Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-27 / 22. szám

1981. JANUÁR 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Bővíti áruválasztékát a tiszafüredi Sztár áruház. Az új cipőosztályon gyermek-, lányka- és női cipők gazdag választékát kínálják a vásárlóközönségnek A farkaslyuki bányaüzemben a közelmúltban helyezték üzembe az EHOR SB—40 típusú önjáró rakodógépet, amely nagymértékben könnyíti az elővájáson dolgozók munkáját. A fürge, könnyű, kis helyen fordulékony géppel elsősorban a tektonikai- lag zavart mezőben dolgoznak. Augusztustól az északi mező 5-ös szalagvágatában háromszáznegyven métert haladtak előre. A képen: elővájáson Középpontban a Szoftver Számítástudományi konferencia Majd a föld alá süllyedtem, amikor a 17 éves nagyfiam megkér­dezte, miért járok kismamaruhában. Lehajtottam a fejem, s mond­tam neki, hát csak azért, kisfiam, mert szaporodunk. Most meg? Ani­tát mindenki dédelgeti, a fiam és a nagylányom is azt mondja, men­jünk csak dolgozni, anyu, mindent veszünk a kicsinek! Már sokal- lom a kényeztetést. __Hatan a házban__ M egkezdődött tegnap az akadémia székházában a III. országos számítástudományi konferencia. A háromnapos eseményen 200 hazai szak­ember mellett 14 ország 80 külföldi mérnöke, matemati­kusa is részt vesz és félszáz előadás hangzik el a számí­tástudomány aktuális kérdé­seiről. Az első napi plenáris ülés 17 előadása során kirajzoló­dott a számítástudományban az utóbbi években tapasztal­ható súlyponteltolódás: ma már nem a gépek tervezé­se, megalkotása, hanem a korszerű gép alkalmazási le­hetőségeinek bővítése foglal­koztatja leginkább a szak­embereket. Szaknyelven szólva középpontba került a Szoftver, azaz a gépi progra­mok készítése. A konferencia ma folytat­ja munkáját Negyedmillió újításért A tévétoronnyal szemben, a Virág utcából nyílik a Zalka Máté utca. Nyáron gyönyörű lehet a sok új, kertes családi ház. Télen ki­csit kellemetlen, hogy még csak az utca egyik oldalára jutott járda. De a nincs nagy úr, még egy villasor­nak beillő faluszélen is. A nyolcas számú ház ud­varán, melegítés, kerek arcú fiatalasszony kapkodja le a szárítókötélről az inkább fa­gyó. mint száradó ruhákat. Mondja, hogy jó helyen járok, ha Deim Mihályékat keresem. A férje ugyan dol­gozik. bent a Tisza Cipő­gyárban, az ipari tanuló nagyfia is, a nagylány Szol­nokon a kereskedelmi szak­munkásképzőben. a kislány a helyi általánosban van. — Ketten vagyunk itthon, ahogy szoktunk napközben. A tágas, két és félszobás családi ház első szobájában Anita álmosan álldogál a kerek járókában. Nem mesz- sze tőle olajkályha ontja a meleget. Nyitva a belső szo­ba ajtaja is. — Egész nap fűtök, ezzel a kályhával a két szobát melegítem. így is rengeteg olaj kell, hosszú ez a tél. Ugye, ahol hatan élnek, ott a sok is kevés. És Anita ti­zennégy hónapos — képzelje éppen pirosbetűs ünnepna­pon. 1979. november hete­dikén született — szeretnék vele itthon maradni három évig. Nagyon nehéz, mert ezt a szobabútort még tör­leszti ük az OTP-nél, de majd csak könnyebb lesz. A nagyfiam harmadéves gép­szerelő-tanuló. Most ver­senyre készül, ha az első három között végezne, fél évvel korábban felszabadul­na, ő is hozná a fizetést. Az uram a garázsban