Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-24 / 301. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. DECEMBER 24. Végső búcsú lllekszej Koszigintől Alekszej Koszigin hamvait ágyútalpon, díszegység kísé­retében viszik a Vörös térre (Telefotó — KS) ( Kommen* tárunk flmi változik és ami nem Most már a kétség árnyéka sem férhet ah­hoz, hogy a kínai belpo­litikában — ha úgy tet­szik, hatalmi harcban — rendkívül komoly válto­zások tanúja a világ. A legújabb hír szerint a Zsenmin Zsipao, a párt központi lapja minden korábbinál egyértelműb­ben írt a „Mao életé­nek utolsó szakaszában elkövetett súlyos hibák­ról”. Ezzel folytatódik, kiszélesedik és elmélyül az az erjedés, amelynek . mind világosabban lát­ható célja nemcsak a múlttal, hanem egy élő alakkal való leszámolás. A Mao elleni támadások vitathatatlanul az egyet­len olyan vezető ellen irányulnak, akinek nincs igazi bázisa a jelenlegi hatalmi struktúrában és aki kizárólag Mao (alig­hanem manipulált) vég­akaratának köszönheti magas pozícióját. Termé­szetesen Hua Kuo-feng- ről van szó, akinek el­távolítása a jelek sze­rint rövid idő kérdése és e folyamat alighanem nem véletlenül esik egy­be a tízek perével. Miközben a kínai bel­ső porond csak úgy re- cseg-ropog a nem akár­milyen változásoktól, a kínai külpolitika, ponto­sabban annak gátlásta­lanul szovjetellenes és terjeszkedő alapállása változatlan maradt. A legutóbbi órákban Fe- kingből érkező hírek csak tovább erősítik ezt a megállapítást. A kontraszt önmagá­ért beszél: a hanoi nem­zetgyűlés azokat az erő­feszítéseket körvonalaz­ta, amelyeket Vietnam népe tesz a felemelke­désért, a békés építé­sért, közben pedig Pe- kingből megérkezett az újabb kínai elutasítás, amely nemet mond a két ország tárgyalásai­ra, a problémák békés rendezésére. A kínai „nem” annyit jelent, hogy Peking legalábbis „takaréklángon” akarja tartani a fenyegető dél­kelet-ázsiai feszültséget. Egy másik Pekingből keltezett hír, hogy a kí­nai vezetés éles hangon bírálta a holland kor­mányt, amely tenger­alattjárókat és bizonyos ipari berendezéseket szállít Tajvannak. Egyet­len megfigyelő sem von­ja kétségbe, hogy a kí­nai kirohanás nemcsak a címzettnek, vagyis Hollandiának szól, ha­nem afféle figyelmezte­tés egész Nyugat-Euró- pának és az Egyesült Államoknak is. Pekinget egyre iobban idegesíti, hogy Nyugat- Európa Tajvannal foly­tatott kereskedelme vi­haros gyorsasággal np és a 17 milliós szigetország immár olyan nagyság- rendű áruforgalmat bo­nyolít le az EGK és a NATO európai tagjaival, mint az egymilliárdos Kína. Ehhez hozzávehet- jük, hogy a tajvani fő­városban létesített nyu­gati „irodák” gyakorlati­lag egyfajta bújtatott diplomáciai ■ viszonyt is jelentenek és Ray S. Cline, Reagan külpoliti­kai megbízottja Tajpej- ben, a tajvani főváros­ban nemrég kijelentet­te: a Fehér Ház úi la­kója „állandó' személyes megbízottat” küld majd a szigetre. Ez bizony Peking számára annyit jelent, hogy a vad szov- jetellenesség külpoliti­káját NATO-körökben nem honorálják a kínai vezetés által remélt mér­tékben ... Harmat Endre Katonai tiszteletadással, mély részvét mellett helyez­ték el tegnap a Vörös téren, a Kreml falában az Alekszej Koszigin hamvait tartalmazó urnát. Az elhunyt politikus gyászszalagos képével díszí­tett és moszkvaiak tömegétől