Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-24 / 301. szám

Űj gép kezdi meg a munkát a jövő esztendő első heteiben a Ganz Villamossági Művek szolnoki gyárában. A lemez­hajlító berendezés a diósgyőri gépgyárban készült mint­egy 6,5 millió forint költséggel. A gyár új „szerzeménye” 20 milliméteres anyagvastagságig 7 méteres hosszon képes lemezeket hajlítani. Teljesítménye akkora, hogy az üzem igényein túl más vállalatoknak is „bedolgozhat”. Képünkön a lemezhajiító gép még a beszerelés közben látható (Fotó: Bakos) Kedvező pénzügyi feltételek a lakásépítésben és -vásárlásban A következő tervidőszak­ban, a második 15 éves la­kásépítési program második szakaszában építendő új la­kások pénzügyi feltételeinek megalapozásáról hozott dön­téseivel a kormány arányo­sabbá teszi a lakásépítési terhek megosztását az állam és a lakosság között, és az egyes építési formákban. A költségvetésből továbbra is jelentős összegeket fordít központi támogatásra A la­kosság készpénzterheinek, befizetéseinek összessége lé­nyegében nem változik, úgy alakul, mint az előző terv­időszakban, ám lényegesen növekedik a betétállomány terhére nyújtott kölcsön, s kedvezőbben alakulnak .a kölcsönfeltételek is. A jövő év július 1-én lép hatályba az a módosítás, amely szerint a tanácsi ér­tékesítést! lakások vásárlá­sánál ugyanolyan magas kedvezményt, állami támo­gatást kapnak a leendő tu­lajdonosok, mint eddig a magánlakás-építésnél. Esze­rint az egyszobás lakás ál­lami támogatása 60 ezer, a kétszobásé 80 ezer — ha fél szobával nagyobbak, akkor további 10 ezer —, a három­szobás és ennél nagyobb la­kásé pedig százezer forint lesz. Ezzel tehát egységesí­tették az állami támogatást, ami a tervezést is egyszerű­sítette. Továbbra is fenntart­ják az eddigi szociálpoliti­kai kedvezményeket, s ezek­nek összegét az állami tá­mogatáséval együtt levonják a lakás árából. Az. így fenn­maradt összegnek azonban a korábbi 12 helyett csupán 10 (Folytatás a 3. oldalon) A biztonság ellenőrzése a paksi atomerőműben Több mint hét évi megfe­szített munka, több tízmil- liárd forint felhasználása nyomán az új esztendőben életre kel hazánk nukleáris erőművének első egysége. A nagy esemény közeled­tét jelzi, hogy a biztonság szavatolása érdekében két évvel ezelőtt minisztertanácsi határozattál létrehozott pak­si atomerőmű állami indító és ellenőrző bizottság kidol­gozta és kiadta a primerköri első nyomáspróba megkez­désének engedélyezési felté­teleit a WER 440 mW-os blokkra. E feltételek alkal­mazása a beruházásban ér­dekelt valamennyi gazdálko­dó szerv számára kötelező. Az engedélyezési rendszer célja, hogy számbavegyék az atomerőmű létesítésébe, üze­meltetésében, az indításban szerepet játszó hatósági en­gedélyek meglétét, meggyő­ződjenek azoknak a követel­ményeknek a megtartásáról, amelyek lehetővé teszik az atomerőmű biztonságos üzemvitelét. A beruházás megvalósítá­sában az ellenőrzés kezdet­től folyamatos. Röntgenfel­vételek tízezrei, más korszerű vizsgálati eljárások kísérték nyomon a beépített anyagok, berendezések, műveletek ki­fogástalan minőségét. Mind­ezeken túl, az indítás négy fázisában, komplett ellenőr­zést is végrehajtanák az in­dító kormánybizottság elő­írása és engedélye alapján, A primerköri nyomáspróba az üzembehelyezések első és fontos szakasza lesz, és arra várhatóan a jövő év derekán kerül sor. Ekkor hatalmas erejű, csaknem 200 atmoszfé­ra víznyomás alatt vizsgázik a rendszer, miután egységei előzőleg részpróbák soroza­tán sikerrel működtek. Ez az igénybevétel másfélszerese lesz a tényleges terhelésnek. A feszítőerő nagyságát jól érzékelteti, hogy a hagyomá­nyos nagy erőművd kazánok 100 atmoszféra' nyomással működnek. A primerköri gé­pészeti berendezések közé tartozik többek között a re­aktortartály, a fő keringtető vezetékek és szivattyúk, a gőzfejlesztők. Az üzembehelyezés követ­kező fázisai a nukleáris üzemanyag reaktorba helye­zése, az energetikai indítás, végül a tartós üzemelésre történő átvétel lesz, amely­nek engedélyezési feltételeit ugyancsak az állami indító bizottság