakemberek véleménye méa nem egységes, de hasznosságuk vitathatatlan. Ne feledjük azt a tényt, amiből fejtegetésünkben kiindultunk: az iskolai könyvtárak tetemes- hányada nincs olyan szakmai állapotban, ami lehetővé tenné az új tantervi követelmények kielégítését. A szakmai tanácskozás Földiák András, a Népművelési Intézet osztályvezetője tájékoztatójával ma fejeződik be. T. C.
