Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-03 / 283. szám

1980. december 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 flz alkotó erők jobb összefogására van szükség flczél György előadása a budapesti kommunista aktíván Pártunk XII. kongresszusa egész népünk számára mozgósító erejű világos programot adott mai és évekre szóló, távlati céljaink meghatározásakor. Egyszerre ösz­tönzött eddigi vívmányaink dinamikus cselekvést igény­lő megőrzésére és a minden területen jobb, igényesebb munkát kívánó, alkotó szellemű megújulásra — hang­súlyozta Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese a Budapesti Pártbizottság Villányi úti oktatási igazgatóságán meg­tartott kommunista aktíván elhangzott előadásának be­vezetőjében. (Folytatás az 1. oldalról.) zottságok még nem tudták megszervezni a nagy tömeg­ben lehullott, jegesedé hó eltakarítását. A Szolnoki Cukorgyárban már két napja íél üzem­ben dolgoznak a gépek és az emberek. Ennek oka, hogy a vasúti és közúti szál­lítás vasárnap és hétfőn gya­korlatilag leállt, így a gyár kedd reggelre már nem 500, hanem csupán 260 vagon cu­korrépát dolgozott föl. Ma reggeí még ugyanez a hely­zet, de mint Zelman András igazgató elmondta, ma már szeretnének visszaállni a teljes műszakra. Remélhető­leg ez sikerül, mert tegnap egész nap láttunk a város­ban cukorrépával megrakott teherautókat, s vonaton is újabb szállítmányokat vár­nak. A TITÁSZ tájékoztatása szerint a hófúvások és az erős jegesedés miatt a tele­püléseket villamos árammal ellátó középfeszültségű ve­zetékek eredeti keresztmet­szetüknek többszörösére „híztak” meg. A nagy súly­többletet és a széllökéseket nem bírták ki, s elszakad­tak. Emiatt Kunsz.entmár- ton. Mezőtúr térségében, to­vábbá Kuncsorbán, örmé­Tegnap az építőiparban dolgozó kisiparosok gyűltek össze Szolnokon, az ÁÉV munkásszállójában kétna­pos tanácskozásra. Bizonyára a legszélesebb körű ágazat az építőipar, hi­szen többek között magában foglalja a kőműveseket, te­tőfedőket, ács-állványozókat, víz- és gázvezetékszerelőket, a szobafestő-mázolókat, a központifűtés-szerelőket, a villanyszerelőket, a bádo­gosokat. Mint azt Jenei László, a megyei tanács vb. építési- közlekedési és vízügyi osz­tályának vezetője megnyitó előadásában elmondta, Szol­nok megyében 4300 kisiparos vesz részt a szolgáltatásban, közülük 1340-en az építő­iparban. Ez utóbbiak 1975 óta 10 ezer 200 esaládi ház építésében, felújításában, karbantartásában vállaltak döntő szerepet. Nagyrészt főfoglalkozású kisiparosok, de van köztük olyan, aki munkaviszony mellett vállal nyesen, Tiszabőn vasárnap­tól nem volt áram. A TI­TÁSZ szolnoki üzemegysé­gének dolgozói, a körzeti szerelők vasárnap óta min­den más feladatukat félre­téve megfeszített munkával dolgoztak a vezetékek hely­reállításán. Hétfő estére Cserkeszőlő és Mesterszállás kivételével mindenütt sike­rült biztosítani az áramellá­tást. Kedden már Cserkesző- lőn és Mesterszálláson is ki­gyulladt a fény. Továbbra is áramellátási gondokkal küzd harminc mezőgazdasági és ipari üzem, ezek, valamint az időközben áram nélkül maradt tiszazugi települések hibaelhárításán dolgoznak, s előreláthatóan csütörtök es­tig befejeződik a helyreál­lítás. Karcagon a postásoknak adott sok munkát a korai tél. Tegnap hajnalban Kar­cag—Bucsa között a légve­zeték nagymértékű eljege­sedése miatt megszakadt a távbeszélő kapcsolat. Kar­cag belterületén az utak járhatók, a hóeltakarítás rendben folyik. Törökszent- miklóson is több helyen megszakadt a telefonössze­köttetés. így Tiszaroff, Ti- szapüspöki és Óballa vona­lain a posta műszaki szak­emberei most is dolgoznak. kisipari tevékenységet, sőt számuk egyre növekszik- Ez azért is örvendetes, mert az „elöregedés” veszélye fe­nyegeti a kisipart — az át­lag életkor meghaladja az ötven évet — és az utánpót­lásra kevés a