Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-10 / 289. szám
1980. december 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Elég lenne száz lagziba Asszonyok, lányok a zagyvarékasi baromfifeldolgozóban Bíró Andrásné: — „Januártól teljesítménybérben dolgozunk majd. Akkor se szeretnék kevesebbet keresni” A baromfifeldolgozó idei, mintegy 100 millió forint termelési értékének előállításában közvetlenül a szalagok mellett százhatvannégyen vesznek részt. Közülük az üzem egyik legfiatalabb dolgozójának számít Paróczái Katalin. Nemrégen még a jászladányi általános iskola padjait „koptatta”. — Közben két évet már dolgoztam a vegyesipari szövetkezetben. Táskazárakat •szereltem havi kétezerkétszázért. Ide a baromfifeldolgozóba 12 forintos alapórabérrel vettek fel. Erre jön még kinek-kinek a munkája szerint a mozgóbér, ami a négy forintot is elérheti. Aligha keresnék valahol óránként 16 forintot Jászladányban. A napi utazás mellett is jut időm a szórakozásra, persze leginkább csak a hét végén. A többi napokon tanulni kell. A szolnoki közgazdasági szakközépiskolához kezdtem hozzá, levelező tagozaton. A fiatal kislány számozott címkéket ragaszt a csomagoló szalagról lekerült, négyesével lapos kartondobozokba rakott libák tasak- jára. A külföldi partnerektől kapott csomagolóanyagokon ez a kódszám fémjelzi Itáliában, az NSZK-ban vagy éppen a Szovjetunióban a Béke Tsz üzemében dolgozó asszonyok, lányok kezemunkáját, Szóval a kis címkéken levő H—119-es szám annyit tesz: Made in Zagyvarékas. Temesközy Ferenc Nagy Lászlóné: — „Az is fontos, hogy ízléses csomagolásban kerüljön az áru a vevő elé” Paróczai Katalin: — „Jól keresek, és marad időm a tanulásra, szórakozásra is” Ülést tartott az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi valamint honvédelmi bizottsága A libák kétségbeesetten tiltakoznak szokatlan helyzetük miatt: fejjel lefelé csüngve, gágognak, verdesnek az utolsó útjukat jelentő függőpálya elején. Néhány méter még számukra a világ, az elektromos kábítóból már végleg elcsendesedve viszi őket a szalag a kopasztógépekhez. — Ezek a libák, és sok száz „sorstársuk” — magyarázza Nagy Ferenc, a zagyvarékasi Béke Tsz nemrégen üzembe helyezett baromfi- feldolgozójának műszakvezetője — három óra és harminc perc elteltével konyhakészre feldolgozva, polietilén vagy zsugorfólia csórna golásban, mínusz harminchat fokos hűtő-fagyasztóban várják az olasz vagy NSZK kamionokat. Hogy mit tud a csaknem félmilliárdos költséggel épített üzem? Csirkéből 3500-at, húslibából ezret dolgozunk fel óránként. Az augusztusi üzemkezdés óta 8500 húsliba volt az eddigi legnagyobb napi teljesítményünk, az ország egyetlen hasonló feldolgozójából se kerül ki ennyi nyolcórás műszakban. Követjük a libák „útját”. A kopasztógépekből előkígyózó függőpályát ügyesszorgos asszonykezek várják, az utókopasztás következik. Bíró Andrásnét hat- vanadmagával hat órakor hozza reggelenként a Béke Tsz autóbusza Jászladányból. — Majd egy esztendeig ennél is korábban kellett ébrednünk. Tizenegy hónapig ugyanis naponta reggel fél négykor indult velünk a busz Kecskemétre. Az ottani Baromfifeldolgozó Vállalatnál tanultuk meg a munkafogásokat, a darabolást, a mérést, a tasakolást, a szignálást. Azelőtt odahaza, a budapesti Minta Ruházati Ipari Szövetkezet jászladányi telephelyén dolgoztam. Nyolc éven át hajoltam a varrógép fölé, elég volt. Itt legalább mozoghat az ember. No és persze a kereset is más. Itt a Béke Tsz feldolgozójában legutóbb 3300 forint volt hó végén a borítékomban. Legközelebb a bontópályán „találkozunk” a libákkal. Ott nem sokat időzünk, házi-konyhai munkához nem szokott férfiszemnek nem éppen szívderítő látvány. A következő üzemrészben, a folyadékos előhűtő kádaknál akadt dolga Faragó Jánosnak. a baromfifeldolgozó kereskedelmi osztályvezetőjének is. Tőle halljuk: — Gyakorlatilag kezdettől fogva exportra dolgozunk. December végéig összesen 500 tonna bontott csirkét és 600 tonna tyúkot szállítunk a Szovjetunióba. NSZK- expqrtra 45 tonna