Szolnok Megyei Néplap, 1980. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-07 / 262. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. november 7.­Az idén november 15. és december 15. között kerül sor a párt- szervezetek éves beszámoló taggyűlésére. Nincs olyan kom­munista közösség, ahol a vezetőség már ne vette volna szám­ba, hogyan dolgoztak, ahol ne folytattak volna már személyes eszmecserét a párttagokkal közös dolgaikról, ahol ne mond­t^kypha véleményt a mj beszámolónk arról, miről szóljon nem beszélt? — Nirtcs nekem olyan. Talán, ha a telep vezetője többet beszélgetne velünk ... akkor a hangulat is jobb lenne ... Miért rossz a hangulat — ha egyáltalán rossznak le­het mondani — a jászladá- nyi Egyetértés Tsz törzs- tyúktenyésztő telepén? Czé- tényiné Gazdag Katalin, a pártalapszervezet egyik bi­zalmija szerint azért, mert: — Papíron egy hónapban, a vasárnapokat is beleszá­mítva, 5 és fél szabadnap jár nálunk egy dolgozónak, de soha nem jut ennyi. Aki beteg, ahelyett is dolgoz­nunk kell. Van egy mun­katársunk, aki minden év­ben 150—180 napot hiány­zik. Úgy gondoljuk, ha be­teg, könnyebb munkakörbe kellene őt helyeznie a tsz vezetőségének és helyette munkabírót tenni a telepre. tőnek titkárát bent talá­lom az üzemi pártvezetőség irodájában. — Egy éve vagyok titkár. Igaz, tanultam egyhetes fej­tágítón Szolnokon, a Tisza- ligetben, de azért még sok­szor megkeresem Gémesi Anti bácsit, a pártvezető­ség titkárát, tanácsért. — Most is ilyen ügyben jár? — Tulajdonképpen igen. A vezetőség tagjaival már megbeszéltük, hogyan állít­juk össze beszámolónkat a taggyűlésre, de azért Gémes Anti bácsinak, az üzemi pártvezetőség titkárának ta­nácsaira is szükségünk van. — És miről szól majd a „számadás”? — Először is a gazdasági munka segítéséről. Én arról beszélhetek, hogy párttag­jainkra mindig lehet szárpí- tani. Aztán beszélünk majd a pártépítő munkánk tapasz­talatairól. Az idén három fiatalt vettünk, fel. Jó mód­szernek tartjuk, hogy a KlSZ-szel közösen választ­juk ki azokat a fiatalokat, akiket alkalmasnak, méltó­nak tartunk arra, hogy párt­tagok legyenek, és már elő­re taníttatjuk őket. Mire tagfelvételükre sor kerül, elvégzik a marxista közép­iskolát. — Hallottam, milyen so­kat törődnek idős párttag­jaikkal. — Alapszervezetünkben 12 idős kommunista van, kö­zülük nyolcán betegségükre tekintettel mentesítettek a pártrendezvények látogatása alól: Két vezetőségi tagunk­JA hfriik van a túri szőnyegeknek Évről évre növekvő exportja révén egyre több tőkés ország­ban öregbíti termékeivel a ma­gyar szövetkezeti ipar jó hírét a Mezőtúri Fonalnemesítő és Há­zi Szőnyegszövő Háziipari Szö­vetkezet. Négyszázharminc dol­gozója — többségében asszonyok, lányok — az idén eddig 45 mil­lió forint értékű szőnyeget, na­túr és festett fonalat, gépi szö­vöttárut készített. A szövetke­zet háromnegyedévi árbevétele meghaladta a 88 millió forintot. Az idén mintegy hatmillió forint' értékű szőnyeget szállít a szö­vetkezet svéd, NSZK, dán és olasz exportra. Képünkön: dá­niai exportra szánt torontáli min­tájú szőnyegeket készítenek (hal­ra fenn). Munkában a minőségi ellenőr. A tetszetős túri szőnyegekből jut bőven a hazai szaküzletekbe is (jobbra fenn). A fonalíizemben a szövetkezet szőnyegkészítőinek anyagellátá­sán kívül mintegy negyven