Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-07 / 287. szám

1980. december 7, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Beszámoló taggyűlésekről jelentjük Papírgyár, Vl-os alapszervezet Megfogják a munka végét A Szolnoki Papírgyár Vl- os alapszervezetében műsza­kiak és fizikai munkások ér­tékelték ebben az évben vég­zett munkájukat. A taggyű­lésen elsősorban a termelési kérdések kerültek fokozot­tabban előtérbe, a vezetőség beszámolója kiemelten hang­súlyozta az anyagi és szel­lemi erőforrások még ész­szerűbb hasznosításának kér­dését, a magasabb színvona­lú irányítómunka fontossá­gát a munkafegyelem to­vábbi javításának szükséges­ségét. Ahhoz, hogy a célkitűzé­seknek eleget tegyen a gyár, állapítja meg a vezetőség be­számoló jelentése, teljesíte­nie kell a nyereségtervet, be kell tartani a készenlétnor­mákat. Az időarányos nyere­ség igen kedvezően alakult •— jelentős volt többek kö­zött a rostanyag és a fajla-' gos energiamegtakarítás, a készletszintet is sikerült be­tartani — a gyár gazdálko­dása jónak mondható. Ugyanakkor a minőség javí­tásának fontosságát is hang­súlyozták. A négy papírgép 3,8 szá­zalékkal túlteljesítette ter­melési tervét, a feldolgozó- ipar pedig 7,2 százalékkal. Az újrafeldolgozó üzem is többet termelt 32 tonnánál az időarányos tervhez ké­pest. A fénymásoló és nyomó­üzemben termékkorszerűsí­tést hajtottak végre, a régi termék helyett a jobb al­kalmazástechnikai tulajdon­ságokkal rendelkező fény- másolópapírt gyártják. A vevők elégedettek az új ter­mékkel. összességében á termelő- egységek eredményei vára­kozáson felüliek, állapítja meg a beszámoló jelentés, s elismeréssel szól a szol­gáltató üzemek munkájáról is. Az anyagmozgatási üzem­re nagy teher nehezedik a gyár területén történő épít­kezések miatt. A munkaerő- hiányon kívül a rossz mű­szakállapotban levő elektro­mos targoncák a munkaterü­let csaknem 70 százalékos beépítettsége nagy nehézsé­geket okoz az anyagmozga­tók számára, de a nehézsé­gek ellenére is megfelelnek a feladatoknak. Hasonlókép­pen a gépjármű és vasút­üzem is, amelyek munkájuk­kal jelentősen hozzájárultak a készletek kedvező alaku­lásához. Dicsérettel szóltak az alap­szervezet beszámoló taggyű­lésén az üzemfenntartási osztály munkájáról is. Az Hogyan emelték a kisüzem termelésének színvonalát? Milyen lépéseket tett a párt- alapszervezet, s milyen fel­adatokat kell még megolda­nia a minőség javításáért, a szállítási határidők betartá­sáért ? Mennyire sikerült mozgósítani a kollektívát és az üzem dolgozóit az anyag, s az energiatakarékosságra ? Többek között ezekre a kér­désekre adtak választ a Me­zőtúri Ruhaipari Szövetkezet pártalapszervezetének tag­gyűlésén. A mintegy negy­venkilenc tagot számláló kol­lektíva élete elválaszthatat­lan a termelésitől, tagjaik ré­szesei az exportsikereknek, a kudarcoknak. Takács Sándor, az alapszervezet titkára a közösség idei munkáját érté­kelve hangsúlyozta, hogy a szövetkezet a nyereségtervét várhatóan jelentősen túltel­jesíti. Fontos ez. hiszen a gazdasági szabályozók, a kül­piaci helyzet a tavalyihoz üzemórák száma a négy pa­pírgépen az év eddigi sza­kaszában 76 óránál több volt, mint 1974 hasonló idő­szakában. Elvégezték az I. és a III. számú papírgép ge­neráljavítását, a gépek né­hány nappal korábban mun­kába léphettek a tervezett­nél, s közben az üzemrész a túlórakeretet sem lépte túl. Az alapszervezet belső szervezeti élete is jónak mondható. A huszonhét párt­tag csaknem mindegyikének jelentős pártmegbizatása van, a pártcsoportokban „menet közben” is élénk esz­mecserék zajlanak, a pártta­gok — vezetők és fizikai dolgozók — a legfontosabb kérdésekben rendszeresen véleményt cserélnek. Az alapszervezet politikai képzettsége megfelelő, ebben