Szolnok Megyei Néplap, 1980. november (31. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-14 / 267. szám
A vasúti áruszállításban, átrakásban mind nagyobb szerepük van az adatok számítógépes feldolgozásának. Jelenleg a Videoton gépein az átrakási teljesítményeket számolják el és gépesítették a kocsinyilvántartást is. Képünkön: az elektronikus berendezések adatrögzítőibe táplálják a gépkezelők a vasúti kocsik adatait Az ötvenedik Országos sajtókiállítás Szolnokon Tegnap a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban az első emeleten és a második emeleti galérián megnyílt az 50. országos' hírlap- és szakfolyóiratki- állítás, amelyen a Magyar Posta bemutatja mindazokat a sajtótermékeket, amelyeket Magyarországon terjesztenek, illetve amelyek megjelennek. Aligha gondolná az újságolvasó ember, aki naponta vagy hetenként csak kedvelt, legfeljebb öt-hat hírlapját és folyóiratát forgatja, hogy hazánkban a 650 féle magyar nyelvű kiadvány mellett 150 féle, szinte a világ minden nyelvén az olvasóhoz „szóló” sajtótermék jelenik meg összesen másfél milliárd példányban. A Magyar Posta ötvenedik, jubileumi kiállításán a tablókon helyet kaptak a szocialista országok magyar nyelvű és az illető ország saját nyelvén nyomtatott, túlnyomórészt színes hírlapok és szakfolyóiratok is. A bemutató első napjának vendégei a szolnoki fúvósötös hangulatkeltő muzsikájára lapozgatták a szemre is tetszetős újságokat. Lapozgathatták, mert olyan kiállítás, amelyen a bemutatott tárgyakhoz nem tilos hozzányúlni, sőt, akkor élvezhetők igazán, ha kézbeveszi őket a látogató. A Magyar Posta, amely harminc esztendeje fogalko- zik lapterjesztéssel, nem csak a kész sajtótermékeket ismerteti meg az érdeklődőkkel, hanem fotók segítségével az újságkészítés bonyolult folyamatát is. Ezen kívül a múltban és napjainkban megjelenő újságok mellett bemutatkozik a kiállításon a jövő is, nevezetesen a jelenlegitől eltérő nyomdai eljárással készülő, rendkívül tetszetős küllemű Népszabadság, amelynek november 9-én megjelent bemutatkozó példányát vehetik kezükbe a látogatók. Az ötvenedik sajtókiállítást tegnap Kövesdi Ferenc- nének, a Posta Központi Hírlapirodája igazgatójának köszöntője után Jakatics Árpád, az MSZMP Szolnok városi Bizottságának titkára nyitotta meg. A megnyitón részt vett Sipos Károly, a megyei tanács elnökhelyettese, Kotsis Béla, a Posta Vezérigazgatóság szakosztályvezetője, Szilágyi Gábor, a debreceni postaigazgatóság vezetője, Dezső Imre, a Tájékoztatási Hivatal főosztályvezetője is. A november 23-ig naponta 10—19 óráig, szombaton 18 óráig megtekinthető bemutató idején a Magyar Posta alkalmi bélyegzéssel teszi emlékezetesebbé a jubileumi kiállítást. (Képünkön a kiállítás egyik részlete.) Más azonban a közügyek dolga. Mert bizony itt is van — még mindig — ellentmondás. Vegyünk egy mező- gazdasági üzemet. Az árak azt szorgalmazzák, hogy minél kevesebb energiát használjanak. Meg is tennék, ha ugyanakkor más, érvényes rendeletek nem kényszerítenének az ellenkezőjére. Némelyik telepen például éjjel annyi, és olyan teljesítményű villanyégő világít, hogy az ember hova-tovább dísz- kivilágításnak hiszi. Az ok egyszerű: az energiatakarékosságnak még csak előszele sem volt, amikor megszülettek az előírások a telepek éjjeli kivilágítására. Akkor nem is volt ezzel baj. Olcsó volt az energia! Ám azóta igencsak megdrágult az elektromos áram, és — tegyük hozzá — kifinomultabbá vált a telepek indokolt őrzési rendje is. Senki nem akarja, hogy egyiptomi sötétségbe boruljanak e telepek. Csupán arról van szó, hogy aligha | kell újságolvasáshoz is elegendő fényt biztosítani a telep teljes területén. Ehhez viszont sok helyen a korábbi előírásokat — ta- j Ián szabványt is — felül