Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-18 / 15. szám
1981. JANUÁR 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Hz Országos Anyag- és Árhivatal közleménye egyes fogyasztói árak változásáról Az 1981. évi népgazdasági terv előirányzataival összhangban — a külpiaci áremelkedések és a termelési költségek növekedése miatt — központi árintézkedésekre kerül sor. 1981. január 19-től a következő termékek fogyasztói ára változik: A liszt fogyasztói ára átlagosan 6 százalékkal nő. A főzőliszt jelenlegi kilogrammonkénti 6.60 Ft-os ára például 7 forintra változik. A finom sütőipari termékek (kalácsok, dúsított, töltelé- kes sütemények) árszínvonala 17 százalékkal emelkedik. Az egyes termékek áremelkedése különböző mértékű. Így például a vajaskifli ára darabonként 50 fillérről 60 fillérre, az 1.10 Ft-os briósé 1.20 Ft-ra emelkedik. Változatlan marad a kenyér, a vizes és tejes tésztából készült péksütemények (zsemle, kifli stb.) ára. Az édesipari termékek ára átlagosan 3 százalékkal — ezen belül a cukorkáké átlag 11 százalékkal, a lisztesáruké 7 százalékkal — emelkedik. A csokoládéfélék ára általában csökken. így például olcsóbbak lesznek a táblás tej- és étcsokoládék, valamint a csokoládéfigurák, viszont növekszik az olajosmaggal dúsított (mogyorós, mandulás) csokoládék ára. A tartósítóipari termékek árszínvonala — nagy szóródással — 5 százalékkal emelkedik. Nő a mélyhűtött és konzerv főzelékek, gyümölcsök és egyes mélyhűtött tésztafélék ára; változatlan marad a kizárólag húst tartalmazó konzervek és mélyhűtött készítmények, a bébiételek, a száraztészták és — a csemege uborkát kivéve — a savanyúságok fogyasztói ára. Az árváltozásokkal egyidejűleg az üveges készítményeknél visszatérnek a betéti díjas rendszerre. Az új fogyasztói árak az üveg árát nem tartalmazzák. Az üvegbetéti díjak emelkednek, de azok a fogyasztóknak a visz- szaváltáskor megtérülnek. A mosó- és mosogatószerek árszínvonala — az áremelkedések és árcsökkenések egyenlegeként — 7 százalékkal nő; így például az 1 kg-os Ultra mosópor ára 25.20 Ft-ról 26.60 Ft-ra, a 400 grammos Biomix áztatószeré pedig 9.80 Ft-ról 11.60 Ft- ra emelkedik. A Tomi mosószerek ára változatlan marad. Az 500 grammos Ultra öblítőszer jelenlegi 17.40 Ft-os ára 15.00 Ft-ra csökken. A nyílászáró-szerkezetek (ajtók, ablakok) ára 16 százalékkal, a parkettáké 23 százalékkal emelkedik. A műtrágyák és növényvédőszerek — az áremelkedések és árcsökkenések egyenlegeként — átlagosan 6 százalékkal drágulnak. A motorbenzin fogyasztói ára literenként 3.30 Ft-tal emelkedik. 1981. január 1- től az 1500 köbcentiméter és az ennél kisebb hengerűrtartalmú benzinüzemű gépjárművel rendelkezőknek nem kell járműadót fizetniük. Az ennél nagyobb hengerűrtartalmú gépjárművek tulajdonosai csökkentett mértékben továbbra is adókötelesek. Megszűnik a ví- zijárműadó. 1981. február 1-től egyes szolgáltatások díja emelkedik. A levélpostai küldemények és az azokkal kapcsolatos külön szolgáltatások (ajánlás, expressz stb..), továbbá a belföldi csomagküldemények, táviratok, egyéb postai — például az utánvéten — díjak átlagosan 90 százalékkal emelkednek. A szabványlevél díja 1 Ft-ról 2 Ft-ra, a levelezőlapé 60 fillérről 1 Ft-ra emelkedik. A telefondíjak a következőképpen változnak: — a fő- és ikerállomások előfizetési díja változatlan marad, a beszélgetések díja azonban 50 