az oktatási évben is szép számmal részt vettek a párt­tagok a különböző tovább­képzéseken, tanfolyamokon. A beszámoló taggyűlésen az előző, fontos termelési és pártéleti kérdéseken kívül nyomatékosan előtérbe ke­rült, hogy az üzem terüle­tén folyó rekonstrukció nagy leterhelést jelent a papír­gyári dolgozók számára is — a gyár főmérnöke pél­dául azt hangsúlyozta, hogy a „gyáriaknak”, ezen belül elsősorban a párttagoknak fokozott emberi megértéssel, türelemmel kell ellensúlyoz­niuk az építkezéssel együtt­járó kedvezőtlen körülmé­nyeket. A beszámoló taggyűlés megkülönböztetett figyelem­mel foglalkozott a leendő szakmunkások nevelésének kérdéseivel, s az ipari tanu­lók oktatásában részt vevők­nek figyelmét újra felhívták arra, mennyire fontos, hogy az ifjú szakmunkás jelöltek jól képzett, munkaszerető, fegyelmezett munkássá vál-. janak. A taggyűlés egyetértett azoknak a feladatoknak a megvalósításával, amelyeket az alapszervezet vezetősége, a párttagsággal folytatott beszélgetések alapján meg­fogalmazott. Ezek között sze­repel a pártcsoportok mun­kája — tovább kell önálló­ságukat fejleszteni — a tö­megszervezetekkel való még’ eredményesebb kapcsolat erősítése, s nem utolsósor­ban a gyár termelésének, gazdasági helyzetének állan­dó és folyamatos figyelem­mel kísérése, az eddigieknél is hatékonyabb segítése. — ti — képest nem könnyítette meg 1980-ban az üzem helyzetét. A rugalmasság, az alkalmaz- kodóképesség és nem utolsó­sorban a jó árak — ennek függvénye volt a jó minő­ség — következményeként igazodni tudott a szövetkezet a követelményekhez. Néhány a beszámolóban elhangzott adat: csökkent a létszám az üzemben, viszont növekedett a termelékenység — az anyagmóntes termelési érték az év első háromnegyedében 14 százalékkal több a terve­zetthez képest. A taggyűlésen a sikerek, az eredmények mellett jelen­tős hangsúlyt kaptak a meg­oldandó gondol, problémák is. Felvetődött például az ér­tékelésben, hogy rendszeres és folyamatos munkaellátást kell biztosítani a szalagok mellett dolgozóknak, ideért­ve az úgynevezett befejező üzemrészt is, ahol a szövet­kezet termékei megkapják végső formájúikat, a kiegé­szítő kellékeket. A pártcso­portok megbeszélésein és en­nek nyomán az értékelésben szóba körülit többek között az is, hogy a varrodai átszer­vezés nem oldotta meg a '«befejezők” gondjait. Külö­nösen a nyári hónapokban fordult elő. hogy kevesebb volt az itt dolgozók munká­ja, ezzel arányosan a kere­sete is. Szintén a pártcsopor­tok vetették fel, hogy a jö­vőben a tervezésnél vegyék figyelembe a tőkés megren­delések magas, minőségi kö­vetelményeit. A gyártandó mennyiséget, az úgynevezett darabszámot csak túlórában tudták, s tudják teljesíteni, ha a kívánalmaknak eleget akarnak tenni. A jó minőség premizálására már kevés jut az anyagiakból, ugyanis a termelési pótlékok „elviszik” azt a pénzt, amivel a dolgo­zókat a jobb, színvonalasabb munkára lehetne ösztönözni. Az öt pártcsoport hatása, szerepe nemcsak a terme­lésben jelentős, hanem a kommunista kollektíva szer­vezeti, ideológiai életében is. Tagjai mozgósítanak a szo­cialista brigádokban, akti­visták más tömegszerveze­tekben és szervezői a külön­böző üzemi oktatásoknak, tanfolyamoknak. A beszámoló taggyűlésen előterjesztett, jövő évi fel­adatok között szerepel a tervszerűbb és következete­sebb * szövetkezeti gazdálko­dás. vagy a teljesítménykö­vetelmények szigorúbb alkal­mazása. Az értékelést köve­tő hozzászólásokban egyebek között hallhatták a résztve­vők a városi pártbizottság minősítését az alapszervezet és a vezetőség tevékenységé­ről. Megállapították a fel­szólalók azt is, hogy a beszá­moló kellőképpen kritikus és önkritikus volt. Az előb­bi megnyilvánult például A BVM kunszentmártoni