megtöltött Vörös téren pont­ban délben kezdődött a gyász-nagygyűlés. A szovjet párt és állam vezetői, élükön Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének elnökével a Lenin- mauzóleum mellvédjén fog­laltak helyet, a virágokkal borított urnát a mauzóleum­mal szemben helyezték el. A gyász-nagygyűlést Nyi­kolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, miniszterelnök, 'a temetés megszervezésére ala­kult kormánybizottság elnö­ke nyitotta meg, az SZKP KB és a Minisztertanács ne­vében végső búcsút véve az elhunyttól. Felidézte életút­ját és kijelentette: Alekszej Koszi.gin a párt által rábí­zott valamennyi feliadat tel­jesítése közepette bizonysá­got tett a párt és a nép ügye A Zsenmin Zsipao* kom­mentárjában egy milliárd kínai hatalmas győzelme­ként értékeli a „Lin Piao és Csiang Csing ellenforradal­mi klikk” fővádlottjainak perét. Megfigyelők ebből ar­ra következtetnek, hogy be­fejezéshez közeledik a no­vember húszadika óta tartó per. A különleges bíróság má­sodik számú tanácsa meg­tartotta az összegző tárgya­lást Li Co-peng tábornok, a hadsereg volt hadtápfőnö­ke ügyében. Li Co-peng az összegző tárgyaláson beismerte, hogy az ellene irányuló vádak megalapozottak voltak. Kö­zölte ugyanakkor, hogy a vádpontokkal kapcsolatban fenntartásai vannak, s eze­ket csak lényegében fogadja el. Fenntartás nélkül beis­merte azonban, hogy alap­talan vádakat koholt olyan vezetők ellen, mint Ho Lung, Je Csien-jing és Lo Zsuj-csing. A „Lin Piao és Csiang Csing ellenforradalmi klikk” fővádlottjainak ügyét tár­gyaló különleges bíróság el­ső számú tanácsa tegnap is­mét kihallgatta Csiang II. János Pál pápa tegnap Vatikánvárosból üzenetet intézett a világ országainak államfőihez a közelgő új év alkalmából. A pápa foglalkozott a bé­ke kérdésével és kifejtette véleményét arról, hogy ho­gyan érvényesül a szabadság a világ különböző térségei­ben. Bírálóan szólt a kato­nai és politikai tömbök fennállásáról. Egészbenvéve úgy vélekedett, hogy a 80-as évek elején a nemzetközi helyzet kevéssé biztató. Né­hány szóval megbírálta a nyugati országok fogyasztói iránti hűségéről, nagyfokú igényességet és pártszerű elv­hűséget tanúsított. Gazdasági tapasztalatainak egészét, át­fogó ismereteit a párt irány­vonala megvalósításának, a szocialista szovjet állam erő­sítésének, nemzetközi pozí­ciói erősítésének szolgálatába állította. Tyihonov hangsúlyozta, hogy Koszigin nagy tekin­télynek örvendett a párt és a nép körében. A kommunista párt és a nép ügyének tett kimagasló szolgálataiért szá­mos magas szovjet érdem­rendet és kitüntetést nyert el — két ízben kapta meg a Szocialista Munka Hőse ki­tüntetést. Tyihonov szólt ar­ról, hogy az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Ta­nács Elnöksége, a Miniszter­tanács az egész néppel és külföldi barátaikkal együtt mélységes fájdalommal fo- godta Koszigán halálának, hí­rét és őszinte együttérzéséről biztosítja a hozzátartozókat. Ezután Leonyid Boriszov, a moszkvai pártbizottság titká-* ra mondott búcsúbeszédet. Csing asszonyt, Mao Ce- tung özvegyét. A bíróság azokat a vádpontokat tűzte napirendre, amelyek szerint Csiang Csing, a négyek ban­dájának vezetője személye­sen adott utasítást számos vezető káder és művész meghurcolására. A tegnapi tárgyaláson is­mét látványos összecsapásra került