százalékkal nő; — a nyilvános állomásokon 1 Ft helyett 2 Ft lesz a beszélgetés díja; emelkednek a különféle mellékdíjak is (például a távolsági kapcsolás, az ébresztés díja 50 százalékkal). A mosodai szolgáltatások díja átlag 24 százalékkal nő. Ezen belül legmagasabb a díjemelkedés a kilós mosásnál. A vegytisztításnái mérsékeltebb, 10 százalék a díj- szintnövekedés. A pipere (darabáras) mosás díjtételeinek többsége változatlan marad. A fodrász- és fényképészeti szolgáltatások díja átlagosan 15 százalékkal ijő. A fürdőkben SZTK- utalvány nélkül nyújtott gyógyászati szolgáltatások díja átlagosan 60 százalékkal lesz magasabb. (MTI) Uj rendelet a gépkocsiadóról A pénzügyminiszter rendelettel megváltoztatta a gépjárműadóra vonatkozó szabályokat. Ennek alapján 1981. január 1-től nem kell adót fizetni a motorkerékpárok és az 1501 köbcentiméternél kisebb lökettérfogatú, benzinnel vagy benzin-olaj keverékkel üzemelő magánszemélygépkocsik üzembentartóinak. A rendelet egyúttal módosította a továbbra is adóköteles személygépkocsik adótételeit. Ezek a következők: —' benzin- (keverék) üzemű személygépkocsi utón évenként 1501—2000 köbcentiméter lökettérfogatig 1800 Ft, 2001—3000 köbcentiméter lökettérfogatig 2400 Ft, 3001—4000 köbcentiméter lökettérfogatig 3600 Ft. 4001 köbcentiméter lökettérfogaton felül 4800 Ft; — dízel-, gázüzemű személygépkocsi utón évenként 1500 köbcentiméter lökettérfogatig 2160 Ft, 1501—2000 köbcentiméter lökettérfogatig 3600 Ft, 2001—3000 köbcentiméter lökettérfogatig 5400 Ft. 3001—4000 köbcentiméter lökettérfogatig 7200 Ft, 4001 köbcentiméter lökettérfogaton felül 9000 Ft. akiknek az adókötelezettsége megszűnt, visszatéríti. A részletes szabályok a Magyar Közlönyben jelennek meg. A gépjárműadó változása miatt az OTP 1980. december 31-vel az átutalási betétszámla terhére történő gépjárműadó kiegyenlítési megbízásokat megszűntnek tekinti. Egyben felkéri azokat az ügyfeleket, akiknek gépjárműadó fizetési kötelezettségük ezután is fennáll és azt továbbra is az átutalási betétszámlájukon keresztül kívánják fizetni, hogy ezt az 1981. január 1-től megállapított adó összegének megjelölésével a számlájukat vezető fióknál írásban jelentsék be. (MTI) A különbségek mérséklésére „Pályamódosítás” területfejlesztésben megszületik a döntés, hogy hol épüljön például a 16 tantermes iskola, melyik településre kerüljön az új gyár, hol bővüljön a kórház, hol létesüljön az új vízmű, s nem sorolom — tengernyi szempontot figyelembe vesznek. Nem csupán az adott település lélekszámának, úgynevezett ellátási mutatóinak megismerésére szűkül le a vizsgálódás, hanem kiterjed a környezetére, a település úgynevezett vonzáskörzetére. (Ha van ilyen.) Egy évtizede egyetlen szóba sűríthető, minden település fejlesztését meghatározó és befolyásoló szempont, a szerepkör. 1971-ben az ország valamennyi települését különböző kategóriákba sorolták: 23 település — egy-egy nagyobb tájegység szervező, ellátó központjaként működő nagyváros — kalpott felsőfokú központi rangot. A mai és a jövő városhálózatának gerincét 130 kiemelt település alkotja, köztük a 11 Szolnok megyei, amelynek fejlődése az elmúlt évtizedben szemmel láthatóan felgyorsult. A megye anyagi erőforrásainak zömét ezekre a településekre koncentrálták. Tíz esztendő alatt arra összpontosult a pénz és a figyelem, hogy mérséklődjenek az azonos szerepkörű települések közötti ellátásbeli különbségek. Az elmúlt évtizedben még mindig az iparfejlesztés volt a területi különbségek megszüntetésére irányuló célok egyik eszköze. Az ipar jelenléte vagy h.