Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-12 / 291. szám

1980. december 12.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

KÖZLEMÉNY

a megyei pártbizottság 1980. december 10-i üléséről

Az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága Andrikó Miklós elvtársnak, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével 1980. december 10-i, kibővített ülésen megvitatta és elfogadta az

A megyei pártbizottság áttekintette az idei gazdasági munka tapasztalatait és az ' 1980. évi gazdaságpolitikai célok várható

teljesítéséről a következőket állapította meg:

| A megye gazdasága 1980. évben gazda- " ságpolitikai céljainkkal összhangban fejlődött. A termelésben megvalósított szerkezetváltozás erősítette az exportképességet. A piaci viszonyokhoz jobban igazodott a termelés. A hatékonyság növekedésében, a versenyképesség javításában rejlő lehetőségeknek azonban csak kisebb részét hasznosították. Nagyobb figyelmet fordítottak a munkaerő-gazdálkodásra. Emelkedtek a teljesítményekkel szemben támasztott követelmények, kezdeti eredmények vannak abban, hogy a személyi jövedelmek a tényleges teljesítményekhez igazodjanak. Az eredményekhez hozzájárult a XII. kongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaverseny-mozgalom lendületes folytatása.

A gazdaságpolitikai követelményrendszer, a szabályozórendszer, a központi döntések a vállalati, szövetkezeti munkát erőteljesen ösztönözték a népgazdaság terveinek, érdekeinek megfelelő tevékenységre. A javuló színvonalú gazdálkodásban a munka körülményei nehezebbek, de a feltételek alapvetően biztosítottak voltok. Nem mindenütt vált azonban még általános magatartássá a kezdeményezőkészség, a vállalkozói kedv. az ésszerű kockázatvállalás.

— A munkaerő- és létszámgazdálkodás több területén pozitív irányú változás történt. Az iparban és építőiparban tovább csökkent, a mezőgazdaságban stagnált, a szolgáltatásban kis mértékben növekedett a foglalkoztatottak száma. Emellett mérséklődött a gazdálkodó egységek munkaerő igénye, a tanácsokhoz kevesebb létszám- igényt jelentettek be mint 1979-ben. Korszerűsödött és következetesebbé vált a bérezési gyakorlat, kiszélesedett a teljesítményhez kötött bérezés, a normán alapuló munkadíjazás, a normakarbantartás.

— Több intézkedés történt a veszteségforrások megszüntetésére, az ésszerű takarékosság megvalósítására. Kiemelt figyelem irányult az anyag- és energiatakarékos felhasználásra, a dolgozók érdekeltségének javítására.

— Javult a készletgazdálkodás, az átlag- készletek a termelésnél és a nettó árbevételnél kisebb mértékben emelkedtek. A pénzügyi helyezet, a fizetőkészség és -képesség erősödött.

— A gazdálkodó egységek rangsorolták beruházásaikat, fejlesztési forrásaikat a folyamatban lévő beruházásokra, rekonstrukciókra 'koncentrálták. Javult a beruházások szervezettsége, eredményes törekvések tapasztalhatók a létesítmények átadási határidejének, tervezett költségkereteinek betartására, a jobb minőségű munkára. Még mindig gyakori azonban, hogy a beruházások üezembe helyezésére, a műszaki átadásra késedelemmel kerül sor. A műszaki • fejlesztés folyamatos volt, mely elsősorban a munkafolyamatok gépesítésére és a gyártástechnológiák korszerűsítésére irányult.

— Kezdeményezések ellenére sem következett be jelentős változás a gazdasági egységek közötti együttműködésben, a szerződéses fegyelem javulásában.

— Az iparban a megyei pártbizottság a meglévő kapacitásokon 2—3 százalékos termelésnövekedést irányzott elő. Ehhez közel álló a termelésbővülés, amely a létszám csökkenése, a termelékenység javulása mellett valósul meg. Az új termelő kapacitások 2,5 milliárd forint többlettel növelték az ipar termelését. A termelés- növekedés üteme, a gazdaságosság, a minőség, az exportképesség együttes követelménye ágazatonként és vállalatonként differenciáltan érvényesült. Elsősorban a gazdaságos export fokozására képes vállalatoknál nőtt dinamikusan a termelés.

