Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-07 / 287. szám
1980. december 7, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Beszámoló taggyűlésekről jelentjük Papírgyár, Vl-os alapszervezet Megfogják a munka végét A Szolnoki Papírgyár Vl- os alapszervezetében műszakiak és fizikai munkások értékelték ebben az évben végzett munkájukat. A taggyűlésen elsősorban a termelési kérdések kerültek fokozottabban előtérbe, a vezetőség beszámolója kiemelten hangsúlyozta az anyagi és szellemi erőforrások még észszerűbb hasznosításának kérdését, a magasabb színvonalú irányítómunka fontosságát a munkafegyelem további javításának szükségességét. Ahhoz, hogy a célkitűzéseknek eleget tegyen a gyár, állapítja meg a vezetőség beszámoló jelentése, teljesítenie kell a nyereségtervet, be kell tartani a készenlétnormákat. Az időarányos nyereség igen kedvezően alakult •— jelentős volt többek között a rostanyag és a fajla-' gos energiamegtakarítás, a készletszintet is sikerült betartani — a gyár gazdálkodása jónak mondható. Ugyanakkor a minőség javításának fontosságát is hangsúlyozták. A négy papírgép 3,8 százalékkal túlteljesítette termelési tervét, a feldolgozó- ipar pedig 7,2 százalékkal. Az újrafeldolgozó üzem is többet termelt 32 tonnánál az időarányos tervhez képest. A fénymásoló és nyomóüzemben termékkorszerűsítést hajtottak végre, a régi termék helyett a jobb alkalmazástechnikai tulajdonságokkal rendelkező fény- másolópapírt gyártják. A vevők elégedettek az új termékkel. összességében á termelő- egységek eredményei várakozáson felüliek, állapítja meg a beszámoló jelentés, s elismeréssel szól a szolgáltató üzemek munkájáról is. Az anyagmozgatási üzemre nagy teher nehezedik a gyár területén történő építkezések miatt. A munkaerő- hiányon kívül a rossz műszakállapotban levő elektromos targoncák a munkaterület csaknem 70 százalékos beépítettsége nagy nehézségeket okoz az anyagmozgatók számára, de a nehézségek ellenére is megfelelnek a feladatoknak. Hasonlóképpen a gépjármű és vasútüzem is, amelyek munkájukkal jelentősen hozzájárultak a készletek kedvező alakulásához. Dicsérettel szóltak az alapszervezet beszámoló taggyűlésén az üzemfenntartási osztály munkájáról is. Az Hogyan emelték a kisüzem termelésének színvonalát? Milyen lépéseket tett a párt- alapszervezet, s milyen feladatokat kell még megoldania a minőség javításáért, a szállítási határidők betartásáért ? Mennyire sikerült mozgósítani a kollektívát és az üzem dolgozóit az anyag, s az energiatakarékosságra ? Többek között ezekre a kérdésekre adtak választ a Mezőtúri Ruhaipari Szövetkezet pártalapszervezetének taggyűlésén. A mintegy negyvenkilenc tagot számláló kollektíva élete elválaszthatatlan a termelésitől, tagjaik részesei az exportsikereknek, a kudarcoknak. Takács Sándor, az alapszervezet titkára a közösség idei munkáját értékelve hangsúlyozta, hogy a szövetkezet a nyereségtervét várhatóan jelentősen túlteljesíti. Fontos ez. hiszen a gazdasági szabályozók, a külpiaci helyzet a tavalyihoz üzemórák száma a négy papírgépen az év eddigi szakaszában 76 óránál több volt, mint 1974 hasonló időszakában. Elvégezték az I. és a III. számú papírgép generáljavítását, a gépek néhány nappal korábban munkába léphettek a tervezettnél, s közben az üzemrész a túlórakeretet sem lépte túl. Az alapszervezet belső szervezeti élete is jónak mondható. A huszonhét párttag csaknem mindegyikének jelentős pártmegbizatása van, a pártcsoportokban „menet közben” is élénk eszmecserék zajlanak, a párttagok — vezetők és fizikai dolgozók — a legfontosabb kérdésekben rendszeresen véleményt cserélnek. Az alapszervezet politikai képzettsége megfelelő, ebben