remény. A fejlesztést szolgálja, hogy megszigorították a kon­tárok ellenőrzését. A szigorú ellenőrzésnek és a meggyő­zésnek köszönhető, hogy 150-en működési engedélyt kértek­Még mindig sok az úgyne­vezett hiányszakma. Keve­sen vannak például az ácsok, a kőművesek, a tető­fedők, a vízvezetékszerelők, a villanyszerelők és a bádo­gosok. Az építőipari szolgál­tatásban a következő öt év során legalább hatszáz szak­embert szeretnének meg­nyerni a kisipar számára. A jelenleg dolgozó kisipa­rosok szakmai felkészültsé­ge megfelelő, de néhányan megszegik az építésügyi ha­A városban megszervezték a külterületi boltok élelmi­szer-ellátását, sok földút mellett áló boltba szánkó, lovaskocsi viszi a tejet, ke­nyeret. Túrkevén 24 óra alatt 44 milliméter csapadéknak megfelelő mennyiségű hó hullott. A keviek úgy tud­ják, ennél nagyobb hómeny- nyiséget az országban csak Tabon mértek. A hózuhatag eredménye: vasárnap déltől kedd reggelig gyakorlatilag megbénult a városban az élet. Telefonoszlopok dőltek ki, áramszünet miatt álltak az üzemek, s többször szünetelt a vízszolgáltatás ds. A postai küldemények vasárnap óta kedd délelőtt érkeztek a vá­rosba. Az utak általában sí­kosak, a szervezett erők, va­lamint a lakosság összefo­gásával azonban az élet is­mét a megszokott keretek között zajlik. Sok városból, kisebb tele­pülésről kaptunk olyan ér­tesüléseket is, miszerint a magánházak előtt, a családi házak utcáiban vontatottan halad a hóeltakarítás. A he­lyi tanácsok, más illetékes szervezetek körültekintő el­lenőrzésével ezt a munkát célszerű lenne szorgalmazni. (MTI—BJ—SJ) tóságok előírásait. Nem köt­nek a megrendelővel írásbe­li megállapodást, a munkát j,elfelejtik” bejelenteni, mű­ködési engedéllyel új ház építésére is vállalkoznak, holott az csak javításra, karbantartásra jogosít, rosz- szul vagy egyáltalán nem vezetik a pénztárkönyvet. A jövőben a létszámnöve­kedés mellett más lehetősé­geket is keresnek a kisipar fejlesztésére. Egyebek között átgondoltabban differenciál­ják az adóztatást és jobban figyelembe veszik a tevé­kenység társadalmi hasznos­ságát. Emelik a műhelyépí­tésre, korszerűsítésre és a szerszámok vásárlására nyújtható hitel összegét, bő­vítik a KIOSZ és a kisipari szövetkezetek közötti együtt­működés formáit, (szerszám­kölcsönzés. alvállalkozás, munkaközösségek alakítá­sa). Ma szekcióülésekkel feje­ződik be a kétnapos szakmai továbbképzés, mellyel egy­idejűleg az ÁÉV munkás- szálló iának előcsarnokában a TÜZÉP bemutatja az építő­iparban felhasználható ter­mékeket­— B — A főváros párt-, állami és társadalmi szervezeteinek, művelődési intézményeinek vezetői, aktivistái előtt ideo­lógiai, kulturális életünk időszerű kérdéseiről szólott. A XII. pártkongresszus út­mutatásai és fejlődésünk mai követelményei tükrében ele­mezte a feladatok megoldá­sában oly fontos szerepet játszó emberi tényező, vala­mint a személyiség sokolda­lú formálásában, a közössé­gi gondolkodásmód fejlesz­tésében kiemelkedő jelentő­ségű kulturális területek, köztük a művészetek munká­sainak feladatait. Rámuta­tott: rendszerünk stabilitása, politikánk fő elemeinek ál­landósága nemcsak hogy nem jelent változatlanságot a munkában, a gyakorlatban, hanem dinamizmust, hala­dást követel. Vívmányainkat nem tudjuk megőrizni to­vábblépés nélkül. Továbblé­pés azonban csak akkor le­het, ha megszilárdítjuk ed­digi eredményeinket. A fej­lődés — ma még inkább, mint eddig — arra kötelez bennünket, hogy tudjunk, akarjunk és merjünk szakí­tani mindazzal, ami fölött eljárt az idő, ugyanakkor ke­ressük, tárjuk fel és .alkal­mazzuk minél szélesebb kör­ben és minél nagyobb követ­kezetességgel a szigorúbb követelményeknek jobban megfelelő korszerű elveket és módszereket. Már a je­len feladataival is úgy kell megbirkóznunk, hogy köz­ben távlatainkat is szem előtt tartsuk. Eközben arra kell