Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-09 / 288. szám

1980. december 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 érkezett megyénkbe Vasárnap délután a me­netrend szerinti repülőjárat­tal hazánkba érkezett az Észt Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának küldött­sége: Sisov Lev Dmitri je- vics, az Észt KP KB párt- és tömegszervezetek osztá­lyának — egyben a delegá­ció — vezetője, Pedak Mat­ti, az Észt KP Tallinn vá­ros Kalinyin kerületi Bi­zottságának első titkára, és Sikkenberg Urve, a Kirov Halászati Szövetkezet párt­bizottságának titkára. A vendégeket a Ferihegyi re­pülőtéren Szabó István, a megyei pártbizottság osz­tályvezetőié fogadta. Az észt pártküldöttséget — amely öt napot tölt a me­gyében az állami és társa­dalmi szervezeték pártirá­nyításának tanulmányozásá­val, — tegnap délelőtt fo­gadta Andiiké Miklós, a megyei pártbizottság első titkára. Ezután Szűcs János, a megyei pártbizottság tit­kára tájékoztatót tartott a megye politikai, gazdasági és társadalmi helyzetéről, az állami és társadalmi szerve­zetek pártirányításának idő­szerű kérdéseiről. A délelőtt folyamán a Vendégek meg­nézték Szolnok nevezetessé­geit, délután látogatást tet­ték a Szakszervezetek me­gyei Tanácsánál, ahol Árvái István vezető titkár ismer­tette az SZMT tevékenysé­gét, a szakmai szakszerve­zetek munkáját. Az észt delegáció tagjai Szolnok megyei tartózkodá­suk alatt ellátogatnak a kunhegy esi nagyközségi, a karcagi városi pártbizottság­ra, a KISZ megyei bizott­ságára, a Tiszamenti Vegyi­művekbe. A vendégek de­cember 13-án utaznak visz- sza Észtországba. Illést tartott az országgyűlés mezőgazdasági és kereskedelmi bizottsága Több gondot fordítani a földvédelemre A mezőgazdaság, az élel­miszeripar és a fagazdaság előtt álló alapvető feladat a továbbiakban is a termelés hatékonyságának növelése, amivel is a népgazdasági egyensúly megteremtéséhez kell hozzájárulni — hangoz­tatta bevezető előadásában az országgyűlés mezőgazda- sági bizottságának — Cselő- tei László elnökletével meg­tartott — tegnapi ülésén Vendégh Ferenc mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes. A bizottsági ülésen — amelynek a Par­lament adott otthont — a képviselők a hatodik ötéves terv törvényjavaslat és a jö­vő évi költségvetés terveze­tének ágazati teendőit vitat­ták meg. A tanácskozáson szó esett arról is, hogy a nagyüzemi gazdaságoknak a világpiac igényeihez folyamatosan iga­zodva kell megtermelniük a legfontosabb élelmiszereket, nagy gondot kell fordítaniok a földvédelemre, hiszen az utóbbi fél évtized során 250 000 hektár földterület esett ki a termelésből, ami csaknem felér egy kisebb megye területével. A követ­kező esztendőkben arra kell törekedni, hogy évente leg­feljebb 15—17 ezer hektárt vonjanak ki a mezőgazda- sági termelésből, s ennek el­lensúlyozására következete­sen javítsák a gyönge mi­nőségű talajokat. Nem elég — mutatott rá a vitában Fábián Márton me­gyénk képviselője — nagy költséggel felújítani a lege­lőket, a gyepterületet, hanem törődni kell gondozásukkal, karbantartásukkal, ehhez pe­dig részint gépek szüksége­sek, részint kellő szakmai felkészültség és igyekezet. A vízügyi szervezet előtt álló feladatokat ismertetve Breinich Miklós, az OVH el­nökhelyettese, kiemelte, hogy a falun élő lakosság vízellá­tásának javítása az egyik fontos tényezője községekben életkörülmények kedvező változásának, s egyik kulcs­kérdése lehet a városba- áramlás mérséklésének. A bizottság elfogadta a VI. öt­éves tervtörvény javaslatát, s a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium, va­lamint az Országos