Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-12 / 291. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. december 12. KÖZLEMÉNY a megyei pártbizottság 1980. december 10-i üléséről (Folytatás a 3. oldalról.) — Adottságaink jobb kihasználása, a jövedelmezőség növelése is indokolja, hogy a gabonafélék vetésterületi aránya érje el a szántóterület 60 százalékát. Ezen belül elsősorban a kukorica vetésterületének, hozamának növelése szükséges. Fontos feladat a kalászosgabona-termelésben elért magas termelési színvonal stabilizálása. A különböző érésidejű fajták megfelelő részarányának biztosítása mellett növekedjen tovább a sütőipari értékű búza termelése. A kukoricatermelésben az energiagazdálkodás szempontjából kedvezőbb fajtaarányt kell kialakítani. A műszaki, technológiai szempontból megfelelő állapotban levő területeken folytatni kell a rizstermesztést. A rendelkezésre álló lehetőségek, anyagi és pénzeszközök ésszerű felhasználásával folytatni kell a rizstelep-rekonstrukciókat. A cukorrépa-termelés szükséges vetésterületét a feldolgozó üzem körzetében biztosítani kell. Növelni kell az egységnyi területen előállítható cukormennyiséget a cukortermesztési kutató intézet, a cukorgyárak és a termelők közös érdekeltségét. A feldolgozó üzem közelsége indokolja az olajosnövények termesztésében a jelentős termőterület megtartását. A zöldség-gyümölcsfélék termelésében, a lakosság ellátása színvonalának emelése érdekében a nagyüzemek vállaljanak nagyobb szerepet. A növénytermesztésben gondoskodni kell a tervezett hozamok eléréséhez szükséges mértékű tápanyag visszapótlásáról. — Az állattényésztés fejlesztését a meglevő férőhelyek jobb kihasználásával, a genetikai tartalékok feltárásával és kiaknázásával kell elérni. Az állati termékek előállításában a nagyüzemek részaránya növekedjen. A szarvasmarha ágazatban bővíteni kell a szakosított termelést. Növekedjen a nagy tejhozamú egyedek aránya. Kiemelt figyelmet kell fordítani a húshasznú állomány gazdaságos termelésének növelésére. A sertéshústermelés fokozása érdekében a nagyüzemekben rekonstrukciós bővítéssel, új férőhelyek létesítésével is biztosítsák az állomány gya- ranítását. A gyepterületek által nyújtott olcsó takarmányozásra alapozva fejleszteni kell a juhtenyésztést. Javítani szükséges az anyaállomány tenyészértékét. A baromfiágazatban a feldolgozói igényeknek megfelelő termelést kell biztosítani. A gazdasági lehetőségek figyelembe vételével meg kell kezdeni a nagyüzemi baromfitelepek korszerűsítését is szolgáló rekonstrukciókat és új broyler telepek építését. Változatlanul elsődleges feladatok közé tartozik a takarmánygazdálkodás, az állategészségügyi helyzet javítása, a technológiák korszerűsítése. A takarmánygazdálkodásban ' az olcsóbb, abrakkímélő technológiák előtérbe helyezésével, a tömegtakarmányok hozamának, minőségének javításával és a melléktermékek gazdaságos hasznosításával kell előrelépni. Az eddigieknél is szorosabbá kell tenni a nagyüzemek és kistermelők együttműködését. A felvásárló, feldolgozó és ellátó vállalatok ebben működjenek közre. — A racionális földhasználatban meglevő tartalékokat az eddigieknél jobban ki kell használni. Folytatni kell a gazdálkodás feltételeit javító földcserét. A mezőgazdaságilag művelhető területeket rekultivációval, elsősorban a romos tanyahelyek hasznosításával, használaton kívüli utak, csatornák és más, a művelésből kivett területek újrahasznosításával kell növelni. A megyei meliorációs terv alapján meg kell kezdeni a térségi fejlesztéseket. A termelési rendszerek alapvető feladata gazdaságpolitikai célkitűzéseink megvalósítását segítő technológiák kidolgozása, üzemekre történő adaptálása. — Az erdőgazdálkodásban javítani kell az állami vállalatok és szövetkezetek együttműködését, a tevékenységek korszerűsítését. Kezdeményezni kell a fokozottan ár- és belvízveszélyes területek erdősítését. Az értékes hulladékfa lakosság részére történő értékesítése és a tűzifaellátás biztosítása az eddigieknél nagyobb figyelmet kíván. — A vízügyi szervek kiemelt feladata, hogy tevékenységüket összehangolják a térségi melioráció kivitelezési munkálataival, amelyhez adjanak hatékony szakmai segítséget. A A vasúti és közúti áruszállítást végző szervezetek kapacitásuk hatékony kihasználásával, a megrendelők igényeihez jobban alkalmazkodó üzletpolitikával