az oktatási évben is szép számmal részt vettek a párttagok a különböző továbbképzéseken, tanfolyamokon. A beszámoló taggyűlésen az előző, fontos termelési és pártéleti kérdéseken kívül nyomatékosan előtérbe került, hogy az üzem területén folyó rekonstrukció nagy leterhelést jelent a papírgyári dolgozók számára is — a gyár főmérnöke például azt hangsúlyozta, hogy a „gyáriaknak”, ezen belül elsősorban a párttagoknak fokozott emberi megértéssel, türelemmel kell ellensúlyozniuk az építkezéssel együttjáró kedvezőtlen körülményeket. A beszámoló taggyűlés megkülönböztetett figyelemmel foglalkozott a leendő szakmunkások nevelésének kérdéseivel, s az ipari tanulók oktatásában részt vevőknek figyelmét újra felhívták arra, mennyire fontos, hogy az ifjú szakmunkás jelöltek jól képzett, munkaszerető, fegyelmezett munkássá vál-. janak. A taggyűlés egyetértett azoknak a feladatoknak a megvalósításával, amelyeket az alapszervezet vezetősége, a párttagsággal folytatott beszélgetések alapján megfogalmazott. Ezek között szerepel a pártcsoportok munkája — tovább kell önállóságukat fejleszteni — a tömegszervezetekkel való még’ eredményesebb kapcsolat erősítése, s nem utolsósorban a gyár termelésének, gazdasági helyzetének állandó és folyamatos figyelemmel kísérése, az eddigieknél is hatékonyabb segítése. — ti — képest nem könnyítette meg 1980-ban az üzem helyzetét. A rugalmasság, az alkalmaz- kodóképesség és nem utolsósorban a jó árak — ennek függvénye volt a jó minőség — következményeként igazodni tudott a szövetkezet a követelményekhez. Néhány a beszámolóban elhangzott adat: csökkent a létszám az üzemben, viszont növekedett a termelékenység — az anyagmóntes termelési érték az év első háromnegyedében 14 százalékkal több a tervezetthez képest. A taggyűlésen a sikerek, az eredmények mellett jelentős hangsúlyt kaptak a megoldandó gondol, problémák is. Felvetődött például az értékelésben, hogy rendszeres és folyamatos munkaellátást kell biztosítani a szalagok mellett dolgozóknak, ideértve az úgynevezett befejező üzemrészt is, ahol a szövetkezet termékei megkapják végső formájúikat, a kiegészítő kellékeket. A pártcsoportok megbeszélésein és ennek nyomán az értékelésben szóba körülit többek között az is, hogy a varrodai átszervezés nem oldotta meg a '«befejezők” gondjait. Különösen a nyári hónapokban fordult elő. hogy kevesebb volt az itt dolgozók munkája, ezzel arányosan a keresete is. Szintén a pártcsoportok vetették fel, hogy a jövőben a tervezésnél vegyék figyelembe a tőkés megrendelések magas, minőségi követelményeit. A gyártandó mennyiséget, az úgynevezett darabszámot csak túlórában tudták, s tudják teljesíteni, ha a kívánalmaknak eleget akarnak tenni. A jó minőség premizálására már kevés jut az anyagiakból, ugyanis a termelési pótlékok „elviszik” azt a pénzt, amivel a dolgozókat a jobb, színvonalasabb munkára lehetne ösztönözni. Az öt pártcsoport hatása, szerepe nemcsak a termelésben jelentős, hanem a kommunista kollektíva szervezeti, ideológiai életében is. Tagjai mozgósítanak a szocialista brigádokban, aktivisták más tömegszervezetekben és szervezői a különböző üzemi oktatásoknak, tanfolyamoknak. A beszámoló taggyűlésen előterjesztett, jövő évi feladatok között szerepel a tervszerűbb és következetesebb * szövetkezeti gazdálkodás. vagy a teljesítménykövetelmények szigorúbb alkalmazása. Az értékelést követő hozzászólásokban egyebek között hallhatták a résztvevők a városi pártbizottság minősítését az alapszervezet és a vezetőség tevékenységéről. Megállapították a felszólalók azt is, hogy a beszámoló kellőképpen kritikus és önkritikus volt. Az előbbi megnyilvánult például A BVM kunszentmártoni