Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-27 / 22. szám
1981. JANUÁR 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Bővíti áruválasztékát a tiszafüredi Sztár áruház. Az új cipőosztályon gyermek-, lányka- és női cipők gazdag választékát kínálják a vásárlóközönségnek A farkaslyuki bányaüzemben a közelmúltban helyezték üzembe az EHOR SB—40 típusú önjáró rakodógépet, amely nagymértékben könnyíti az elővájáson dolgozók munkáját. A fürge, könnyű, kis helyen fordulékony géppel elsősorban a tektonikai- lag zavart mezőben dolgoznak. Augusztustól az északi mező 5-ös szalagvágatában háromszáznegyven métert haladtak előre. A képen: elővájáson Középpontban a Szoftver Számítástudományi konferencia Majd a föld alá süllyedtem, amikor a 17 éves nagyfiam megkérdezte, miért járok kismamaruhában. Lehajtottam a fejem, s mondtam neki, hát csak azért, kisfiam, mert szaporodunk. Most meg? Anitát mindenki dédelgeti, a fiam és a nagylányom is azt mondja, menjünk csak dolgozni, anyu, mindent veszünk a kicsinek! Már sokal- lom a kényeztetést. __Hatan a házban__ M egkezdődött tegnap az akadémia székházában a III. országos számítástudományi konferencia. A háromnapos eseményen 200 hazai szakember mellett 14 ország 80 külföldi mérnöke, matematikusa is részt vesz és félszáz előadás hangzik el a számítástudomány aktuális kérdéseiről. Az első napi plenáris ülés 17 előadása során kirajzolódott a számítástudományban az utóbbi években tapasztalható súlyponteltolódás: ma már nem a gépek tervezése, megalkotása, hanem a korszerű gép alkalmazási lehetőségeinek bővítése foglalkoztatja leginkább a szakembereket. Szaknyelven szólva középpontba került a Szoftver, azaz a gépi programok készítése. A konferencia ma folytatja munkáját Negyedmillió újításért A tévétoronnyal szemben, a Virág utcából nyílik a Zalka Máté utca. Nyáron gyönyörű lehet a sok új, kertes családi ház. Télen kicsit kellemetlen, hogy még csak az utca egyik oldalára jutott járda. De a nincs nagy úr, még egy villasornak beillő faluszélen is. A nyolcas számú ház udvarán, melegítés, kerek arcú fiatalasszony kapkodja le a szárítókötélről az inkább fagyó. mint száradó ruhákat. Mondja, hogy jó helyen járok, ha Deim Mihályékat keresem. A férje ugyan dolgozik. bent a Tisza Cipőgyárban, az ipari tanuló nagyfia is, a nagylány Szolnokon a kereskedelmi szakmunkásképzőben. a kislány a helyi általánosban van. — Ketten vagyunk itthon, ahogy szoktunk napközben. A tágas, két és félszobás családi ház első szobájában Anita álmosan álldogál a kerek járókában. Nem mesz- sze tőle olajkályha ontja a meleget. Nyitva a belső szoba ajtaja is. — Egész nap fűtök, ezzel a kályhával a két szobát melegítem. így is rengeteg olaj kell, hosszú ez a tél. Ugye, ahol hatan élnek, ott a sok is kevés. És Anita tizennégy hónapos — képzelje éppen pirosbetűs ünnepnapon. 1979. november hetedikén született — szeretnék vele itthon maradni három évig. Nagyon nehéz, mert ezt a szobabútort még törleszti ük az OTP-nél, de majd csak könnyebb lesz. A nagyfiam harmadéves gépszerelő-tanuló. Most versenyre készül, ha az első három között végezne, fél évvel korábban felszabadulna, ő is hozná a fizetést. Az uram a garázsban dolgozik a gyárban. Darabáruátvevő a beosztása, de amolyan mindenes szállítómunkás. Jár targoncán is, csomagokat szállít a gyárban. Négyezer forint fizetést hoz haza. Az ablak előtt ülünk két kényelmes karosszékben, szép dohányzóasztalnál. Deimné, Erzsiké, az asztalra néz. nevet. — Ahol négy gyerek van. s nagyobbak már, ott nemcsak a konyhaasztal' fontos, a szobai is. Ezen az asztalon szoktam a pénzt osztani. Hozza a fizetést a férjem, mellé teszem a három gyerekre járó családi pótlékot (a nagyfiú már betöltötte a tizennyolcadik évét, azért csak háromra kapunk) és a gyermekgondozási segélyt, az 1250 forintot. Akkor a két gverek is mellé teszi az ösztöndíját — a fiam négyszázat. a lány kétszázat. Egvütt van a család ilyenkor. s látom, a gyerekek szeretik tudni.' hogy a soknak tűnő pénz mire megy el. Az OTP az első: a bútorrészlet, meg a két nagyobbnak eav- egy százas az ifjúsági beBefejeződtek a népfront- küldöttértekezletek Megbeszélés-sorozat a kongresszusi küldöttekkel A Bólyi Kombinát harminc éves fennálása óta most