sor Csiang Csing és a bíróság, illetve az ügyész­ség között. Mao Ce-tung öz­vegye, aki úgy viselkedik a tárgyaláson, mintha nem vádlott, hanem vádló lenne, az Üj-Kína hírügynökség je­lentése szerint fasisztának és Kuomintag-ügynöknek nevezte a bírót és a vád képviselőjét, s az egyik ügyészt zugprókátornak mi­nősítette. A tárgyalást veze­tő bíró szigorúan megintet­te, és közölte vele, hogy vi­selkedésének következménye súlyosabb büntetés lesz. A tárgyalást vezető bíró befejezettnek nyilvánította az eljárást Csiang Csing ügyében, de kilátásba he­lyezte külön felelősségre vo­nását a bírósággal, az ügyészséggel, és a tanúkkal szemben tanúsított sértő ma­gatartásáért. társadalmát, amely az anya­gi javak féktelen ■ hajszolá­sával korlátozza a szellem szabadságát. Kitért a latin­amerikai diktatúrák kegyet­lenkedéseire — összefüggés­ben azzal, hogy több egyhá­zi személyiséget is meghur­coltak. A pápa üzenetében végül a valóság objektív tolmácso­lására szólította fel a tömeg­tájékoztatási eszközök fele­lőseit, majd a római kato­likus egyház világpolitikai szerepének és erkölcsi sú­lyának szentelt néhány gon­dolatot. Emlékeztetett rá, hogy Alekszej Koszigin politikai tevékenysége több mint négy évtizeden át kapcsolódott Moszkvához, és hogy Koszi­gin személy szerint is sokat tett a főváros népgazdaságá­nak fejlődése érdekében, a lakosságért. Nyikolaj Taraszov könnyű­ipari miniszter beszédében felidézte a Nagy Honvédő Háború időszakát, amikor Alekszej Koszigin sokat tett a népgazdaságnak a honvé­delmi igények szerinti átállí­tására, majd arról szólt, hogy milyen szerepet játszott az elhunyt a háború utáni újjá­építésben. Arra is emlékezte­tett; hogy Koszigin nagy ér­deklődést tanúsított a lakos­sági ellátással összefüggő gazdasági, termelési kérdések iránt. Szülővárosa, Leningrád ne­vében Vaszilij Zaharov, a Lenpoligrafmas esztergályo­sa búcsúztatta Koszigint, felidézve életútját a munkás­család körében eltöltött gyer­mekkortól a legmagasabb kormányfunkcáóig. Emlékez­tetett arra, hogy Koszigin mindvégig közvetlen kapcso­latot tartott fenn a dolgozók­kal, tapasztalatait átadta, és mindenkor a nép érdekében cselekedett.. Nyikolaj Tyihonov zársza­va után a szovjet vezetők — Leonyid Brezsnyevvel és Tyi- honovval az élen — váliluk- ra emelték az urnát és gyász- induló hangjai mellett á Kreml falához vitték. Az ur­nát Nyikolaj Tyihonov he­lyezte el a falban, majd tü­zérségi díszsortűz után fel­csendültek a szovjet himnusz hangjai. A himnusz elhang­zása utón a Politikai Bizott­ság tagjai tisztelgéssel vet­tek végső búcsút Alekszej Koszigintól. A temetési szertartás a moszkvai helyőrség alakula­tainak díszmenetével ért vé­get. Kitüntetések a moszkvai magyar nagykövetségen Az MSZBT Aranykoszorús kitüntető jelvényét nyújtot­ta át dr. Szűrös Mátyás ma­gyar nagykövet öt szovjet közéleti személyiségnek, aki a magyar és a szovjet nép barátságáért különösen sokat tett. A magyar nagykövetségen tegnap délelőtt megrendezett ünnepségen Georgij Berego- voj altábornagy, a Gagarin űrhajós kiképző központ pa­rancsnoka, Jurij Barabas, a kulturális miniszter első he­lyettese, Ligyija Firszova, a moszkvai városi pártbizott­ság munkatársa, Viktor Jero- fejev, a kupavnai Finom­posztógyár igazgatója — az SZMBT elnökségének tagjai — és Alekszandr Pokrisltin