gyárában, ezen a szerda esti összevont beszámoló taggyűlésen ismét bebizonyosodott: ez a kommunista kollektí va felelősséggel végzi feladatát, és így dönt újabb kötelezettségek vállalásáról. E gyár életében ez az év egy korszak befejezését és egy új korszak kezdetét jelenti. Nem a VI. ötéves terv előkészítésére gondolok, amikor ezeket leírom, bár minden új tervidőszak újabb, nagypbb feladatot is jelent minden munkáskollektívá- nak. ü'A gyár alig több mint tízesztendős múltjában az első időszakot tulajdonképpen az üzem létrehozása, építése jelentette. A máso-' dik időszakot, erre gondolok — a most záruló — viszonylag szerényebb fejlesztés, de annál dinamikusabb termelésnövelés jellemezte. Ahogyan ezt a gyár igazgatója felszólalásában mondta: igyekeztünk kihasználni a lehetőségeinket, és ebben az üzemi pártvezetőség, az üzem pártszervezetei, nagyszerű segítőtársaknak bizonyultak. A pártvezetőség beszámolója számot adott erről a lehetőség-kihasználásról, amelynek mérhető bizonyítéka: öt évvel ezelőtt 109 millió forint volt a termelési érték, az idén meglesz a 172 millió forint, és ennek döntő része a termelékenység fokozódásából adódott. Milyen kiemelt feladatoknak tettek eleget 1980-ban? Technológiai berendezéseket készítettek a dunaújvárosi üzemnek, berendezéseket a Művek szolnoki gyárának, hogy alkalmazhassák a Spandeck technológiát, korszerűsíthessék a betongyárat. Emellett csaknem 80 millió forint értékű sablont és sababban, hangzott el, hogy az átszervezéseket valóban körültekintően kell végrehajtani, kiegészítették azonban annyival: eme tevékenység az alkalmazkodásnak egyik formája. A jövőben várhatóan sor ikerül' rá néhányszor, még akkor is, ha ez a folyamatos termelőmunka időnkénti átprogramozását kívánja meg. Szó esett a hozzászólásokban arról is: a pártalápszervezet tagjai sokat tehetnek azért, hogy a szalagok teljesítménye kiegyenlítettebb legyen. Egy- egy terméknél előfordult ugyanis: ugyanaz a szalag, ugyanazon körülmények között egy műszakban, ugyanabból a. termékből húszat, máskor határidő közeledtével 200-at gyártott. A taggyűlésen elhangzott az is, milyen fontos az alkalmazkodáshoz a műszakiak és a munkások együttműködése. A megrendelések határideje ugyanis, időnként nemcsak a szalag mellett dolgozóknak adja fel a leckét, hanem a munkákat előkészítő műszakiaknak is. Az értékelésben szó esett a KISZ - a la psZiervez et j avuló munkájáról. A hozzászólások egyike beszámolt az új üzemi KISZ-vezetőség első lépéseiről, arról a segítségről, irányító munkáról, amelyet a pártalápszervezet nyújtott. A fiatalok tagjai a szocialista brigádoknak, részesei a társadalmi munkaakcióknak. A felszólalásban szó esett minderről. valamint arról is, hogy a kommunista műszakok száma sok volt. mivel összesen három alkalommal szervezték meg. A taggyűlés végén a hozzászólásokat Takács Sándor, az alapszervezet titkára ösz- szegeate, majd az alapszervezet tagjai elfogadták a beszámolót és az 1981-re meghatározott feladatokat. lontartozékot állítottak elő, köztük 42 alagútelem-sablont újítottak fel a calcuttai metróhoz, és ausztriai megrendelésre gyártás alatt van a gipszpanel profilgarnitúra és gyártósor. És mit jelent a harmadik, az új korszak kezdete? Azt — amit ezen a beszámoló taggyűlésen többen is hangsúlyoztak —, hogy ezután minden kicsi eredményért még jobban meg kell dolgozniuk, mint eddig. Hogy a társgyárakban mindinkább áttérnek az egyedi termékek gyártására, és ez tőlük is egyedi sablonok előállítását követeli; hogy gyorsabban kell alkalmazkodniuk a változó igényekhez; hogy még inkább megnő a milliméterek jelentősége a sablonok gyártásánál is, mert egy milliméter