ánya számos vonatkozásban meghatározza egy település fejlődését, népességének életkörülményeit, foglalkoztatottsági színvonalát, infrastrukturális ellátottságát. Jelentős differenciáló hatása van a településhálózat fejlődésére: egyes településeket elindít a gyors fejlődés, a várossá válás útján, míg más, nem iparosodó vagy az ipari központtól távol lévő helységek növekedése megreked, népességének egy része elvándorol. Éppen ezért, az elmúlt évtizedben a megyében az iparfejlesztésre fordítható pénz javarészét az iparilag kevésbé fejlett kiemelt szerepkörű központok, Karcag, Mezőtúr, Kunszentmárton és Tiszafüred iparának fellendítésére fordították. A munkaalkalmat teremtő iparfejlesztés hatására ha alig-alig is növekedett a népességszámuk, mindenesetre megszűnt az elvándorlás. És ez a változás vagy inkább tendencia a megye egészére is igaz. Lényegében a területi kiegyenlítődést célzó, munkahelyteremtő iparosítási folyamat le is zárult. A településhálózat évtizedes fejlődésének eredményeit, tendenciáját áttekintve az a következtetés született meg — a megyei pártértekezlet határozatban szögezte le, — hogy a területfejlesztésben bizonyos „pályamódosítás” szükséges, biztosítani kell az arányosságot. A lakosság közérzetét, életszínvonalát, életkörülményeit — a foglalkoztatottsági és jövedelmi színvonal mellett — alapvetően meghatározza a lakáshelyzete, mindennapi életének környezete, lakóhelyének intézményhálózata, infrastruktúrájának kiépítettsége. S ezeket a körülményeket illetően ma még szélsőséges különbségek jellemzik az ország és benne megyénk településjiá- lózatát is. A módosított országos településhálózat-fejlesztési koncepcióban, és az ennek alapján elkészült megyei fejlesztési tervekben konkrétan megfogalmazódott az indokolatlan különbségek mérséklésének szükségessége, egyben a kiemelt szerepkörű települések olyan észszerű, következetes fejlesztésének követelménye, amely révén hosszú távon biztosítottak lesznek mindazok a feltételek, amely funkciójuk betöltéséhez nélkülözhetetlenek. A. tapasztalatok alapján a települések adottságait, fejlődési lehetőségeit (és egyben korlátáit is), a környező helységekkel kialakult kapcsolatát figyelembe véve, módosult többek között gz egyes kategóriák elnevezése, s természetesen egyben a tartalma is. Például megszűnt a részleges középfokú központ kategóriája, helyébe a társközpont került. Szolnok megyében néhány település vonzásirányait figyelembe véve módosultak a középfokú körzetek határai. De az öt körzet központja változatlan maradt. A szolnoki körzet központja a felsőfokú szerepkörrel felruházott megyeszékhely, ahol folyamatosan biztosítani kell, hogy a város az Alföld északi részén, Budapest és Debrecen közötti térségben a felsőfokú szervező, irányító * és ellátó funkcióját betölthesse. A többi körzet középfokú központjának, Jászberénynek, Tiszafürednek, Karcagnak és Mezőtúrnak a fejlesztésére megkülönböztetett figyelmet kell fordítani annak érdekében, hogy körzetüknek ne csak névleges, hanem tényleges közipontjaivá váljanak. A középfokú társközpontok közül Kunszentmárton, Martfű—Tiszaföldvár és Tö- rökszentmiklós a középfokú központhoz