biztosítsák a szállítás szervezett lebonyolítását. Kiemelt figyelem irányuljon a minőség javítására és a biztonsági követelmények szigorú betartására. Jobban használják ki az év eleji előszállítási lehetőségeket. Elsődleges feladat a tömegközlekedés feltételeinek, kulturáltságának emelése, javítása. A zsúfoltság enyhítése érdekében élni kell a lépcsőzetes munkakezdés további kiterjesztésével, illetve bevezetésével. — Az úthálózat fejlesztésében az eddig elért minőségi színvonal megtartására nagy figyelmet kell fordítani. Folytatni kell a forgalmas csomópontok átépítését, korszerűsítését. — Tovább kell folytatni a kis postaházak építését, felújítását. Javítani szükséges a szolgáltatósok megbízhatóságát. Űjabb nyilvános távbeszélő állomásokat kell létesíteni és befejezni a megkezdett telefonközpontok szerelését és beüzemelését. Szolnokon az új postaműszaki épület előkészítését kiemelt figyelemmel kell kísérni és segíteni. 5 A lakosság kiegyensúlyozott áruellá’ tását, az igényekhez igazodó kínálatot kell biztosítani. Napi cikkekből minden településen folyamatos legyen az ellátás. A választék javításán, a hiánycikkek számának csökkentése érdekében erősödjön a kereskedelem és a helyiipari vállalatok, szövetkezetek közötti együttműködés. Nagyobb gondot kell fordítani a helyi árualapok feltárására. A termeltetés, felvásárlás és forgalmazás jobb összehangolásával gondoskodni kell a megfelelő zöldség-gyümölcskínálat- ról. A vendéglátásban kiemelt feladat a köz- étkeztetés fejlesztése, a gyermekétkeztetés bővítésének tervszerű folytatása. Űj egységek létesítésével főként a nem kellően ellátott területek és az új lakótelepek bolthálózatának fejlesztését — olcsón és gyorsan kivitelezhető építési módok alkalmazásával — kell elősegíteni. A kiszolgálás körülményeit az üzletek rekonstrukciójával, korszerűsítésével, a kereskedelmi munka Kulturáltságának javításával szükséges fejleszteni. — Széles körű előrehaladást kell elérni a lakásépítés feltételeinek javításában. 1981-ben 3000—3100 lakás —1■ ebből állami formában 430 — épüljön. A telepszerű többszintes, valamint a családiház és a csoportos korszerű családiház építésének elősegítése érdekében javítani kell a telekellátást Bővíteni kell a típus- és az ajánlott tervek választékát és az építőanyag-kínálatot. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a munkóslakós-építésre. Tovább kell javítani az egészségügyi, Oktatási és kulturális feltételeket. Be kell fejezni 300 óvodai, 30 bölcsődei hely és 19 általános iskolai tanterem, továbbá a jászberényi kórház 50 ágyas gyermek- pavilonjának és a szolnoki gyermekváros építését. 0_ Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a már megkezdett és folyamatban lévő fejlesztések befejezésére az induló beruházások körültekintő szervezésére, előkészítésére a rekonstrukciók, felújítások tervezői, kivitelezői kapacitásának biztosítására. A műszaki tervező szervezetek legyenek kezdeményezők a gazdaságos és racionális tervmegoldások kidolgozásában és a kivitelezés során aktívan működjenek közre. A lebonyolítás területén gondoskodni kell a beruházások és a felújítási munkák előkészítésének és kivitelezésének összehangolásáról, a létesít^ mények átadását követő gyors és körültekintő üzembe helyezésről. A kivitelező szervezetek költségtakarékos, korszerű építési módok alkalmazásával, a minőség és a hatékonyság javításával teljesítsék építési és felújítási feladataikat. Tervszerűen folytatni kell: a Papíripari Vállalat szolnoki papírgyárának rekonstrukcióját; a Hetényi Géza kórházban a 400 ágyas pavilon és az orvos-nővér szálló építését; a közlekedési és hírközlési ágazat fejlesztéseit, kiemeltem a szolnoki új postaműszaki épület és a Petőfi rádió műsorát szóró gerincadó-hálózat rekonstrukciójának előkészítését, valamint a kis postaházak építését, felújítását; a szolnoki felszíni vízmű építését, valamint a szennyvíztisztító- mű járulékos beruházásainak kivitelezését, a mezőtúri és a kisújszállási vízművek rekonstrukciós bővítését. Szolnokon kezdjék meg a volt Centrum-sarok átépítését. 