Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-27 / 22. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. JANUÁR 27. Ma folytatják a madridi tanácskozást Salamoni döntés A hét végén röpítet­ték világgá a távirati irodák a kínai földren­gés hírét, ám ez alig keltett figyelmet egy másik, Pekingből kelte­zett jelentéshez képest: megszületett az ítélet a tízek perében. Kezdjük az elején. A szenzáció elmaradt. Vé­gül minden vagy majd­nem minden a papírfor­ma szerint történt. Csak­nem minden „sinológus”, a földkerekség szinte minden valamirevaló latijában megjövendölte: az ítélethirdetés koránt­sem a dramaturgiai ha­tás kedvéért húzódik oly sokáig, hanem azért, mert nyilvánvalóan né­zeteltérések vannak — — még mindig vannak — a legfelsőbb vezetés­ben. A két legfontosabb ítélet — a Mao özve­gyét és a Csang Csun- csiao egykori PB-tagot két évre felfüggesztett halálbüntetéssel sújtó döntés — nem egyszerű­en tipikus kompromisz- szum, hanem tipikusan kínai kompromisszum. A ,.próbaidőre felfüggesz­tett halálbüntetés” jogi fogalma sehol másutt nem létezik. De talán nem ez a lényeg. A je­lenlegi, nem akármilyen helyzetben e salamoni ítélet voltaképpen a ve­zetés minden szárnyát kielégítheti többé-ke- vésbé. Azokat is, akik szerint egy ilyen monstre-per monstre-tárgyalása egy­szerűen nem végződhet történelmileg példát sta­tuáló halálos ítélet nél­kül. És azokat is, akik szerint — mert a jelek azt sejtetik, hogy van­nak ilyenek a vezetés­ben — Mao özvegyét mégsem lehet „csak úgy kivégezni”. A perben ez a komp­romisszum - az érdekes. Nem véletlen, hogy a négyekhez hozzácsapott Lin Piao-féle főtisztek vagy a KKP volt al- elnöke, a mindent „bevalló” és a vádat szinte visszhangzó Vang Hung-ven (életfogytigla­ni) ítéletét éppenhogy megemlítik a kommen­tátorok. Ebben a perben nem ők az érdekesek, hanem Mao özvegye, a volt színésznő. És ő sem csak azért, mert szoros kap­csolatok fűzték a „nagy kormányoshoz”, hanem azért, mert az egész per során úgy játszotta el élete alighanem utolsó szerepét, hogy ő képvi­selte — és képviseli most is — mindazt, ami Mao elnök politikai ha­gyatékának tekinthető. Történelmi mércével mérhető volt e per, s ezért árulkodik az ítélet­ben tükröződő furcsa kompromisszum. Harmat Endre Össze­kapcsolódott az űrállomással a teherűrhajó Tegnap este moszkvai idő szerint röviddel hét óra előtt —összekapcsolódott a Szal- jut—6 űrállomással a szom­baton délután útnak indult teherűrhajó, a Progressz—12. A teherűrhajó automatikus vezérléssel közelítette meg a szükséges pályamódosítá­sok után az űrállomást, de a műveletet a földi irányító központból vezérelték. A mű­velet teljesen az előre meg-* szabott program szerint ment végbe, a teherűrhajó útját, az összkapcsolódást a földi állomások .valamint az óceánokon lévő szovjet tudo­mányos kutatóhajók segítsé­gével ellenőrizték és irányí­tották, az űrállomást földi paranccsal helyezték olyan szögbe, hogy az összakapcso- lás végbemenjen. (Folytatás az 1. oldalról) lásfoglalások azt sürgetik, hogy a második szakaszban valóban érdemben foglalkoz­zanak a beterjesztett pozi­tív javaslatokkal és hozza­nak olyan döntéseket, ame­lyek előreviszik Európában az enyhülési folyamatot En­nek feltétele, hangsúlyozzák a szovjet főváros politikai köreiben, hogy a találkozón résztvevő minden küldöttség, elsősorban az Egyesült Ál­lamok és egyes NATO-álla- mok