Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-09 / 288. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. december 9. Leonyid Brezsnyev Indiában Hivatalos látogatásra Indiába érkezett Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára, államfő. Az új-delhi repülőtéren Nilam Szandzsiva Keddi államfő, Indira Gandhi miniszterelnök és Narasima Rao külügyminiszter fogadta. Képünkön: Brezsnyev, Gandhi és Rao (Telefotó — KS) (Folytatás az 1. oldalról.) gondjait egyaránt. Az indiai elnök méltatta a Szovjetunió, Leonyid Brezsnyev állhatatos erőfeszítéseit a nemzetközi béke és az együttműködés érdekében, hangsúlyozva: Indiában ismerik és nagyra értékelik ezt a fáradhatatlan munkát. Reddi elnök aláhúzta: India létérdeke a béke az ázsiai térségben. „Állhatatosan arra törekedtünk, hogy baráti és kölcsönösen előnyös együttműködést teremtsünk valamennyi szomszédunkkal és a világ minden államával. Éppen ezért aggaszt minket, hogy Indiát új feszültség-övezet veszi körül — jelentette ki, hangsúlyozva, hogy India ellenez mindenfajta külső beavatkozást a térség országainak belügyeibe. Reddi bírálta azt, hogy az Indiai-óceán térségében más országok növelik haditengerészeti jelenlétüket, támaszpontokat hoznak létre, például (az Egyesült Államok — a szerk. megj.) Diego Garcia szigetén. Az indiai elnök hosszan szólt a gyümölcsöző együttműködésről India és a Szovjetunió között, hangsúlyozva, hogy a két ország közötti kapcsolatok segítik India fejlődését. „Barátságunk kiállta az idők próbáját” — hangoztatta. Leonyid Brezsnyev válaszbeszédében ugyancsak hosz- szan méltatta a két nép barátságát, együttműködését, kiemelve, hogy a szovjet nép őszintén becsüli Indiát, a szovjet vezetés tiszteli az országot. A szovjet—indiai kapcsolatokról szólva Leonyid Brezsnyev külön aláhúzta e kapcsolatok stabilitását, majd megállapította: nem titok, hogy a Szovjetunió mindig különösen nagyra értékelte Indira Gandhit, a mai Ázsia e kiemelkedő politikai és állami személyiségét. Hangsúlyozta: sok minden, ami elsőnek a szovjet— indiai kapcsolatokban jött létre, ma már jellemzője a fejlődő országok és a szocialista országok kapcsolatainak, India és a Szovjetunió együttműködése fontos tényezője a szocialista és az el nem kötelezett országok szolidaritási frontjának. Ez különösen fontos napjainkban, amikor a nemzetközi légkör jóval hűvösebbé vált — folytatta az SZKP KB főtitkára. — A Nyugat befolyásos politikusai úgy határoztak, hogy megnövelik a fegyverkezési versenyt. Katonai fölényt akarnak elérni az egyenlőség fenntartása helyett. Diktálni és zsarolni akarnak, ahelyett, hogy folytatnák az egyenjogú partnerek párbeszédét és a kölcsönösen előnyös együttműködést. Az elmúlt években sikerült jelentős mértékben megrontaniok a nemzetközi helyzetet. Most felvetődik a hogyan tovább kérdése — hangoztatta az SZKP KB főtitkára. Ha folytatódik ez a negatív, vagy nyíltan szólva veszélyes irányvonal, a béke súlyos veszélybe kerül. A másik lehetőség az, hogy győz a józan ész, s akkor ismét előbbre juthat az építő politika, amely megfelel a népek várakozásának, minden ország érdekeinek. Leonyid Brezsnyev kijelentette, hogy a szovjet—indiai tárgyalások jó eredményeket hoznak majd a béke és a két nép javára. Brezsnyev a vacsorát megelőzően rövid udvariassági látogatást tett Reddi elnöknél. Ezt követően Indira Gandhi miniszterelnök kereste fel a szovjet államfőt és ötven perces beszélgetést folytatott vele. A megbeszélésen részt vett a két ország külügyminisztere