Vízügyi Hivatal 1981. évi költségveté­sének tervezetét. Még jobb külpiaci munkára van szükség A VI. ötéves népgazdasági terv törvény-javaslat, továb­bá a bel-, illetve a külkeres­kedelmi Minisztérium jövő évi költségvetése jól jelzi azt az irányt, amelyen haladva a nép, az ország javára ten­ni lehet — állapították meg az országgyűlés kereskedel­mi bizottságának tegnapi ülésén. A Parlamentben megtartott tanácskozáson a képviselők az 1981—85. kö­zötti időszakra szóló elkép­zeléseket, valamint a két kereskedelmi tárca állami költségvetését vitatták meg. Juhar Zoltán belkereske­delmi államtitkár az írásos tájékoztatóhoz fűzött szóbeli kiegészítőjében , kiemelte, hogy — az év eleji zökke­nőktől eltekintve — 1980-ban kiegyensúlyozott volt az áruellátás. E megállapítás — ahogy azt később a vitában Sándor József (Budapest) is szóvá tette —, nem vonat­kozik a csokoládés, valamint a diabetikus készítményekre, ami különösen most kará­csonytájt bosszantó. Az okok­ra rávilágító magyarázat is elhangzott: kevés a gyártó­gép, a feldolgozóüzem, vagy­is úgymond szűk a kapaci­tás. A 1 bizottság felkérte a Belkereskedelmi, valamint a Mezőgazdasági- és Élelme­zésügyi Minisztériumot, hogy a következő tervidőszakra szólóan vizsgálja meg a fej­lesztés lehetőségeit. Török István külkereske­delmi államtitkár hangsú­lyosan szólt az egyre nehe­zebbé váló külgazdasági fel­tételekről, köztük a tőkés országok erősödő protekcio­nizmusáról. A textil, a vas- kohászati és a juhhús korlá­tozások 1980-ban 250—300 millió dolláros kárt okoztak Magyarországnak. Nehéz kö­rülmények között — s ezek várhatóan 1981-ben sem vál­toznak — kell megoldani az alapvető feladatot, a nép­gazdaság egyensúlyi helyze­tének javítását. A következő esztendőkben tovább rom­lik a cserearány, vagyis ugyanannyi olajért, alap­anyagért Magyarországnak több terméket kell exportál­nia a VI. ötéves tervidőszak­ban, tehát még jobb külpiaci munkára a termelők és a ke­reskedők gyümölcsözőbb együttműködésére van szük­ség. E célt szolgálja az a kö­zelmúltban meghozott döntés is, amely szerint több cikk­exportjánál a gyártók válo­gathatnak a külkereskedelmi vállalatok között. Remélhe­tően egészséges verseny ala­kul így ki. A tanácskozáson Nyers Rezső. a, bizottság elnöke foglalta össze a vita követ­keztetéseit, megfogalmazva a bizottság állásfoglalásait. Az országgyűlés kereskedelmi bizottsága a népgazdaság VI. ötéves tervtör vény-ja­vaslatát, valamint a két mi­nisztérium jövő évi költség- vetési tervezetét elfogadta. Keddi jegyzetünk Csúcsforgalom ahoi szükség van rá Sokat van úton. A napot a szerszám üzem ben kezdi, a hét egy-két délutánja viszont a tanácsnál vagy valamelyik iskolában éri. Sokfelé hívják, és mindig ott van, ahol va­lamilyen tennivaló vár rá, de hívás nélkül is elmegy, ha tudja, hogy kérni, érvelni, vitázni vagy szerszámot kell fogni azért, hogy játszótér épüljön, bővítsék az iskola tantermét, járdaépítéssel, útfelújítással űzzék el a sa­rat a település valamelyik utcájából. Szedmák Imre tíz éve dol­gozik a jászárokszállási hű­tő- és klímatechnikai gyár­egységben, a szerszámüzem vezetője, és úgy ismerik mint a helyi brigádmozgalom ala­pítóját. Kezdeményezésére, a szervezésben nyújtott segít­ségével alakult a gyár első három szocialista brigádja. A három kollektíva azóta az aranykoszorús jelvény vi­selője, és példájukat követ­ve alakult sorra a többi bri­• gád, összesen harminckettő. Közülük újabb hat kollektí­va érte el az arany fokozatot, a többi az ezüst, a bronz ki­tüntetés vagy a munkabri­gád cím jogos tulajdonosa. Már nem emlékszik, mikor és kinek a biztatására