darabolt árut, libacombot és mellet, valamint 300 tonna egész libát értékesítünk. Olaszországba pedig 300 tonna konyhakész egész liba „utazik” az év végéig. Az előhűtőből mínusz 15 fokra keményedve kerülnek elő a libák. Tetszetős, színes, az olasz partner által szállított Junge Gans feliratú zsugorfólia-tasakokba csomagolják őket az asszonyok. Nagy Lászlónénak nem csak ez a dolga a téeszben. — Tíz éve vagyok tagja a rékasi Békének. A növény- termesztésben dolgozom márciustól, a dohánypalánta- nevelés kezdetétől a szeptemberi hagymafelszedésig, a többi hónapban itt az üzemben. Ennyi pucolt baromfit még sose' láttam együtt. Egyszer odahaza Szászberken segítettem egy nagy lakodalomhoz tyúkot kopasztani, leforráztunk vagy negyvenet. Ami itt egy óra alatt lekerül a szalagról, elég lenne száz lagziba. Pesten, a Nagyvá- sártelepen és a megyeszékhelyen levő üzleteiben is értékesít konyhakész baromfit a tsz. örülnek neki biztos a szolnoki háziasz- szonyok. örülnénk mi is! Karácsonyi ajándéknak ígérte a gazdaság, hogy az ünnepek előtt az üzem mellett az itt dolgozó újszászi, rékasi, szászbereki, ladányi meg szentgyörgyi asszonyoknak is nyit baromfi boltot. Az V. ötéves tervidőszak eredményeit nagyra értékeli, a VI. ötéves terv elgondolásával pedig egyetért lakosságunk — e megállapítás több képviselő felszólalásában is elhangzott, az ország- gyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának tegnapi ülésén. A Parlamentben megtartott tanácskozáson az 1981—85-ös időszakra szpló népgazdasági terv törvényjavaslatot, valamint az Igazságügyi Minisztérium, a Legfőbb Ügyészség, a Legfelsőbb Bíróság, valamint a tanácsok 1981. évi költségvetését vitatták meg. A képviselőknek átnyújtott írásos tájékoztatót szóban kiegészítve Bíró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese kiemelte, hogy a gazdasági mechanizmus reformja kapcsán alakult ki a tanácsok középtávú pénzügyi tervezésének rendszere. Most tehát, immár harmadszor, a tervidőszak kezdetén az országgyűlés határozza meg a költségvetési szabályzókat, a bevételi forrásokat, azokból a részesedés mértékét és az állami hozzájárú- lás összegét. Ennek megfelelően foglalt állást ülésén a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság, elfogadva hogy 1981-től módosuljon a tanácsok szabályozási és a gazdálkodási rendszere. Olyan ösztönzők épülnek be, amelyek révén például a megyei tanácsok — saját tartalékaik terhére — elősegíthetik a helyi kezdeményezéseket, a feladatok hatékonyabb, takarékosabb megoldását és a kisebb települések kommunális helyzetének javítását. A tanácsi fejlesztések középpontjában — s ezt a vitában felszólalt nyolc képviselő egyöntetűen üdvözölte — a következő fél évtizedben a lakásépítés, az egészségügyi ellátás javítása és az általános iskolai intézmények bővítése áll. Nagy súlyt helyeznek a lakossági infrastruktúra, egyebek között az út- és a kereskedelmi hálózat, a közlekedés, a vízellátás bővítésére, gyarapítására. A vitát — amelyhez hozzászólalt Kállai Lajos pénzügyminiszter-helyettes — Gajdócsi István, a bizottság elnöke foglalta össze, rámutatva a választókerületekből, a lakóterületi közösségekből merített és az ülésen elhangzott információk kiemelkedő értékére. Ezt követően a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság a nép- gazdasági tervről szóló törvényjavaslatot, s a négy szerv jövő évi költségvetési tervezetét elfogadta. * * * Tegnap a Parlamentben Pap/ Jánosnak, a bizottság elnökének vezetésével ülést tartott az országgyűlés honvédelmi bizottsága. A képviselők megvitatták és elfogadták a Honvédelmi Minisztérium és Belügyminisztérium 1981. évi költségvetéstervezetét és a VI. ötéves terv törvényjavaslatát. KNEB-ELISMERÉS A JÓ MUNKÁÉRT Csaknem két és fél ezer népi ellenőr tevékenykedik a megyében Vizsgálatok terv szerint és terven felül A közelmúltban adott számot ötévi munkájáról a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak a NEB megyei testületé. Jó alkalom ez arra, hogy e fontos társadalmi ellenőrzési