fizették ki a legmagasabb díjat egyetlen újításért: több mint negyedmillió forintot. A tizenhárom tagú, mérnökökből és szakmunkásokból álló, újító közösség újszerű szárítórendszert alkotott a bólyi Vetőmagüzem — az ország legnagyobb vetőmagfeldolgozó üzeme — számára. Ez a hasonló terményszárítókhoz képest lényegesen hatékonyabban működik, kevesebb energiát fogyaszt és ami a legfontosabb: segítségével jobb minőségű vetőmagot lehet előállítani. A termelést segítő mozgalmak közül a legdinamikusabban az újítómozgalom mint a szocialista munkaver - seniy sajátos ágazata fejlődött a kombinátban. A most zárult ötéves terv időszakában — az erkölcsi-anyagi ösztönzőrendszer módosítása nyomán — az újító dolgozók száma háromszorosára, az elfogadott újítások száma pedig hétszeresére nőtt Bolyban. Az öt év alatt benevezett újítások gazdasági haszna 23 millió forint volt, megfelel egy kisebb termelési ágazat eredményének. Jellemző értékükre, hogy az 1980. évi országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás újítási nagydíját is bólyiak kapták, az agrokémiai tárházak újszerű betároló technológiájának megalkotásáért. körben zajlottak. A sok tízezer felszólaló felelősen beszélt a szocialista építőmunka eredményeiről és gondjairól, tervekről, köztük a társadalmi munkaaikciókról, az életmódról és az életkörülményekről a lakóhelyi mozgalmi munkáról. Szóba kerülitek azok a közérdekű észrevételek is, amelyek az elmúlt évi tanácsi és ország- gyűlési képviselői választásokat megelőző gyűléseken vetődtek fel. A nyílt, őszinte légkörben lezajlott fórumokon az MSZMP XII. kongresszusának határozatait és a Népfront választási , felhívásában leírtakat vállalva a megvalósítás helyi konkrét lehetőségeit, féladatait elemezve választották meg az idei első negyedévben sorra kerülő VII. kongresszus küldötteit Minderről a Hazafias Népfront Országos Tanácsánál tájékoztatták az MTI munkatársát, s elmondották: a mozgalom munkájához a következő fél évtizedre irányt mutató legmagasabb fórumig hátralévő hetekben egy pillanatra sem szünetel a munka. A következő napokban az országos titkárság tagjai a megyékbe látogatnak, ahol találkoznak az ott megválasztott kongresszusi küldöttekkel. Az eszmecseréken a kongresszus három vitaanyagához a küldöttértekezleteken elhangzott vélemények, észrevételek összegzése mellett szót váltanak majd az Országos Tanácsnak az elmúlt időszak mozgalmi munkáját mérlegelő írásos jelentéséről is, tehát mindazokról a kérdésekről, amelyek várhatóan a népfront helyi és országos- tevékenységét értékelve majd a kongresszuson is szóba kerülnek. tétbe. Tudom, hogy nem lesz majd sok, de valami mégis, s ha keresnek, megtoldhat- ják. Szóval ott hagytam abba. hogy osztok, szorzók. A gyerekeknek autóbuszbérlet kell, a kislánynak Szolnokig. a fiamnak Kunszent- mártonba, ott van a gépszerelők iskolai oktatása, a gyárban a gyakorlati. Végül is. két hétre általában 2 ezer 300 forint marad hatunkra. Ebből én minden nap főzök, s a kiskert legfeljebb a leveszöldséget termi meg, a három almafa az őszön két láda termést adott, de az is valami. Mint ahogy annak is örülök, ha a pár tyúkom fészkében tojást lelek. Ma is gyorsan elhasználtam, krumplilevest főztem, túrósgombóccal, szeretik nagyon a gyerekek. A lakás ragyog, szégyellem a havas, vizes csizmám a tükörfényes parketten, a szép szőnyegen. Nézem a virágokat az ablaknál. Erzsiké elfogja a pillantásom, s szabadkozik, kicsit poros a levelük, dehát ma mosott, nem ért rá a főzés-mosás mellett letörölni. — Amit ebben a házban lát, az mind, de mind részletes akcióban a miénk. Mindig elterveztem, hogy most mi kell, aztán összegyűjtöttem a készpénzbeugrót, s fizetem a részleteit, így most ez a bútor megy le lassan. Hiszen ha tudtam volna előbb Anitáról, nem mentem volna bele! Csakhogy nekem is meglepetés volt. Akkor még nem töltöttem be a negyvenediket, és hiába kértem, azt mondták: lakás van, jók a családi körülmények, meglátjuk, öröm lesz a későn érkező gyerek. Nem mondom, néha már rászólok a nagyokra, ne kényeztessék, ne kapkodják örökké a karjukba, mert elrontják, de hiába. A férjem igaz, a két lány után fiúban reménykedett, dehát László fiam Éva és Erzsébet után ismét lányunk született. No. ő Anita