Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-10 / 289. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. december 10. A játékokkal szemben különösen szigorú a követelmény Rádiósmagnó vizsgálata a híradástechnikai osztályon lepekké álltak össze. Ezek úgynevezett zárt rendszerben épültek. Itt a tervezés alapegysége a lakás, de méginkább az épület-szekció vagy éppen a teljes ház. Ezt tipizálják, legyártják és ösz- szeszerelik. Az ipari gyártásnak pedig alapkövetelménye a gazdaságos sorozat- nagyság, vagyis a- minél több egyforma ház. A titok felfedezése után kezdett teret nyerni a nyílt építési rendszer. Itt az építőelemeket — nyílászárókat, tartószerkezeteket, válaszfal elemeket és így tovább — tipizálják és ezeket a katalógusba foglalt alkatrészeket gyártja az ipar. A tervező pedig a rendszer logikájából fakadó elv segítségével a lehető legváltozatosabb épületeket állíthatja össze. így feloldódik az ipari sorozat gyártás és az unifor- mizáltság korábbi, feloldhatatlannak hitt kapcsolata, Sőt, a gazdaságosság fokozható azzal, hogy az egyes rendszerek átfedéséből adódó közös elemek sorozat- nagysága növelhető is. Hazai számítások szerint például egy típuslakásokat gyártó házgyár áttérve a nyílt rendszerre akár a jelenlegi panelfajta egyhar- madából is jóval több la- kásfajtát készíthetne. Ha kitekintünk a világba, akkor azt látjuk, hogy a jelenlegi iparosított lakásépítést a zárt és a nyílt rendszerek együttese határozza meg. Talán ma még magasabb a zárt rendszerek aránya, de a jövő feltétlenül az utóbbié. Külföldön is kár lenne... Ez év első felében 2689 termék közül, — melyek a gyártók által beküldött mintadarabok voltak, — 2018 felelt meg, de ezek között is akadt jó pár, melyekről hiányzott a vásárlót tájékoztató szöveg: ár, szavatossági idő stb. Az alkalmatlannak ítélt áruk forgalombahozatalát a KERMI megtilthatja, egyes árukat pedig csak bizonyos feltételekkel enged árusítani. Más esetekben leértékelésre kötelezi a forgalmazót, az egészségkárosodást okozó foGyermekkocsi vizsgálata a műanyag osztályon A rendszerelvűség külön böző alrendszerek formájában megjelent már a magánlakás-építésben is. Ilyenek például a különféle födémrendszerek, amelyeknél a gyártók — az igényeknek megfelelően — a könnyű, kézzel mozgatható, vékonyfalú égetett-agyag termékeket részesítik előnyben. A mai tervek szerint az állami építőipar a következő évtized végére a beruházás- jellegű építés 70 százalékát rendszerelvűvé teszi. így készülnek a komplett lakótelepek — a különböző szociális és kulturális épületekkel együtt — valamint az ipari létesítmények is. A házgyári rekonstrukciókkal együtt halad az egységesített típustervek bevezetése. Második lépcsőben a közmű- és mélyépítésben, a közlekedés építésében is teret nyer a rendszerelvűség. Egyre közismertebb a KERMI, Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet tevékenysége, melyet á termelők és fogyasztók közös érdekében folytat: a különféle áruk minőségének ellenőrzéséért. Évente körülbelül 35 ezer konkrét vásárlói panaszt vizsgálnak ki, átlagosan hatvan százalékuk bizonyul jogosnak. Munkacsoportjaik szakértelemmel, jólfelszerelt laboratóriumokban vallatják a vizsgálatba vont árukat, rágógumitól — a faházig. Biztosító tervezi egyébként, hogy a közeljövőben a hazai ipar nagy. értékű vagyonesz- közeire is bevezet hasonló jellegű viszontbiztosítást más cégek közreműködésével. Az „első fecskék’ gyatékosságok esetében szabálysértési eljárást is kezdeményeznek. A módszeres vizsgálatok választ adnak arra is, hogy a nyersanyagokkal, a gyártási előírások kezelésével van baj, vagy netán a szállítás fogyatékosságaiból származik a károsodás. Dicsér is a KERMI: gyors tekintélyt szerzett magának a kiváló árukat megkülönböztető védjegy, amit szigorú feltételek és állandó ellenőrzés mellett viselhetnek, az g. címért folyamodók árui. K. T. Külföldön hovatovább már építkezést, gépszerelést sem végeznek biztosítás nélkül. Érhető, hiszen bármi közbejöhet; nem készülnek el időre, vagy sikertelen lehet a próbaüzem stb. Nálunk ez a forma még alig ismert. A budapesti szállodákat építő két osztrák cég, az Universale és a Porr is időben bebiztosította magát. A magyar vállalatok közül a KÖFÉM vette igénybe ezt a lehetőséget új beruházásához: ha az építés, szerelés valamint a próbaüzem során bármi történik akkor sem éri veszteség. Az egyik „első fecske”, a TVK már hasznát is látta, az Olefin II. program során ugyanis felrobbant egy berendezés. Az angol és a magyar szerelők egymásra próbálták hárítani a felelősséget, de erre nem volt szükség, mert a kárt a biztosító megtérítette. Sajnos több folyamatban lévő nagy- beruházásunk még nem rendelkezik ilyen építés-szerelési biztosítással. Pedig ha baj van, és tönkremennek berendezések, a kár jelentős részét devizában térítik, ebből pedig az