kellene vizsgálni és szükség szerint, az élet valós követelményéhez igazítani. Ehhez kevesebb energia kell, mint amennyi most veszendőbe megy. És még valami: a takarékosságra serkentő és azt lehetővé tevő rendelet újabb, egyéni kezdeményezésű megtakarításokat eredményezhet — a közösség számára is. — F. I. — Az utóbbi tíz évben igen dinamikusan növekedett a Szerszámgépipari Művek karcagi gyárának termelése: az idén az 1969. évinél hét és félszer, az 1975-ben elértnél pedig kétszer nagyobb értéket állítanak elő. A fejlődés csak részben köszönhető a létszám gyarapodásának, hiszen a gyár dolgozóinak megduplázódásával párhuzamosan a tíz évvel ezelőttinek háromszorosára nőtt a termelékenység is. A hatékonyság javulását szolgálta a gyár termelőberendezéseinek korszerűbbekre cserélése, az új termelő — (például a kétezer négyzetméteres műhelycsarnok) és kiszolgálóépületek elkészítése. E változásokkal egyidőben átalakult a termelés szerkezete, növekedett a műszakilag bonyolultabb termékek gyártására is alkalmas technológiák — például a forgácsolás —részesedése. Az átalakulás teremtett lehetőséget az igényesebb gyártmányok készítésének megkezdésére. A karcagi gyárban néhány éve megszüntették a vasúti fékalkatrészek gyártását, helyettük több komolyabb műszaki felkészültséget kívánó közúti fékszerelvényt állítanak elő. 1976-ban gyártották náluk az első komplett szerszámgépet, azóta ennek a kifizetődő tevékenységnek is egyre nő a termelésből való részesedése. Az idén már több mint 11 millió forintot, a termelési érték 7,4 százalékát a gépgyártás hozza az üzemnek és a gépek műszaki fejlesztéséből is egyre nagyobb feladatokat vállalnak a karcagiak. ök dolgozták ki például az ORN—01 jelű, a tavaszi BNV-n is sikert aratott, koordináták szerint dolgozó lemezmegmunkáló és lyukasztó gép terveit, és már meg is kezdték a berendezés korszerűbb, NC-vezérlé- sű változatának kialakítását. Az egyre komolyabb feladatok megoldása, a bonyolultabb gépek sikeres elkészítése érdekében feltétlenül javítani kellett a munka minőségét. A célt az ösztönzési érdekeltségi rendszer átalakításával érték el. A minőségi prémium bevezetése után például azonnal felére csökkent a selejtes munkák okozta veszteség, a „Dolgozz Hibátlanul” munkarend alkalmazása pedig 1,7 millió forintos megtakarítást hozott az V. ötéves terv során. Persze, nemcsak a jobb, hanem a több munkára ösztönzés feltételeit is megteremtették a SZIM karcagi gyárában. Ma már valamennyi dolgozójuk keresete függ valamiképpen a teljesítménytől. A produktív munkát végzőket alapos elemzések után megszabott normák szerint' „minősítik” minden hónapban, a kiszolgáló vagy kisegítő tevékenységeket elvégzőket pedig prémiumokkal serkentik. A termelés növekedését segítették az üzem- és munkaszervezés eredményei. Az ötödik ötéves terv ideje alatt váltak rendszeressé az úgynevezett munkanap-felvételek. Az ellenőrzések során — különösen a kiemelt fontoságú berendezések kihasználtságát vizsgálták — számos időpazarlást szülő hibára derült fény. Ésszerűsítették az anyagmozgatást: az anyagokat ma már tálcákon vagy konténerekben viszik a munkahelyekre. Sok hasznot hajtott a rugalmas munkarendre való áttérés is. Az új rendszerben a dolgozó — természetesen bizonyos korlátok között — maga határozza meg a munka megkezdésének és befejezésének időpontját. Tíz év alatt sok minden változott tehát Karcagon. Az „újítások” hasznát . legjobban az a tény szemlélteti, hogy az idén az 1969. évi nyereségnek tizennégysze- resét könyvelhetik el a gyárban. Ára:1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXXI. évi. 267. szóm, 198°. november 14., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, 1980. november 