is. Mint az indiai kormány szóvivője közölte, a többi között röviden érintették a nemzetközi helyzet kérdéseit is és kifejezésre juttatták együttes aggodalmukat a bekövetkezett romlás miatt. II LEMP Politikai Bizottsága jóváhagyta a lengyel küldöttség moszkvai tevékenységét A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának Politikai Bizottsága jóváhagyta a lengyel küldöttség beszámolóját a Varsói Szerződéshez tartozó országok párt- és állami vezetőinek Moszkvában tartott találkozójáról. A Politikai Bizottság ülésén hangsúlyozták a testvérpártok és -országok tanácskozásainak, a békéért és a nemzetközi biztonságért vívott közös harc érdekeit, szolgáló egységük megszilárdításának, valamint a testvérországokban folyó szocialista építésben szerzett tapasztalatok, a tájékoztatások cseréjének fontosságát. A Politikai Bizottság üléAntonio Ramalho Eanes eddigi köztársasági elnök nyerte meg a vasárnap tartott portugál választásokat. A hétfő reggeli ideiglenes százszázalékos végeredmény szerint Eanes elnök az érvényes szavazatok mintegy 57 százalékát kapta meg, a jobboldali kormánykoalíció jelöltjének Soares Carneiro Csomagol az „űrhármas”: Leonyid Kizim, Oleg Makarov és Gennagyij Sztreka- lov gyakorlatilag befejezte a kijelölt programot, végrehajtotta a Szaljut—6 űrállomás felújítását, a tervezett kísérleteket s készülődik a visszatérésre. A tegnapi nap feladatai közé tartozott a Szaljut—6 előkészítése az automatikus vezérlésre történő visszaálsén jóváhagyták a Lengyel Egyesült Munkáspárt küldöttségének a moszkvai találkozón kifejtett tevékenységét, valamint azt a beszámolót, amelyet a LEMP Központi Bizottságának VII. plenáris ülésén elfogadott határozatok alapján terjesztett elő a lengyelországi helyzetről. Elismeréssel fogadták a testvérpártoknak azt a kifejezésre- juttatott meggyőződését, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a munkás- osztály, Lengyelország dolgozó népe, képes legyőzni a létrejött nehézségeket, és szavatolja az ország szocialista alapokon történő előrehaladását. tábornoknak 38,6 százalékával szemben. Otelo S. Carvalho, a szélsőbaloldal jelöltje 1,5 százalékot, a többi három jelölt együttesen 1,7 százalékot szerzett, nem kerül tehát sor második fordulóra: Ramalho Eanes marad a következő öt esztendőre a Portugál Köztársaság elnöke. lításra. A délutáni órákban az űrhajósok a Progressz—11 teherszállító űrhajó vezérlőberendezéseit felhasználva végrehajtották # az űrkomplexum pályamódosítását. A három űrhajós egészségi állapota kitűnő, amint ezt az orvosi ellenőrző vizsgálatok adatai, s a földiekkel folytatott beszélgetések egyaránt tanúsítják. TELEXEIM BUDAPEST A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására tegnap Budapestre érkezett az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt küldöttsége, élén Mahmoud Baryalaival, a Központi Bizottság és a Forradalmi Tanács tagjával, a KB külügyi osztályának vezetőjével. LONDON Margaret Thatcher brit miniszterelnök Lord Carrington külügyminiszter és Humphrey Atkins, az északír ügyek minisztere társaságában tegnap délelőtt Dub- linba érkezett, hogy tanácskozzék Charles Haughey ír miniszterelnökkel és Brian Lenihan külügyminiszterrel. A tárgyalások időpontját és helyét biztonsági okokból az utolsó pillanatig titokban tartották, de fő témája egyértelműen az Ulsterben újabb robbanással fenyegető feszültség. ÜJ-DELHI Az indiai kormány 200 ezer rúpia értékben élelmiszer- és gyógyszersegélyt küldött Kambodzsába. Indiai