Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-27 / 22. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPU\P 1981. JANUÁR 27 uurtuuuo mt»; Az Áfor-kutak hitelesítését évente legalább egyszer elvégzik. Javítás után, ha a plombát leveszik, egy hónapon belül újra hitelesíteni kell a kutat. Képünk a szolnoki Gábor Áron téri benzinkútnál készült, ahol javítás után hitelesítették a kutat Az idén: Jászfényszarui Költségvetési Üzem Nem lépik át a megyehatárt Segítség Jászberénynek Nem volt könnyű éve a jászfényszarui közös tanács költségvetési üzemének, az eredményes gazdálkodást biztosító kapacitás kihasználása érdekében kénytelen volt tavaly távoli megyékben is munkát vállalni. A helyi feladatok ellátása mellett a megyei tanács megbízásából a Balaton partján vállalt üdülőbővítési munkát. Tóalmáson pedig befejezte a SZOT-gyermeküdülő felújítását. Végül a vártnál is jobban zárta az esztendőt, éves termelési értéke elérte a 12 millió forintot, ami másfél millióval volt több a tervezettnél. Az üzem idei tervében a helyi, tanácsi jellegű feladatok ellátása szerepel a fő helyen, az .^idegenben” vállalt munkák kivitelezése során se kell majd átlépniük a járás határát. Több mint 1 millió forint értékű az a munka, amivel az oktatási intézmények nyári karbantartásához, felújításához járulnak hozzá az üzem dolgozói. Folytatják Jászfényszarun a tavaly elkezdett 12 lakásos szövetkezeti társasház építését: ebben az évben 4 millió forint értékű épületszerelői munkát végeznek el rajta. A tanácsi üzem a kivitelezője az Állami Termékgaz- dálkodási Igazgatóság pusztamonostori telepén tervezett 2 és fél millió költségű rekonstrukciónak. A fennmaradó szabad kapacitásával a kivitelezői gondokkal küzdő jászberényi városi tanácsnak segít a jászfényszarui üzem, 2—2,5 millió forintot érő építőipari munkával. — illés — Ismét virágkarnevál Debrecenben Két évi szünet után ismét lesz virágkarnevál Debrecenben augusztus 20-án, az ország egyik legszebb alkotmánynapi rendezvényének az előkészítésére bizottság alakult a városban. Az előzetes tervek szerint az idén 20 nagyméretű virágkocsi vonul fel a Nagyállomástól a nagyerdei stadionig. A parádén az iskolai, valamint hazai és külföldi művész- együttesek működnek közre. A karneválhoz kapcsolódó rendezvény lesz a veterán autók találkozója, a nemzetközi gyermekrajzverseny, a népi együttesek seregszemléje és a virágkötészeti verseny, -kiállítás. Új autóbusz-pályaudvar Budapesten UTAZNI JÓ!? Kevés ember akad Magyarországon, aki ne ismerné Budapesten az Engels teret. Hogy kinek mi jut eszébe róla? Azt hiszem elsőként az utazás, aztán az áramló tömeg, a hangzavar, a több órás sorban állások az előre váltott menetjegyekért. s lehetne még sorolni a túlzsúfolt pályaudvar ki- sebb-nagyobb kellemetlenségeit. Kifogásként persze azonnal odatolakszik, hogy fővárosunknak jelenleg ez az egyetlen távolsági személyszállítást végző autóbusz-pályaudvara. Mentségnek azonban ez mégsem elegendő. Örömmel adhatom tudtára a kedves utazóközönségnek. hogy készül a következő! A Népstadion mellett hatalmas méretű építkezés folyik: új sportcsarnok, egv szálloda, posta és a Volán pályaudvar. Beruházójuk közös: az Építőipari Beruházó Vállalat. A tervek szerint november 7-én mind a négy épületet átadják. Az új autóbusz-pályaudvart a 3-as és a 4-es számú becsatlakozó főútvonalakon közlekedő járatok számára létesítik. (Kékes. Gyönevös, Jászberény. Szolnok. Békéscsaba). A Heves. Szolnok és Békés megyébe illetve megyéből utazók a jövőben a Népstadionhoz érkeznek, illetve onnan indulhatnak. 