Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-07 / 287. szám
6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I960, december 7. Barátok és családtagok tehergépkocsira rakják Alvarez Cordova baloldali ellenzéki vezető holttestét Salvadort a jobboldali terror újabb hulláma borította el: november végén a fővárosban elraboltak hat baloldali politikust. A Forradalmi Demokratikus Front (FDF) vezetősége éppen ülésezett, amikor a biztonsági szolgálat 200 egyenruhás és civil fegyverese megrohanta helyiségüket. Magukkal hurcolták őket az épületben talált 25 személlyel — középiskolásokkal és oktatókkal — együtt. A hat áldozat megkínzott tetemére a főváros déli részén egy temetkezési vállalat telepén bukkantak rá, az eltűnt diákokról és tanáraikról ezideig semmi hír. Napi 70—-80 áldozat A Salvador valamennyi haladó szervezetét felölelő egységfront meggyilkolt vezetői közt volt Alvarez Cordova, tavaly még maga is a kereszténydemokrata kormány minisztere, az ország SALVADOR A fejlődő Koreai NDK A Koreai Munkapárt — megalakulása óta — működése vezérelvének tekinti a nép anyagi és kulturális színvonalának folyamatos javítását. Ha az utóbbi tíz évet — a párt V. kongresz- szusa óta eltelt időt — áttekintjük, megállapíthatjuk, a Munkapárt erőfeszítései nem voltak eredménytelenek. Az ipari termelés 1971— 76. között évente átlagosan 16,3 százalékkal nőtt. Az ötnapos termelési eredmény 1977-ben egyenlő volt az 1944-ben elért egész évivel! A gyorsan növekvő termelés együttjárt a nemzeti jövedelem emelkedésével. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem 1979-ben — átszámítva — elérte az 1920 dollárt. Ä A gazdasági eredmények lehetővé tették a dolgozók életkörülményeinek fokozatos javítását, ami megfelel a párt politikájának, hiszen a Koreai Munkapárt felelősnek érzi magát az ország népének sorsáért, és sokat is tesz jelen- és jövőbeli boldogulásáért. Ezen az úton a jelentősebb állomások: 1970-ben 31,5 százalékkal emelték valamennyi munkás, technikus, hivatali alkalmazott bérét, ezt követően pedig az ala- csonybérűek keresetét még 10—24 százalékkal javították. 1974-ben eltörölték az adózást. Ugyanebben az évben 21 800 féle fogyasztási cikk árát csökkentették, átlagosan 30 százalékkal, egyesekét 50 százalékkal. Szélesedett a közvetett juttatások köre is: ma ingyenes az oktatás, az egészségügyi ellátás, a lakásokat állami költséggel építik', mindenkire kiterjed a társadalombiztosítás, a fizetett szabadság, az üdülés, a szanatóriumi elhelyezés. A front tovább él egyik legnagyobb földbirtokosa, aki szakított a juntával, s minden vagyonát, befolyását felhasználva a forradalmi erőkhöz állt. Meggyilkolták Juan Chacont, a Népi Forradalmi Tömb főtitkárát, Manuel Francot, a Nemzetközi Demokratikus Unió vezetőjét és Humberto Mendozat, a Népi Felszaba- dítási Mozgalom képviselőjét. Az FDF nyilatkozatában leszögezte, hogy bár mozgalmukat érzékeny veszteség érte, az erőviszonyok mit sem változtak az országban. A Front — amely egyébként még aznap megalakította új Vezetőségét — tovább él! A véres események óriási felháborodást keltettek az országban és a határokon túl. Több latin-amerikai fővárosban tüntetéssel tiltakoztak a demokratikus szervezetek a salvadori junta s a vele együttműködő halál- brigádok terrorcselekményei ellen, melyek ma már naponta 70—80 áldozatot