felsőoktatási intézményekben vietnami, kambodzsai és laoszi diákok tanulnak. Az indiai kormány többször leszögezte, hogy továbbra is kész segítséget nyújtani a három indokínai országnak. LUSAKA Kaunda zambiai elnök vasárnap visszavonta az ország nagyobb városaiban októberben életbe léptetett éjszakai kijárási tilalmat. A tilalmat egy héttel azután vezették be, hogy a biztonsági erők Lusakától délre külföldi zsoldosokkal tűzharcba keveredtek. Az elnök október 27-én azt közölte, hogy tíz nappal korábban egy puccskísérletet számoltak fel. Ismét Eanes az államfő Űrhármas Készülődés a visszatérésre MARJAI JÓZSEF NYILATKOZATA (Folytatás az 1. oldalról.) között a fejlődést csak a gazdaságirányítás valameny- nyi eszközének összehangolt, a megoldandó feladatokhoz igazodó fejlesztésével lehet biztosítani. A korábban, más helyzetben kialakult gazdaságirányítási gyakorlatot és szervezetet is hozzá kell igazítanunk a gazdasági tennivalókhoz, a magasabb követelményekhez. A hangsúly tehát a tervszerű gazdaság- irányítás tartalmi fejlesztésén van, amelyet valameny- nyi eszköznek, intézkedésnek egyaránt szolgálnia kell. önmagában a szervezeti intézkedések természetesen nem biztosítják azt, hogy a gazdaságirányítás megfeleljen az új körülményekből fakadó magasabb követelményeknek. De annak is tudatában kell lennünk, hogy a szervezeti keretek szerepe nem lebecsülendő: segítik — ugyanakkor a szükséges korszerűsítések elmaradása gátolná is — a jelen és a jövő gazdasági feladatainak megoldását. Az államigazgatási munka hatékonyságának növelése, munkamódszereinek és szervezetének fejlesztése folyamatos feladat, amelyet eddig is napirenden tartottunk. A gazdaságirányítási rendszer tudományos elemzése, a megoldandó gazdasági feladatokkal való összevetése alapján azonban arra a következtetésre jutottunk, hogy feladataink a folyamatos intézkedéseknél nagyobb léptékű változásokat kívánnak a kormányzati gazdaságirányítás szervezeti rendszerében. A Gazdasági Bizottság 1980 Mi indokolta a Gazdasági Bizottság létrehozását? Régóta valljuk, hogy gazdasági eredményeinkben — a gazdaságpolitikai célok és az elérésükhöz szükséges eszközrendszer helyes kialakítása mellett — alapvető szerepe van a megfelelő, következetes végrehajtásnak. Ezt azonban gyakran leszűkítik az egyes országos irányító szervekre és a gazdasági egységekre, holott az egész gazdaság folyamatos irányítása és ellenőrzése mindenekelőtt kormányzati felelősség. A kormány folyamatos gazdaságirányító szerepének súlyát külön is megnövelte, hogy az ország jelenlegi helyzetében, amikor a külgazdasági feltételek rendkívül gyorsan változnak, a gazdaságpolitikai és népgazdasági tervezési koncepció átfogó alkotó jellegének erősítésével egyidejűleg szervezettebb, aktívabb és kellően rugalmas gazdaságszervező kormányzati munkára van szükség. Mi indokolja a három ipari minisztérium egy szervezetbe való összevonását? Mindenekelőtt hangsúlyozni szeretném, hogy az intézkedés lényege nem a szervezeti változás, hanem az iparirányítás tartalmának, színvonalának fejlesztése, Alapvető érdekünk, hogy a magyar ipar, népgazdaságunk vezető ága, egységes, hosszú távú — a hazai szükségletekkel és a külpiaci igényekkel egyaránt számoló — koncepció alapján fejlődjön, s ez a koncepció szervezetten, összehangoltan valósuljon meg. E fontos feladat eddiginél magasabb szintű megoldását szolgálja az ipari minisztérium létrehozása. A gazdaságirányítás szemszögéből az ipari minisztérium létrehozása kettős célt