dolgozik a gyárban. Darabáruátvevő a beosztása, de amolyan mindenes szállítómunkás. Jár targoncán is, csomago­kat szállít a gyárban. Négy­ezer forint fizetést hoz haza. Az ablak előtt ülünk két kényelmes karosszékben, szép dohányzóasztalnál. Deimné, Erzsiké, az asztalra néz. nevet. — Ahol négy gyerek van. s nagyobbak már, ott nem­csak a konyhaasztal' fontos, a szobai is. Ezen az aszta­lon szoktam a pénzt osztani. Hozza a fizetést a férjem, mellé teszem a három gye­rekre járó családi pótlékot (a nagyfiú már betöltötte a tizennyolcadik évét, azért csak háromra kapunk) és a gyermekgondozási segélyt, az 1250 forintot. Akkor a két gverek is mellé teszi az ösztöndíját — a fiam négy­százat. a lány kétszázat. Egvütt van a család ilyen­kor. s látom, a gyerekek sze­retik tudni.' hogy a soknak tűnő pénz mire megy el. Az OTP az első: a bútorrészlet, meg a két nagyobbnak eav- egy százas az ifjúsági be­Befejeződtek a népfront- küldöttértekezletek Megbeszélés-sorozat a kongresszusi küldöttekkel A Bólyi Kombinát har­minc éves fennálása óta most fizették ki a legmaga­sabb díjat egyetlen újításért: több mint negyedmillió fo­rintot. A tizenhárom tagú, mérnökökből és szakmunká­sokból álló, újító közösség újszerű szárítórendszert al­kotott a bólyi Vetőmagüzem — az ország legnagyobb ve­tőmagfeldolgozó üzeme — számára. Ez a hasonló ter­ményszárítókhoz képest lé­nyegesen hatékonyabban működik, kevesebb energiát fogyaszt és ami a legfonto­sabb: segítségével jobb mi­nőségű vetőmagot lehet elő­állítani. A termelést segítő mozgal­mak közül a legdinamiku­sabban az újítómozgalom mint a szocialista munkaver - seniy sajátos ágazata fejlő­dött a kombinátban. A most zárult ötéves terv időszaká­ban — az erkölcsi-anyagi ösztönzőrendszer módosítása nyomán — az újító dolgozók száma háromszorosára, az elfogadott újítások száma pedig hétszeresére nőtt Boly­ban. Az öt év alatt beneve­zett újítások gazdasági hasz­na 23 millió forint volt, meg­felel egy kisebb termelési ágazat eredményének. Jel­lemző értékükre, hogy az 1980. évi országos mezőgaz­dasági és élelmiszeripari ki­állítás újítási nagydíját is bólyiak kapták, az agroké­miai tárházak újszerű betá­roló technológiájának meg­alkotásáért. körben zajlottak. A sok tíz­ezer felszólaló felelősen be­szélt a szocialista építőmun­ka eredményeiről és gond­jairól, tervekről, köztük a tár­sadalmi munkaaikciókról, az életmódról és az életkörül­ményekről a lakóhelyi moz­galmi munkáról. Szóba ke­rülitek azok a közérdekű észrevételek is, amelyek az elmúlt évi tanácsi és ország- gyűlési képviselői választáso­kat megelőző gyűléseken ve­tődtek fel. A nyílt, őszinte légkörben lezajlott fórumo­kon az MSZMP XII. kong­resszusának határozatait és a Népfront választási , felhí­vásában leírtakat vállalva a megvalósítás helyi konkrét lehetőségeit, féladatait ele­mezve választották meg az idei első negyedévben sorra kerülő VII. kongresszus kül­dötteit Minderről a Hazafias Nép­front Országos Tanácsánál tájékoztatták az MTI mun­katársát, s elmondották: a mozgalom munkájához a kö­vetkező fél évtizedre irányt mutató legmagasabb fórum­ig hátralévő hetekben egy pillanatra sem szünetel a munka. A következő napok­ban az országos titkárság tagjai a megyékbe