szerv megyei tevékenységéről beszélgessünk dr. Lőrinczy Györggyel, a NEB megyei elnökével. — Mindenekelőtt elmondaná, hogyan értékelte a KNEB az önök tevékenységét? — Örömmel mondhatom: az volt a kialakult vélemény, hogy a beszámolási időszakban megfeleltünk tör— Munkám során gyakorta tapasztaltam, milyen jó az együttműködésünk a párt-, a tanácsi, az igazságügyi, az érdekképviseleti szervekkel. Így van ez más ellenőrző szervekkel is. — Mi a megyében az ellenőrző szervek közötti együttműködést alapvetően a tanácsok és a NEB-ek tartalmasabb kapcsolatára építjük, amit a többi ellenőrző szerv, ha nem is vita nélkül, de elfogadott. Az elmúlt években az együttműködés szervezeti kereteit sikerült megteremteni, de a tartalmi kérdésekben — bár vannak eredmények — még sokat kell tennünk. Például: hogy elkerüljük a vizsgálati témák párhuzamosságát, törekednünk kell a különböző típusú vizsgálatok időbeni összevonására, megfelelő előkészítéssel több közös vizsgálatot szervezni. A központi szervek segítsége szükséges viszont ahhoz, hogy egységesítsük az ellenőrző szervek tervezési és beszámolási rendszerét. — Sikerült teljesíteniük az elmúlt években feladataikat? Milyen témákat vizsgáltak? — Igyekeztünk feladatainkat maradéktalanul teljesí— Említette, hogy nagy figyelmet szentelnek a lakosság közérdekű bejelentéseinek. — Ez természetes, mert ezek azt bizonyítják, hőgy az állampolgárok a közélet ügyei iránt változatlanul nagy felelősséget éreznek, bejelentéseikkel, javaslataikkal jól segítik a hiányosságok mielőbbi felszámolását, és ezekkel kezdeményezik a felelős személyek elleni megfelelő mértékű felelős- ségrevonást. A népi ellenőrzés iránti bizalom jelének tekintjük, hogy az állampolgárok akkor is a mi vizsgálatunkat igénylik, amikor a bejelentést, a panaszt egyértelműen más szerveknek kell vizsgálni, intézni. Ilyenek például a lakásügyek, vényben meghatározott feladatainknak. Központi és megyei vizsgálataink jól segítették a társadalompolitikai és a gazdaságpolitikai feladatok megoldását, járási, városi szerveink pedig egy-egy fontos helyi kérdés vizsgálatát oldották meg. Megjegyzem, hogy mindezek mellett, a menetközben felmerült problémák megoldásának segítése érdekében többször végeztünk terven felüli vizsgálatokat is, és hosszú évek óta változatlanul nagy figyelmet fordítottunk és fordítunk a közérdekű bejelentések, panaszok vizsgálatára, intézésére. teni. Kiemelten vizsgáltuk egy-egy adott tevékenység gazdaságosságát, hatékonyságát, a vezetők közgazda- sági, vezetési, irányítási módszereit, a vállalati belső tartalékok feltárását, a gazdálkodási, a fejlesztési kérdéseket, a társadalmi tulajdon védelmét és gyarapítását, a hatékony belső ellenőrzés személyi és tárgyi feltételeinek megteremtését, az állami és állampolgári fegyelem betartását, a lakosság egészségügyi, szociális, művelődési, kereskedelmi és kommunális ellátását, élet- és munkakörülményeit. Sikerült, főleg tömeges jellegű társadalom- és gazdaság- politikai vizsgálatainkkal több kedvezőtlen jelenségre és azok megoldásának szükségességére felhívnunk a figyelmet. Így például a gyermekétkeztetés, az általános iskolai tanulók, a közművelődés, az egészségügyi és kommunális ellátás, az exportnövelő beruházások, a lakossági szolgáltatások stb. helyzetére. Tapasztalataink szerint is a megyében az elmúlt öt évben tovább javult a gazdálkodási és az állam- polgári fegyelem, mindezek alátámasztják vizsgálataink fontosságát. a munkaügyi viták, az igazságügyi szervek hatáskörébe tartozó ügyek. — Sok bejelentés, panasz érkezett Önökhöz az elmúlt években? — Az utóbbi négy évben összesen 450 közérdekű bejelentést és 214 panaszt kaptunk, ebből 260 bejelentést és 138 panaszt saját hatáskörünkben vizsgáltunk ki, a többit más szervekhez tettük át vizsgálatra, intézésre. Előfordult, hogy egyes ilyen ügyekben a választ nem fogadtuk el, és újabb megfelelő intézkedést kértünk. — Tudom, hogy a megyében csaknem kétezernégyszáz népi ellenőr van. ök valamennyien rendszeresen részt