szolgál. Részint erősíti a központi irányítást, javítja az iparirányítás egységességét, koordináltságát, s ezáltal az egységes minisztérium tevékenysége szervesebben illeszkedik a kormányzati munkába. Részint pedig növeli a vállalatok önállóságát és felelősségét. A vállalatok abban kapnak több segítséget és iránymutatást a minisztériumtól, amiben edközepén való létrehozása a szervezeti intézkedések kiinduló lépésnek tekinthető-e, amit azután az államigazgatás más gazdasági intézményeinek korszerűsítése és a vállalati szervezeti rendszer fejlesztése követ? összehangolt lépéssorozatról van szó, s az egyes konkrét intézkedések időpontját alapvetően az a nélkülözhetetlen követelmény határozza meg, hogy a döntések összhangban legyenek egymással és biztosítsuk a munka folyamatosságát és zavartalanságát. A szervezeti intézkedések során elsődleges követelménynek tekintjük a döntési és felelősségi hatáskörök világosabb, pontosabb, következésképpen ellenőrizhetőbb kialakítását. Ebből következik az, hogy a változások gyakorlatilag az irányítás és a végrehajtás valamennyi szintjét érintik. A cél az, hogy a központi irányítás és a vállalati önállóság dialektikus egységét egyre fejlettebb módszerekkel biztosítsuk. Ebben a folyamatban az időpontot tekintve az első érdemi szervezeti változtatásra valóban a kormányzati munkában került sor, amelynek markáns megnyilvánulása a gazdasági bizottság létrehozása volt. 1981. január elején megkezdi működését az egységes ipari minisztérium, s ebből következően bizonyos mértékben tehát módosul a kormányzati szervek közötti munkamegosztás. Megerősödik a vállalatok önállósága, valamint a hatóságok piacfelügyeleti tevékenysége. Lépéseket teszünk a rugalmasabb és korszerűbb vállalati szervezet kialakítására is. Ennek megfelelően a Minisztertanács az állami tervbizottság feladatait úgy alakította ki, hogy a tervezés és szabályozás döntő kérdéseire összpontosíthassa tevékenységét az irányítás folyamatos, operatív feladatainak összehangolására, " valamint nemzetközi gazdasági kapcsolatainak irányítására pedig létrehozta a Gazdasági Bizottságot. A Minisztertanács a két kormánybizottság hatáskörét és felelősségét úgy határozta meg, hogy tevékenységük összehangolt, egymást kiegészítő legyen. Egyidejűleg a többi között megszűnt a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottsága, valamint a tárcaközi ár- és termékforgalmazási bizottság. A Gazdasági Bizottság létrehozásánál lényeges szempont volt, hogy a kül- és belgazdasági folyamatokat, amelyek egyre szorosabb kölcsönhatásban vannak, egységes és folyamatos központi irányítás fogja át. dig is joggal többet és jobbat vártak: fejlesztési koncepcióik kialakításához, nemzetközi kapcsolataik fejlesztési irányainak megválasztásához. Ugyanakkor nő önállóságuk és felelősségük abban, amihez nekik jobbak a feltételeik: termelési szerkezetük és értékesítési irányaik megválasztásában, a színvonalas gazdálkodásban. Az Ipari Minisztérium létrehozása nem egyszerűen a három minisztérium egybeolvasztását jelenti — habár ez önmagában is javítja a hatékonyságot — pusztán aztáltal, hogy egy sor párhuzamos tevékenységét végző osztály összevonása jelentős létszám- és költségmegtakarítást eredményez — hanem új minisztérium létrehozását, új tartalommal, kisebb, de kvalifikáltabb létszámmal. Az új minisztérium körülbelül feleannyi dolgozót foglalkoztat majd, mint a három jelenlegi. Az Ipari Minisztérium változatlanul el fogja látni ágazati, hatósági és vállalatfelügyeleti