gyárában, ezen a szerda esti összevont beszámoló taggyű­lésen ismét bebizonyosodott: ez a kommunista kollektí va felelősséggel végzi fel­adatát, és így dönt újabb kö­telezettségek vállalásáról. E gyár életében ez az év egy korszak befejezését és egy új korszak kezdetét jelenti. Nem a VI. ötéves terv elő­készítésére gondolok, ami­kor ezeket leírom, bár min­den új tervidőszak újabb, nagypbb feladatot is jelent minden munkáskollektívá- nak. ü'A gyár alig több mint tízesztendős múltjában az első időszakot tulajdonkép­pen az üzem létrehozása, építése jelentette. A máso-' dik időszakot, erre gondolok — a most záruló — viszony­lag szerényebb fejlesztés, de annál dinamikusabb terme­lésnövelés jellemezte. Aho­gyan ezt a gyár igazgatója felszólalásában mondta: igye­keztünk kihasználni a lehe­tőségeinket, és ebben az üzemi pártvezetőség, az üzem pártszervezetei, nagy­szerű segítőtársaknak bizo­nyultak. A pártvezetőség beszámo­lója számot adott erről a le­hetőség-kihasználásról, amelynek mérhető bizonyí­téka: öt évvel ezelőtt 109 millió forint volt a termelési érték, az idén meglesz a 172 millió forint, és ennek dön­tő része a termelékenység fokozódásából adódott. Mi­lyen kiemelt feladatoknak tettek eleget 1980-ban? Tech­nológiai berendezéseket ké­szítettek a dunaújvárosi üzemnek, berendezéseket a Művek szolnoki gyárának, hogy alkalmazhassák a Span­deck technológiát, korszerű­síthessék a betongyárat. Emellett csaknem 80 millió forint értékű sablont és sab­abban, hangzott el, hogy az átszervezéseket valóban kö­rültekintően kell végrehajta­ni, kiegészítették azonban annyival: eme tevékenység az alkalmazkodásnak egyik formája. A jövőben várha­tóan sor ikerül' rá né­hányszor, még akkor is, ha ez a folyamatos termelőmun­ka időnkénti átprogramozá­sát kívánja meg. Szó esett a hozzászólásokban arról is: a pártalápszervezet tagjai so­kat tehetnek azért, hogy a szalagok teljesítménye ki­egyenlítettebb legyen. Egy- egy terméknél előfordult ugyanis: ugyanaz a szalag, ugyanazon körülmények kö­zött egy műszakban, ugyan­abból a. termékből húszat, máskor határidő közeledté­vel 200-at gyártott. A tag­gyűlésen elhangzott az is, milyen fontos az alkalmaz­kodáshoz a műszakiak és a munkások együttműködése. A megrendelések határideje ugyanis, időnként nemcsak a szalag mellett dolgozóknak adja fel a leckét, hanem a munkákat előkészítő műsza­kiaknak is. Az értékelésben szó esett a KISZ - a la psZiervez et j avuló munkájáról. A hozzászólások egyike beszámolt az új üze­mi KISZ-vezetőség első lépé­seiről, arról a segítségről, irá­nyító munkáról, amelyet a pártalápszervezet nyújtott. A fiatalok tagjai a szocialista brigádoknak, részesei a tár­sadalmi munkaakcióknak. A felszólalásban szó esett mind­erről. valamint arról is, hogy a kommunista műszakok szá­ma sok volt. mivel összesen három alkalommal szervez­ték meg. A taggyűlés végén a hoz­zászólásokat Takács Sándor, az alapszervezet titkára ösz- szegeate, majd az alapszer­vezet tagjai elfogadták a be­számolót és az 1981-re meg­határozott feladatokat. lontartozékot állítottak elő, köztük 42 alagútelem-sablont újítottak fel a calcuttai met­róhoz, és ausztriai megren­delésre gyártás alatt van a gipszpanel profilgarnitúra és gyártósor. És mit jelent a harmadik, az új korszak kezdete? Azt — amit ezen a beszámoló taggyűlésen többen is hang­súlyoztak —, hogy ezután minden kicsi eredményért még jobban meg kell dolgoz­niuk, mint eddig. Hogy a társgyárakban mindinkább áttérnek az egyedi termé­kek gyártására, és ez tőlük is egyedi sablonok előállí­tását követeli; hogy gyorsab­ban kell alkalmazkodniuk a változó igényekhez; hogy még inkább megnő a milli­méterek jelentősége a sab­lonok gyártásánál is, mert egy milliméter eltérés, az sok ezer