látogat­nak, ahol találkoznak az ott megválasztott kongresszusi küldöttekkel. Az eszmecse­réken a kongresszus három vitaanyagához a küldöttérte­kezleteken elhangzott véle­mények, észrevételek összeg­zése mellett szót váltanak majd az Országos Tanács­nak az elmúlt időszak moz­galmi munkáját mérlegelő írásos jelentéséről is, tehát mindazokról a kérdésekről, amelyek várhatóan a nép­front helyi és országos- tevé­kenységét értékelve majd a kongresszuson is szóba ke­rülnek. tétbe. Tudom, hogy nem lesz majd sok, de valami mégis, s ha keresnek, megtoldhat- ják. Szóval ott hagytam ab­ba. hogy osztok, szorzók. A gyerekeknek autóbuszbérlet kell, a kislánynak Szolno­kig. a fiamnak Kunszent- mártonba, ott van a gépsze­relők iskolai oktatása, a gyárban a gyakorlati. Végül is. két hétre általában 2 ezer 300 forint marad ha­tunkra. Ebből én minden nap főzök, s a kiskert leg­feljebb a leveszöldséget ter­mi meg, a három almafa az őszön két láda termést adott, de az is valami. Mint ahogy annak is örülök, ha a pár tyúkom fészkében tojást lelek. Ma is gyorsan elhasz­náltam, krumplilevest főz­tem, túrósgombóccal, szere­tik nagyon a gyerekek. A lakás ragyog, szégyel­lem a havas, vizes csizmám a tükörfényes parketten, a szép szőnyegen. Nézem a vi­rágokat az ablaknál. Erzsiké elfogja a pillantásom, s sza­badkozik, kicsit poros a levelük, dehát ma mosott, nem ért rá a főzés-mosás mellett letörölni. — Amit ebben a házban lát, az mind, de mind rész­letes akcióban a miénk. Mindig elterveztem, hogy most mi kell, aztán össze­gyűjtöttem a készpénzbeug­rót, s fizetem a részleteit, így most ez a bútor megy le lassan. Hiszen ha tudtam volna előbb Anitáról, nem mentem volna bele! Csak­hogy nekem is meglepetés volt. Akkor még nem töl­töttem be a negyvenediket, és hiába kértem, azt mond­ták: lakás van, jók a csalá­di körülmények, meglátjuk, öröm lesz a későn érkező gyerek. Nem mondom, néha már rászólok a nagyokra, ne kényeztessék, ne kapkodják örökké a karjukba, mert el­rontják, de hiába. A férjem igaz, a két lány után fiúban reménykedett, dehát László fiam Éva és Erzsébet után ismét lányunk született. No. ő Anita lett, hadd legyen már ritkább név is. A gyerek a járókában szépen ívelt szemöldöke. „seDrűs” szempillája alól egyre álmosabban tekintget ránk. — Ilyenkor körbetolom párszor az utcában, kell a levegő neki is — magyaráz­za az anyja, de Anita akkor már a karjában félig fekve, félig ülve. ujját szájában feledve alszik. — Nem hiányzik a gyár? — Jai. ne is mondja! — A szeme könnybelábad, s egyszuszra meséli, hogy ti­zenhat éves kislányként, Öcsödről jött ide a Tisza Cipőgyárba a kenyerét ke­resni. És azóta mindig mun­kás volt. legutóbb a 311-es műhely aljakörén. — Én a gyárat mindig tiszteltem, becsültem. Nem bántam meg. hogy Öcsödről A hét végén befejeződtek a megyei küldöttértekezle­tek, s ezzel véget ért a Haza­fias Népfront közelgő VII. kongresszusát előkészítő, ta­valy október 15-én kezdődött időszak, amelynek során több ezer településen válasz­tották meg a HNF helyi bi­zottságait. idejöttem. Pedig az elején se volt könnyű. Először ro­konoknál laktam, majd a munkásszálláson, aztán, hogy Mihállyal összeházasodtunk, megint egy rokonnál kap­tunk egy kis szobát, szíves­ségből. Már a házasságkö­téskor azt mondtuk, nekünk házunk lesz! Hamar meg­vettük — fia hiszi, ha nem 3 ezer 600 forintért — ezt a százötven négyszögölet, amin a ház áll. Aztán kap­tunk — akkor már egy gye­rek. Lacikám megvolt — OTP-kölcsönt. 