11 induló és 5 érkező állás bonyolítja íe a forgalmat, ezzel jelentősen tehermentesíti majd az Engels téri pályaudvart. A VI. ötéves tervben ezenkívül még két pályaudvart építenek. A Népligetnél Délkelet-Magyarország, az Arpád-híd pesti hídfőjénél pedig Észak-Magyarország utasforgalmát bonyolítják le. Akkorra az Engels térről már csak a dunántúli járatok indulnak. Ez még ugyan a jövő, mi egyelőre november 7-ét várjuk. O. E. Az Engels térről indul a távolsági autóbusz Cementprognózis Lesz miből házat építeni A múlt évben 34 ezer magánlakás épült fel az országban. Az idén — becslések szerint — 36 ezer készül a családi és egyedi többszintes házakból. Milyen anyagellátásra számíthatnak az építtetők? Az előrejelzés biztató. Az építőanyagok piacán az, idén érezteti hatását néhány korábbi beruházás. Nézzük először a magán- építés alapvető szerkezeti anyagát, a téglát. A tervezett lakásszámhoz elegendő a téglaipar kétmilliárd kisméretű terméke, továbbá a Kazincbarcikán gyártandó 140 millió darab kisméretű téglával egyenértékű gáz- szilikát falazóblokk. Az elmúlt években kevés volt a kisméretű tégla. A január ll-től kötelező hőszigetelési szabvány alkalmazása várhatóan rászorítja az építte- tőket, hogy csak pilléreket, és kéményeket rakjanak kisméretű téglából — ezzel megszűnik a hiány is. Cementből lesz elegendő a TÜZÉP- és Áfész-telepeken. A belkereskedelem 1,8 millió tonnát rendelt, de ha ez kevésnek bizonyulna, a gyártók készségesen adnak többet is a kereskedelemnek. A házak födémjéhez köny- nyű szerkezeti anyagokat keresnek az építtetők. A Beton- és Vasbetonipari Művek dunaújvárosi és lábat- lani gyáraiban a tavalyinál 20 százalékkal többet, összesen 5,2 millió méter feszített vasbeton gerenda készül. Többet gyártanak a kerámiaelemekből és vasbetétből összeszerelhető, Fert-geren- dákból is: a múlt évi 500 ezer folyóméter helyett 600 ezret. Növekszik a különböző béléstestek és födémpanelek mennyisége is; harmadával készül több az idén. Az alap, a fal és a födém után nézzük a tetőt. Fenyőfűrészáruból — akárcsak a múlt évben — 330 ezer köbméter kerül belkereskedelmi forgalomba. Szintén változatlan a 106 millió darabos cserépkínálat és a 7— 8 millió négyzetméteres sík- palatermelés is. A korábbi években több építtető keresett cserepet, mint ahánynak jutott. Igaz, hogy palát minden további nélkül vehettek, de akkor még nagyobb keletje volt a hagyományos tetőfedő anyagnak. Az idén lesz elegendő cserép — ígérik a kereskedők — viszont a szürke pala helyett inkább színeset kérnek. Könnyű kezelhetősége miatt hamar megkedvelte a lakosság a mészhidrátot. Miután ennek nagyobb hányada import, és ezt nem lehet növelni, így a zsákos, por halmazállapotú anyag helyet darabos meszet ajánlanak habarcskészítéshez a kereskedők. A csempekínálat az új romhányi gyár termelésének felfutásával nagyobb és talán változatosabb lesz az idén, mint korábban. A múlt évihez képest 250 ezer négyzetméterrel többet, ösz- szesen 4,6 millió négyzetméternyit kínál a belkereskedelem. Sokáig csak a vállalatok, szövetkezetek használtak az építkezéshez vegyi anyagokat. Mostanság viszont alakosság is mindinkább igényli a különféle ragasztókat, (például csempéhez, tapétához) a glettanyagot (újfent a