delegációi valóban meg­állapodások elérésére, ne pe­dig a konfrontáció folytatá­sára összpontosítsák erőfe­szítéseiket. Szovjet részről a legfonto­sabbnak azt tekintik, hogy a madridi találkozón vitassák meg érdemben az európai katonai enyhülés és a le­szerelés kérdéseivel foglalko­zó konferencia összehívására vonatkozó és a lengyel kül­döttség által előterjesztett javaslatot. A konferencia tervét a Varsói Szerződés tagállamai együttesen fogad­ták el. A rendkívül konkrét javaslat olyan megoldást he­lyez előtérbe, amely a je­lenlegi helyzetben is elfo­gadható mindenki számára. Ha egy ilyen tanácskozás el­ső szakaszában előre leheti lépni a bizalomerősítő intéz­kedések kiszélesítésében, az jó alapot teremthet az ennél bonyolultabb munkát kívá­nó katonai enyhülési témák megvitatásához is. Ugyanak­kor a szocialista országok javaslata nyitva áll minden más olyan elképzelés előtt, amely reálisan kíván foglal­kozni a katonai enyhüléssel. Természetes, hogy a szocia­lista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió, továbbra is érvényben levőnek tekintik más. a katonai szembennál- lás csökkenésére irányuló javaslataikat, például azt a tervezetet, hogy a biztonsági konferencián résztvevő or­szágok vállaljanak kötele­zettséget: nem alkalmaznak elsőnek egymással szemben sem nukleáris, sem hagyo­mányos fegyvereket. Az adott lehetőségek között azonban a lengyel küldöttség által előterjesztett javaslat olyan utat nyit meg, amely min­denki számára járható. A ja­A /Kínai Népköztársaság Legfelsőbb Népbíróságénak különleges tanácsa vasárnap délelőtt ítéletet hirdetett a „Lin P.iao és Csiang Csing ellenforradalmi klikk” tíz fővádlottjának perében. A különleges bíróság Csiang Csing asszonyt, Mao Ce-tung özvegyét és Csang Csun- csiaót, a Kínai Kommunista Párt KB és Politikai Bizott­sága Állandó Bizottságának volt tagját halálra ítélte. A halálos ítélet végrehajtását azonban mindkét esetben két évre felfüggesztették. Mindkét elítéltet életfogytig megfosztották politikai jo­gaik gyakorlásától. Az ítélet indoklásában a különleges bíróság rámuta­tott, hogv Csiang Csing ve­zető szerepet játszott az „ellenforradalmi klikk” szer­vezésében és irányításában Vasárnap este a nyugat-né­metországi Wiesbadenból egy New York melletti katonai légitámaszpontra érkezett a teheráni amerikai nagykövet­ség volt személyzete. Vasárnap a túszok, akiket a repülőtérről buszokon, a rendőrség és a biztonsági szolgálat két tucat gépkocsi­ja kíséretében szállítottak a kedvező volt számos ország­ban. Moszkvában azt is aláhúz­zák, hogy a madridi ta­nácskozáson a helsinki zá­róokmányban foglalt elvek átfogó megvalósítására kell helyezni a hangsúlyt, vagyis nem lehet önkényesen az egyik, vagy a másik téma­körnek adni elsőbbséget, kü­lönösen nem akkor, ha az ilyen „szelektálást” a Szov­azzai a céllal, hogy meg- döntse Kínában „a népi de­mokratikus diktatúrát” Csang Csun-csiao együttmű­ködött Csiang Csinggel az .ellenforradalmi klikk” szer­vezésében és irányításában, és vezető szerepet játszott ebben a klikkben. Vang Hun-vent, a Kínai Kommunista Párt volt el­nökét a különleges bíróság életfogytig tartó börtönre és ugyancsak életfogytig tartó politikai jogfosztottságra ítélte. A tízek perének többi vádlottja 16—20 év között mozgó büntetést kapott. Az ítéletek jogerősek és fellebbezésnek helye nincs. Az ítélet a kihirdetés