eltérés, az sok ezer panelnél már plusz mázsákat, tonnákat, sok milliós többletkiadásokat jelenthet. Vagyis a BVM kunszentmártoni gyárában dolgozó embereknek is más szemlélettel kell ezután dolgozniuk, érezniük, hogy mindenkinek a maga munkaterületén megnő a felelőssége. És ebben a fokozott felelősségvállalásban elsősorban ismét a pártszervezetek tagjainak kell példát mutatniuk, magukkal ragadva az új feladatok teljesítésére az üzem minden dolgozóját. „Nem azt várjuk el tagjainktól, hogy szakadásig húzzanak, hanem azt, hogy az eddigieknél jobban, az elsőre jól végzett munka gazdasági eredményének bemutatásával járjanak elöl és mutassanak példát. Ha munkát említek, ne csak a munkapad mellett állókra gondoljunk, hanem a jól szervezett munka feltételeinek biztosítására, a vezetőkre, az előkészítőkre is. Nekik, nekünk kell a példamutatásban elöl járnunk, az eddigieknél jóval többet tennünk, és akkor a dolgozók követni fognak. Hozzá kell tennem, hogy ez a jóval többet tenni is belefér a munkaidőnkbe” — hangsúlyozta a pártvezetőség beszámolójában Váczi Zoltán titkár. Ezen a szerda esti számadáson t feszítő gondok is terítékre ! kerültek. Ezek egyike a létszámstabilizálás halaszthatatlansága. Elhangzott: arra van szükség, hogy kevesebb legyen a kilépők- belépők száma, hiszen nem is fizet rosszul a gyár, csaknem 45 ezer forint az éves átlagbérszint, a környező üzemek közül ezzel a legtöbbet fizetők között vannak. Ám elhangzott az ellenpélda is: a Művek nyolc gyára közül Kunszentmártonban a legalacsonyabbak a bérek. De jövedelmet növelni csak a többletmunka után lehet. Ügy igazságos, ha a jobb munkás többet keres, következésképpen kerüljön ebben a gyárban is bevezetésre a differenciált bérezés. A feszítő gondok közé sorol mindaz, ami a KISZ gyáSzó ami szó, nem volt könnyű dolga a törökszentmiklósi baromfifeldolgozó II. alapiszervezetének taggyűlésén Mészáros Imrénének, hiszen a nagy rutinnal rendelkező párttitkár vállalattól való távozása minit neki kellett összefogni és a párttagok elé terjeszteni a pártvezetőségnek az alapszervezet idei munkáját értékelő beszámolóját. Túlságosan fU - nomított hangvételhez sem idő, sem gyakorlat nem volt- A beszámoló talán ezért is keltette fel az átlagosnál jobban a résztvevők figyelmét, és késztette őket véleményük kifejtésére. A beszámolót követő vitában a megjelentek 34 százaléka kért és kapott szót. Kada Istvánt ezen a taggyűlésen vették fel a párttagok sorába, — éppen a születésnapján. Kedves gesztus volt Mészáros Imrétől, hogy a kommunista kollektíva nevében szívből kívánt minden jót neki. A pártvezetőség számvetése sokrétű volt. Felelősség- teljes gonddal adott számot a vállalat egészének eredményei és gondjai mellett a hatáskörébe tartozó osztályok munkájáról. Többek között megemlítette, hogy nehézségeik ellenére az év végére várhatóan elérik a bázis időszak tizennyolcezer tonnát kitevő felvásárlási és feldolgozási szintjét. A gazdálkodás javítása érdekében hozott belső intézkedések és a kedvező külpiaci helyzet együttes hatásaként idei eredménytervüket várhatóan jelentős mértékben túlteljesítik- Erre enged következtetni az a tény, hogy három negyedév alatt eredményük 66 millió forintra ugrott. Az alapszervezet hatáskörébe tartozó 17 szocialista brigádnak nem kis része van a vállalat eredménynövelő tevékenységében. A beszámoló megfelelő súllyal foglalkozott a pártélettel, — többek között a párttagokkal folytatott egyéni beszélgetések tapasztalataival. Ennek csupán illusztrálásaként említjük meg, hogy hiányolták az üzemszervezőt, aki segítene egyes munkák és munkafolyamatok korszerűsítésében. A vita jól egészítette ki a beszámolót. A felszólalók