13-án Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a VI. ötéves népgazdasági terv irányelveire, valamint a Központi Bizottság munkarendjére és munkamódszerére vonatkozó előterjesztéseket. Az ülésről közlemény jelenik meg. Nemzetközi Lenin Béke-díjjal tüntették ki Urlio Kekkonent A rendelet módosítható Okos törekvés divatját éljük, a takarékosságét. Kapjuk a jó tanácsokat is hozzá, de magunk is megtaláljuk a módját. Különösen ott, ahol a saját zsebünk érzi a hatását, már egészen jól csináljuk. Egyre ritkábban fordul elő, hogy ott is ég a lámpa, ahol éppen senki nincs, az .ajtók, ablakok szigetelését sem vagyunk restek ellenőrizni, nehogy megszökjön a meleg. A gépkocsik üzemanyag-takarékosságára néha már túlzásba is estek a tanácsadók. Valaki ugyanis nem volt rest és utánaszámolt: ha minden garantált megtakarítás igaz, akkor az ő autója nemhogy fogyasztja, de majdnem termeli a benzint. Nos, ez nyilván a takarékosságra ösztönzés első időszakának vadhajtása volt, azóta ez is a helyén van. Egyre inkább természetes lesz a takarékosság a munkahelyen is, kis és nagy dolgokban egyaránt. Mert tény, hogy apró ügyekben is lehet jelentősen takarékoskodni, meg — természetesen — üzemi méretű, nagyobb dolgokban, anyaggal, energiával, erővel, idővel. Persze, ez nem azt jelenti, hogy már mindenki mindenhol okosan él, cselekszik. Vannak még értelmetlen kérdések, túlcifrázott házak és kerítések, tanyának nevezett, de valójában kacsalábon forgó borpincék, státus- szimbólummá csicsásított hétvégi házak stb. De végül is, ha tisztességes munka gyümölcse az így-úgy csa- varintott vaskerítés, meg a helyi építészeti előírásokba sem ütközik az elszabadult fantáziáról árulkodó hétvégi ház és a többi — ám legyen. Tegnap a Kremlben ünnepélyes körülmények között Urho Kaleva Kekkonen finn köztársasági elnöknek átnyújtották a Nemzetközi Lenin Béke-díjat. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Vaszilij Kuznyecov, az SZKP KB PB póttagja, a Szovjet- j unió Legfelsőbb Tanácsa El- | nökségének első elnökhelyet- ' tese, Borisz Ponomarjov, az SZKP KB PB póttagja, az SZKP KB titkára, a minisztériumok, társadalmi szervezetek képviselői. Az arany medált és az oklevelet átnyújtva' Nyikolaj Blohin akadémikus, a Nemzetközi Lenin Béke-díj Bizottság elnöke hangoztatta: Urho Kekkonen hosszú évek óta munkálkodik a népek közötti együttműködés szélesítése, a fegyverkezési hajsza korlátozása, az enyhülés és a nemzetközi biztonság érdekében. Nagy elődjével. Kusti Paasiki-vel együtt új alapokra helyezte a finn külpolitikát, amely a Szovjetunióhoz fűződő barátság és sokoldalú együttműködés elmélyítésére, a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítására törekszik. Nyikolaj Blohin méltatta azt a széles körben elismert szerepet, amit Kekkonen a történelmi jelentőségű európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítésében és sikeres megrendezésében játszott, s hangsúlyozta: a Helsinkiben megkezdett folyamat megőrzése és kibővítése valamennyi európai nép létérdeke. Kekkonen köszönetét mondott a megtiszteltetésért és kifejezte azt a meggyőződését, hogy a finn—szovjet együttműködés és barátság — amely az 1948-ban megkötött szerződésen alapul — nemcsak a két ország viszonyát határozza meg, hanem stabilizáló tényezőként hat az észak-európai békés fejlődésre is, s hatása e térség határain túl is érződik. Kekkonen elnök kifejezte azt a reményét, hogy a Madridban folyó európai találkozó eredményes lesz, s elősegíti a kormányok közötti bizalom megerősítését. Az ünnepséget követően a Nemzetközi Lenin Béke-díj Bizottság vacsorát adott Urho Kekkonen tiszteletére. A karcagi SZIM-gyár tízéves mérlege Igényesebb gyártmányok Jelentősen növekedett a termelés Rugalmas munkarendet alakítottak ki