napján lép érvénybe, de az elítél­teknél beszámítják a letar­tóztatásuk óta börtönben el­töltött időt. West Point katonai akadé­miára, végre találkozhattak családjukkal. Ez alkalommal a sajtót is távol tartották tő­lük. A kétnapos, szigorúan el­lenőrzött „pihenést” követő­en ma Washingtonba szállít­ják őket, ahol most már a Reagan-kormányzat rendez hivatalos fogadtatást tiszte­letükre. jetunió, vagy más szocialista országok elleni propaganda céljaira akarják kihasználni. A szovjet szakértők szerint reális lehetősége van annak, hogy Madridban megegye­zésre jussanak néhány gaz­dasági együttműködési kér­désben, így pédául az Európa valamennyi országa számára nagyfontosságú energetikai kérdésekről egy kormány- szintű nemzetközi konferen­cia összehívásában. Ülist tartott a LEMP PB Lengyelország időszerű társadalmi- és gazdasági helyzetét elemzte tegnapi ülésén a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB Politikai Bizottsága. A tanácskozáson, amelyen szó volt a szabad szombatok körüli vitáról is, a Politikai Bizottság elisme­réssel szólt azokról, akik a legutóbbi vitatott szómba-\ ton január 24-én megjelen­tek munkahelyükön, s ezzel „állampolgári felelősség ér­zetről tettek tanúságot”. A Politikai Bizottság úgy foglalt állást, hogy az ország gazdasági helyzetének rosz- szabbodására való tekintettel a munkaidőt csak fokozato­san lehet rövidíteni. Ezt a kérdést szakértőknek, a kor­mány, valamint a „Szolida­ritás” és az ágazati szakszer­vezetek képviselőinek meg kell tárgyalniuk. Megbeszélések útján kell tehát tisztázni ezt a vitás kérdést, amelynek rendezésé­hez — hangsúlyozták az ülé­sen — nem sztrájkokon, a dolgozni akaró emberekre gyakorolt erkölcsi nyomáson át vezet az út. Az országnak munkára, a társadalmi feszültség meg­szüntetésére van szüksége. Ez a légkör nélkülözhetetlen feltétele a társadalmi- és gazdaságii élet megújulásá­nak, amelynek garanciája — a hatodik és a hetedik plé- num irányvonalának megfe­lelően — a Lengyel Egyesült Munkáspárt. Madrid második szakasza Az olvasó sokat hall a madridi találkozóról, de nehezen tájékozódik abban, hogy mi történik ott. Valóban nehéz át­tekinteni az ülések sorozatát. De ha a lényeget nézzük, vilá­gos: ez az ggyetlen és vissza-visszatérő fórum, amelyen va­lamennyi európai és a két észak-amerikai kormány küldöttei egy asztalhoz ülnek és kontinensünk ügyeivel foglalkoznak. Egyúttal le is mérhető, mennyire tudnak együttműködni, mennyire erősek a szálak. A november-decemberi első félidő megmutatta — minden feszültség, harag, vita ellenére —, hogy állják a szakítópróbát. Európa országai, az USA és Kanada képviselői egy asztalnál ülnek. Pontosabban szólva ültek 1980 végéig, majd szabadságra mentek. Január 27-én, a téli szünet után, ismét megkezdik a munkát — a terv sze­rint márciusig. Most, az első félidő elmúltával, növekszik a -remény, hogy a második félidőt az előretekintő javaslatok töltik ki. Így némi remény van a megállapodásra. Eddig nyolcvannégy javaslat futott be, ezek — és talán újabbak és a kiegészíté­sek — fölött nyílik most néhány hetes vita. És itt, a javas­latokkal kapcsolatban emlékeztessünk a Madridban szereplő fő témakörökre, amelyekhez a helsinki záróokmányba fog­laltak szolgáltatják a kiindulópontot. Az első nagy fejezet („kosár” — ahogyan az újságírói népnyelv elnevezte) az ál­lamok együttélésének alapelveit tartalmazza — egyebek kö­zött az egymás belügyeibe való be nem avatkozást, a hatá­rok sérthetetlenségét. Gazdasági kérdésekkel foglalkozik rész­letesen a második fejezet, a lehetőségekkel, a szükséges ten­nivalókkal. (Ehhez kapcsolódik az a magyar kívánság, hogy a közös piaci partnerek szüntessék meg a még fönálló hát­rányos megkülönböztetéseket e területen.) Végül a harmadik kosárban megint csak bő a választék: a kulturális értékek cseréjétől, egymás jobb megismerésétől, az emberi jogok és a kapcsolatok fejlesztésén át az oktatási tapasztalatok cseré­jéig, sok minden található itt. A nyolcvannégy előterjesztés valamilyen szempontból érinti a fentieket. De térjünk most vissza az első fejezethez, az államok együttélésének egyik fontos vonatkozásához, amely a helsinki záróokmányban a bizalom erősítését szolgáló kato­nai intézkedések formájában szerepel. Itt szögezték le még 1975-ben az aláírók, hogy a politikai enyhülést (amelynek jele és foglalata maga a helsinki záróokmány), minél előbb katonai enyhüléssel kell kiegészíteni. Ez azóta sem haladt előre, sőt napjainkban ennek az ellenkezőjét tapasztaljuk. Ezért a szocialista országok közös fő javaslata így hangzik: döntsenek Madridban olyan külön, későbbi, az európai lesze­relést és a katonai enyhülést szolgáló konferencia összehívá­sáról, amely kizárólag ennek a témának szenteli munkáját. Egyelőre azonban még Madridnál tartunk. Minden bi­zonnyal nehéz viták kezdődnek a legfőbb javaslat felett, de az európai népek közös érdeke a békés együttműködés fenn­tartására reményt ad arra, hogy a harmincöt küldöttség mun­kája eredményes lesz. vaslat visszhangja eddig Tatár Imre ítélet a tízek perében Ma szállítják Washingtonba a túszokat Magyar—NDK barátsági hét nyílt Berlinben „Találkozás barátokkal” címmel a berlini Köztársa­sági Palotában — az NDK fővárosának legrangosabb kulturális központjában — tegnap este megnyílt a ma­gyar—NDK barátság hete. A két rendező — a palota és a berlini Magyar Kultúra Háza — e rendezvénysoro­zattal emlékezik meg a Magyar Népköztársaság ki­kiáltása 35. évfordulójáról. A barátsági hét látványos magyar „filmkaleidoszkóp- pal” nyílt meg, amelyen Bó- dy Gábor „Privát történe­lem” című filmje, úti- és rajzfilmek mellett a ma­gyarországi idegenforgalom témái szerepeltek. Közre­működött az esten a „count­ry rock” NDK-beli sztár­kettőse, „Peter und Paul” is. A vasárnak estig tartó ünnepi napok kiemelkedő politikai programja a „Ma­gyarország ma” című fórum, amelyen — Karl Eduard Von Schnitzlernek, az NDK tv Nemzeti-díjas főkommen­tátorának vezetésével — az NDK-ban élő magyar énekesnő, Rafael Márta, magyar diplomaták, újság­írók és KISZ-vezetők vesz­nek részt. Kurucz Gyula, a magyar irodalom és muzsi­ka világával ismerteti meg a barátsági hét vendégeit; Serfőző Anikó magyarul, több NDK-beli művész né­metül ad elő magyar nép­dalokat, Sigrid Oehler zon­goraművész pedig Bartók-, Kodály- és Liszt-művekkel lép fel. A programon sze­repel magyar , disco, és „Ki mit tud Magyarországról?” vetélkedő is. A barátsági hét keretében magyar fotódokumentációs kiállítás és bazár is nyílt a Köztársasági Palotában. Iszlám csúcsértekezlet Válaszút elé kívánják állítani az új amerikai kormányt A szaúd-arábiai Taifban tanácskozó iszlám csúcsér­tekezlet a jélek szerint vá­laszút elé kívánja állítani az új amerikai kormányt, mielőtt még Reagan elnök kialakítaná