Az iparvállalatoknál közel a tavalyival azonos nyereség várható.

— Folytatódott a termékszerkezet korszerűsítése. Több új termék gyártása kezdődött meg. Sor került a nem keresett, gazdaságtalan termékek előállításának megszüntetésére is. Előrelépés történt a tőkés importanyag helyettesítésében, kiváltásában, az importanyaggal való takarékosságban.

— Az építőipar termelését az előző év szintjén terveztük. A termelés kis mértékben meghaladja az előző évit. A munka termelékenysége 9 százalékkal növekedett. Javult a kereslet-kínálat összhang1980. évi gazdaságpolitikai célok várható teljesítéséről szóló jelentést és határozatot hozott az 1981. évi főbb gazdaságpolitikai feladatokra.

ja, csökkentek a visszautasított megrendelések. Térségenként és szakmánként azonban továbbra is volt kapacitáshiány. Kedvezőtlen, hegy a szükségesnél kisebb a fenntartási-totarozási munkák aránya. Az eszközök ésszerűbb kihasználásában, a minőség javításában és a szerződéses kötelezettségek teljesítésében kisebb előrelépés tapasztalható. Nem történt érdemi változás a géppark közös kihasználásában, a gazdaságos, de korszerű technológiák, az olcsóbb megoldások keresésében és alkalmazásában.

2 A mezőgazdaságban a viszontagsá- " gos időjárás ellenére az előirányzott 6—6,5 százalékos termelésnövekedés várhatóan teljesül. A kistermelés az elmúlt évi szinten alakul. A nagyüzemek többsége a tavalyinál eredményesebben gazdálkodott.

— Tovább javult a termelési szerkezet. A vetett terület mintegy 10 ezer hektárral növekedett. A szántóföldi növénytermesztésiben csaknem valamennyi növényi kultúra termésátlaga meghaladja a múlt évit, eléri, illetve megközelíti a tervezettet. Igen kedvező az őszi búza termésátlaga, viszont rizsből az idén is gyenge termést takarítottak be. A zöldségtermelés színvonala, szerkezete és a kereslet közötti összhang nem javult megfelelően.

— A takarmánygazdálkodásban kedvező változás következett be. Csökkent a fajlagos abrakfelhasználás, bővült a mellék- termékek hasznosítása. Az állattenyésztés takarmányszükséglete mennyiségben biztosított.

— Az állattenyésztés tovább fejlődött. A nagyüzemekben folytatódik az állategészségügyi helyzet javítása, a magasabb hozamú egyedek létszámának növelése. A nagyüzemekben növekedett, a háztáji és kisegítő gazdaságokban némileg csökkent a szarvasmarha- és a sertésállomány. Jelentősen fejlődött a juhászat. A fontosabb állati eredetű termékek felvásárlása bővült.

— A mezőgazdasági üzemek a befejezetlen beruházásokra összpontosították erőforrásaikat. Üzembe helyeztek 40 ezer sertés-, 1700 szarvasmarha- és 1200 juh- férőhelyet. A gépi és egyéb beruházások a terv szerint megvalósulnak.

— Az erdőgazdálkodásban javult a vállalatok, üzemek és termel őszövetkezetek együttműködése, bővült a hazai alapanyag felhasználása. A lakosság tűzifaigényének kielégítésében még alig használták ki a lehetőséget. A vízgazdálkodásban az üzemek éves feladataikat teljesítik. A vízügyi dolgozók széles körű társadalmi ösz- szefogással eredményesen dolgoztak az árvízvédelemnél.