kapcsolódvá a körzeten belül egy részterület lakóinak, Kisújszállás és Túrkeve pedig a város határain belül saját népességének kell, hogy biztosítsa a középszintű ellátást. A módosított területfejlesztési terv részleteiből talán ennyi is elég. Néhány konkrét változtatás ismertetésével csak azt szerettem volna érzékeltetni, hogy a kategória módosítása sem pusztán névváltozást jelent, hanem az eddiginél differenciáltabb, de ugyanakkor az arányosabb területfejlesztési elképzeléseket tükrözi. Benne foglaltatik a korábbinál következetesebb és koncentráltabb faluhálózat kialakításának szükségessége is. A módosított területfejlesztési elvekben egyértelműen megfogalmazódott, hogy az urbanizáció nem korlátozható pusztán a városok fejlesztésére. Annál is inkább nem, mert ma még például Szolnok megye lakosságának több mint ötven százaléka a községekben él. S hogy mérséklődik-e a városba vándorlásuk, az a faluhálózat modernizálásától, átalakításának folyamatától is függ. Attól, hogy milyen telepüjési környezetet, milyen életviszonyokat tudunk teremteni lakói részére. ne essék, a terület- fejlesztési elvekben a települések és térségeik közötti összehangolt és költségtakarékos fejlesztésről van szó, ami nem jelenti az egyenlősdit, nem jelenti valamennyi, a helységnévtár szerint önálló község egyenlőségét, fejlesztésre való jogosultságát, a falufejlesztésre fordítható anyagi eszközök ésszerűtlen szétforgácso- lását. K. K. A gépjárműadót a jövőben annak kell megfizetnie, aki az év első napján a gépjármű forgalmi engedélyében üzembentartóként szerepel, az év közben forgalomba lépő gépjármű után pedig annak, akit a forgalmi engedélybe üzembentartóként a hatóság bejegyez. Megváltozott a gépjárműadó befizetésének rendje is. Az önadóztatást a bevallás alapján történő adóztatás váltja fel. Az adóköteles gépjármű üzembentartójának egy ízben — a forgalmi engedély kiadásától számított 30 napon belül — bevallást kell adnia a tanácsi adóhatóságnak. Ha a gépjármű üzembentartójának személyében, lakcímében vagy a gépjármű adóztatására kiható más körülményben változás áll be. ezt az adóhatóságnak be kell jelenteni. 1981. február 28-ig be kell jelenteni a már tulajdonban levő dízel- és gázüzemelésű személygépkocsikat is. Nem kell adóbevallást adni azokról a gépjárművekről, amelyeket a tanácsi adóhatóság a rendelet kihirdetése előtt már nyilvántartásba vett. Tulajdonosaikat az adóhatóság fizetési kötelezettségükről határozattal értesíti. 1981. január 1-től a génjár- műadót félévi egyenlő részletekben március 15-ig, illetve szeptember 15-ig lehet pótlékmentesen befizetni. Az új rendelet érvénybe lépésével a korábbi bírságolás megszűnik. Akik a gépjárműadójukkal hátralékban vannak, havi 1 százalékos adópótlékot kötelesek fizetni. A túlfizetéseket az adóhatóság az adóköteles gépjárművek üzembentartói javára jóváírja, azok részére pedig, i Távfűtési kísérlet Helylsógileg szabályozható Régi gondja a távfűtéses lakásokban élőknek: a fűtőtestek nem szabályozhatók, ha túl meleg a lakás, csak szellőztetéssel érhető el a kívánt hőmérséklet. Ezt a pazarlást hivatott megszüntetni az úgynevezett átkötőszakaszos, egycsöves fűtési rendszer. Az új fűtési rendszer előnye, hogy az egyes lakásokban helyileg is szabályozható a fűtőtest. A csőrendszer módosítása mellett speciális szelep gondoskodik a kívánt hőmennyiség biztosításáról.
