Szolnok Megyei Néplap, 1980. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-14 / 267. szám

A vasúti áruszállításban, átrakásban mind nagyobb sze­repük van az adatok számítógépes feldolgozásának. Je­lenleg a Videoton gépein az átrakási teljesítményeket számolják el és gépesítették a kocsinyilvántartást is. Képünkön: az elektronikus berendezések adatrögzítői­be táplálják a gépkezelők a vasúti kocsik adatait Az ötvenedik Országos sajtókiállítás Szolnokon Tegnap a Megyei Műve­lődési és Ifjúsági Központ­ban az első emeleten és a második emeleti galérián megnyílt az 50. országos' hírlap- és szakfolyóiratki- állítás, amelyen a Magyar Posta bemutatja mindazo­kat a sajtótermékeket, ame­lyeket Magyarországon ter­jesztenek, illetve amelyek megjelennek. Aligha gondolná az újság­olvasó ember, aki naponta vagy hetenként csak kedvelt, legfeljebb öt-hat hírlapját és folyóiratát forgatja, hogy hazánkban a 650 féle ma­gyar nyelvű kiadvány mel­lett 150 féle, szinte a világ minden nyelvén az olvasó­hoz „szóló” sajtótermék je­lenik meg összesen másfél milliárd példányban. A Magyar Posta ötvene­dik, jubileumi kiállításán a tablókon helyet kaptak a szocialista országok magyar nyelvű és az illető ország saját nyelvén nyomtatott, túlnyomórészt színes hírla­pok és szakfolyóiratok is. A bemutató első napjának ven­dégei a szolnoki fúvósötös hangulatkeltő muzsikájára lapozgatták a szemre is tet­szetős újságokat. Lapozgat­hatták, mert olyan kiállítás, amelyen a bemutatott tár­gyakhoz nem tilos hozzá­nyúlni, sőt, akkor élvezhe­tők igazán, ha kézbeveszi őket a látogató. A Magyar Posta, amely harminc esztendeje fogalko- zik lapterjesztéssel, nem csak a kész sajtótermékeket is­merteti meg az érdeklődők­kel, hanem fotók segítségé­vel az újságkészítés bonyo­lult folyamatát is. Ezen kí­vül a múltban és napjaink­ban megjelenő újságok mel­lett bemutatkozik a kiállí­táson a jövő is, nevezete­sen a jelenlegitől eltérő nyomdai eljárással készülő, rendkívül tetszetős küllemű Népszabadság, amelynek no­vember 9-én megjelent be­mutatkozó példányát vehe­tik kezükbe a látogatók. Az ötvenedik sajtókiállí­tást tegnap Kövesdi Ferenc- nének, a Posta Központi Hírlapirodája igazgatójának köszöntője után Jakatics Árpád, az MSZMP Szolnok városi Bizottságának titká­ra nyitotta meg. A megnyi­tón részt vett Sipos Károly, a megyei tanács elnökhe­lyettese, Kotsis Béla, a Pos­ta Vezérigazgatóság szakosz­tályvezetője, Szilágyi Gábor, a debreceni postaigazgatóság vezetője, Dezső Imre, a Tá­jékoztatási Hivatal főosz­tályvezetője is. A november 23-ig napon­ta 10—19 óráig, szombaton 18 óráig megtekinthető be­mutató idején a Magyar Posta alkalmi bélyegzéssel teszi emlékezetesebbé a ju­bileumi kiállítást. (Képün­kön a kiállítás egyik részle­te.) Más azonban a közügyek dolga. Mert bizony itt is van — még mindig — ellent­mondás. Vegyünk egy mező- gazdasági üzemet. Az árak azt szorgalmazzák, hogy mi­nél kevesebb energiát hasz­náljanak. Meg is tennék, ha ugyanakkor más, érvényes rendeletek nem kényszeríte­nének az ellenkezőjére. Né­melyik telepen például éjjel annyi, és olyan teljesítmé­nyű villanyégő világít, hogy az ember hova-tovább dísz- kivilágításnak hiszi. Az ok egyszerű: az ener­giatakarékosságnak még csak előszele sem volt, ami­kor megszülettek az előírá­sok a telepek éjjeli kivilá­gítására. Akkor nem is volt ezzel baj. Olcsó volt az energia! Ám azóta igencsak megdrágult az elektromos áram, és — tegyük hozzá — kifinomultabbá vált a tele­pek indokolt őrzési rendje is. Senki nem akarja, hogy egyiptomi sötétségbe borul­janak e telepek. Csupán ar­ról van szó, hogy aligha | kell újságolvasáshoz is ele­gendő fényt biztosítani a te­lep teljes területén. Ehhez viszont sok helyen a korábbi előírásokat — ta- j Ián szabványt is — felül kellene vizsgálni és