Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-06 / 286. szám
1980. december 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Méhes Lajos életrajza Méhes Lajos 1927. július 23-án született Budapesten. Munkáscsaládból származik. 1944-től vesz részt a munkásmozgalomban. 1945-től párttag. 'Pártfőiskolát végzett. 1948-ig géplakatosként dolgozott, 1945 és 1948 között a szakszervezeti ifjúsági és tanonc mozgalom gyári szervezetének titkára. 1946-tól a SZÍT Országos Tanácsának tagja volt. 1948- tól 1961-ig a Budapesti Párt- bizottságon dolgozott különböző beosztásokban. 1961-től 1962-ig a XIV. kerületi párt- bizottság első titkára, 1962A magyar sajtó napja alkalmából tegnap ülést tartott a Magyar Üjságírók Országos Szövetségének választmánya a MÚOSZ székházában. Pálfy József elnök köszöntötte az ülés résztvevőit, majd Várkonyi Péter, a Népszabadság főszerkesztője ünnepi beszédében megemlékezett a 62 esztendővel ezelőtt megjelent Vörös Újságról. Ezután Hárs István, az Újságíró Szövetség elnökségének tagja, a Magyar Rádió elnöke átadta az Arany Emléktoliakat, amelyekkel a MÚOSZ választmánya a szocialista újságírásban kifejtett több évtizedes tevékenységét ismeri el. Az idén 12 újságíró kapott Arany Tollat. Ezután az Újságíró Szövetség Rózsa Ferenc termében az első magyar legális kommunista lap megjelenésének évfordulója tiszteletére megkoszorúzták a Vörös Újság márványemléktábláját. A forradalmár elődök emléke előtt tisztelegve koszorúkat helyeztek el a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának, a Népszabadság, a Nyomda-, a Papír- és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének, a Művészeti Dolgozók Szakszervezetének, valamint a Magyar Újságírók Országos Szövetségének képviselői. Megkoszorúzták az emléktáblát az újságíróiskola hallgatói is. Az ünnepség után a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége fogadást adott az ünnepség résztvevőinek. A fogadáson részt vett Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának tői 1964-ig a Budapesti Pártbizottság titkára, 1964- től 1970-ig a KISZ Központi Bizottságának első titkára, 1970 és 1978 között a vasasszakszervezet főtitkára volt. 1974 és 1978 között az SZVSZ-hez tartozó Fémipari Dolgozók Nemzetközi Szövetségének elnöki tisztét töltötte be. 1978 áprilisától 1980 decemberéig az MSZMP budapesti Bizottságának első titkára. 1978 és 1980 között az Elnöki Tanács tagja. 1966-tól az MSZMP Központi Bizottságának 1980-tól a Politikai Bizottságnak a tagja. 1967-től országgyűlési képviselő. elnöke és Pálos Tamás, az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályának helyettes vezetője, valamint a sajtószervek, szerkesztőségek vezető munkatársai. A Vörös Újság megjelenésének 62. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget tartottak tegnap az MSZMP központi lapja, a Népszabadság székházában. * * * Szolnokon, a Kossuth tér 4. számú ház falán levő tábla előtt — amely az 1919- ben megjelent Szolnoki Munkás című újságnak állít emléket — tegnap szintén koszorúzási ünnepség volt. A kommunista újságírás szolnoki úttörőire emlékeztető táblánál a Szolnok megyei Néplap, a Magyar Rádió szolnoki stúdiója, a Szolnok megyei Lapkiadó Vállalat és a Magyar Távirati Iroda szolnoki szerkesztőségének munkatársai helyeztek el koszorút. Erdészeti tájkonferencia A jövőben mindinkább a hazai erdők termékeiből kell kielégíteni a bútor- és építőipar faanyagszükségletét, továbbá a tűzifa-kereskedelem igényét — hangsúlyozták tegnap Szolnokon a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban tartott erdészeti tájkonferencián, amelyet a TIT mezőgazdasági és élelmezésügyi választmánya, megyei szervezete, a MÉM Erdészeti és Faipari Hivatala, valamint a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság rendezett a tiszántúli megyék szakembereinek. A tanácskozást Soós Gábor MÉM államtitkár, az országos választmány elnöke nyitotta meg. Többek között elmondotta, hogy az V. ötéves tervidőszakban az erdőgazdálkodás javult, az ország erdősűrűsége elérte a 17,2 százalékot. A tervidőszakban ipari fából például 100 ezer köbméterrel termeltek többet az előirányzottnál. Ezzel az ütemmel azonban nem tartott lépést az erdőfelújítás és a -telepítés, ami elsősorban a jövő szempontjából jelent veszélyt. Kedvezőtlen jelenség, hogy az erdei hulladékok, az úgynevezett vágástéri apadék tovább növekedett, a kitermelt fának kereken egyhar- mada a hulladékfa, vagyis a tervezettnél 180 ezer köbméternél több. Kiemelten hangsúlyozta a fenyveserdők fejlesztésének jelentőségét, mivel az import a közeljövőben tovább csökken. A vizsgálatok megállapították, hogy az Alföld egyes térségei is alkalmasak értékes fenyőültetvények telepítésére. Felújítják a vásárosnamé- nyi feldolgozó üzemet és a Nyugat-magyarországi Fakombinátot, az utóbbiban a bútoripar számára évente 12 ezer köbméter fenyőt helyettesítő faforgácslapot gyártanak. A távolabbi célok között szerepel facsiszoló, farostlemez-, forgácsláda- és faszénbrikettgyártó üzem létesítése. A tanácskozáson három előadás hangzott el. Az előadásokat vita követte, amelyben a szakemberek kitértek az erdőgazdálkodás munkaerőgondjaira is, sürgették a munkakörülmények, a szociális ellátás javítását, a gépesítés fokozását, mert csak ilyen módon tudják pótolni azt a 9 ezer munkást, aki eltávozott az ország erdőgazdaságaiból. Megemlékezések a magyar sajtó napja alkalmából Naponta 20—22 vagonos áruforgalmat bonyo lit le a Szolnok-Békés megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat szolnoki telepe. Karácsonyra már több mint négy millió forint értékű szaloncukrot juttattak az üzletekbe, a déligyümölcsök szállítása pedig most van folyamatban Bz fllumíniumárugyár párttagjainak véleménye A munkafegyelem mindenkire kötelező Az Alumíniumárugyár tiszafüredi gyáregységében — a beszámoló taggyűlések előkészítésének fontos teendőjeként — befejeződtek a párttagokkal a személyes beszélgetések. A gyár hatvanhét kommunistája mondta el, hogyan látja munkahelye és személyes élete dolgait. E beszélgetések tapasztalatairól beszélgettünk Müller Józseffel, az üzem propagandacsoport vezetőjével, a párt- alapszervezet titkárával. — Hogyan fogadták a beszélgetéseket a párttagok? — Nagyon kedvezően. Egyfajta megkülönböztetett figyelemnek, érdeklődésnek tekintették annak érdekében, hogy a mi gyárunkban is, a mi kommunista közösségünkben • is eredményesebb legyen a munka. Éppen ezért nagyon sok hasznos észrevételt, javaslatot tettek. — Kezdjük a tapasztalatok összegzését azzal, ami a pártszervezet munkájával kapcsolatban hangzott el. — Minden területen egyöntetű volt a vélemény, hogy itt a gyárban hatékonyábbá kell tenni a pártirányítást. Céltudatosabbá, rendszeresebbé és következetesebbé a pártellenőrzést, így például a különböző munka- területek vezetőit folyamatosan számoltassuk be munkájukról, a gyári feladatok teljesítéséről. — Elmondaná, mi váltotta ki a párttagokból ezt a véleményt? — Volt idő, amikor itt az üzemben egyes vezetők, dolgozók egyaránt italoztak, engedély nélkül eltávoztak a munkahelyükről. Ilyen ma már nem fordul elő, de