dolgozza és adja ki. Értékmentés Még gazdag országok is sokat költenek arra, hogy gondosan összegyűjtsék és újra felhasználják a legkülön­félébb anyagokat. A világ acéltermelésének például mintegy 45 százaléka a visz- szanyert öreg vasból szár­mazik. Ezzel szemben Ma­gyarországon a másodnyers­anyagok az ipar összes anyag­felhasználásának értékben mindössze 2 százalékát ad­ják. Azt is kevesen tudják idehaza, hogy például az ere­deti Levi’s farmerek szöve­tében a vetüléket hulladék­anyagokból készítik. Mert a hulladékot jónéhány ország­ban fontos nyersanyagnak — nem pedig szemétnek tart­ják. Ahhoz, hogy ez a szem­lélet idehaza is mielőbb el­terjedjen, a vállalatoknál kellene felismerni, milyen fontos költségcsökkentési le­hetőségek rejlenek az újra­hasznosításban. Persze, ez fáradsággal, némi többlet- munkával járna. Szigorúan el kellene számoltatni az üzemrészeket a felhasznált anyagokkal, meg kellene szervezni a különböző mi­nőségű hulladékok külön tar­tását, megfelelő kezelését és így tovább... Mindezt eddig kevés he­lyen gyakorolták, mert a vállalati érdekeltséget soká­ig hátráltatták a kalkulációs előírások. A vállalatoknál nem érte meg az olcsó hul­ladékanyagot „beállítani” az önköltségbe. Még ha hibátlan terméket állítottak is elő a hulladékból, akkor sem szá­míthattak fel ezért ugyan­olyan árat, mintha a drága el­sődleges alapanyag szerepelt volna az önköltségben. Vagy­is, az alacsonyabb önköltség­re csak ugyanakkor nyere­séghányadot számíthattak fel, mint a primer alapanyag esetében. Ilymódon a válla­lati nyereség összvolumene csökkent, ha számottevő mér­vű volt a hulladékhasznosí­tás. Pedig igen sok olyan szakma van — például a textilipar —, ahol a hulla­dékanyag bekeverésével ki­fogástalan minőségű termé­keket lehetne előállítani. Ezt az ellentmondást azon­ban a közelmúltban felol­dotta az OAÁH elnökének rendelkezése az ipari termé­kek és szolgáltatások ön­költség számításának rend­jéről : „A hulladék, maradék, vagy egyéb csökkent értékű anyag felhasználásával elő­állított teljes értékű ter­mékért a reguler anyagból előállított hasonló termékre a forgalomban kialakult árakkal arányos ár érvénye­síthető. Az árban realizált nyereség a hulladék, mara­dék vagy egyéb csökkent ér­tékű anyag feldolgozásának sikeres voltától függően dif­ferenciálódhat”. Végre lehetővé válik te­hát, hogy a hulladékanyag- hasznosítással előállított ter­mékeknél a vállalatok na­gyobb nyereséghányadot ér­vényesítsenek és nem kell tartaniuk a tisztességtelen haszonszerzés vádjától. Bár­csak válna minél népszerűb­bé, közismertté — és a gya­korlatban is sűrűn alkalma­zottá — ez a jó rendelet! — FK — A szolnoki Mezőgép törökszentmiklósi gyárának 3-as üzeme évek óta foglalkozik elektromos targoncák feljavításával. Az idén kísérletképpen elvégezték néhány bol­gár gyártmányú dízelmotoros targonca felújítását is. A következő évre már mintegy 300 darab motoros targonca nagyjavítását tervezik Irán—Irak Negyedik hónapja tart a háború Tegnap negyedik hónapjá­ba lépett az iraki—iráni há­ború. Az iraki fegyveres erők főparancsnokságának közle­ménye szerint az iraki légi­erő a Diaful-Mehran útvo­nalon lévő Dehloran körze­tében iráni harckocsizó csa­patösszevonásokat támadott. A teheráni jelentés ezzel szemben a Dizful körzetében elhelyezkedő iraki csapatok bombázását jelentette. A Karun folyó térségében to­vább folytatódott összecsa­pások során tegnap elsüly­lyedt egy iraki és egy iráni őmaszád. Az iraki tüzérség tovább folytatta Abadan ágyúzását. Belgrádban Szadun Ham- madi iraki külügyminiszter jugoszláviai látogatásának befejezésével hétfőn este hazautazott Bagdadba. Ham- madit fogadta Cvijetin Mi- jatovics, a Jugoszláv Állam­elnökség elnöke és Joszip Vrhovec külügyminiszter. Az iraki diplomácia vezető­je a jelenlegi háború befe­jezésének lehetőségeiről, va­lamint az el nem kötelezett országoknak ezzel kapcsola­tos lehetséges lépéseiről tár­gyalt vendéglátóival. Jugoszlávia tagja annak a héttagú csoportnak, amelyet az el nem kötelezett orszá­gok koordinációs irodája bí­zott