odaveszett importgépek, alkatrészek köny- nyebben pótolhatók. Az ilyen biztosítási formák elterjesztésére, a kedvező lehetőségek irány be vételére megfelelő szabályokat dolgoznak majd ki az illetékes hatóságok. — TP — Állami Biztosító Ki téríti meg a kárt, ha lez’uhan egy repülőgép, elsüllyed a tankhajó, leég egy áruház, nem sikerül a tőkés piaci vállalkozás? A hazai vállalatok közül ma már egyre többen élnek a lehetőséggel, biztosítóst kötnek exportra kerülő áruikra, a fuvarokra, a külföldön végzett gyár- és gépszerelésre, a tőkés valuták árfolyam változásaira, a szállított termékért vállalandó felelősségre és még a hitelben eladott áruk megtérülésére is. Persze sokan nem vették igénybe a kedvező lehetőséget, mondván, a biztosítás csupán kellemetlen és szükségtelen többlet- költség, amit meg lehet takarítani. Ésszerű-e az ilyen fajta „takarékosság”? A negatív példák azt bizonyítják: nem, s komoly veszteségei származhatnak ebből a vállalatoknak és a népgazdaságnak is. Az 1976-os hamburgi szökőár során jelentős meny- nyiségű ott tárolt magyar áru tönkrement. Nem volt biztosítva, így a kétmillió dolláros kárt senki sem térítette meg. Idén nyáron történt, hogy elsüllyedt a „Zenobia” komphajó Ciprus partjainál, s odaveszett 21 áruval megrakott magyar kamion. Azóta is nagy kérdés viszontlát-e valamit ebből a magyar népgazdaság? Ha a partner csődbe jut A legtöbb kockázatot a külkereskedelmi vállalatok vállalják: partnerük csődbe mehet, a dél-amerikai vagy afrikai országban puccs vagy háború miatt nem kapják meg az oda szállított magyar termékek ellenértékét. Bármilyen furcsa, de még ilyen esetekre is köthető biztosítás. Sokkal inkább kimutatható az, milyen károkat szenvedtek volna a magyar vállalatok, ha nem kötnek export hitelbiztosítást: egy amerikai cég tönkrement, 685 ezer dollárral maradt a magyar vállalat adósa, hasonlóképpen, 10 éves jó kapcsolat után egy görög vállalat vált fizetésképtelenné (424 ezer dollár kár), egy brazil vevő (450 ezer dollár), egy NSZK-beli cég csődje pedig 1,9 millió márka veszteséget eredményezett volna, ha nem téríti meg a biztosító. A viszontbiztosítás haszna Az ÁB egyedül nem képes a jelentős devizaösszegek megtérítésére. Hogy a magyar népgazdaságot is mentesítse a teljes kár megtérítésétől, saját biztosításai egy részét eladja külföldi intézeteknek. A nemzetközi gyakorlatban ez az úgynevezett yiszontbiztosítás. Egy nagy értékű szállítmány, vagy jármű kockázatát néha 20— 30 cég együtt vállalja. Így aztán ha a világon bárhol nagyobb tragédia történik, lehet, hogy bennünket is érint. Így például a magyar biztosító is fizetett, amikor elsüllyedt a Bretagne partjait olajjal szennyező tankhajó, vagy amikor leégett a bécsi Gerngross nagyáruház, vagy amikor Tenerifi- nél (Kanári szigetek, összeütközött két óriás repülőgép. Legutóbb az idei bécsi szál- lodatüzet követően térítették meg a károk egy részét. Hasonlóképpen a világ minden részében lévő biztosító intézetek vállalnak komoly kockázatot a magyar hajók, repülőgépek, a kamionok zavartalan útjáért. Az Állami int kiderült nemcsak esztétikai, városképi követelmények siettetik ezeket az építési eljárásokat, hanem a „rideg” gazdaságossági számítások is. Eszerint 1990-ben az építőipar termelékenysége 70—80 százalékkal nő, míg az átfutási idő a felére, az építéshez felhasznált énergia pedig 10—12 százalékkal csökken. Ugyanakkor az építmények ára megegyezik a ma használatos technológiák költségével. Ezért fontos a rendszerelvű építés. _____________— N K G — é hánv éve az egyik építőipari vállalat összehívta a szakma hozzáértőit, hogy bemutasson nekik egy korszerű, gyors építési eljárást. Valóban, a megfelelő előkészítés után kétnaponta egy emelettel nőtt az épület, de még egy év múlva is átfújt a szél a vasbeton pilléreken álló födémek között. Akkor kőművesek jöttek és a legősibb módon, téglával kezdték falazni a homlokzat ablakok alatti . parapettjeit, majd a válaszfalak következtek, újfent téglából. Ez volna a korszerű eljárás? Csak részben — s éppen ez a baj. Sajnos, a nálunk ma építési rendszereknek nevezett eljárások zöme ilyen: nem komplett rendszer. Erre hívták fel a figyelmet azon a győri tanácskozáson, amelyen a rendszerelvű építés eddigi tapasztalatait vitatták meg az összegyűlt szakemberek. Az iparosított építés ma a világon mindenütt a nyílt rendszerek felé halad. De ne várjunk a dolgok elébe. A II. világháború után Európa-szerte olyan módszereket kellett kidolgozni, amelyekkel hamar ' készülhettek a soklakásos házak. Így váltották fel a hagyományos téglát az egyre nagyobb építőelemek: előbb a közép- és a nagyblokk, majd hódító útjára indult a falnagyságú panel is. A blokkos házak még őriztek valami változatosságot, de a panelek rendre uniformizált lakóteNem minden lakótelep egyforma A KERMI a fogyasztókért Rágógumitól a faházig...
