Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-04 / 284. szám

1980. december 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ülést tartott a Budapesti Pártbizottság Az MSZMP budapesti Bi­zottsága december 3-án ülést tartott. A testület meghallgatta Németh Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsá­ga tagjának, a KB titkárá­nak tájékoztatását a Köz­ponti Bizottság december 2-i üléséről, majd személyi kér­désekben döntött. A pártbizottság Méhes La­jost, a Politikai Bizottság tagját érdemeinek elismeré­se mellett — más fontos ál­lami megbízatása miatt — felmentette a Budapesti Pártbizottság első titkári tisztségéből, pártbizottsági tagságából. A pártbizottság tagjai so­rába választotta dr. Maróthy Lászlót, a Politikai Bizott­ság tagját, és megválasztot­ta a pártbizottság első titká­rának. A KISZ Központi Bizottságának ülése A KISZ Központi Bizott­sága december 3-án ülést tartott, amelyen részt vett és felszólalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. A testület meghallgatta Szűcs Istvánnénak, az MSZMP Központi Bizottsá­ga tagjának, a Magyar Üt- törők Országos Szövétsége főtitkárának tájékoztatását az MSZMP KB december 2-i üléséről, majd személyi kérdésekben döntött. A KISZ Központi Bizott­sága dr. Maróthy Lászlót, a Politikai Bizottság tagját — az MSZMP budapesti Bizott­ságának első titkárává tör­tént megválasztása miatt — érdemei elismerése mellett felmentette a KISZ KB el­ső titkári tisztségéből. A KISZ Központi Bizott­ság tagjai sorába választot­ta Fejti Györgyöt, az MSZMP KB tagját és meg­választotta a KISZ Közpon­ti Bizottsága első titkárának. Jászalsószentgvörgvön Szolgáltatás jobb színvonalon Jászalsószentgyörgy egyike azoknak a köz­ségeknek, amelyek az elmúlt években sokat tettek a szolgáltatások minőségének javításáért. Javult és garanciális vál­lalással bővült a rádió, tv, a háztartási kisgépek, a hű­tőszekrények javítását vál­laló szolgáltató részlegek munkája, az építőipari ja­vító-karbantartó tevékeny­ség. Kielégítő a háztáji gaz­daságoknak nyújtott szolgál­tatás : a takarmánytáp-ellá- tás, az értékesítéshez adott segítség. A legalapvetőbb szolgálta­tási igényeket, a rádió, te­levízió és háztartási kisgé­pek javítását a vegyesipari szövetkezet elégíti ki. A RA- MOVILL-lal szerződése van a háztartási gépek garanciá­lis javítására, az idén létre­jött megállapodás alapján már a hűtőszekrények, a Vi­deoton gyártmányú tv- és rádiókészülékek garanciális javítását is. vállalja. A minőség javítása érde­kében az idén 100 ezer fo­rint értékű speciális műsze­reket vásároltak, az elmúlt két évben hat műszerész vett részt az új javítási, karban­tartási technológiákat ismer­tető tanfolyamokon. Jelentős a Petőfi Tsz szol­gáltató tevékenysége is. A háztáji gazdák munkáját az idén 4 ezer tonna hízóser­téstáp előállításával (bérke­verésével) segítette, a dará­ló termelőkapacitását korsze­rű új gépek üzembehelyezé­sével 1300 tonnára növelte. A tsz-tagoknak és egyéni termelőknek nyújtott szol­gáltatás: több mint 500 hek­tár háztáji föld gépi meg­művelése, a termékek beta­karítása, hétezer hektoliter tej begyűjtése, 5 ezer hízó­sertés felvásárlása és 60 hektárnyi legelő biztosítása. Az Egyesült Jászsági Áfész a családi rendezvényekhez szükséges étkészletek és egyéb eszközök kölcsönzésé­vel járul hozzá a szolgálta­tások javításához. Az étte­rem egyébként kulturált kör­nyezetben és kedvezményes áron vállalja a lakodalmak és egyéb rendezvények le­bonyolítását. A korábbiaknál is jelentő­sebb szerepet töltenek be a lakossági szolgáltatásokban a kisiparosok. örvendetes, hogy az idén mindössze hat kisiparos szüntette be javí­tó-karbantartó tevékenysé­gét, öregség vagy betegség miatt, de tizennégyen kértek iparjogosítványt. A szakmánkénti elosztás