vesznek a munkában? — Valóban kedvező, hogy egyre több fizikai dolgozót, fiatalt és nőt sikerült megnyernünk feladatainknak. Viszom az is igaz, hogy bár csaknem kétezernégyszáz né- m ellenőrt tartunk nyilván, vannak akiket idősebb koruk, munkaköri vagy társadalmi elfoglaltságuk miatt évek óta nem foglalkoztattunk. Így munkánkat évente átlagosan ezerötszáz, ezer- hatszáz népi ellenőr segíti. Az elmúlt két évben újjászerveztük a szakcsoportokat, ezáltal üléseik rendszeresebbé váltak, tagjaik aktívan részt vesznek a vizsgálatok előkészítésében, lefolytatásában és realizálásában. Az is igaz, hogy a NEB szabályzatában előírt vala- mefm.yi követelménynek még nem felelnek meg. — Nagy érdeklődés nyilvánult meg országszerte az elmúlt héten lezajlott országos népi ellenőrzési tanácskozás iránt. Ha most összegezni kellene a KNEB-nél történt számadáson, illetve az országos tanácskozáson elhangzott tennivalókat, akkor mit mondhat: milyen feladatoknak kell megfelelniük Szolnok megyében a NEB-eknek? Előtérben a gazdaság — Feladataink sokirányú- ak és széleskörűek, röviden- nehéz összegezni őket. Mert attól kezdve, hogy az újjáválasztott NEB-eknél gondoskodni kell a tagok oktatásáról, továbbképzéséről, egészen a megyei NEB irányító, ellenőrző tevékenységének továbbfejlesztéséig sok mindent meg kell oldanunk. Talán a teljesség igénye nélkül, néhány kiemelt feladatunkról szólok. Fokoznunk szükséges a népi ellenőrzési munka társadalmasítását. Ellenőrzéseink jobb összehangolása, a vizsgálatok hasznosítása érdekében tovább kell erősítenünk együttműködésünket az állami, az igazságügyi, az érdekképviseleti, a társadalmi szervekkel és mozgalmakkal. Arra törekszünk, hogy a vizsgálati tapasztalatokat a tanácsok testületéi, szakigazgatási szervei, a társadalmi szervek és tömegmozgalmak minél szélesebb körben megismerjék, és hatékonyan segítsék a szükséges intézkedéseket. Természetesen ellenőrzési feladatainkat az adott időszak legfontosabb társadalom- és gazdaságpolitikai célkitűzéseiből kiindulva kell meghatároznunk, megkülönböztetett figyelmet fordítva a népgazdaság egyensúlyi helyzetével, a gazdálkodás hatékonyságával, fegyelmével, jövedelmezőségével, az exporttal-importtal, a lakosság életszínvonalával összefüggő kérdésekre. V. V. A tanácsok és a NEB A bizalom jele Kunhegyesre látogatott az észt pártküldöttség Góliát a tajgán Az uszty-ilimszki cellulózkombinát kibocsátotta első termékét — a fehérített cellulózt. A kombinátóriás építése 1974-ben kezdődött, amikor az Angara jobb partján az elhagyatott tajga közepén leverték az első cö- veket az építkezéshez. Az uszty-ilimszki cellulózkoin- binátot magyar, NDK-beli, lengyel, bolgár ifjúsági brigádok és természetesen szovjet komszomolisták építették. A kombinát meghökkentő méretű: több mint egy kilométer hosszú, 97 méter magas és egyetlen tető alatt helyezkedik el. Tegnap Sisov Lev Dmit- rijevics vezetésével egynapos látogatásra Kunhegyesre érkezett az Észt Kommunista Párt Központi Bizottságának megyénkben tartózkodó 3 tagú küldöttsége. A delegációt Badari László, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese és Lajkó László, a szolnoki járási pártbizottság titkára is elkísérte. A vendégeket Gyűjtő Imre, a községi pártbizottság titkára üdvözölte, majd rövid tájékoztatót tartott a nagyközség történetéről, fejlődéséről, lakóinak életéről, ismertette a helyi ipari üzemek és szövetkezetek termelési eredményeit, munkáját. Az észt pártküldöttség délután ellátogatott a Középtiszai Állami Gazdaságba, ahol Pólyák István igazgató és Bakos Mihály, az üzemi pártbizottság titkára mutatta be a gazdaságot. Ugyancsak ők kalauzolták a vendégeket a gazdaság bánhalmi kerületében is, ahol megtekintették a 220 millió forint költséggel épülő szakosított sertéstelepet, ahonnan 1981-től évente 19 ezer hízott sertés kerül majd piacra. Ellátogattak a takarmánykeverő és lucernaszárító üzemekbe is. Az észt pártküldöttség az esti órákban fejezte be egynapos kunhegyesi látogatását és tért vissza Szolnokra,