törekednünk, hogy a szocia­lista fejlődés további szaka­szaiban is fenntartsuk, sőt erősítsük a társadalom osz­tályainak és rétegeinek cse­lekvési egységét, csorbítatla­nul megőrizzük és fejlesz- szük a pártunk és népünk közötti kölcsönös bizalmat. Általános és szakmai műveltség Terveink, törekvéseink egyszerre építenek a fejlődés növekvő követelményeinek megfelelő általános és szak­mai műveltségre, a korsze­rű világnézetre, erkölcsi fel­fogásra, közéleti kultúrára és a személyiség gazdagítá­sára. Az az ember, aki jó közérzettel, egészséges, ter­mékeny munkahelyi légkör­ben, azon a helyen dolgo­zik, ahol valóban szükség van rá, nemcsak szűkebb közösségének és a társada­lomnak, de önmagának is a legtöbbet használhatja, leg­inkább kibontakoztathatja képességeit. A tudomány munkásainak is arra-. van szükségük, hogy tudást, tehetséget próbáló, értelmes, hasznos és ösztön­ző feladatokat kapjanak. Ál­landóan érezzék és tapasz­talják, hogy szükség van munkájukra, a ■ gyakorlat készen áll az új eredmények befogadására, hasznosítására. Ezen a területen eredmé­nyeinkkel még messze nem lehetünk elégedettek, de lát­va a kibontakozás útját meg­tesszük a tudomány és a ter­melés érdekeinek megfelelő lépéseket. Kettős cél vezet bennünket. Az egyik: ne le­gyenek fölösleges, illetve ma­gukat fölöslegesnek érző szakemberek a tudományos műhelyekben, a kutatóinté­zetekben. A másik: megfe­lelő szellemi kapacitás áll­jon az anyagi javakat ter­melő, előállító üzemek ren­delkezésére a korszerű tech­nika és technológiák minél gyorsabb és hatásosabb be­vezetéséhez. A változások emberi konfliktusokat is elő­idézhetnek, de ügyelni fo­gunk arra, hogy a szemé­lyes megrázkódtatások minél kisebbek legyenek, és a le­hető legrövidebb ideig tart­sanak. Az egyéni érdekek fi­gyelembe vételével kívánunk érvényt szerezni a társada­lom érdekeinek, amelyek persze elsődlegesek. flz iskola meghatározó szerepe A felnövekvő korosztályok útjának egyengetésében, a korszerű általános művelt­séggel és szakmai ismeretek­kel rendelkező, az új értő befogadására és alkotó al­kalmazására kész és képes szakemberek nevelésében meghatározó szerepe van az iskolának. Az oktatás intéz­ményrendszerének helyzete az egész társadalomra kihat, a társadalom minden osztá­lyának és rétegének tevé­kenységét közvetlenül befo­lyásolja. A közoktatás és a felsőoktatás korszerűsítése az előttünk álló egy-két év­tized egyik legnagyobb vál­lalkozása lesz, amelynek kör­vonalai már kirajzolódnak. A tervek a bevált formák, az oktatás stabilitásának megőrzése mellett a képzés minőségének erőteljes javí­tását ígérik. A változásokkal a konvertálható tudás elsajá­tításának jobb feltételeit kí­vánjuk megteremteni. A közoktatásban az iskolai munka tartalmi megújítása kerül előtérbe. Ennek meg­valósításában — csakúgy, mint a nevelés egész folya­matában — a pedagógus az iskola meghatározó egyéni­sége. Ugyanakkor olyan programot kívánunk kiala­kítani, amely az egész tár­sadalom érdekeltségét, ér­deklődését és cselekvő, elkö­telezett azonosulását is ké­pes kiváltani. Azt szeret­nénk, ha a szülők, a csalá­dok még tevékenyebben ven­nének részt a nevelésügy problémáinak megoldásában. Az utóbbi években meg­nőtt az ideológia jelentősé­ge — állapította meg a to­vábbiakban Aczél György, s aláhúzta: a fejlődés során felvetődő új kérdésekre új válaszokat kell adnunk; in­tenzív ideológiai munkát igé­nyel egyes zavaró jelensé­gek, téves, esetleg káros né­zetek értelmezése, visszaszo­rítása is. Mindez megkíván­ja a marxizmus hegemóniá­jának szüntelen erősítését. A marxista ideológia segít ab­ban, hogy az emberek ter­mészetesnek érezzék: a fej­lődés nem mentes az ellent­mondásoktól, egyben meg­könnyíti, hogy el tudják választani a törvényszerűt az esetlegestől. Pártunk több mint két év­tizede kialakított és azóta töretlenül érvényesülő