ma is vannak, akiknek a reggel 6 órai munkaidő fél 7- kor kezdődik, és a 2 órai műszak vége egy órakor, vagy fél 2-kor van. Nem szabad megengedni, hogy a munkaidőt egyesek megrövidítsék, mert ezzel kárt okoznak a gyárnak, a népgazdaságnak. A gazdasági vezetők, a párt- és a társadalmi szervek egyöntetű fellépését sürgették párttagjaink a munkafegyelem megszilárdítása érdekében. Azt is elmondták, hogy ebben,' meg a selejtmentes termelésben elsősorban a párttagoknak kell példát mutatniuk. Az is elhangzott, hogy a művezetők közül nem mindegyik követeli meg a munkaidő teljes kihasználását, sokszor elnézőek a munkafegyelmet megsértőkkel szemben. És olyan észrevételük is volt kommunistáinknak, hogy a középvezetők — tisztelet a kivételnek — ma még nem nagyon értik, hogy ők nemcsak szakmai, de politikai vezetők is, s Rogy szakmai és politikai téren egyaránt, felelősek a rájuk bízott területért, emberekért. — Említette a selejtmentes termelést. Gondjaik vannak e tekintetben? — Az évi 221 millió forint termelési értékből körülbelül 1,2 millió forintnyi a selejt. Ez így százalékos arányban nem sok, de ha azt nézzük, hogy ez hány darab háztartási edény, akkor tetemes mennyiség. Vagyis mi soknak tartjuk. Tulajdonképpen ez is összefügg a munkaidő-kihasználással. A normákat ugyanis úgy állapították meg, hogy nyolc órai munka alatt jó minőségben le lehet gyártani a norma szerinti mennyiséget. De ha valaki azt 6,5—7 óra alatt akarja megcsinálni, kapkod, egyre többet hibát zik. A párttagok közül többen azt is elmondták: egyes munkaterületeken be kellene vezetni a minőségi bérezést. Most a másodosztályú termék előállításáért is any- nyi bért kap mindenki, mintha első osztályú kerülne ki a keze alól. öt-hat hónapja kifüggesztjük a munkahelyeken, hogy ki mennyi se- lejtet gyártott, bár ennek még nincs bérvonzata. Amikor az első ilyen értékelések kikerültek a falitáblákra, az „érintettek” közül valaki le- szaggata ezeket a papírokat. Feltételezem, ha sor kerül a minőségi, a ténylegesen végzett munka szerinti bevezetésre, az nem találkozik majd osztatlan egyetértéssel. — Bár beszélgetésünk elején már volt szó a párt belső életével összefüggő kérdésről, feltételezem, hogy nem csupán a pártirányításról és -ellenőrzésről szóltak a párttagok. — Valóban, szóba került többek között a pártoktatás rendszere is. Nevezetesen, hogy van, aki tíz év alatt már harmadszor jár ugyanazon tömegpolitikai tanfolyamra, holott előzőleg elvégezte a marxista—leninista középiskolát. Több fórum rendezését kérték, ahol a napi politikai kérdéseket vitatnák meg, szakavatott vitavezető irányításával. Van ugyan egy politikai vitakörünk, de már látszik, többet kell szerveznünk, vagyis az agitációs lehetőségeket szükséges bővítenünk. — Személyes problémák nem kerültek • szóba? — Nemigen. Arról viszont beszélt néhány párttagunk, hogy a pártrendezvényeken azért nem tudnak mindig részt venni úgy, ahogyan az a kötelességük lenne, mert családi problémájuk, a feleség, a gyerek betegsége miatt kénytelenek elmaradni. — Feltételezem, hogy a beszélgetéseken elhangzottakat a megfelelő következtetések levonásával beépítik az alapszervezet éves munkájáról szóló beszámolójába. — Természetesen, ezek a beszélgetések módot adtak arra, hogy valóban reálisan értékeljük helyzetünket, és a legaktuálisabb feladatokat határozzuk meg alapszervezetünk számára. V. V. Sikeres öt év a fogyasztási szövetkezetekben Nőtt a tejfogyasztás A sikerrel végrehajtott szarvasmarha-tenyésztési kormányprogram és az ipar- fejlesztés nyomán hosszú stagnálás