követelnek. Tengerészgyalogosok készenlétben Tovább fokozza a feszültséget a közép-amerikai földrészen, hogy a Salvadort junta szövetségeseitől kért és — úgy tűnik — kap támogatást hatalma fenntartásához. A napokban Guatemala, Honduras és El Salvador katonai erői közös hadgyakorlatot tartottak „a gerillák megsemmisítésére”. Több lap szerint a gyakorlaton az USA tengerészgyalogos egységei is részt vettek. Diplomáciai és katonai források alapján még decemberben összehangolt támadás várható a felszabadító erők ellen: a hondurasi határ közelében összpontosuló, s jelentős területeket ellenőrző hazafiakat kívánják megsemmisíteni. A hivatalos hondurasi nyilatkozat annyit közölt, hogy megkezdődött a guatemalai egységek átcsoportosítása Honduras területére. Katonai körökben kijelentették: „Készek vagyunk a Salvadort hadsereg korlátlan támogatására. További értesülések szerint az amerikai tengerész- gyalogosok változatlanul ott tartózkodnak a salvadori parti vizeken. Az USA minden anyagi és katonai támogatást megad a Honduras- ban és Guatemalában állomásozó somozista csapatoknak s a kubai ellenforradalmároknak, akik ugyancsak salvadori bevetésre készülnek. A kapitány a helyén Amikor a matrózokat mentőcsónakba ültették, a cirká-. lót megközelítette a japán Sziranui torpedónaszád és a Szadumaru szállítóhajó. Megálltak és figyelték az eseményeket. A japán hajókról két mentőcsónakot eresztettek le, s a félig elsüllyedt hajó parancsnokának felajánlották: menjen át a torpedónaszádra. Miután elutasító választ kaptak, a japán mentőcsónakok eltávoztak. A japán hajók közeledté- vele a „Nahimov admirális” parancsnoka utasítást adott a fenéktelepek kinyitására. A hajó süllyedése meggyorsult, Rogyionov kapitány a hajó elsüllyedéséig a parancsnoki hídon maradt. így írja le az eseményt az 1911-es orosz Katonai Enciklopédia. A dokumentum adatait a Csuzima című kötetben megjelent tanúvallomásokkal egészíthetjük ki. Novikov— Priboj, a szerző, egy másik hajó legénységének tagja volt. Később életét annak szentelte, hogy a lehető leghitelesebben írja le a csuzi- mai ütközetet. Minden , hozzáférhető dokumentumot felkutatott. Számos szemtanút hallgatott meg a 2. hajóraj pusztulásáról. Munkájában a többi között leírja a következő epizódot. Az egyik japán mentőcsónak a süllyedő hajó fedélzetéhez úszott. A hajó fedélzetére felment egy japán tiszt és néhány matróz. Ekkor Rogyionov kapitány és Klocskovszkij kormányos megkísérelte, hogy felrobbantsa a cirkálót. Ez nem sikerült, mert a vezeték már megsérült. A hajó fedélzetére lépő japán tengerészek elől az orosz tisztek elrejtőztek, így figyelték a hívatlan vendégeket. A japánok felhúzták a hajóra zászlajukat, majd beszálltak mentőcsónakjukba és eltávoztak. A Lisszabonba érkezőnek már a repülőtérről a belvárosba vezető úton (eltűnik a plakát- és felíraterdő. Az október 5-1 parlamenti választás után ugyan sókat eltávolítottak, de a 'december 7-i mai elnökválasztásra újabbak kerültek a (alakra. A Francisco Sa Camelro vezette jobboldali blokk. a Demokratikus Szövetség (AD) hirdetményei mellett a Portugál Kommunista Párt által vezetett APU (Egyesült Nép Szövetség) zöld—piros plakátjai, Mario Soares szocialistáinak lepedőnyi darabjai, az ultrabalos PCTP vérvörös papírlapjai. A házak (alairól Eanes elnöknek és a jobboldal jelöltjének, Soares