panelnél már plusz mázsákat, tonnákat, sok mil­liós többletkiadásokat je­lenthet. Vagyis a BVM kun­szentmártoni gyárában dol­gozó embereknek is más szemlélettel kell ezután dol­gozniuk, érezniük, hogy min­denkinek a maga munkate­rületén megnő a felelőssége. És ebben a fokozott felelős­ségvállalásban elsősorban is­mét a pártszervezetek tag­jainak kell példát mutatni­uk, magukkal ragadva az új feladatok teljesítésére az üzem minden dolgozóját. „Nem azt várjuk el tag­jainktól, hogy szakadásig húzzanak, hanem azt, hogy az eddigieknél jobban, az elsőre jól végzett munka gazdasági eredményének be­mutatásával járjanak elöl és mutassanak példát. Ha mun­kát említek, ne csak a mun­kapad mellett állókra gon­doljunk, hanem a jól szer­vezett munka feltételeinek biztosítására, a vezetőkre, az előkészítőkre is. Nekik, nekünk kell a példamutatás­ban elöl járnunk, az eddi­gieknél jóval többet ten­nünk, és akkor a dolgozók követni fognak. Hozzá kell tennem, hogy ez a jóval töb­bet tenni is belefér a mun­kaidőnkbe” — hangsúlyozta a pártvezetőség beszámoló­jában Váczi Zoltán titkár. Ezen a szerda esti szám­adáson t feszítő gondok is te­rítékre ! kerültek. Ezek egyi­ke a létszámstabilizálás ha­laszthatatlansága. Elhang­zott: arra van szükség, hogy kevesebb legyen a kilépők- belépők száma, hiszen nem is fizet rosszul a gyár, csak­nem 45 ezer forint az éves átlagbérszint, a környező üzemek közül ezzel a legtöb­bet fizetők között vannak. Ám elhangzott az ellenpél­da is: a Művek nyolc gyára közül Kunszentmártonban a legalacsonyabbak a bérek. De jövedelmet növelni csak a többletmunka után lehet. Ügy igazságos, ha a jobb munkás többet keres, követ­kezésképpen kerüljön ebben a gyárban is bevezetésre a differenciált bérezés. A feszítő gondok közé so­rol mindaz, ami a KISZ gyá­Szó ami szó, nem volt könnyű dolga a törökszent­miklósi baromfifeldolgozó II. alapiszervezetének taggyűlé­sén Mészáros Imrénének, hi­szen a nagy rutinnal rendel­kező párttitkár vállalattól való távozása minit neki kel­lett összefogni és a pártta­gok elé terjeszteni a pártve­zetőségnek az alapszervezet idei munkáját értékelő be­számolóját. Túlságosan fU - nomított hangvételhez sem idő, sem gyakorlat nem volt- A beszámoló talán ezért is keltette fel az átlagosnál jobban a résztvevők figyel­mét, és késztette őket véle­ményük kifejtésére. A be­számolót követő vitában a megjelentek 34 százaléka kért és kapott szót. Kada Istvánt ezen a taggyűlésen vették fel a párttagok sorá­ba, — éppen a születésnap­ján. Kedves gesztus volt Mészáros Imrétől, hogy a kommunista kollektíva ne­vében szívből kívánt min­den jót neki. A pártvezetőség számveté­se sokrétű volt. Felelősség- teljes gonddal adott számot a vállalat egészének ered­ményei és gondjai mellett a hatáskörébe tartozó osz­tályok munkájáról. Többek között megemlítette, hogy nehézségeik ellenére az év végére várhatóan elérik a bázis időszak tizennyolcezer tonnát kitevő felvásárlási és feldolgozási szintjét. A gaz­dálkodás javítása érdekében hozott belső intézkedések és a kedvező külpiaci helyzet együttes hatásaként idei eredménytervüket várhatóan jelentős mértékben túltelje­sítik- Erre enged következ­tetni az a tény, hogy három negyedév alatt eredményük 66 millió forintra ugrott. Az alapszervezet hatáskörébe tartozó 17 szocialista brigád­nak nem kis része van a vállalat eredménynövelő te­vékenységében. A beszámoló megfelelő súllyal foglalkozott a párt­élettel, — többek között a párttagokkal folytatott egyé­ni beszélgetések tapasztala­taival. Ennek csupán il­lusztrálásaként említjük meg, hogy hiányolták az üzemszervezőt, aki segítene egyes munkák és munkafo­lyamatok korszerűsítésében. A vita jól egészítette ki a beszámolót. A felszólalók mondanivalójában