után az ötödik ötéves terv időszakában negyedével nőtt az egy főre jutó tej- és tejtermékfogyasztás. A tejtermelés öt év alatt 540 millió literrel nőtt, nem a tehenek szama gyarapodott, hanem a tejhozam emelkedett. Az 1975. évi egy tehénre jutó 2 626 literes teljesítmény 1980-ban — az előzetes számítások szerint —• várhatóan 3 550 literre nő. Kevesebb üzemanyaggal A Tatabányai Szénbányáknál az összes ZIL-tehergép- kocsi karburátorát átalakították, s az ilyen járművek üzemanyag-fogyasztása száz kilométerenként csaknem 5 literrel csökkent. A szénbányák négy dolgozójának találmányával tették gazdaságosabbá a ZIL-tehergépkocsik működését. A feltalálók módosították a karburátorok belső szerkezetét, ezzel kedvezőbbé vált a levegő—benzin adagolás aránya, s ugyanakkora teljesítmény mellett 10—15 százalékkal kisebb üzemanyag-fogyasztással közlekednek a gépkocsik. Az ötletes találmány országos hasznosítására megtörténtek az első intézkedések. (Folytatás az 1. oldalról.) tos, mint a személyi feltételek áttekintése. Hangsúlyozta azt is: az eszközök célszerű hasznosításában a takarékszövetkezetek is jelentős szerepet játszanak, hiszen a lakossági igények kielégítésével előrelátó, hatékony gazdálkodásra serkentenek. Szabó István a karcagi áfész küldötte elismerte, hogy az ötödik ötéves tervben jelentősen nőtt, s fiatalodott a fogyasztási szövetkezetek üzlethálózata. A felvásárlás és a szolgáltatás azonban a kereskedelmi. tevékenységben még nem megfelelő, s a munka minőségének javításában ezekre feltétlenül összpontosítani kell az erőket- Bede László, a szolnoki Jubileum lakásszövetkezet küldötte azt fejtegette: a imsgnövekedett szövetkezeti lakásállomány megóvása, felújítása, üzemeltetése már most vállalati szervezetnek megfelelő és rendszerű gondnokság Vagy gondnokságok létrehozását sürgeti, olyan gondnokságét, amely nemcsak gazdasági, hanem szövetkezetpolitikai feladatok ellátására is alkalmas lenne, fgy például a szövetkezeti lakásépítők munkaszervezését, társadalmi munkájának célszerű irányítását, a belső ellenőrzést is végezné. Jánoki Lászlóné, Tisza- földvárról a tagság és a szövetkezet -.vózös anyagi összefogásáról beszélt. Elmondta, hogy az áfész-részjegyek csak az idén Tiszaföldváron egy háztartási tüzelőolaj-kút, egy TÜZÉP-telep, s egy ABC létrehozását eredményezték. Beszélt arról is, hogy a közeljövőben hasonló eszközökből szeretnének a nagyközségnek ruházati áruházat és élelmiszerfeldolgozó szövetkezeti üzemet létesíteni. Szekeres Sándor, a törökszentmiklósi áfész elnöke arról a bensőséges kapcsolatról szólt, ami a 35 éves szövetkezetek és a tagság között a mindennapok során is sok eredményt hoz. Rámutatott: bár a valamikori földmívesszövetkezetek mai utódai, az áfészek alapvetően sokmindenben változtak, egyben ugyanazok: tagságuk megbecsülésében és támogatásában. Gazdag Sándor Tiszafüredről azt vetette fel: talán eszközökben gazdagabbak az áfészek, mint szellemi tőkében. Ha pedig ez így igaz, a következő években, amikor amúgy is a munka minőségének, hatékonyságának javítása a fő cél, feltétlenül szükséges a szakismeretek bővítése, a korszerű felkészültség fokozása és széles körű terjesztése. A vita összefoglalója után a küldöttek dr. Tigyi "István előterjesztésében elfogadták a megyei szövetség költség- vetésének teljesítését. Ezután Szentesi László a Fogyasztási Szövetkezetek Szolnok megyei Szövetségének elnöke a vezetés, az irányítás helyzetéről hozott elnökségi határozatokat ismertette, majd beszámolt az elnökség két küldöttgyűlés között végzett munkájáról.