lett, hadd legyen már ritkább név is. A gyerek a járókában szépen ívelt szemöldöke. „seDrűs” szempillája alól egyre álmosabban tekintget ránk. — Ilyenkor körbetolom párszor az utcában, kell a levegő neki is — magyarázza az anyja, de Anita akkor már a karjában félig fekve, félig ülve. ujját szájában feledve alszik. — Nem hiányzik a gyár? — Jai. ne is mondja! — A szeme könnybelábad, s egyszuszra meséli, hogy tizenhat éves kislányként, Öcsödről jött ide a Tisza Cipőgyárba a kenyerét keresni. És azóta mindig munkás volt. legutóbb a 311-es műhely aljakörén. — Én a gyárat mindig tiszteltem, becsültem. Nem bántam meg. hogy Öcsödről A hét végén befejeződtek a megyei küldöttértekezletek, s ezzel véget ért a Hazafias Népfront közelgő VII. kongresszusát előkészítő, tavaly október 15-én kezdődött időszak, amelynek során több ezer településen választották meg a HNF helyi bizottságait. idejöttem. Pedig az elején se volt könnyű. Először rokonoknál laktam, majd a munkásszálláson, aztán, hogy Mihállyal összeházasodtunk, megint egy rokonnál kaptunk egy kis szobát, szívességből. Már a házasságkötéskor azt mondtuk, nekünk házunk lesz! Hamar megvettük — fia hiszi, ha nem 3 ezer 600 forintért — ezt a százötven négyszögölet, amin a ház áll. Aztán kaptunk — akkor már egy gyerek. Lacikám megvolt — OTP-kölcsönt. 58 ezer forintot. És minden szabad időnkben építettünk. Nem tudom mennyit ér most, talán nem is fontos, mert amíg élünk, az otthonunk lesz. S gyorsan hozzáteszi, most sincsenek dolog nélkül a szabad idejükben. Már három éve, hn<*y egy-egy hold hagymaföldet vállalnak Rá- kócziújfaluban. ~ A gyerekek is dolgoznak, mert tudják, hogy a hagymaföldért kapott pénzen öltözködünk, vagy olyan drágább dolgot veszünk, ami mind a hatunknak jó. Ezt a magnót a gyerekek tavalyelőtt a hagymával keresték. Az előszobából beköszön a nagyfiú. A családfő most fordul be az utcába. Lassan együtt lesznek mind a hatan. A falugyűlések, a községi, a városi és megyei küldött- értekezletek jó politikai légI Keddi jegyzetünk"! Országos mezőgazdasági könyvhónap Pénteken délelőtt Túr- kevén a Vörös Csillag filmszínházban tartják a 24. mezőgazdasági könyvhónap országos megnyitóját. Az ünnepi esemény jelentőségét nagyszabású könyvkiállítás növeli, a Mezőgazdasági Könyvkiadó „gyűjteményes” tárlata azt igyekszik bemutatni, hogy a mezőgazdasági tudományok művelői, a tudományos ismeretterjesztést vállaló agrárszakemberek az írott szóval milyen segítséget adtak a fejlettebb agro- és zoo- technikai módszerek fejlődéséhez. De úgy hisz- szük — amikor a mező- gazdasági szakirodalom jelentőségéről írunk — többről van szó, mint egyszeri ünnepi alkalomról, amelyben bejelentik, hogy ennyi és ennyi új szakkönyvvél kezdődhet a könyvvásár. Többszörös számadásra is jó ez az alkalom. A hazai mezőgazdasági könyvkiadás is „megmérheti” önmagát. Külön elemzést és méltatást érdemelne az a fel- becsülhetetlen értékű munka, amelyet a szakkiadó végzett az elmúlt évtizedekben. Ügy hisszük a magyar mezőgazdasági könyvkiadás eredményességét növény- és állattenyésztésünk színvonala mutatja legkifejezőbben. Mert akármilyen közhely ezúttal is meg kell állapítanunk: hiába volna a legkitűnőbb vetőmag, a legcélszerűbb tenyészállat, a legmodernebb gép, ha a termelést, a tenyésztést végző emberek szaktudása nem felelne meg a szákmai követelményeknek. A szaktudást viszont — az agrárértelmiségiek értő irányításával — a szak- könyvek segítségével szervezték meg a mező- gazdasági dolgozók. S éppen mezőgazdasági kultúránk a legjobb bizonyíték, hogy milyen érdeklődéssel és haszonnal tanult a föld népe, s fordította szaktudását a fejlett mezőgazdasági termelés javára. A számok sokat mondanak: az elmúlt három évtizedben a Mezőgazda- sági Könyvkiadó — ebben természetesen nem szerepel más kiadó eredményessége — 11 ezer kiadványt jelentetett meg, összesen 34 millió példányban. Az idei mezőgazdasági könyvhónapra a különböző kiadók 43 művel jelentkeztek, s ezeket 400 ezer példányban juttatják el a „fogyasztókhoz” vagyis — a könyvterjesztőkön keresztül az olvasókhoz. A mezőgazdasági könyvhónap országos megnyitójának Túrkeve ad otthont, az első magyar város, ahol a mező- gazdaság szocialista átszervezését befejezték. T. L.