marsall, a DOSZAAF, a Fegyveres Erők Támogatói Szervezetének elnöke vette át a kitüntetést. Ülésezett a LEMP PB A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak Politikai Bizottsága teg­nap Varsóban ülést tartott. Megvitatta az országban ki­alakult társadalmi-politikai helyzet egyes vonatkozásait, valamint az 1981-es évre vo­natkozó népgazdasági terv bizonyos ágazati összefüggé­seit. A jövő évi népgazdasági tervvel kapcsolatban a Poli­tikai Bizottság különös fi­gyelmet szentelt a beruhá­zások és a piaci ellátás kér­déseinek. A lengyel kormány hatá­rozatot hozott a nyugdíjak, segélyek és járulékok emelé­séről. A január elsejével életbe lépő rendelkezések ér­telmében elsősorban az ala­csony nyugdíjakat és járulé­kokat emelik. Befejezéséhez közeledik a tízek pere II. lános Pál üzenete A FORRADALMÁROK NEVELŐJE 1900. december 24-e különösen jelentős helyet foglal el az oroszorszá­gi forradalmi mozgalom eseménynaptárában. Nyolc évtizeddel ezelőtt, ezen napon jelent meg a forradalmi proletár párt megszervezésében jelentős szerep betöltésé­re hivatott illegális marxista újság, az Iszkra első száma. Amikor a múlt század vé­gén Oroszországban fejlő­désnek indult a munkásmoz­galom a cárizmussal -és a ka­pitalista kizsákmányolással szemben, a forradalmi marxista feladatul tűzték ki az elaprózott szociáldemok­rata körök és csoportok egy­séges központi szervezetben való egyesítését. Ennek a szervezetnek kellett vezetnie a proletáriátus harcát, s megadni e harc céltudatos jellegét. Az ilyen szervezet megala­kítására 1898-ban tett első kí­sérlet azonban nem vezetett sikerre. Az OSZDMP I. kong­resszusán csupán néhány helyi szervezet képviseltette magát. A kongresszus nem dolgozottt ki sem programot, sem szervezeti szabályzatot a párt számára. V. I. Lenin ebben a helyzetben terjesz­tette elő azt a tervet, hogy az oroszországi forradalmi marxistákat olyan illegális politikai lap segítségével tö- mörítsék, és szervezzék prole­tár párttá, amely az ország fő körzeteiben a munkatár­sak kiterjedt hálózatával rendelkezik. Ez a lap lett az Iszkra. Az Iszkrát lenininek szok­ták nevezni. Lenin nemcsak a lap kiadásának volt kez­deményezője, hanem közvet­len szervezője és irányítója is volt. Az újság hasábjain három év alatt több mint 50 cikket publikált, amelyek­ben feldolgozta a párt alap­vető elméleti, taktikai és szervezeti kérdéseit, megala­pozta a munkás- és általános demokratikus mozgalom fel­adatait. Neki köszönhető, hogy az Iszkra új típusú po­litikai orgánummá, a párt erői egyesítésének és a for­radalmi káderek nevelésé­nek, harcos marxista párt­ban való tömörítésének köz­pontjává vált. Az Iszkra tevékenysége folytán kialakultak az összes szükséges eszmei-politikai előfeltételek Oroszországban egy forradalmi marxista párt megalakításához. 1903 elejéig az országban levő szociálde­mokrata bizottságok többsé­ge csatlakozott az íszkrához, jóváhagyta annak program­ját, taktikáját és szervezeti tervét, s azt vezető szervként elismerte. A helyi bizottsá­gokra támaszkodva az Iszkra szervezet előkészítette és biz­tosította az OSZDMP II. kongresszusának összehívását. Ezen a kongresszuson meg­történt a forradalmi marxis­ta szervezetek egyesülése, és megalakult az új típusú pro­letárpárt, a bolsevikok párt­ja­Az Iszkra forradalmi