— A vasúti és közúti áruszállítás teljesítménye mérséklődött. Az előszállítás meghaladta a tavalyit, ennek ellenére a szállíttató szervezetek még nem élnek megfelelően ezzel a kedvezményes lehetőséggel. A személyszállítás javuló színvonalú, a menetrendek betartása és az utazás biztonsága jobb a korábbinál.

A közúthálózat fejlesztése tervszerűen folytatódott. A burkolatmegerősítési és

A megyei pártbizottság a Központi Bizottság 1980. december 2-i határozata alapján elsődleges célnak tartja 1981-ben a XII. kongresszus, valamint a megyei pártértekezlet határozatából adódó időarányos feladatok végrehajtását. A termelés fejlesztésének fő célja változatlanul a népgazdaság engyensúlyi helyzetének javítása, amelyet a hatékonyság, a jövedelmezőség növelésének, a megye adottságait és lehetőségeit kihasználó termékszerkezet átalakításának, a versenyképesség fokozásának útján kell elérni.

Az exportot gazdaságosan bővítő, a belföldi keresletet jövedelmezően kielégítő gazdálkodó szervezetek dinamikusan fejlődjenek. Ebben a minőségi tényezőkön alapuló intenzív fejlődés kibontakoztatása legyen a meghatározó. Az 1981. évi gazdaságpolitikai feladatok végrehajtása fegyelmezett, lelkiismeretes munkát, több konkrét kezdeményezést és takarékosabb gazdálkodási követel mindenütt. A VI. ötéves

szélesítési program ez évi előirányzatai megvalósultok.

— A telefonellátottság javítására átmeneti intézkedések történtek. Szolnokon átadtak egy 400 állomás kapacitású Crossbar központot, folyamatban van Jászberény és Karcag telefonellátásának javítása. A megyében 15 nyilvános távbeszélő állomást szereltek fel,

— Az 1980-as évre üzembe helyezésre tervezett termelő és nem termelő beruházási célok várhatóan megvalósulnak. Üzembe helyezték a martfűi Növényolaj - gyárat, az Alföldi Téglaipari Vállalat mezőtúri vázkerámia üzemét. Megkezdődött a termelés a zagyvarékasi Béke Tsz baromfifeldolgozó üzemében.

m A lakosság életkörülményei tovább ja- vultak, készpénzbevételei növekedtek. Az áruellátás — néhány árucikk átmeneti hiányától eltekintve — kiegyensúlyozott volt. A kereskedelmi kínálat a fizetőképes kereslethez igazodva a terveknek megfelelően alakult.

— Az új létesítmények és felújítások jelentősen javították a kiszolgálás kulturáltságát; 12 ABC-áruház, 6 vendéglátóipari egység, 3 iparcikk szakbolt épült és elkészül a TÜZÉP új szolnoki telepe. Rekonstrukcióval 23 üzletben javították a vásárlás feltételeit.

— A vendéglátásban megnövekedett a közétkeztetés aránya. Az idén mintegy 6 ezer óvodás és diák étkeztetéséről gondoskodik a szakvállalat.

— Céljainknak megfelelően 1980-ban 3100—3150 lakás épül, amelyből az állami és tanácsi értékesítésű lakások száma 516. A tervezettnél több, 160 bölcsődei, 1250 óvodai hely, 66 általános iskolai tanterem épült. Átadták a karcagi 250 személyes egészségügyi gyermekotthont. Folytatódott a szolnoki Hetényi Géza Kórházban a 400 ágyas, valamint a jászberényi kórházban az 50 ágyas gyermekpavilon építése. A szociális otthoni hálózat 85 ággyal bővült. Befejeződött a jászberényi II. számú vízmű, a mezőtúri vízmű I. ütemének, valamint a kisújszállási víztorony építése.

A pártszervek, szervezetek folyamatosan és következetesebben irányították segítették, ellenőrizték a gazdaságpolitikai feladatok végrehajtását. Munkájuk a fő kérdésekre irányult. Kezdeményezőbbek voltak a tartalékok feltárásában, a jó módszerek elterjesztésében. Elismerésben, támogatásban részesítették az öntevékeny, határozott, a növekvő követelményekhez rugalmasan alkalmazkodó vezetőket. Eredményesen mozgósítottak, ösztönöztek a kitűzött célok végrehajtására.

— Eredményesebbé vált a tanácsok a megye gazdaságát átfogó és a lakosság ellátását szervező, irányító, segítő tevékenysége. A rendelkezésükre álló forrásokat hatékonyan, koncentráltan, a tervezett társadalmi-gazdasági feladatok megoldására használták fel.

— A szakszervezetek aktívan járultak hozzá a munkaverseny-mozgalom lendületének fenntartásához, tartalmi gazdagításához. Növekvő körben és mértékben voltak kezdeményezői a munkafegyelem szilárdításának, a teljesítményen alapuló bérezés alkalmazásának. A KISZ-szervezetek kez- deményezően vettek részt a munkaver- seny-mozgalomban, a kommunista műszakok szervezésében. A Hazafias Népfrontmozgalom főként a településfejlesztési, környezetvédelmi feladatok végrehajtásában. a háztáji és kiskerti termelés fejlesztésében végzett eredményes munkát. A szövetkezetek érdekképviseleti szervei nagyobb figyelmet fordítottak a tagszövetkezetek segítésére.

A propagandában, az agitációs és tájékoztató munka segítette gazdaságpolitikai céljaink megismertetését, megértését és elfogadtatását.

és az éves terveket megalapozottan, körültekintően kell elkészíteni, figyelmet fordítva a termelés soros teendőire.

Minden gazdálkodó egységnél kiemelt feladat: a hatékonyság növelése, a gazdasági erőforrások ésszerűbb és takarékosabb felhasználása. A munka termelékenységét a termelést meghaladó mértékben kell emelni.

— A termelés bővítésének döntően a gazdaságos export növekedését kell eredményeznie, ezért rugalmasabban kell alkalmazkodni a külpiaci változásokhoz. A gazdálkodó egységek a szocialista államközi szerződésekben vállalt kötelezettségeiknek maradéktalanul tegyenek eleget. Az exportképes termelés dinamikus növelése komplex feladat, melyben a beruházási és termelés-szervezési teendők mellett kapjon egyenrangú szerepet a műszaki-fejlesztési és kereskedelmi munka, a külgazdasági kapcsolatok bővítése, fejlesztése. A termelési feladatokat elsősorban a meglévő kapacitások jflbb kihasználásával, a fajlagos ráfordítások csökkentésével, a termelés és forgalmazás jobb megszervezésével kell megoldani.

— Technológiai korszerűsítéssel is javítani kell a termelés feltételeit, mérsékelni annak importigényességét. Az alacsony hatékonyságú, gazdaságtalan termelést vissza kell szorítani.

— Jobban kell gazdálkodni a legfontosabb erőforrásunkkal, a munkaerővel. Folytatni kell a munkahelyek és a rendelkezésre álló munkaerő közötti összhang megteremtését. Biztosítani kell a pályakezdő fiatalok elhelyezkedését, a munkaerő gazdaságos, hatékony felhasználását, a munkafegyelem javítását. Határozottabb előrelépés szükséges a vállalaton belüli és az egyes ágazatok közötti szervezett munkaerő átcsoportosításban, amit a termelési feladatokhoz és a termékszerkezet átalakításához kell igazítani. Alapvető a munka jobb megszervezése, ennek érdekében az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése.

A teljesítménybérezés további kiszélesítésével, a műszakilag megalapozott normák arányának növelésével kell a munka szerinti elosztás elvét következetesen érvényesíteni. A tényleges teljesítményekhez igazodjék a személyi jövedelem.

— Elsőrendű teendő a veszteségforrások kiküszöbölése, a tartalékok feltárása és kiaknázása, az anyaggal és energiával való fokozottabb takarékosság.