funkciókat. Ennek megfelelően részt vesz az általa irányított gazdasági ágazatokban érvényesülő gazdaságpolitikai célok kidolgozásában és megvalósításában, összehangolja az általa irányított ágazatok fejlesztését egymással, illetve a népgazdaság többi gazdasági ágazatával. Kiemelten foglalkozik a műszaki fejlesztés, a tudományos kutatás és a nemzetközi együttműködés ágazati feladataival. Hatósági jogkörében érvényesíti az ágazati, szakmai követelményeket. Az ipari miniszter gyakorolja a vállalat-felügyeleti jogokat mindazon állami vállalat és gazdálkodó szervezet felett, amelyekre nézve az államot illető tulajdonosi, alapító jogokkal rendelkezik. Az Ipari Minisztérium egyik alapvető feladata, hogy az ipar nemzetközi szakosítási és kooperációs tevékenységét az iparpolitikával összehangoltan irányítsa és szervezze. Feltétlenül számítunk arra, hogy az Ipari Minisztérium a vállalat-felügyeleti tevékenységét — beleértve a kádermunkát is — hatékonyabban látja el. Elsősorban azért, mert a vállalatok tevékenységét fokozottabban az iparpolitikai követelmények függvényében, nem pedig a vállalati gazdálkodás rövid távú szempontjai alapján ítéli meg. Ipari Minisztérium január 1-töl Hogyan érinti az Ipari Minisztérium létrehozása a többi irányító szerv munkáját? Bővül az Országos Anyagos Árhivatal feladatköre, mivel az ipar területén átveszi a termékforgalmazási és elsődleges árhatósági funkciókat, amelyeket eddig átruházott hatáskörben az ágazati minisztériumok látták el. Ehhez a tevékenységhez az Ipari Minisztérium szakmai segítséget nyújt az Országos Anyag- és Árhivatalnak. A vállalati önállóság gyakorlati kiterjedésével egyidejűleg hatásosabbá tesszük az irányító szervek piacfel- ügyeletd tevékenységét, hogy minden területen — fogyaszr tási cikkek, termelőeszközök, külkereskedelmi áruforgalom — rövid távon is kiegyensúlyozott, a népgazdasági tervnek megfe'elő keresleti-kínálati viszonyok érvényesüljenek. A piacfelügyelet központi szerve az Országos Anyag- és Árhivatal, de meghatározott felelőssége van igen fontos részterületeken — a belkereskedelepiben. a mezőgazdaságban, a külkereskedelemben — más szerveknek is, amelyek között az Országos Anyag- és Árhivatal koordináló és irányító funkciót is betölt. Az Ipari Minisztérium fokozottabban részt vesz elsősorban a KGST együttműködés, az ipar nemzetközi kapcsolatainak alakításában. Ennek megfelelően bizonyos módosulások következnek be a Külkereskedelmi Minisztériummal és a Munkaügyi Minisztériummal kialakított munkamegosztásban. Ezen túlmenően szükségesnek látszik, hogy a vállalati érdekek (közvetítésében egyeztetésében kibővített feladatot és hatáskört kapjon a Magyar Kereskedelmi Kamara. Hol tartanak az új minisztérium létrehozatásának előkészületei? Részletes, pontos terv szerint halad a szervező munka, miközben még a régi szervezetek is folytatják tevékenységüket. A rövidre tervezett átmeneti időszakban a változatlan keretekben dolgozó funkcionális szervek és a gazdasági kormánybizottságok: egyaránt fokozottan részt vállalnak a folyamatok kézben tartásában. Az átmenetet mindenképpen megköny- nyíti, hogy a vállalatok már ismerik az 1981. évi népgazdasági terveket, a szabályozó rendszer változásait, s részletesen tájékoztatták őket a hatodik ötéves terv tervezetéről is. Az új minisztérium felállításának előkészületei december végéig befejeződnek, s az január elsején hivatalosan is megkezdheti működését. A Gazdasági Bizottság feladata Egységes irányítás az iparban