mű­velődéspolitikai irányelvei­nek helyességét az élet iga­zolta. Alkalmazásuk, meg­valósításuk maradandó ér­tékekkel gyarapította nem­zeti kultúránkat, szellemi életünket. Ezek az elvek ma is helytállóak, s a jövőben is életképesek lesznek. Bi­zonyos tartalmi elemeiket, s gyakorlati módszereiket azonban tovább kell fejlesz­tenünk. Életünk más terü­leteihez hasonlóan ebben is a minőség javítására kell a hangsúlyt tennünk. Megértjük az alkotók őszin­te, a haladás nehézségein ví­vódó, felelős szavát, ám ha­tározottan fellépünk az oly­kor művekben is jelentkező felületesség, olcsóság, törté- nelmietlenség, hamis általá­nosítás ellen. A művészet tá­mogatásában ezután is a szo­cializmust, a népet magas színvonalon szolgáló, szocia­lista szellemű alkotások él­veznek elsőbbséget. Megbe­csüljük, bátorítjuk azokat a kísérleteket, talán csak hol­nap gyümölcsöző törekvése­ket is, amelyek nem öncé­lúak, nem csupán alkotójuk „önmegvalósítására” irányul­nak, hanem életünk mélyebb, igazságunk újszerű ábrázolá'- sára törekednek. Türelem­mel vagyunk és leszünk az olyan alkotók iránt, akik még nem szocialisták, de mű­veikkel, ezek értékeivel szo­cialista kultúránkat teszik gazdagabbá. Együttműködé­sünk elvi alapra épül, s azt is megkívánja, hogy partne­ri vitát folytassunk. Afelett azonban továbbra is őrködni fogunk, hogy senki ne hasz­nálhassa fel ártó szándékú, romboló eszmék, törvénye­inkkel ellentétes törekvések szolgálatában a nyilvánosság fórumait. Kulturális műhelyek Aczél György nyomatékkai szólt a kulturális műhelyek és vezetőik felelősségéről. Jó ügyünk, az egész nép mű­velődésének szolgálata ér­dekében biztosítsák az alko­tó szabadságot, de senkinek ne engedjék, hogy visszaél­jen vele. önállóságuk páro­suljon ennek megfelelő fe­lelősséggel, igényességük jus­son kifejezésre a minőség, a valódi értékek felkarolásá­ban, a tehetségek támogatá­sában. Ügyeljenek arra, hogy a tehetségtelenség, a szürke­ség sehol ne hódíthasson te­ret, s az alkotók ne szakad­janak el közönségüktől, a dolgozó emberek millióinak kulturális igényeitől és ér­deklődésétől. Még akkor is tartsák ezt szem előtt, ha kötelességünk mindent meg­tenni a legszélesebb rétegek esztétikai neveléséért, s az olcsó ízlés bírálatával is elő­segíteni az igazi kultúra megértését. A helyes irányú kezdemé­nyezések felkarolásában, az új értékek felkutatásában, a művészeti élet demokratiz­musának, az alkotás szabad­ságának fejlesztésében a mű­vészetek és a közönség kap­csolatának erősítésében nél­külözhetetlen szerepe van a marxista kritikának. Hivatá­sát azonban csak akkor tölt­heti be, ha kezdeményezőbb, bátrabb lesz az értékelésben, a jó dicséretében és az el- vetnivaló bírálatában. Műve­lői arra is gondoljanak, hogy eltorzulhat a kritika közve­títő, iránymutató szerepe, ha az elvi értékelés helyébe személyes indulatok lépnek. Az a szándékunk, hogy to­vább újítjuk, frissítjük szel­lemi életünket. Ahhoz tart­juk magunkat, amit pár­tunk XII. kongresszusa is megfogalmazott: a művészet, a kultúra semmi mással nem pótolható szerepet tölt be a szocialista társadalom építé­sében, a szocialista ember formálásában. Az előrelépés­hez azonban az alkotó erők jobb összefogására, a valódi értékek elkötelezettebb és nyíltabb támogatására, s a művészeti műhelyek irányí­tásának javítására van szük­ség — mondotta beszéde vé­gén Aczél György. Lakáskarbantartás, javítás Adómentesség három évig Nincs utánpótlás Építőipari szakmai napok kisiparosoknak A KIOSZ megyei titkársága időről időre összehívja a különböző ágazatokban dolgozó kisiparosokat szakmai továbbképzésre, melynek keretében megvitatják a résztvevők a megye iparában elfoglalt helyzetüket, sze­repüket és tevékenységük fejlődésének lehetőségeit. Kedvezőbb helyzet az utakon Hótoiók takarítják a városközpontot Szolnokon

Next

/
Thumbnails
Contents