szükség szerint, az élet valós köve­telményéhez igazítani. Ehhez kevesebb energia kell, mint amennyi most veszendőbe megy. És még valami: a ta­karékosságra serkentő és azt lehetővé tevő rendelet újabb, egyéni kezdeményezésű meg­takarításokat eredményezhet — a közösség számára is. — F. I. — Az utóbbi tíz évben igen dinamikusan növekedett a Szerszámgépipari Művek karcagi gyárának termelése: az idén az 1969. évinél hét és félszer, az 1975-ben elért­nél pedig kétszer nagyobb értéket állítanak elő. A fej­lődés csak részben köszön­hető a létszám gyarapodásá­nak, hiszen a gyár dolgozói­nak megduplázódásával pár­huzamosan a tíz évvel ez­előttinek háromszorosára nőtt a termelékenység is. A hatékonyság javulását szolgálta a gyár termelőbe­rendezéseinek korszerűb­bekre cserélése, az új ter­melő — (például a kétezer négyzetméteres műhelycsar­nok) és kiszolgálóépületek elkészítése. E változásokkal egyidőben átalakult a ter­melés szerkezete, növekedett a műszakilag bonyolultabb termékek gyártására is al­kalmas technológiák — pél­dául a forgácsolás —részese­dése. Az átalakulás terem­tett lehetőséget az igénye­sebb gyártmányok készíté­sének megkezdésére. A karcagi gyárban néhány éve megszüntették a vasúti fékalkatrészek gyártását, helyettük több komolyabb műszaki felkészültséget kí­vánó közúti fékszerelvényt állítanak elő. 1976-ban gyár­tották náluk az első komp­lett szerszámgépet, azóta en­nek a kifizetődő tevékeny­ségnek is egyre nő a ter­melésből való részesedése. Az idén már több mint 11 mil­lió forintot, a termelési ér­ték 7,4 százalékát a gép­gyártás hozza az üzemnek és a gépek műszaki fejlesz­téséből is egyre nagyobb feladatokat vállalnak a kar­cagiak. ök dolgozták ki pél­dául az ORN—01 jelű, a ta­vaszi BNV-n is sikert ara­tott, koordináták szerint dol­gozó lemezmegmunkáló és lyukasztó gép terveit, és már meg is kezdték a berende­zés korszerűbb, NC-vezérlé- sű változatának kialakítá­sát. Az egyre komolyabb fela­datok megoldása, a bonyo­lultabb gépek sikeres elké­szítése érdekében feltétle­nül javítani kellett a mun­ka minőségét. A célt az ösz­tönzési érdekeltségi rendszer átalakításával érték el. A minőségi prémium beveze­tése után például azonnal felére csökkent a selejtes munkák okozta veszteség, a „Dolgozz Hibátlanul” mun­karend alkalmazása pedig 1,7 millió forintos megtaka­rítást hozott az V. ötéves terv során. Persze, nemcsak a jobb, hanem a több munkára ösztönzés feltételeit is meg­teremtették a SZIM karcagi gyárában. Ma már vala­mennyi dolgozójuk keresete függ valamiképpen a telje­sítménytől. A produktív munkát végzőket alapos elemzések után megszabott normák szerint' „minősítik” minden hónapban, a kiszol­gáló vagy kisegítő tevékeny­ségeket elvégzőket pedig prémiumokkal serkentik. A termelés növekedését se­gítették az üzem- és mun­kaszervezés eredményei. Az ötödik ötéves terv ideje alatt váltak rendszeressé az úgy­nevezett munkanap-felvéte­lek. Az ellenőrzések során — különösen a kiemelt fon­toságú berendezések kihasz­náltságát vizsgálták — szá­mos időpazarlást szülő hi­bára derült fény. Ésszerűsí­tették az anyagmozgatást: az anyagokat ma már tálcákon vagy konténerekben viszik a munkahelyekre. Sok hasz­not hajtott a rugalmas mun­karendre való áttérés is. Az új rendszerben a dolgozó — természetesen bizonyos korlátok között — ma­ga határozza meg a mun­ka megkezdésének és befe­jezésének időpontját. Tíz év alatt sok minden változott tehát Karcagon. Az „újítások” hasznát . legjob­ban az a tény szemlélteti, hogy az idén az 1969. évi nyereségnek tizennégysze- resét könyvelhetik el a gyár­ban. Ára:1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXXI. évi. 267. szóm, 198°. november 14., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, 1980. november 13-án Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és