megkü­lönböztetett hangsúlyt ka­pott a párt vezető szerepének további erősítése, a pártcso­portok munkájának érde­mibbé tétele és a pártonkí- vüliek jobb tájékoztatása. Jó néhány — máshol is- ka­matoztatható — tanulsággal is szolgált ez a taggyűlés, így például azzal, hogy az eddigi gyakorlatnál jobban kell átsegíteni az új pártta­gokat a kezdeti nehézsége­ken- És ezért nemcsak aján­ri szervezetével kapcsolat­ban elhangzott. Az nagysze­rű, hogy az üzemben dolgo­zó kétszáznegyvenhét har­minc éven aluli közül 126 tagja az ifjúsági szövetség­nek. De az már elgondolko­dásra kell, hogy késztessen minden arra illetékest: mi­ért nem tagja a KISZ-nek több ipari tanuló? Miért van az, hogy az egyik nagynevű alapszervezetükben évek óta nincs tagfelvétel? Ezt megoldani a KISZ-szervezet dolga, olyan vonzó KISZ- életet kialakítani az üzem­ben, hogy kitüntetés legyen, az, ha valakit fölvesznek a tagok sorába. Csakhogy a vonzóbb KISZ-élet kialakítá­sában nem nélkülözhetik a fiatalok a párttagok segíté­sét sem. Az összevont taggyűlés amikor elfogadta a pártve­zetőség beszámolóját, egy­úttal igent mondott arra is, hogy a következő esztendő­ben még tartalmasabban dol­gozik, minden erővel igyek­szik eleget tenni a megnö­vekedett feladatoknak, köve­telményeknek. V. V­lóik a felelősek. Elgondol­kodtató az egyik fiatal párt­tag véleménve is, aki sze­rint nem sokat ér az a be­számoló, amelyik — néhány statisztikai adattal megtűz­delve bár — megmarad a száraz vezércikkek szintjén, nélkülöz minden érzést és megalapozott indulatot. Mivel a fizikai dolgozók aránya csak 38 százalék az alapszervezetben, a felszóla­lók joggal szorgalmazták a munkások párttaggá nevelé­sének jobbátételét. Aláhúz­ták, hogy- ez nemcsak a pártvezetőség dolga, hanem valódi csapatmunkává kell válnia. Tág tere van ennek a tevékenységnek, hiszen sok fizikai dolgozó munkálkodik az alapszervezet hatóköré-, ben. Ezért is át kell dolgoz­ni pártépítési tervüket. Nagy hangsúllyal szere­pelt a vitában a vállalati érdek elsődlegességének biz­tosítása. A felszólalók sze­rint véget kell vetni annak a helyzetnek, hogy jó intéz­kedések végrehajtása akado­zik, ha a megoldás nemcsak egy, hanem két osztálytól is függ. A termelés és a pártélet különböző területei mellett sok szó esett ezen a tag­gyűlésen az egymással való törődésről. Ennek mérlegelé­sére olyan tények késztették az ajtepszervezet tagjait, mint például a beteglátoga­tások visszásságai. Volt olyan beteg, akit néhány napi kényszerpihenője után már meglátogattak munka­társai, a másiknak meg egy évig felé se néztek. A párt­tagok igazságérzetével ez nem fért össze. Sokkal in­kább az a feltevés, hogy munkájuk alapján kell meg­ítélni minden kollektívát és minden dolgozót. A hiányosságok, a munkát gátló tényezők sorolása he­lyett a felszólalók önkriti­kus hangnemben vitatták feladataikat. Ennek követ­keztében jól megtervezett, szervezett és eredményes munkát végzett a vállalat kollektívája. Javították a minőséget, bővítették a ter­mékválasztékot. Mindez ter­mészetesen nem zárja ki azt, hogy bőven van még tenni­valójuk a munkaerőgazdál­kodásban, a belső tartalékok kiaknázásában és egyéb vo­natkozásban, — erről is szól­tak az alapszervezet tagjai. A taggyűlés hangneme igazolta az üzemi pártveze­tőség véleményét, miszerint a Il-es alapszervezetre a határozottság, a céltudatos­ság jellemző. A pártvezető­ség jól irányított, — ez is hozzájárult ahhoz, hogy az alapszervezet alkotó szellem­ben dolgozott az idén. S. B. Mezőtúri Ruhaipari Szövetkezet Kiemelkedő szerep a pártcsoportoknak Igent mondtak a feladatokra Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat ll-es alapszervezet Alkotó szellemben Kunszentmárton, a BVM gyára

Next

/
Thumbnails
Contents