meg a szemben álló fe­lek között a közvetítéssel. Korábban, még ebben a hó­napban iráni küldöttséggel tárgyaltak Belgrádban a ju­goszláv vezetők. TITÁSZ-mérleg Munkájuk eredménye: kigyullad a fény Javultak a szociális és munkakörülmények ladta a 43 millió forintot. Az alapvető lakossági szol­gáltatás, a villamosénergia- ellátás mellett vállalják az új fogyasztók berendezései­nek hálózatra kapcsolását, a külső hálózat szerelési mun­káit, és természetesen a hi­bák javítását. Az üzemigaz­gatóságnál munkaidő után este 10 óráig az ügyeleti, azt követően pedig a készenléti szolgálat dolgozói állnak a fogyasztók rendelkezésére. Általában naponta hatszor kell üzemzavar miatt a helyszínre sietniük. Tulajdonképpen az üzem- igazgatóság ötszázhúsz dol­gozóján múlik, hogy ne le­gyen fennakadás, zavar az üzemekben, a gyárakban, a háztartásokban, hogy este az utcákon, a tereken ki­gyulladjanak a lámpák. Na­gyon fontos hát, hogy a több mint ötszáz dolgozó, akik között négyszáz a fizikai munkás, munkaképes és egészséges legyen. Több mint 16 esztendeje áll üzem­orvos a rendelkezésükre, aki rendszeres munkaalkalmas­sági vizsgálatokat végez. Foglalkozási ártalom már évek óta ismeretlen az üzemben. Nagy gondot for­dítanak a védőfelszerelések biztosítására. Az eredmény: nagyon ritkán és nagyon ke­vés TITÁSZ-dolgozót kell az orvosnak táppénzes állo­mányba venni. (Az üzem- igazgatóság táppénzes muta­tója jóval a megyei átlag alatt van.) Sokan és rendszeresen sportolnak, önálló röplab­da- és tömegsport-szakosz­tálya van az igazgatóságnak. Most már 17 esztendeje ját­szik az NB II-ben az üzem- igazgatóság röplabdacsapata. A tömegsportrendezvénye­ken az idén 390 TITÁSZ- dolgozó vett részt (pingpon­goztak, futballoztak, sakkoz­tak, lőttek, horgásztak). A beszámolóban elhang­zott — és a testület is egyet­értett vele — hogy elfogad­ható színvonalú a dolgozók szociális ellátottsága. A szol­nokit kivéve, a többi nyolc kirendeltségen kulturált kö­rülmények között fürödhet­nek, öltözhetnek, ebédelhet­nek a TITÁSZ-dolgozói. A vállalat, anyagi lehetőségeit maximálisan kihasználva, tá­mogatja a dolgozók lakás- vásárlását, lakásépítését, gyermekeinek bölcsődei, óvodai elhelyezését. Az idén több mint 770 ezer forintot fordítottak erre a célra. A múlté már a f0—12 száza­lékos fluktuáció. Az üzem- igazgatóság dolgozóinak több mint hatvan százaléka törzs- gárdatag-, 63,7 százaléka szakmunkás, jórészük két vagy több szakmával ren­delkezik. Évente több mint kétszázan vesznek részt szakmai továbbképzésben. Egyedül Szolnokon vannak szakmunkásgondjaik, évek óta kevés a villanyszerelő, és ebben a szakmában az utánpótlás sincs biztosítva. K. K. Szolnok város Tanácsának ülése foglalkozott a TITÁSZ szolnoki Üzemigazgatóság több mint ötszáz dolgozójá­nak egészségügyi, szociális ellátottságával, kulturális, sportolási lehetőségeivel, és lakossági szolgáltató tevé­kenységével. Több mint ötszáz TITÁSZ- dolgozóról volt szó, akik há- romezer-hatszáz négyzetki­lométeren biztosítják a vil- lamosenergiaellátást, gon­doskodnak arról, hogy 120 ezer fogyasztóhoz minden­nap eljusson a villanyáram. Több mint négyezer kilomé­teres hálózatot, ezerhárom­száz transzformátorállomást, negyvenezer közvilágítási fényforrást, — összesen 900 millió forint értékű beren­dezést — üzemeltetnek. A megyeszékhelyen van a fo­gyasztóknak több mint 22 százaléka. Szolnokra jut, a csúcsterhelés 38 százaléka, az* értékesített villamos energiának pedig 44 száza­léka, ennyi villanyáramra van szüksége Szolnok 27 ezer fogyasztóiának. A vá­rosban az egy háztartásra jutó villamos energia az el­múlt tíz év alatt megduplá­zódott, de még így is jóval az országos szint alatt van, ez a megyeszékhelyek között az utolsó előtti helyet je­lenti. A villamos energia bizto­sításán túl az üzemigazga­tóság feladatkörébe tartozik a hálózatszerelés is, amely­nek értéke az idén mégha­Végső búcsú Rlekszej Koszigintúl (Külpolitikai tudósításunk a 2. oldalon) XXXI. évi. 301. sfám, 1980. december 24., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents