Szolnok Megyei Néplap, 1980. november (31. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-14 / 267. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. november 14. Folytatta munkáját a madridi találkozó Felszólalt a magyar küldöttség vezetője Hét nyugati felszólalást hallgatott meg — a sorsolás jóvoltából ily egyoldalúságra kárhoztatva — a madridi találkozó a tegnap délelőtti ülésen, amely belga elnöklettel három órát tartott. A felszólalók között volt Frydenlung norvég, Ullsten svéd, Thorn luxemburgi és Genscher nyugatnémet külügyminiszter is. Amint az várható volt, a Vatikán képviselőjének kivételével minden/ nyugati felszólaló felemlítette Afganisztán kérdését, elhallgatva azonban, hogy milyen előzményei voltak a szovjet katonai segítségnyújtásnak — hogy tudniillik 1979 vége óta szüntelenül nyugati ösztön- zésű külső katonai beavatkozás folyik a közép-ázsiai ország belügyeibe. Ugyancsak szokványosán visszatérő téma volt az emberi jogok kérdése, amelyben a nyugati küldöttségek a legcsekélyebb önkritikára sem voltak hajlandók: szerintük az emberi jogokat csak a szocialista országokban sértik meg. Magyarország lett az első szocialista ország, amelynek képviselője a kedden megkezdődött madridi találkozón szót kapott. Nagy János kül- ügyminiszitériumi államtitkár, a magyar küldöttség vezetője a találkozó tegnap délutáni ülésén Málta és Dánia képviselője után mondta el beszédét, amely nagy érdeklődést keltett és elhangzása után élénk tapsot váltott ki. Nagy János a bevezetőjében emlékeztetett az előkészítő értekezleten kialakult helyzetre és arra, hogy nagy erőfeszítésekre volt szükség a találkozó megnyitását lehetővé tevő áthidaló megoldás kimunkálásához. — A lehetőség adott a találkozó építő szellemben történő lebonyolítására, és mindent el kell követnünk, hogy éljünk ezzel, — mondotta Nagy János. A történelmi jelentőségű helsinki záróokmányról szólva a magyar küldöttség vezetője megállapította: „a helsinki záróokmány kiállta az elmúlt öt esztendő próbáját. Európa politikai életének szerves része, az aláíró államok közötti kapcsolatok fejlesztésének hosszútávú programja lett. Történelmi értékét az enyhülés lefékeződése, a nemzetközi feszültség elemeinek erősödése közepette is megőrizte.” „Most, a találkozó kezdetén .szeretném megerősíteni a Magyar Népköztársaság elkötelezettségét a helsinki záróokmányban foglalt elvek és ajánlások megvalósítása mellett” — jelentette ki Nagy János. Nagy János ezután ismertette, mit tett Magyarország a záróokmány ajánlásainak megfelelően. Emlékeztetett a helsinki záróokmányt aláíró nyugati államokkal az A tegnap délelőtti ülésen több szónok érintette az európai leszerelési témakört, és mindenki elismeréssel adózott a spanyolországi demokratikus belső fejlődésnek. Peter Blaker brit külügyi államminiszter szélsőségesen szovjetellenes beszédet tartott, és nem kevesebbet állított, mint hogy „a Szovjetunió a helsinki záróokmány valamennyi rendelkezését megszegte”. Ezzel Blaker folytatta a brit küldöttség eddigi gyakorlatát: a legelvakultabb rágalmak és vádaskodások módszerét. Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter, a délelőtti ülés utolsó felszólalója méltatta az NSZK „keleti szerződéseinek” jelentőségét. Kiemelte az enyhülés hasznosságát, nem utolsósorban Nyugat- Berlin szempontjából. Genscher állást foglalt az egész Európára kiterjedő leszerelési folyamat és az európai leszerelési értekezletre vonatkozó francia javaslat mellett. elmúlt években folytatott magasszintű tárgyalásokra, a kétoldalú együttműködést előmozdító egyezményekre és szerződésekre. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország az elmúlt évben újabb konkrét javaslatokat nyújtott át számos nyugati államnak annak érdekében, hogy a kétoldalú kapcsolatokat a záróokmány ajánlásainak megfelelően fejlesz- szék, és utalt rá: ennek eredményeként van, ahol fejlődésről adhatunk számot, és van olyan terület, ahol még továbblépésre van szükség. — Kétségtelen, hogy a világpolitikai és világgazdasági folyamatok az utóbbi időben új problémákat is felvetettek — mondotta Nagy János a kelet—nyugati gazdasági együttműködésről szólva. „A nemzetközi színtéren tapasztalható a gazdasági eszközök felhasználása politikai fegyverként, a nyomás eszközeként. És tanúi vagyunk olyan törekvéseknek is, hogy belső gazdasági nehézségeket mások kárára, a nemzetközi együttműködés rovására próbálnak enyhíteni. Szóvá tette: több nyugat-európai ország mindeddig kevés hajlandóságot mutatott arra, hogy a GATT-egyezményben Magyarországgal kapcsolatban vállalt kötelezettségének megfelelően megszüntesse a kereskedelmi tilalmakat és korlátozásokat. A madridi találkozó céljáról, feladatairól szólva az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a találkozóra kedvezőtlen nemzetközi feltételek között került sor. Az enyhülés elleni támadások, a katonai erőfölény megszerzése és a kétoldalú kapcsolatok korlátozására irányuló lépések következtében lelassult a kelet—nyugati kapcsolatok fejlődése. „A magyar közvélemény is megkönnyebbüléssel és egyetértéssel fogadta, hogy átmeneti megtorpanás után folytatódik a magasszintű kelet—nyugati párbeszéd” — jelentette ki a magyar küldöttség vezetője, majd leszögezte: „megítélésünk szerint a helsinki értekezlet óta kialakult sokrétű kapcsolatok szilárdnak bizonyultak, kiállták a teherpróbát”. „A Magyar Népköztársaság az európai biztonság és az együttműködés erősítésére kívánja felhasználni a találkozó nyújtotta lehetőségeket” — jelentette ki Nagy János. A magyar küldöttség tevékenyen, építő szellemben, az eredményességet előmozdító módon kíván működni. Befejezésül a magyar küldöttség vezetője hangsúlyozta, hogy a tárgyszerű légkörben folytatott, konkrét megállapodásokra törekvő munka révén a madridi találkozó előmozdíthatja az eu™Pai biztonsági folyamat fejlődését, a biztonság és együttműködés erősítését. A magyar küldöttség vezetője után a belga elnök, Griffin Bellt, az Egyesült Ál- Ismok delegációjának vezetőjét szólította a szónoki emelvényre, akinek a beszéde két, egymással ellentétes részből állt. Az első részben méltatta a helsinki záróokmányban rögzített olyan elvek fontosságát, mint az államok szuverén egyenlősége, a népek önrendelkezési joga és — természetesen — az emberi jogok érvényesítése. Az amerikai fődelegátus ezután a kelet-európai országok példáján szemléltette, hogy milyen előrehaladás történt családegyesítési ügyekben, az állam és az egyház viszonyának javításában és más kérdésekben. „Nem azért jöttünk, hogy polémiát: folytassunk, hogy konfrontációt teremtsünk, hanem hogy együttműködjünk” — mondatta, majd a leghevesebb támadást intézte a Szovjetunió és részben az NDK ellen. A következő felszólaló Ja- roslav Kniszka, Csehszlovákia képviselője volt. Rámutatott: nem véletlen, hogy éppen Európában ilyen tartós a béke, hiszen itt vannak a legszámottevőbb szocialista országok, amelyek őszinte hívei a békének és a nemzetközi biztonságnak. Utalt Csehszlovákia szerepére az európai biztonsági és együttműködési értekezlet létrehozásában. A tegnap délutáni ülés a monacói küldöttség vezetőjének felszólalásával zárult. Ma reggel ismét nyílt plenáris ülést tartanak, amelyen további küldöttségvezetők tesznek politikai nyilatkozatot. Mára várják Leonyid Iljicsovnak, a szovjet küldöttség vezetőjének beszédét. Nagy János beszéde Hz iráni kormány határozata 0 győzelemig folytatják a háborút Megtervezett merénylet A kínai állambiztonsági szervek befejezték a vizsgálatot a pekingi pályaudvaron október 29-én történt robbanás ügyében. A vizsgálat megállapította, hogy előre megtervezett merényletről volt szó, amelyet Vang Cse- kang 30 éves munkás hajtott végre. Az állambiztonsági szerveik szerint azért, mert elégedetlen volt helyzetével. Megfigyelők rámutatnak, hogy a társadalmi helyzetükkel elégedetlen elemek zöme azokból a fiatalokból kerül ki, akik úgy érzik, hogy kihasználták és félrevezették őket a kulturális forradalom évtizedében. Mohammad Ali Radzsai iráni miniszterelnök tegnap bejelentette: a kormány ülésén határozatot fogadtak el arról, hogy a győzelemig folytatják a háborút Irak ellen. A teheráni rádiónak adott nyilatkozatában a kormányfő elmondta, hogy a kabinetülésen foglalkoztak a közszükségleti cikkek, köztük az élelmiszerek jegyrendszerének bevezetésével kapcsolatos gondokkal, s a kabinet fontolóra vette a fűtőanyagok árának felemelését. Radzsai miniszterelnök tegnap találkozott Khomeini ajatollahhal, hogy megvitassa vele az „időszerű eseményeket” — jelentette a teheráni rádió. Feltehetően szóba került az amerikai túszok ügye is. E kérdéssel foglalkozva Behesti ajatollah, az Iráni Legfelsőbb Bíróság elnöke, Teheránban tartott sajtóértekezleten kijelentette: ha az Egyesült Államok nem teljesíti Irán követeléseit, akkor előfordulhat, hogy a túszokat bíróság elé állítják. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a kémkedéssel vádolt amerikaiak perét a Legfelső Nemzetvédelmi Tanács folytatja majd le. Jugoszláv — francia kormányfői tárgyalások Belgrádban tegnap délelőtt jugoszláv—francia kormányfői tárgyalások kezdődtek. Veszelin Syurano- vics és Raymond Barre a kétoldalú kapcsolatok további bővítéséről és időszerű nemzetközi kérdésekről folytat megbeszélést. A francia miniszterelnök szerdán este érkezett kétnapos hivatalos látogatásra Jugoszláviába. A kétoldalú tárgyalásokon különös figyelmet fordítanak a két ország közötti gazdasági együttműködés további fejlesztése lehetőségeinek elemzésére, valamint az európai béke és biztonság, a keletnyugati viszony, a leszerelés, a Válsággócok és az új világgazdasági rend problémáira. Osztrák—NDK közös közlemény A salzburgi programmal tegnap befejeződött Erich Honeekemek, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága főtitkárának, az NDK Államtanácsa elnökének négynapos hivatalos ausztriai látogatása. Hone- cker és kísérete tegnap délután hazautazott Salzburgból. Az osztrák—NDK államfői tárgyalásokról közös közleményt hoztak nyilvánosságra Bécaben. Ebben a felek egyebek között megállapítják, hogy az Osztrák Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kapcsolatai kölcsönös megelégedésre pozitív irányba fejlődnek. TELEXEN SZÓFIA Záródokumentum elfogadásával ért véget Szófiában a januárban Helsinkiben tartandó ifjúsági leszerelési világfórum előkészítését célzó, kétnapos nemzetközi tanácskozás. GENF Az európai nukleáris fegyversetek csökkentéséről folyó tárgyalások keretében tegnap Genfben újabb ta-t lálkozót tartott a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttsége. KAIRÓ Egyiptomi konzulátus és kulturális központ felállítását tervezi Szadat egyiptomi elnök az izraeli Haifában és Beershebábam. ALGÍR Szovjet katonai küldöttség érkezett Algéria fővárosába A delegációt V. Z. Jaku- sin vezérezredes, a szárazföldi erők főparancsnokának első helyettese vezeti. NEW YORK Kurt Waldheim ENSZ-fő- titkár hivatalosan közölte a Biztonsági Tanáccsal, hogy Izrael elutasította az igényt: helyezze hatályon kívül a Jeruzsálem bekebelezéséről júliusban hozott törvényt. * * * Ronald Reagan választási győzelme után a jövő hétfőn utazik először Washingtonba és találkozik Jimmy Carter elnökkel a Fehér Házban. BEJRÜT „ Hafez Asszad szíriai államfő tegnap délelőtt megbeszélést folytatott Jasszer Ara- fattal, a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet vb-elnöké- vel, aki magas szintű palesztin küldöttség élén érkezett Damaszkuszba. OSLÓ Nicolae Ceausescu, román köztársasági elnök tegnap V. Olof norvég király meghívására hivatalos látogatásra Oslóba érkezett. Apró Antal Helsinkiben Az Apró Antal vezetésével hivatalos látogatáson Finnországban tartózkodó ország- gyűlési delegáció tegnap Helsinki város vendége volt. A küldöttség délelőtt a főváros nevezetességeivel ismerkedett, utána Raimo Ilas- kivi, helsinki főpolgármestere ebéden látta vendégül őket. Az ebéden résztvett Johannes Virolainen, a finn parlament elnöke, Veikko Helle, a parlament első al- elnöke, valamint Helsinki város vezetői. Este dr. Matusek Tivadar helsinki magyar nagykövet fogadást adott a parlamenti delegáció tiszteletére. A tervek szerint a delegáció ma és holnap Oulu városba, vasárnap pedik Kuo- pioba látogat. Haderöcsökkentési tárgyalások Újabb kompromisszumos javaslat Nyikolaj Taraszov nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője tegnap a bécsi had- erőcsökikentési tárgyalások 253. teljes ülésén újabb kompromisszumos javaslatot terjesztett elő. A tárgyalásokon közvetlenül részt vevő négy szocialista ország — a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia és az NDK — újabb közös javaslatának lényege az, hogy a tervezett első haderőcsökkentési egyezmény megkötésétől számított három évig a tárgyalásokon közvetlenül részt vevő szocialista és nyugati országok — leszámítva természetesen a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat, amelyekre egyedül vonatkozik az első egyezmény — „fagyasz- szák be” a közép-európai térségben állomásozó haderőik létszámát. A haderőcsökkentési tárgyalások következő teljes ülését jövő csütörtökön tartják a Hofburgban. Megnyílt a szocialista internacionálé XV. kongresszusa A szocialista internacionálé kongresszusán Willy Brandt, a nyugatnémet SPD és az internacionálé elnöke „mérföldkőnek” nevezte a Helsinki záróokmányt és sürgette, hogy folytatódjék az európai biztonsági és együttműködési értekezlet által fémjelzett folyamat a földrészen. A spanyol fővárosban tegnap délelőtt nyílt meg a szocialista internacionálé XV. kongresszusa. A tanácskozás napirendjén egyebek között a nemzetközi helyzet, a fegyverzetellenőrzés és a leszerelés kérdései, az úgynevezett észak—déli kapcsolatok szerepelnek. Meg akarják határozni az intemacionálénak a ’80-as években játszandó szerepét, és megvitatják a szocialista pártok nemzetközi szervezetének új elvi programnyilatkozatát. Ez utóbbiról azonban nem most, hanem későbbi kongresszusukon, valószínűleg 1984-ben döntenek csak. A kongresszus első napján megválasztották a szervezet vezetőségét. A szocialista internacionálé elnöke ismét Willy Brandt, főtitkára a svéd Bernt Carlsson lett. NATO Elfogadták az új amerikai nukleáris stratégiát A NATO nukleáris tervező csoportja brüsszeli ülésénelc első napján az Egyesült Államok szövetségesei elfogadták az új amerikai nukleáris stratégiát, amely a „korlátozott atomháború” eshetőségéből kiindulva azon a feltevésen alapszik, hogy a modern atomfegyverekkel meg lehet semmisíteni kiválasztott, meghatározott célpontokat. Az amerikai stratégiáról — amelynek elfogadása roppant költséges korszerűsítési programokkal is jár — Harold Brown hadügyminiszter tájékoztatta európai kollégáit. NATO-források szerint egyedül Norvégia fogadta fenntartásokkal a tájékoztatót. Franciaország és Izland hadügyminisztere az ülésen nincs jelen. A REUTER hírügynökség rámutat, hogy az amerikai elnökválasztás után a NATO fegyverzetkorlátozási terveinek felülvizsgálata várható, mert Ronald Reagan megválasztott amerikai elnök szemben áll a SALT—II. szerződés jelenlegi formájával. NATO-források szerint az újnak nevezett amerikai nukleáris stratégiának azért is van különös jelentősége az európai NATO-országok számára, mert érinti az amerikai középhatótávoiságú nukleáris rakéták nyugateurópai rendszerbe állításának végrehajtását is, ameny- nyiben ez a program 1983- ban elkezdődik. Brüsszelben magas rangú amerikai forrásból megerősítették hogy a középhatótávolságú rakétaprogram — a Pershing—2-es rakéták és a cirkáló szárnyasrakéták ki- fejlesztése — a tervek szerint folyik, rendszerbe állításuk helyét pedig rövidesen kijelölik az NSZK-ban és •Olaszországban. Nagy-Britan- nia erre a célra már kijelölt két támaszpontot. ENSZ Magyar felszólalások A dél-afrikai kormány apartheid-politikáját elítélő általános vitájában az ENSZ-közgyűlés 35. ülésszakának szerdai teljes ülésén felszólalt Rácz Pál nagykövet, hazánk állandó ENSZ- képviselője. Kifejtette, hogy Dél-Afrika az afrikaiak milliói ellen folytatott faji háborújával, Namíbia törvénytelen megszállásával, a szomszédos országok elleni agresszióval rendkívül veszélyes, robbanásig feszülő helyzetet teremtett. A közgyűlés szociális, humanitárius és kulturális ügyekkel foglalkozó bizottságában, a menekültkérdés vitájában felszólalt Erdős Endre, a magyar küldöttség tagja.