vállal­ta el a gyár és a tanács, a brigádok és az oktatási in­tézmények között az össze­kötő szerepet. A tanácsnál, az óvodákban és az iskolák­ban viszont tudják, hogy akárcsak gazdasági felada­tait, ezt a megbízatást is tu­dása legjavát nyújtva lát­ja el. A munkahely iránti hűség bizonyítéka, hogy vezetésé­vel1 a szerszámüzem két, egy­mást követő esztendőben ér­demelte ki a Szocialista munkahely címet, az idén pedig a Szocialista nagyüzem ugyancsak rangos kitünte­tést, A gazdasági feladatok ellátása mellett mindig jut ideje azoknak a különmun­káknak; délutáni vagy esti műszakoknak a megszervezé­sére, amelyek segítségével szebb lesz a lakóhely, kor­szerűbb az óvoda vagy az iskola. Magáról még biztatásra se szívesen beszél. Munka­társai mondták el, hogy ki­emelkedően eredményes munkáját az elmúlt évek során Miniszteri Dicsérő Oklevéllel, Kiváló Gazdasá­gi Vezető kitüntetéssel, és Vezérigazgatói Dicsérő Okle­véllel jutalmazták. Viszont örömmel és alig titkolt büszkeséggel beszél arról, hogy a gyár dolgozói, szocialista brigádjai vará­zsolták újjá a nagyközség fő­terének parkját, bővítették. az iskola és az óvoda udva­rát, játszóteret építettek Jász- árokszálláson és Jászágón. Hozzátette: maradt még ten­nivaló bőven, hogy várják a hívást, mert a jövőben is ott lesznek mindenhol, ahol szükség van segítő kezekre. I. A. Tulajdonképpen már el is kezdődött. Nem az országúti csúcsforgalom, ott most korántsincs csúcsokról szó, az idő­járás közbeszólt. Az áruházi, bolti csúcsfor­galom, a vásárlók meg­megújuló rohama zajlik máris. Az év utolsó hó­napjának második heté­ben, ezüstvasárnap előtt sokan már nemcsak el­tervezték, de meg is vették az ünnepekre szánt ajándékokat. A kereskedők mindezt nálam jobban tudják, hiszen mindennapjaikon érzik, a napi forgalmon lemérhetik a karácsony előtti vásárlási kedv fo­kozódását. Azt is jól tudják, lehetőleg min­denki azt kapja, amit keres, amivel úgy gon­dolja, örömet szerez szeretteinek. És ezért nagyon nehéz a karácso­nyi vásár minden perce. Vevőnek is, de legalább ennyire az eladónak, a pult másik oldalán. A vevő ugyanis azt szere­ti, ha valóban kereske­dő áll vele szemközt, aki kedvesen kínál, aki nem sajnálja az idejét, leve­szi a legfelső polcról is azt a dobozt, amire a vevő kíváncsi, s meg­hallgatja azokat a kí­vánságokat is, amelyek­ről már az első három szó után tudja, hogy sajnos, lehetetlen telje­síteni. A vevőnek sincs köny- nyű dolga, különösen ha megváltoztathatatlan ter­vekkel lép a pult elé. Elképzelhető ugyanis, hogy amit keres, már elfogyott, vagy csak ez­után, pár nap múlva ér­kezik. És az is megtör­ténhet, hogy kívánságát, óhaját nem tudja — leg­nagyobb jóindulattal se — teljesíteni a kereske­delem. Ha nem találé­kony, ha nem több vari­ációs tervvel lép a ka­rácsonyi vásár „színteré­re”, bizony csalódik. Az ünnepek előtti vá­sárlás ezért senkinek sem könnyű. A kereske­dőknek fárasztó a nagy forgalomban helytállni, kínálni, javasolni, szót érteni a vásárlókkal. Rá­adásul azt is tudni, hogy holnap, meg azután még többen jönnek, még töb­ben kémek, vesznek, próbálnak. A jó keres­kedő azonban tudja: ez a dolgok rendje. Ezért veszi tudomásul zokszó nélkül, hogy a héten ezüstvasárnan lesz, nincs hétvégi pihenő, s a kö­vetkező ünnepnapon se, mert az utolsó rohamok éppen aranyvasárnapra maradnak. Talán kölcsönös jóin­dulat és türelem enyhít ezen, a már elkezdődött áruházi, bolti csúcsfor­galmon. Türelemmel és megértéssel ugyanis ke­vésbé lesz fáradt a bol­tos, s csalódott a vásár­ló. Végeredményben a pult mindkét oldalán egyet akarnak: kinek - kinek örömteli legyen a karácsony, s