ha­gyományait aztán más bol­sevik lapok folytatták. Az egész forradalmi marxista sajtó vezető elvévé vált az a lenini tétel, hogy az újság nemcsak kollektív .propagan­dista és kollektív agitátor, hanem kollektív szervező is. A cárizmus nehéz viszo­nyai között a párt forradalmi irányvonalát rendületlenül követő munkás tömegsajtó Lenin és harcostársai által történt megszervezése ki­emelkedő példává vált a nemzetközi munkásmozga­lom történetében. Sok marxis­ta-leninista párt vezetőinek véleménye szerint a lenini újságok harci hagyományai példaképül szolgálnak a vi­lág egész élenjáró kommu­nista sajtójának. L. S. Dimitrov-díjat kapott Gromiko Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az Államtanács elnöke tegnap fogadta And­rej Gromikot, az SZKP KB PB tagját, szovjet külügy­minisztert. Gromiko a BKP Központi Bizottsága, az Ál­lamtanács és a bolgár kor­mány meghívására tegnap érkézett baráti látogatásra a Bolgár Népköztársaságba. A szívélyes, baráti légkörű találkozón a kétoldalú együttműködés továbbfejlesz­tésének kérdéseit vitatták meg. A felek nagyra érté­kelték a szovjet—bolgár kap­csolatok jelenlegi szintjét és hangsúlyozták, hogy a két­oldalú kapcsolatok a mar­xizmus—leninizmus és a pro­letár internacionalizmus el­vein alapulnak, a kölcsönös megértés és a teljes bizalom jegyében fejlődnek. Zsivkov és Gromiko tájé­koztatták egymást az SZKP XXVI. illetve a BKP XII. kongresszusának előkészíté­sével kapcsolatos feladatok­ról. Todor Zsivkov a békéért, a demokráciáért és a társa­dalmi haladásért kifejtett munkássága elismeréséül át­nyújtotta Andrej Gromiko- nak a Dimitrov-díjat. Madridi találkozó ü véleménykülönbségek nem lehetnek a megegyezés akadályai A szocialista államok az európai katonai enyhülés és leszerelés kérdését állították a vita középpontjába a mad­ridi találkozón, amely na­gyon világosan tükrözte a nemzetközi osztályharc bo­nyolultságát és keménységét — jelentette ki a találkozó első szakaszának mérlegéről az ADN hírügynökségnek adott nyilatkozatában Peter Steglich nagykövet, aki az NDK képviselője a madridi értekezleten. A szocialista országok ar­ra törekedtek mindvégig, hogy érdemi haladást érje­nek el. Mindenekelőtt azt szorgalmazták, hogy a részt­vevők megállapodjanak a katonai enyhülés és leszere­lés kérdéseivel foglalkozó ér­tekezlet megtartásában. Len­gyelország konkrét javasla­tot terjesztett elő és azt tá­mogatják a szocialista álla­mok — mondotta. A véleménykülönbségek nem lehetnek a megegyezés akadályai — mutatott rá a nagykövet. „A szocialista or­szágok nem támasztanak semmiféle feltételeket, ha­nem készek minden megfon­tolás tárgyszerű megvitatá­sára és olyan eredményekért szállnak síkra, amelyek te­kintetbe veszik valamennyi részvevő állam érdekeit” — mondotta. A találkozó tárgyszerű és építő szellemű lefolyását azonban nagymértékben aka­dályozta az Egyesült Álla­moknak és legszorosabb szö­vetségeseinek fellépése, ame­lyek belevitték a vitákba a konfrontáció szellemét és rá­galmazták a szocialista or­szágokat — állapította meg a nagykövet. A szocialista ál­lamok a helsinki záróokmány betűjének és szellemének egyértelmű megsértéseként visszautasították e beavatko­zási kísérleteket és leleplez­ték a fegyverkezési verseny és konfrontáció imperialista politikáját.

Next

/
Thumbnails
Contents