— Fontos feladat a vezetés színvonalának javítása, az előrelátó, szervezett és határozott irányító munka. Felül kell vizsgálni a vállalati belső szervezési és Irányítási rendszert és a szükséges korszerűsítést végre kell hajtani.

— A beruházásokat, rekonstrukciókat a gazdaságpolitikai-társadalompolitikai célok és követelmények alapján kell rangsorolni. A termelőalapok műszaki fejlesztését folytatni szükséges. Biztosítani kell a korszerű, nagyértékű berendezések több műszakban történő gazdaságos kihasználását.

— Tökéletesíteni kell a tudományos eredmények alkalmazásának gyakorlatát, gyorsítani az új, korszerű technológiák bevezetését. Határozottabban kell támogatni az újító kezdeményezéseket.

2. Az iparban a termelést 3,5—4 százalékkal kell növelni. A termelés bővülése a hazai igények kielégítése mellett mindenekelőtt gazdaságos értékesítést. az export növelését és a tőkés import csökkentését szolgálja. Forrását a munkatermelékenység javulása képezze. A termékszerkezet korszerűsítésében az eddigieknél jobban kell alkalmazni gazdaságosabb megoldásokat, a hatékonyabb technológiákat. A kihasználatlan kapacitásokat — ahol ez ésszerűen megtehető — át kell csoportosítani a gazdaságos kivitel bővítésére, importhelyettesítő, valamint a belföldi ellátás javítását szolgáló termelésre.

A termelékenység növelését a munkafolyamatok célszerű kialakításával, a technológiai fegyelem betartásával, a vállalatok belső szervezeti és irányítási rendszerének folyamatos korszerűsítésével, a munkaidő és munkaerő jobb kihasználásával kell megalapozni.

— A tanácsi vállalatok és ipari szövetkezetek fő feladata a helyi árualapba történő termelés és a háttéripari tevékenység fokozása. Fejlesszék, bővítsék és hosz- szabb távra szerződéssel is biztosítsák a nagyvállalatokkal termelési kapcsolataikat. A lakosság növekvő szolgáltatási igényeit javuló színvonalon kell kielégíteni, amit a kapacitások jobb kihasználásával a szolgáltatási szervezetek és formák korszerűsítésével és a minőség javításával kell elérni. Az ellátatlan területeken az igények kielégítése érdekében a MÉSZÖV, a KISZÖV és a KIOSZ hatékonyabban működjön együtt.

— Az építőiparban az 1980. évivel azonos termelést kell elérni. Elégítsék ki a kisebb építési, valamint a lakás- és közintézményhálózat felújítási és korszerűsítési igényeket. Az építőipari szervezetek növeljék a fenntartási és felújítási építés arányát. Feladat az ágazatban, hogy az új építési technológiák gazdaságilag előnyös építési móddá váljanak. Elemi követelmény a jó minőségű, szervezett munka, a szerződéses kötelezettségek betartása, az önköltség csökkentése és a takarékos anyagfelhasználás. Előbbre kell lépni a műszaki színvonalban, mindenekelőtt a fenntartási munkák gépesítésében és a szakipari kapacitás növelésében. Erősödjék az építési tevékenység rugalmassága, vállalkozói készsége.

o A mezőgazdaságban a termelés 3—4

százalékos növelése szükséges. Emelkedjenek a hozamok, a ráfordítások ennél kisebb mértékben növekedjenek. A termelésnövekedést elsősorban a nagyüzemekre kell alapozni a növénytermesztés és az állattenyésztés árutermelésének növelésével. A kistermelés korszerűsítése érdekében tervszerűbb, összehangoltabb munkát végezzenek. A kiegészítő tevékenységet elsősorban a kedvezőtlen adottságú üzemekben kell bővíteni.

(Folytatás a 4. oldalon.)

I.

A gazdasági fejlődés fő vonásai

1980-ban

II

Az 1981. évi gazdaságpolitikai

feladatok