és meghirdetné hivatalos közel-keleti poli­tikáját. Mint az An-Nahar című bejrúti lap helyszíni beszámolója kiemli, a* isz­lám országok egyetértésre jutottak abban, hogy elve­tik az Egyesült Államok védnöksége alatt létrejött Camp David-i megállapodá­sokat, s egyöntetűen kinyil­vánítják, hogy a Biztonsági Tanács 1967-ben kelt 242. számú határozata nem al­kalmas többé a közel-keleti válság békés rendezésére. Mint egyedüli tartós és igazságos megoldást, az iszlám országok támogatják egy olyan független palesz­tin állam megteremtését, amelynek a vezetője a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet lenne, s amelynek a fővárosa az Izrael által tör­vénytelenül annektált Kelet- Jeruzsálem lenne. Mint em­lékezetes, Reagan — elnök- választási győzelmét köve­tően — egyértelműen elve­tette a palesztin állam gon­dolatát, a palesztin népet képviselő PFSZ-t pedig ter­roristák csoportjának minő­sítette. Ezen kívül állást foglalt a katonai megszál­lás útján egyesített Jeruzsá­lem egységének” fenntartá­sa mellett. Bejrúti palesztin körök­ben elégedetlenséget keltett Khaled szaúd-arábiai király Taifban mondott mérsékelt hangú megnyitó beszéde, amely az Izrael elleni szent háború helyett csupán a 700 millió muzulmán általános mozgósítására szólított fel. A PFSZ központi lapja, a Palesztin Al-Szaura ismétel­ten sürgette az iszlám or­szágok vezetőit: hirdessék meg a szent háborút a meg­szállt arab területek felsza­badítására, s használják fel az olaj fegyvert is e cél el­éréséhez. A taifi iszlám csúcsérte­kezlet napirendjéről — Irán távolléte miatt — lekerült az iraki—iráni konfliktus megvitatása, — adta hírül tegnap a szaúdi hírügynök­ség jelentését ismertető anyagában a KUNA kuvaiti hírügynökség. A szaúdi hírügynökség azt is közölte, hogy a taifi ta­nácskozás résztvevői iszlám vezető politikusokból alakí­tandó bizottság létrehozásá­ról tárgyalnak, amely a két érintett fél beleegyezése ese­tén közvetítene a konfliktus megoldása érdekében. A francia köztársasági elnök üzenete Leonyid Brezsnyevhez Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök üzenetet intézett Leonyid Brezsnyevhez — közölte teg­nap az Elysée-palota. Az üze­netet szombaton Henri Fro- ment-Maurice, Franciaország moszkvai nagykövete adta át Vaszilij Kuznyecovnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége első elnök- helyettesének. Tartalmáról semmiféle felvilágosítást nem adtak Párizsban. Berllnguer beszéde az OKP jövőjéről — Az Olasz KP végleg befejezettnek tekinti a „demokratikus szolidaritás” tapasztalatát és a „demok­ratikus alternatívában” je­löli meg az ország jövőjét. Az a célja, hogy más bal­oldali és haladó katolikus, polgári erőkkel együtt alter­natívát kínáljon az ország­nak a kereszténydemokrácia hatalmi rendszerével szem­ben. — Ebben összegezhető Enrico Berllnguer, az OKP főtitkára beszédének lénye­ge. Berlinguer, pártja megala­kulásának 60. évfordulója alkalmából Rómában vasár­nap este mondott beszédé­ben kijelentette, hogy súlyos­bodott az olasz politikai helyzet az elmúlt hónapok­ban: a botrányok, a föld­rengés utáni mulasztások, a visszaélések, a d’Urso elrab­lóinak tett engedmények kiélezték a hatalmi körök ellentmondásait. A terroris­táknak tett engedményekkel „olyan súlyos sebet ejtettek a köztársaság testén, hogy nem lesz könnyű begyógyí­tani” — mondotta.

Next

/
Thumbnails
Contents