tapétához), és lassabban bár, de terjednek a beton- és habarcs-adalékanyagok is. Értékben mérve az elmúlt évben megduplázódott ezek forgalma, de a Kemikál minden nehézség nélkül több építési vegyianyagot tud adni a lakosságnak. Ablakokat, ajtókat a várható igény fele'tti mennyiségben kínálnak^ a gyártók. Egyre nő a piacon a ió hőszigetelésű — bár viszonylag drága — ablakok aránya. Németh K. Géza A lóhajtású cséplőgéptől a Rába-Steigerig Mezőgépészeti emlékhely Kétegyházán Nem mindennapi gyűjtemény telephelye és gondozója lett a kétegyházi szakmunkásképző intézet. Az eszköz- és gépfej lődéstörté- neti tár a magyar mezőgazdaság gépészetének példátlanul gazdag bemutatója. Az eddig gyűjtött több mint száz munka- és erőgép közt á ló vontatta-haj tóttá eszközöktől a gőzlokomobilon át a legújabb gépekig és arató- cséplőkig szinte mindaz megtalálható, amivel parasztságunk a századforduló óta megmunkálta a földet s betakarította a gabonát. A kétegyházi agrármúzeum valóban méltó a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumtól kapott emlékhelyrangra. A Kétegyházi Mezőgazda- sági Szakmunkásképző és Munkástovábbképző Intézetben jó évtizede gyűjtögetik a kimustrált masinákat, géproncsokat. A szakmájukat példásan szerető, s az új .szakmunkásnemzedéket gépás munkaszeretetre nevelő tanárok buzgalma nyomán 1977-ben, az intézet fennálá- sának negyedszázados évfordulóján már szép gyűjteményt vonultathattak fel. Azóta a terszerűvé vált gyűjtő, javító és feldolgozó munka eredményeként néhány hiányzó láncszem 'kivételével szinte teljessé tették géptárukat. Munkájuk, lelkesedésük értelmét fényesen bizonyítja a minap felavatott múzeum. A legtöbb gépmatuzsálem tanyákról, falvakból került a gyűjteménybe. A kétegyháziak beszerzési módjára jellemző, hogy jó- néhány öreg masináért újat, működőképesét adtak az ifjúságukra és dolgos életükre emlékeztető gépekhez ragaszkodó idős parasztembereknek. Az erőgépek történeti sorát a századunk első évtizedében valószínűleg a budapesti Kühne gyárban készült önjáró meghajtógép nyitja meg. E kisipari, még kísérleti. ám már magyar gyártmányú traktort az 1910-es svéd Svenson-traktor követi — ez utóbbi azért is nagy kincse a kétegyháziaknak. mert e gépből a világon már csak néhányat őriznek. A második világháború előtt nálunk használatban volt amerikai, német és magyar „gépekék” közül a hazai Hofherr-cég gyártmányaiból láthatunk gazdag sorozatot: az 1926-os, az 1936-os és az 1938-as típust. Ezután már a szocialista mezőgazdaság traktorai sorjáznak: a Vörös Csillag Traktorgyár termékei, a csehszlovák Zetorok és a különböző szovjet gépek, végül a mára oly jellemző Rába- Steiger. A munkagépek gyűjteményének legérdekesebb darabjai: a százéves ló- hajtású járgányos cséplőgépek — „hoffer”-ek ezek is —, a kilencvenéves faeke, s a nyolcvan éve Chicagóban gyártott aratógép. A kétegyházi agrártörténeti emlékhely nem szűkölködik segítőkész szakemberekben, A múzeumbaráti kör, valamint a szakmunkástanulók gépfejlődéstörténeti szakkörének tagjain kívül gyakorlatilag az egész iskola, tanárostul-tanulóstul szívügyének tekinti a géptárat. A gépmatuzsálemek karbantartását és javítását beépítették a tanulók képzésébe, valamint a szabadidős elfoglaltságok közé is. Ily módon az iskola diákjaiból gépszerető s a magyar mező- gazdaságii gépészeti történetet alaposan ismerő szakmunkásokat nevel a mező- gazdaság számára.