el­fogadta a VI. ötéves népgazdasági terv irányelveire, valamint a Központi Bizott­ság munkarendjére és munkamódszerére vonatkozó előterjesztéseket. Az ülésről közlemény jelenik meg. Nemzetközi Lenin Béke-díjjal tüntették ki Urlio Kekkonent A rendelet módosítható Okos törekvés divatját él­jük, a takarékosságét. Kap­juk a jó tanácsokat is hoz­zá, de magunk is megtalál­juk a módját. Különösen ott, ahol a saját zsebünk ér­zi a hatását, már egészen jól csináljuk. Egyre ritkáb­ban fordul elő, hogy ott is ég a lámpa, ahol éppen sen­ki nincs, az .ajtók, ablakok szigetelését sem vagyunk restek ellenőrizni, nehogy megszökjön a meleg. A gép­kocsik üzemanyag-takaré­kosságára néha már túlzás­ba is estek a tanácsadók. Valaki ugyanis nem volt rest és utánaszámolt: ha minden garantált megtaka­rítás igaz, akkor az ő autója nemhogy fogyasztja, de majdnem termeli a benzint. Nos, ez nyilván a takarékos­ságra ösztönzés első idősza­kának vadhajtása volt, azóta ez is a helyén van. Egyre inkább természetes lesz a takarékosság a munkahelyen is, kis és nagy dolgokban egyaránt. Mert tény, hogy apró ügyekben is lehet jelentősen takarékoskodni, meg — ter­mészetesen — üzemi mére­tű, nagyobb dolgokban, anyaggal, energiával, erővel, idővel. Persze, ez nem azt jelen­ti, hogy már mindenki min­denhol okosan él, cselekszik. Vannak még értelmetlen kérdések, túlcifrázott házak és kerítések, tanyának neve­zett, de valójában kacsalá­bon forgó borpincék, státus- szimbólummá csicsásított hétvégi házak stb. De végül is, ha tisztességes munka gyümölcse az így-úgy csa- varintott vaskerítés, meg a helyi építészeti előírásokba sem ütközik az elszabadult fantáziáról árulkodó hétvé­gi ház és a többi — ám le­gyen. Tegnap a Kremlben ünne­pélyes körülmények között Urho Kaleva Kekkonen finn köztársasági elnöknek át­nyújtották a Nemzetközi Lenin Béke-díjat. Az ünnepség el­nökségében helyet foglalt Vaszilij Kuznyecov, az SZKP KB PB póttagja, a Szovjet- j unió Legfelsőbb Tanácsa El- | nökségének első elnökhelyet- ' tese, Borisz Ponomarjov, az SZKP KB PB póttagja, az SZKP KB titkára, a minisz­tériumok, társadalmi szerve­zetek képviselői. Az arany medált és az ok­levelet átnyújtva' Nyikolaj Blohin akadémikus, a Nem­zetközi Lenin Béke-díj Bi­zottság elnöke hangoztatta: Urho Kekkonen hosszú évek óta munkálkodik a népek kö­zötti együttműködés szélesí­tése, a fegyverkezési hajsza korlátozása, az enyhülés és a nemzetközi biztonság ér­dekében. Nagy elődjével. Kusti Paasiki-vel együtt új alapokra helyezte a finn kül­politikát, amely a Szovjet­unióhoz fűződő barátság és sokoldalú együttműködés el­mélyítésére, a béke és a nemzetközi biztonság meg­szilárdítására törekszik. Nyi­kolaj Blohin méltatta azt a széles körben elismert sze­repet, amit Kekkonen a tör­ténelmi jelentőségű európai biztonsági és együttműködé­si értekezlet előkészítésében és sikeres megrendezésében játszott, s hangsúlyozta: a Helsinkiben megkezdett fo­lyamat megőrzése és kibőví­tése valamennyi európai nép létérdeke. Kekkonen köszönetét mon­dott a megtiszteltetésért és kifejezte azt a meggyőződé­sét, hogy a finn—szovjet együttműködés és barátság — amely az 1948-ban megkö­tött szerződésen alapul — nemcsak a két ország vi­szonyát határozza meg, ha­nem stabilizáló tényezőként hat az észak-európai békés fejlődésre is, s hatása e tér­ség határain túl is érződik. Kekkonen elnök kifejezte azt a reményét, hogy a Mad­ridban folyó európai találko­zó eredményes lesz, s elő­segíti a kormányok közötti bizalom megerősítését. Az ünnepséget követően a Nem­zetközi Lenin Béke-díj Bi­zottság vacsorát adott Urho Kekkonen tiszteletére. A karcagi SZIM-gyár tízéves mérlege Igényesebb gyártmányok Jelentősen növekedett a termelés Rugalmas munkarendet alakítottak ki

Next

/
Thumbnails
Contents