58 ezer forin­tot. És minden szabad időnk­ben építettünk. Nem tudom mennyit ér most, talán nem is fontos, mert amíg élünk, az otthonunk lesz. S gyorsan hozzáteszi, most sincsenek dolog nélkül a szabad idejükben. Már há­rom éve, hn<*y egy-egy hold hagymaföldet vállalnak Rá- kócziújfaluban. ~ A gyerekek is dolgoz­nak, mert tudják, hogy a hagymaföldért kapott pén­zen öltözködünk, vagy olyan drágább dolgot veszünk, ami mind a hatunknak jó. Ezt a magnót a gyerekek ta­valyelőtt a hagymával ke­resték. Az előszobából beköszön a nagyfiú. A családfő most fordul be az utcába. Lassan együtt lesznek mind a ha­tan. A falugyűlések, a községi, a városi és megyei küldött- értekezletek jó politikai lég­I Keddi jegyzetünk"! Országos mezőgazdasági könyvhónap Pénteken délelőtt Túr- kevén a Vörös Csillag filmszínházban tartják a 24. mezőgazdasági könyv­hónap országos megnyi­tóját. Az ünnepi ese­mény jelentőségét nagy­szabású könyvkiállítás növeli, a Mezőgazdasági Könyvkiadó „gyűjtemé­nyes” tárlata azt igyek­szik bemutatni, hogy a mezőgazdasági tudomá­nyok művelői, a tudomá­nyos ismeretterjesztést vállaló agrárszakembe­rek az írott szóval mi­lyen segítséget adtak a fejlettebb agro- és zoo- technikai módszerek fej­lődéséhez. De úgy hisz- szük — amikor a mező- gazdasági szakirodalom jelentőségéről írunk — többről van szó, mint egyszeri ünnepi alka­lomról, amelyben beje­lentik, hogy ennyi és ennyi új szakkönyvvél kezdődhet a könyvvásár. Többszörös számadásra is jó ez az alkalom. A hazai mezőgazdasági könyvkiadás is „meg­mérheti” önmagát. Kü­lön elemzést és mélta­tást érdemelne az a fel- becsülhetetlen értékű munka, amelyet a szak­kiadó végzett az elmúlt évtizedekben. Ügy hisszük a magyar mezőgazdasági könyvki­adás eredményességét növény- és állattenyész­tésünk színvonala mutat­ja legkifejezőbben. Mert akármilyen közhely ez­úttal is meg kell állapí­tanunk: hiába volna a legkitűnőbb vetőmag, a legcélszerűbb tenyészál­lat, a legmodernebb gép, ha a termelést, a te­nyésztést végző emberek szaktudása nem felelne meg a szákmai követel­ményeknek. A szaktu­dást viszont — az agrár­értelmiségiek értő irá­nyításával — a szak- könyvek segítségével szervezték meg a mező- gazdasági dolgozók. S éppen mezőgazdasági kultúránk a legjobb bi­zonyíték, hogy milyen érdeklődéssel és haszon­nal tanult a föld népe, s fordította szaktudását a fejlett mezőgazdasági termelés javára. A számok sokat mon­danak: az elmúlt három évtizedben a Mezőgazda- sági Könyvkiadó — eb­ben természetesen nem szerepel más kiadó ered­ményessége — 11 ezer kiadványt jelentetett meg, összesen 34 millió példányban. Az idei mezőgazdasági könyvhónapra a külön­böző kiadók 43 művel jelentkeztek, s ezeket 400 ezer példányban juttat­ják el a „fogyasztókhoz” vagyis — a könyvter­jesztőkön keresztül az olvasókhoz. A mezőgazdasági könyvhónap országos megnyitójának Túrkeve ad otthont, az első ma­gyar város, ahol a mező- gazdaság szocialista át­szervezését befejezték. T. L.

Next

/
Thumbnails
Contents