kedvezőbb a korábbiaknál. A sokáig hiányolt lákáskar- bantartási munkát megfelelő arányban asztalosok, lakato­sok, kőművesek, parkettázók és ácsok segítik. Javult a szolgáltatás női és férfisza­bó. fodrász, órás és cipőja­vító szakmákban. Változat­lanul kevés a bádogos, a villanyszerelő, a szobafestő és a kerékpárjavító. I. A. Gyorsabb és olcsóbb beruházások A mezőgazdaság új pénz­ügyi szabályozó rendszere 1981. január 1-től egyebek között azzal is ösztönzi a beruházások gyorsítását, hogy az állami támogatást — az eddigiektől eltérően — utólag, a létesítmény átadá­sát követően fizetik ki a gaz­daságoknak. Ez új helyzet elé állítja mindenekelőtt a2 állattenyésztési-tartási tele­peket építő, nagyobb beru­házásokat megvalósító tsz- eket, állami gazdaságokat. Arra lehet számítani, hogy — amint a MÉM-ben elmon­dották — még hangsúlyozot­tabban előtérbe kerülnek az olcsóbb építési megoldások. Lévén, hogy a gazdaságok­nak saját pénzforrásaikból vagy hitelből kell megelőle­gezniük az állami támoga­tást. Ennélfogva nemcsak r gyorsított ütemű beruházá­sok időszaka következhet el, hanem az olcsó, általában ti­pizált létesítmények korsza­ka, amely várhatóan végér­vényesen felváltja az elmúlt évek gyakran túlzottan költ­séges építészeti divatját. A mezőgazdaságban gyak­ran helyettesíthetők a nagy energiatartalmú és drága acélszerkezetek hazai lombos fából, valamint betonból elő­állított. 'előreszerelt elemek­kel. A típusterveket az Ag- rober másfél-kétéves mun­kával fejlesztette ki, számol­va a költségcsökkentés igé­nyével. A tervek kialakítá­sánál azt is megállapítot­ták, hogy egy-egy létesít­ménynek négyzetméterre számolva maximálisan mennyi lehet a költsége. A dokumentációk, amelyeket nagy számban adott ki az Agrober, megfelelnek ennek az igénynek. Ennélfogva a típustervek megvalósítását egyszerűsített úton engedé­lyezi a MÉM. Arról, hogy a következők­ben van-e létjogosultságuk az egyedi terveknek elmon­dották: csakis akkor, ha még előnyösebben alakulnak a beruházás költségei. Ez azt jelenti, hogy mindenképpen olcsóbbnak kell lennie az egyedi terv kivitelezési költ­ségeinek mint a típustervé­nek; ebben az esetben a MÉM nem támaszt kifogást a beruházás ellen. A beruházások gyorsítása a termelők érdeke is. Az elő­regyártott, előreszerelt szer­kezetek felépítése viszonylag egyszerű, nem kíván olyan előkészítést sem. mint a ha­gyományos építőanyagok al­kalmazása. Várhatóan rövi­dül az épületek tető alá ho­zásának ideje, egy állattai;- tótelep esetében akár egy évvel is. Sok múlik azon is, hogy a gazdaságok mennyi­re tudják összhangba hozni a kiválasztott építészeti-gé­pészeti megoldásokat a ren­delkezésre álló állatállomány igényével; ezen a téren ugyanis további lehetőség van a költségek mérséklé­sére. KÖZLEMÉNY az MSZMP Központi Bizottságának 1980. december 2-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) Az 1981. évi terv főbb előirányzatai az 1980. évi várható teljesítés százalékában Nemzeti jövedelem 102,0—102,5 Belföldi felhasználás 99,0—99,5 Ipari termelés 103,0—103,5 Országos építési-szerelési teljesítmény 99,0 Mezőgazdasági termékek termelése 103,0 Egy lakosra jutó reáljövedelem 101,0 Lakossági fogyasztás 101,5 A szocialista szektor be­ruházásaira folyóáron 182 milliárd forintot lehet for­dítani­O A terv céljainak elérése ^■megköveteli, hogy a gazdasági előrehaladást na­gyobb mértékben segítse a termelés hatékonyságának növelése, szerkezetének át­alakítása, nemzetközi ver­senyképességének fokozása. — Az iparban olyan mér­tékű és összetételű növeke­dés szükséges, amely a kivi­tel gazdaságos bővítését, a behozatal ésszerű helyettesí­tését szolgálja, és javítja a belföldi kínálatot. Tovább kell csökkenteni a termelés anyag- és energiaigényét. Az átlagosnál nagyobb