a legkisebb közösségekben, a csalá­dokban a lehetőségek­hez mérten gazdag aján­dék várjon mindenkire. — sj — Az MSZBT ösztöndíjas bizottságának illése Hazánkban csaknem 5000 olyan diplomás dolgozik a népgazdaság különböző ága­zataiban, akik a Szovjetunió felsőoktatási intézményei­ben szerezték magas szintű ismereteiket: számukra, s az orosz nyelvet jól beszélő más szakemberek számára is 1979 óta vált lehetővé, hogy megszerzett tudásukat szov­jet egyetemeken, főiskolá­kon 2—4 hónapos tovább­képzésben felfrissíthessék — hangzott el az MSZBT Or­szágos Elnöksége mellett működő ösztöndíjas bizott­ság hétfői ülésén, a Barátság Házában. A Víz- és Csatornamű Vállalat december 15-ig befejezi a csőhálózat lefektetését Szolno­kon, a Szántó körút új, épülő útszakaszán Mindenütt ott van, Népfront — küldöttértekezlet TörÖkszentmiklóson Jelentős társadalmi munkát végzett a lakosság ben előbbre léptek a közmű­velődés terén is, a városi könyvtárral együttműködve különböző akciókban vettek részt (Olvasó népért, Olvasó munkásért, Kell a jó könyv). Ez nem jelenti ‘azt, hogy minden területen ilyen ered­ményes volt a tevékenység. Kritika illeti például a kör­nyezetvédelmi bizottság munkáját. Reálisan összegez­ve azonban a mozgalmi tevé­kenység eredményesnek mondható. A beszámoló után Sántha Lajosné vezető óvónő, a nő- és rétegpolitikai bizottság vezetője előterjesztette a HNF VII. kongresszusára ké­szülő vitaanyagot „Életmód, műveltség és közösségek a mai magyar társadalomban” címmel, és javaslatára a küldöttértekezlet állástfog- lalit az anyag elfogadása mellett. Többen szót kértek, köztük Mász Imre is. A hozzászólások után a jelölőbizottság elnöke, dr. Papp János, a városi tanács vb-titkára ismertette a váro­si népfrontbizottság tagje­löltjeinek névsorát, és javas­latot tett a munkabizottsá­gok vezetőinek személyére. A küldöttgyűlés megvá­lasztotta a 45 tagú városi bi­zottságot, majd a 13 tagú el­nökséget, amelynek elnökéül Varga Sándort, titkárául Gaál Gézát választotta meg. Ezután döntött a két munka­bizottság vezetőjének szemé­lyéről is. Végezetül megvá­lasztották azt a négy küldöt­tet, atei a megyei küldöttér­tekezleten képviseli majd a város népfrontaktivistáit. Tegnap délután TörÖk­szentmiklóson, a művelődé­si ház pódiumtermében 150 küldött részvételével a Haza­fias Népfront városi bizott­sága megtartotta az elmúlt négy év mozgalmi munkáját értékelő és tisztségválasztó küldöttértekezletét. Márki Szabóles a Gabo- nafargalmi és Malomipari Vállalat igazgatója, a HNF városi bizottsága elnökségé­nek tagja köszöntötte a küli- dötteket és a meghívott ven­dégeket, köztük Mász Imrét, az MSZMP városi bizottságá­nak titkárát, Fehér Miklóst, a városi tanács elnökét, Nagy Istvánt, az Országos Béketa­nács tagját és Vad Andrást, a Hazafias Népfront megyei elnökségének tagját. Gaál Géza, a HNF városi bizottságának titkára számolt be a Hazafias Népfront VI. kongresszusa óta végzett munkáról. Értékelte a kör­zeti és városi bizottságok tevékenységét, amelyek igye­keztek minél jobb kapcsola­tot kiépíteni a lakó- és utca­bizottságokkal, együttmű­ködni a tömegszervezetekkel és intézményekkel: A váro­si tanács és a népfront fel­hívására Töröksz entm iklós lakossága négy év alatt több mint 70 millió forint értékű társadalmi munkát végzett. Részük volt abban is, hogy a város vízmüvet, víztornyot, új kutakat, ABC-üzleteket kapott Felépült a Petőfi la­kótelep, 225 új óvodai hely létesült, hyoic tanteremmel bővült a Csikós József Álta­lános Iskola. Az utóbbi évek­Szűrös Istvánné tanítónő a külterületek ellátási gondjairól beszél

Next

/
Thumbnails
Contents