mondanivalójában megkülönböztetett hangsúlyt kapott a párt vezető szerepének további erősítése, a pártcsoportok munkájának érdemibbé tétele és a pártonkí- vüliek jobb tájékoztatása. Jó néhány — máshol is- kamatoztatható — tanulsággal is szolgált ez a taggyűlés, így például azzal, hogy az eddigi gyakorlatnál jobban kell átsegíteni az új párttagokat a kezdeti nehézségeken- És ezért nemcsak ajánri szervezetével kapcsolatban elhangzott. Az nagyszerű, hogy az üzemben dolgozó kétszáznegyvenhét harminc éven aluli közül 126 tagja az ifjúsági szövetségnek. De az már elgondolkodásra kell, hogy késztessen minden arra illetékest: miért nem tagja a KISZ-nek több ipari tanuló? Miért van az, hogy az egyik nagynevű alapszervezetükben évek óta nincs tagfelvétel? Ezt megoldani a KISZ-szervezet dolga, olyan vonzó KISZ- életet kialakítani az üzemben, hogy kitüntetés legyen, az, ha valakit fölvesznek a tagok sorába. Csakhogy a vonzóbb KISZ-élet kialakításában nem nélkülözhetik a fiatalok a párttagok segítését sem. Az összevont taggyűlés amikor elfogadta a pártvezetőség beszámolóját, egyúttal igent mondott arra is, hogy a következő esztendőben még tartalmasabban dolgozik, minden erővel igyekszik eleget tenni a megnövekedett feladatoknak, követelményeknek. V. Vlóik a felelősek. Elgondolkodtató az egyik fiatal párttag véleménve is, aki szerint nem sokat ér az a beszámoló, amelyik — néhány statisztikai adattal megtűzdelve bár — megmarad a száraz vezércikkek szintjén, nélkülöz minden érzést és megalapozott indulatot. Mivel a fizikai dolgozók aránya csak 38 százalék az alapszervezetben, a felszólalók joggal szorgalmazták a munkások párttaggá nevelésének jobbátételét. Aláhúzták, hogy- ez nemcsak a pártvezetőség dolga, hanem valódi csapatmunkává kell válnia. Tág tere van ennek a tevékenységnek, hiszen sok fizikai dolgozó munkálkodik az alapszervezet hatóköré-, ben. Ezért is át kell dolgozni pártépítési tervüket. Nagy hangsúllyal szerepelt a vitában a vállalati érdek elsődlegességének biztosítása. A felszólalók szerint véget kell vetni annak a helyzetnek, hogy jó intézkedések végrehajtása akadozik, ha a megoldás nemcsak egy, hanem két osztálytól is függ. A termelés és a pártélet különböző területei mellett sok szó esett ezen a taggyűlésen az egymással való törődésről. Ennek mérlegelésére olyan tények késztették az ajtepszervezet tagjait, mint például a beteglátogatások visszásságai. Volt olyan beteg, akit néhány napi kényszerpihenője után már meglátogattak munkatársai, a másiknak meg egy évig felé se néztek. A párttagok igazságérzetével ez nem fért össze. Sokkal inkább az a feltevés, hogy munkájuk alapján kell megítélni minden kollektívát és minden dolgozót. A hiányosságok, a munkát gátló tényezők sorolása helyett a felszólalók önkritikus hangnemben vitatták feladataikat. Ennek következtében jól megtervezett, szervezett és eredményes munkát végzett a vállalat kollektívája. Javították a minőséget, bővítették a termékválasztékot. Mindez természetesen nem zárja ki azt, hogy bőven van még tennivalójuk a munkaerőgazdálkodásban, a belső tartalékok kiaknázásában és egyéb vonatkozásban, — erről is szóltak az alapszervezet tagjai. A taggyűlés hangneme igazolta az üzemi pártvezetőség véleményét, miszerint a Il-es alapszervezetre a határozottság, a céltudatosság jellemző. A pártvezetőség jól irányított, — ez is hozzájárult ahhoz, hogy az alapszervezet alkotó szellemben dolgozott az idén. S. B. Mezőtúri Ruhaipari Szövetkezet Kiemelkedő szerep a pártcsoportoknak Igent mondtak a feladatokra Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat ll-es alapszervezet Alkotó szellemben Kunszentmárton, a BVM gyára