Carneirónak arcképe tekint le az emeletes buszokra, a közlekedési múzeumba illő. apró sár- ga villamosokra, a dübörgő forgalomra. Árbocán a hadilobogó lengett A „Nahimov admirális” pusztulása Az utóbbi napókban, a szovjet közvéleményt csakúgy, mint a világsajtót fog- /lalkoztatja a kérdés: mi lesz a sorsa a régi orosz haditengerészet hajójának, a „Nahimov admirális” cirkálónak? A hadihajó 1905. május 2-án süllyedt el, egy japán hajórajjal folytatott küzdelemben, a Koreai-öböl semleges vizén, az 1904—1905-ös orosz —japán háborúban. Miért foglalkoznak ma egy 75 éve történt eseménnyel? Az ok egyszerű. Egy japán üzletember meg ákarja kaparintani az elsüllyedt hajón lévő értékes rakományt. Csakhogy a cirkáló pusztulásának körülményei semmilyen alapot nem adnak arra, hogy a hajót japán hadizsákmánynak tekintsék és önkényesen rendelkezzenek vele. Mi történt a Nahimovval? A „Nahimov admirális” 7780 tonna vízkiszorítású, orosz építésű cirkáló volt. Az orosz —japán háború idején az orosz haditengerészeti flotta 2. Csendes-óceáni hajórajához tartozott. A 29 hadihajóból és hét teherhajóból álló hajórajt a Balti Flotta állományából indították útnak a Japán-tengerre. Ezekután a cirkáló annak a hajórajnak a harcrendjébe tartozott, melyet 1905. május 1-én a számban és minőségben erősebb japán flotta, a Koreai-öbölben megtámadott. A csaknem két napos tűzpárbaj közepette szerzett sérüléseket a parancsnokság erejéhez mérten kijavította, de e miatt a cirkáló elmaradt a hajórajtóL Amikor már semmi remény nem volt a többi hajó utolérésére és mivel a hajó védhetetlenné vált, Rogyionov kapitály, a cirkáló párán csnóka május 2-án reggel nyugat felé kormányozta a hajót, hogy eljusson a koreaipartig. Az ellenséges flotta azonban újra és újra megtámadta a cirkálót. A kritikus helyzetben a parancsnak elhatározta: elsüllyeszti a hajót, hogy ne kerüljön az ellenség kezébe. Elhatározását nem a part- menti sekély vízen akarta végrehajtani, hiszen így a hajót az ellenség elfoglalta volna, hanem megparancsolta, hagy a hajót a legközelebbi parttól, a japán Csuzi- ma-szigetiöl öt mérföldnyi- re, az akkori nemzetközi konvenció szerint semleges vízen állítsák meg. Veszélyes helyzet A letépett zászló haditengerészeti térképen feltüntették. Az elmúlt 75 évben Japán nem tett kísérletet arra, hogy az elsüllyedt hajót hadizsákmánynak nyilvánítsa és kiemelje. Erre semmilyen joga és alapja nem volt. Ma a Szovjetunióval szembeni barátságtalan magatartás késztet bizonyos japán köröket a nemzetközi jogot és a jószomszédi viszonyt megsértő akcióra. Szjatoszlav Kozlov, a hadtudományok kandidátusa, nyugalmazott vezérőrnagy Összeállította: Majnár József Amint a mentőcsónak eltávolodott, a parancsnok és a kormányos előjött rejteké- ből és letépte az ellenséges zászlót. Végül az orosz flotta hadilobogója lebegett az elpusztult, de magát meg nem adó cirkálón. A hajó hamarosan elmerült. Rogyionovot és Klocskovszkijt az ötvény magával ragadta, de a mentőöv a felszínre dobta őket. Este japán halászok mentették meg a két orosz tisztet. Japán fogságba kerültek. A hajó tehát a japán Csu- zima-szigettől öt mérföldre, akkori felfogás szerint, semleges, nemzetközi vízen süly- lyedt el. A hajó pusztulásának helyét annak idején a Az FDF gerillái A ■ külföldi beavatkozás közeli veszélye érthetően aggodalmat