mérték­ben növelhetik termelésüket, dinamikusan fejlődhetnek azok a vállalatok, amelyek e követelményeknek - eleget tesznek. — Az építőiparban is ja­vítani kell a termelékenysé­get, a szervezettséget, csök­kenteni a kivitelezési időt. Biztosítani kell az építési kereslet és kínálat jobb összhangját. — A közlekedés áruszál­lítási teljesítménye a gazda­sági növekedés ütemével összhangban bővüljön. A tömegközlekedés az előző évekhez hasonló mértékben fejlődjék­— A mezőgazdaságban emelkedjenek a hozamok; a (ráfordítások a termelésnél kisebb mértékben nőjenek. A növénytermesztésben az ideit megközelítő gabonater­mést kell elérni. Növelni kell a cukorrépa és az ola­jos magvak termelését. A zöldségtermesztésben a ki­egyensúlyozott hazai ellátás és a gazdaságos export bőví­tése a fő feladat. Erőfeszí­téseket kell tenni az állat- tenyésztés fejlesztésére, a hústermelés növelésére. Mindebben a nagyüzemek mellett fontos szerepük van a háztáji és kisegítő gazda­ságoknak. Az élelmiszer-fel­dolgozásban a gazdaságos termékek arányának növelé­sével javítani kell a kivitel jövedelmezőségét. — A szocialista szektorban felhasználható 182 milliárd forintot elsősorban ^ folya­matban levő beruházások be­fejezésére kell összpontosíta­ni- Kevés számú, főleg gyorsan üzembe helyezhető és rövid idő alatt megtérü­I lő beruházás indítható. Az idén 221 millió forint értékű edényt gyárt az Alumíniumárugyár tiszafüredi gyáregysé­ge, amelyből 1,8 millió dollár értéket exportálnak. Gyártósoron a „spórolós” teakatlan, amelyben a víz felforralásához az eddiginél kevesebb energiára van szükség A A termelés hatékonysá- “*“gának, jövedelmezőségé­nek növelésével kell megte­remteni az életszínvonal megőrzésének, az életkörül­mények javításának feltéte­leit. — A lakosság fogyasztása 1,5 százalékkal, az egy főre jutó átlagos reáljövedelem 1 százalékkal, a társadalmi juttatások összege 3 száza­lékkal emelkedik. — 1981 elejétől be kell ve­zetni, és fokozatosan érvé­nyesíteni kell a módosított bérbesorolási és tarifarend­szert. Ennek alkalmazása a vállalatok eredményeitől függ, és elősegíti a jó mun­ka anyagi elismerését és ösztönzését. — A terv a nominálbérek átlagos 4,5—5 százalékos növelését irányozza elő. Az 1980- évi áremelkedések áthúzódó hatására, valamint az 1981. évi árváltozások következtében a fogyasztói árszínvonal 4,5—5 százalék­kal emelkedik. — Az életkörülményeket tovább kell javítani. Alap­vető követelmény az áru­ellátás színvonalának fenn­tartása, a választék bővíté­se, a szolgáltatások fejlesz­tése. Meg kell építeni 76—78 ezer lakást. A lakásépítés elősegítése, érdekében módo­sítani kell a lakásépítés pénzügyi feltételeit, 3000— 3500 bölcsődei, 12 000 óvodai 1500 gyógyintézeti és 1000 szociális otthoni helyet. — A jövő évben megkez­dődik a Magyar Állami Ope­raház korszerűsítése, folyta­tódik a budavári palota re­konstrukciója, befejeződik a Budapesti Nagy Sportcsar­nok építése. — A teljes foglalkoztatott­ság fenntartásával további erőfeszítéseket kell tenni a munkaerő hatékony haszno­sítására. Az érintett dolgo­zók és a közösség érdekeit egyaránt szem előtt tartva kell megvalósítani a felsza­baduló munkaerő átcsopor­tosítását és átképzését. Foko­zott figyelmet kell fordítani az első ízben munkát vállaló pályakezdő fiatalok elhe­lyezkedésére. — A Központi Bizottság a párt XII. kongresszusának határozatából kiindulva szükségesnek tartja, hogy megfelelő felkészülés után 1982. január 1-től kezdődjék meg, és az év közepéig fe­jeződjék be az áttérés az öt­napos munkahétre. Az új munkarend általánosan heti 42 órás — a háromműszakos és folyamatosan termelő üze­mekben 40—42 órás — a tör­vényes munkaidő mellett kerüljön alkalmazásra oly módon, hogy az ebédidő ne legyen része a munkaidőnek. A jelenlegi