1 A pártszerveknek, -szervezeteknek következetes gazdaságpolitikai munkát kell végezniük. Javítsák irányító, segítő és ellenőrző tevékenységük koordináltságát, szervezettségét. Határozzák meg saját feladataikat és a különböző szervezetékkel, a gazdálkodó' egyeségekkel szembeni követelményeket. Segítsék elő, hogy a gazdálkodó egységek népgazdasági és megyei célokkal összehangolt terveket készítsenek, azok végrehajtásában szerezzenek érvényt a gazdaságpolitikai követelményeknek. A vezetőktől felelősségteljes magatartást, jó színvonalú munkát igényeljenek. Az eredményesen dolgozó vezetőknek adjanak politikai támogatást, bátorítást. Fordítsanak nagy figyelmet a munkaverseny lendületének fenntartására. — A tanácsok a gazdaság és a lakosság ellátását szervező, irányító tevékenységét tovább kell javítani. Fontos követelmény a rendelkezésünkre álló pénzeszközök tervszerű, hatékony felhasználása. A fejlesztési célokat egyértelműen, az alapvető társadalmi szükségleteknek megfelelően rangsorolják. Nyerjék meg mind szélesebb körben a lakosságot és a gazdálkodó egységeket, hogy az élet- és munkakörülmények javításához társadalmi munkával és anyagi eszközökkel járuljanak hozzá. — A társadalmi és tömegszervezetekben, tömegmozgalmakban, a szövetkezeti szövetségekben dolgozó kommunisták segítsék elő céljaink valóra váltását. E szervezetek mozgósítsák tagságukat, a lakosságot az 1981. évi gazdaságpolitikai feladatokra, segítsék elő, hogy a szocialista munkaverseny azokkal összhangban fejlődjön. A szocialista demokrácia helyi fórumainak tartalmasabb működtetésével segítsék elő, hogy a dolgozók hasznos javaslatai megvalósuljanak, karolják fel és támogassák a jó kezdeményezéseket. — A propaganda, az agitáció meggyőző erejének növelésével, módszereinek korszerűsítésével hatékonyabban járuljon hozzá a cselekvési egység szilárdításához, a helyes szemlélet formálásához. Mutassa be építőmunkánk eredményeit, világosabban értesse meg gazdaságpolitikai céljainkat és mozgósítson megvalósításukra. Hóban ós fagyban Még jócskán akad tennivaló a határban. A hideg idő és a hó nehezíti a mezőgazdasági betakarítási munkálatokat. — Képeink a kenderesi November 7. Tsz és a törökszentmiklósi Tiszatáj Tsz földjein készültek. Közel 40 hektár kukoricaszár vár még vágásra Melegíteni kell a gépet Indulásra kész a lánctalpas lz HCROBER szolnoki irodájának tervei alapján Új takarmányiizem épült Monoron Lehetőség az importfehérje csökkentésére Az állattenyésztés egyik fő feltétele a megfelelő meny- nyiségű és összetételű takarmány biztosítása. A jó minőségű takarmánynak elegendő fehérjét kell tartalmaznia. A jelenleg forgalomban lévő táptakarmányok előállításához nagyobb részben import növényi és állati eredetű fehérjét használnak. Ezeknek a tápoknak az etetésekor a fehérje hasznosulása azonban nem kielégítő, mivel a fehérje a gyomorban gyorsan le- bomlik és jelentős hányada nem hasznosul. A szakemberek régen keresik azokot a takarmány-előállítási módokat, amelyekkel gazdaságosabb takarmányozást lehetne megvalósítani. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szervezésében 1976—77-ben több tanulmányút résztvevői vizsgálták a Szovjetunióban az ún. karbamidos-extrudálásos takarmányelőállítást a hazai bevezetés érdekében. A kísérlet üzemi megtervezésére, az alkalmazandó technológia kidolgozására az AGROBER Szolnoki Irodája 'kapott meg- bízást, az üzem gyakorlati megvalósítását és a kísérletekkel járó üzemi feladatot a Monori Állami Gazdaság vállalta a MÉM és a PHYLAXIA támogatásával. Az eljárás lényege: a jelenleg forgalomban lévő takarmányokkal szemben lényegesen több karbamid kötődik a kukorica — vagy egyéb takarmányalapanyaghoz oly módon, hogy annak az állat emésztőrendszerében való lebomlás viszonylag lassú, ezért a szervezetbe teljes egészében felszívódik. Ily módon lényeges fehérje megtakarítás érhető el. (Megjegyzendő; a kairbamidos takarmány etetése kizárólag kérődző állatoknál alkalmazható!) A munkában résztvevők az előkészítés, a tervezési munkák és a kivitelezés nehézségein ma már túl vannak, a kísérleti üzemet 1980 októberében átadták és üzemel. Az átadás előtti próba- üzemelés során előállított karbamidos takarmánnyal a hazai első — mintegy 8 hónapos — etetési kísérletek sikeresen befejeződtek, és egyértelműen bizonyítják az új takarmány eredményességét: 15—20 százalékkal jobb a takarmány keményítő és emészthető fehérje haszonu- lása, és kisebb az 1 kg súlygyarapodásra felhasznált takarmány költsége. Az eljárás széles körű elterjedése esetén népgazdasági szinten jelentős devizamegtakarítást lehet elérni. Walkó Ernő gépészmérnök