szül. Panamai megfigyelők szerint bármilyen intervenció közvetlen, súlyos veszélyt jelentene az egész földrész biztonságára nézve. Az FDF egyik vezetője ugyanakkor kijelentette: „Semmiféle külföldi hatalom nem dönthet a salva- doriak sorsáról. Készek és képesek vagyunk szabadság- jogaink megszerzésére, megvédésére. Hat bajtársunkat megölték, de nem egy szervezettel, csoporttal állnak szemben, hanem egy néppel, melynek pusztán két lehetősége maradt: győzni, vagy meghalni”. Cziráki Péter * KORKÉP KÜLPOLITIKÁÉ Csúcstalálkozó Ázsia békéjéért D eonyid Brezsnyev december első felében hivatalos, baráti látogatásra Indiába utazik. Fontos esemény ez, melynek középpontjában kétségtelenül Indira Gandhi miniszterelnök és a szovjet vezető tárgyalása áll majd: várhatóan komoly, nyílt légkörű megbeszélésre kerül sor a két politikus között a világ közvéleményét foglalkoztató problémákról. Leonyid Brezsnyev és Indira Gandhi már több ízben találkozott egymással, ebben az évben például Belgrádban, Tito elnök temetésén. Előzőleg 1976-ban folytattak hivatalos tárgyalásokat. India és a Szovjetunió barátsága és együttműködése megfelel a két nép alapvető érdekinek, nem befolyásolják konjunkturális megfontolások. Sikeresen kiállták az idő próbáját: több mint kilenc éve, hogy a két ország barátsági és együttműködési szerződésén alapulva fejlődnek a kapcsolatok. E kapcsolatok nem korlátozódnak a két ország érdekeire, hanem a világbéke megőrzésének eszközévé váltak, pozitív hatást gyakorolva a nemzetközi politikai légkörre. A szerződés hatása a mai bonyolult helyzetben fontosabb, mint valaha, hiszen az enyhülés súlyos megpróbáltatásnak van kitéve. Az Egyesült Államok bizonyos körei ugyanis szeretnék a saját javukra meg- váltzotatni az erőviszonyokat, s feléleszteni a hideg- háborús korszak szellemét. Az USA arra törekszik, hogy kihasználja a megoldatlan közel-keleti problémát és a maga javára aknázza ki a veszélyes iraki—iráni katonai konfliktust. A világ népei nyugtalan- kodnak amiatt, hogy az imperializmus erői és a pekingi hegemonisták szorosabbra vonják soraikat Ázsiában. Mind az Egyesült Államok, mind Kína az állítólagos szovjet katonai fenyegetéssel próbálja leplezni agresz- szív terveit. A dél-ázsiai népek aggodalmát váltja ki az Egyesült Államok és más imperialista hatalmak fokozott katonai jelenléte az Indiai-óceán térségében is. Ilyen helyzetben a Szovjetunió és India közös fellépése a nemzetközi politikában fontosabb és időszerűbb mint Valaha. India ázsiai hatalom, de tekintélyes ország az egész világban, mert politikája a békés egymás mellett élés és az el nem kötelezettség elvein alapul. Jól tudjuk — mondotta Leonyid Brezsnyev, hogy Indira Gandhi, a kiemelkedő politikus kormányának irányvonalára a békeszerető külpolitika, a józan ész és a realizmus a jellemző. □ Szovjetunió szilárd meggyőződése, hogy megvannak' a lehetőségek a két ország együttműködésének elmélyítéséhez, a térség problémáinak megoldásához és ahhoz, hogy együtt pozitív hatást gyakoroljanak a nemzetközi helyzetre. Moszkvában senki nem vonja kétségbe, hogy Leonyid Brezsnyev és Indira Gandhi megfontoltsága és tapasztalata, a kölcsönös érdeklődésre számottartó problémák megvitatása elősegíti a szovjet—indiai kapcsolatok továbbfejlődését és megerősíti az ázsiai kontinens, sőt a világ békéjét. Nyikolaj Obotov