heti 40 óránál rövidebb munkaidő ne vál­tozzék. A háromműszakos, folyamatosan termelő üze­mekben a feltételek biztosí­tása esetén már 1981 közepé­től áttérhetnek az ötnapos munkahétre. Az új munka­rendre való áttérést a gaz­dálkodó szervezeteknek, in­tézményeknek a munkaszer­vezés javításával, a munka­idő-veszteségek mérséklésé­vel önerőből kell megoldani- ok. A lakosság ellátásában, a szolgáltatásokban az új munkarendre való áttérés zavarokat, fennakadásokat ne okozzon. A mezőgazdasági dolgozók munkarendje, illet­ve szabadnapjainak száma továbbra is a termelés idény­jellegéhez igazodik. A Központi Bizottság ajánl­ja, hogy az áttérés ütemezé­sét, előkészítését, feltételeit a szakszervezetek közremű­ködésével a dolgozókkal vi­tassák meg; az észrevétele­ket, javaslatokat hasznosít­sák. C Az 1981. évi gazdasági **■ feladataink eredményes megoldása, a külgazdasági egyensúlyi helyzet javítása megköveteli, hogy tovább bővüljenek a nemzetközi gazdasági kapcsolataink, mindenekelőtt a Szovjetunió­val, a szocialista országok­kal folytatott tervszerű gaz­dasági együttműködés ré­vén. A nem rubel elszámo­lású külkereskedelmi forga­lom egyensúlyát a behozatal kismértékű növelésével és a kivitel erőteljes fejlesztésé­vel kell elérni. ££ Az állami költségvetés '*■ kiadásai és bevételei a népgazdasági terv előirány­zataival összhangban alakul­janak. A költségvetésből gaz­dálkodó intézményekben is érvényesíteni kell az ésszerű takarékosság követelményeit. "T Az 1980 januárjában be- * ■ vezetett gazdasági sza­bályozók alapjában nem vál­toznak. Következetes érvé­nyesítésük, a teljesítmények és a jövedelmek jobb össz­hangjának biztosítása a terv megvalósításának fontos fel­tétele. O A párt XII. kongresszu- sának és a hazánk fel- szabadulása 35. évfordulójá­nak tiszteletére kezdeménye­zett munkaverseny ez év vé­gén fejeződik be. A Közpon­ti Bizottság köszönetét feje­zi ki mindazoknak, akik vál­lalásaik teljesítésével segí­tik gazdaságpolitikai céljaink elérését, társadalmi felada­taink megoldását. Köszönti a testvéri országok azon dol­gozóit, akik munkasikerek­kel emlékeztek meg pártunk és népünk életének kiemel­kedő jelentőségű eseményei­ről. A Központi Bizottság mély meggyőződése, hogy a szo­cialista munkaverseny — melyben élen járnak a szo­cialista brigádok — a jövő­ben is a termelés minőségi tényezőinek kibontakoztatá­sát segítő fontos erőforrása lesz a gazdasági építőmun­kának, a társadalmi hala­dásnak. A Központi Bizottság hangsúlyozza: az 1981. évi terv teljesítése jól szolgálja hazánk és népünk érdekeit A terv sikere, az ország gaz­dasági előrehaladása min­den magyar állampolgár sze­mélyes helytállásán, felelős magatartásán is múlik. A terv céljai kezdeményező, pontos és fegyelmezett mun­kával elérhetők. A Központi Bizottság fel­szólítja a pártszervezeteket, a kommunistákat, felkéri a társadalmi szervezeteket és mozgalmakat, hogy járulja­nak hozzá a terv végrehajtá­sához. A Központi Bizottság szer­vezeti és személyi kérdések­ben döntött: — Elhatározta, hogy a Köz­ponti Bizottság gazdaságpo­litikai osztályát, valamint ipari, mezőgazdasági és köz­lekedési osztályát összevon­ja. Az eddigi két osztály fel­adatait 1981. január 1-től a gazdaságpolitikai osztály lát­ja el. — Az osztály vezetőjévé a gazdaságpolitikai osztály ed­digi vezetőjét, Ballai László elvtársat nevezte ki. — Kovács Antal elvtársat, a Központi Bizottság ipari, mezőgazdasági és közleke­dési osztályának eddigi ve­zetőjét — érdemeinek elis­merése mellett — megbíza­tása alól felmentette, és fon­tos állami tisztségre java­solja. — A Központi Bizottság tagjai sorába kooptálta Fejti György elvtársat. — A Központi Bizottság ajánlásokat fogadott el fon­tos társadalmi és állami funkciók betöltésére.

Next

/
Thumbnails
Contents