társ- szövetkezet és vállalat részére is készítenek alapanyagot (alól). (Fotó: Nagy Zs.) Népszerű szórakozás Szervezett „kalandozás” az országban és a nagyvilágban Négy hivatal eredményeinek tükrében Nem lett igazuk a vészha- rang-kongatóknak, akik megjósolták, hogy az idei árváltozások „katasztrofáli­san” visszavetik az idegen- forgalmat. De az elmélkedés helyett következzenek inkább az utazási irodák adatai. Akik jöttek Szolnok megyében a foga­dószerep az Idegenforgalmi Hivatalé. Kurucz Tibor hivatalveze­tő — mint a „bejövő” ide­genforgalomban mindenki — a vendégéjszakák számá­val mér. ' — A külföldieket fogadó helyek közül Szolnokon az idén csökkent a vendégéj­szakák száma, de például Berekfürdőn 24 ezerről 27 ezerre növekedett. Ugyancsak több éjszakát tartanak nyilván a cserkeszőlői kempingünk­ben. Ismereteim szerint az or­szágos visszaesés 27 száza­lék körül mozog, a megyé­ben mindössze 17 százalék. Panaszra tehát nincs okunk. — Az idén sokat fejlő­dött a szolnoki kemping, és bár nem ismererri a hason­ló feladatot ellátó külföldi „táborhelyeket”, gondolom, a szolnoki ma már nemzetkö­zi mércével mérve is a job­bak közé sorolható. *— A vendégek szerint, a legjobbak közé. De nem­csak a szolnoki, hanem a berekfürdői kempingünk is felzárkózott a nemzetközi élvonalhoz. Ebben az évben nyolcmillió forintot költöt­tünk fejlesztésre. A me­gye kevésbé ismert ám megismerésre méltó városá­ban, Kisújszálláson a váro­si tanáccsal karöltve még az idén hozzákezdünk egy 300 személyes kemping épí­téséhez. Természetesen, mi­után a legnagyobb vonzerőnk a gyógyvíz és a strandok, jövőre meg kezdődik a het­venöt személyes, téli-nyá­ri szállodánk építése Cser- keszőlőn. Akik mentek Tóth László, az IBUSZ megyei kirendeltségének ve­zetője „naprakészen” tudja az adatokat. — Januártól október 31-ig a forgalmunk 123 millió fo­rint volt. A klasszikus, az­az a szervezett társasutazás keretében 2 ezer 350-en a szocialista, 1530-an pedig a nyugati országokba látogat­tak. A tavalyihoz képest né­mileg csökkent a turisták száma. Ennek több oka le­het, egyebek mellett, hogy mind többen vásárolnak gépkocsit. Éppen ezért ör­vendetes, hogy az egyéni uta­zók részére felkínált szol­gáltatásainkat sokan igény­be veszik. Az idén a szoci­alista országokba autózók közül nyolcszáznyolcvanan, a nyugati országokba utazók közül pedig ötszázhatvanan fordultak hozzánk. A „ma­szek” autós turista számára biztonságot jelent, hogy mi intézzük a szállását, étkezé­si lehetőségeit. Nem kell egy idegen országban ta­nácstalanul bolyongani nyug­talanul. hogy hol hajtsa le a fejét. — Az IBUSZ belföldi uta­zásokat is szervez. A ven­déglátói és szolgáltatási ár­emelkedést észrevették-e a forgalmon? — Alig. Tavaly ugyanis 185 belföldi túránkon nyolc­ezren, az idén 162 túrán hat- ezernyolcszázan vettek részt. Csökkentett haszonkulccsa! dolgoztunk. vagyis például egy háromnapos nyugat-du­nántúli túra az elmúlt év­ben 780 forint volt, az idén mindössze nyolcvan forint­tal emelkedett az ára. A forgalom csökkenésének okai között ismét csak a magán­autók számának növekedé­sét kell elsőként említeni. — A szovjetunióbeli IN- TOURIST Utazási Irodával három éve úgynevezett út­vonalszerződést kötöttek. „Lecsapódik” a megállapo­dás kedvező Íratása Szol­nokon is? —A tavalyinál harminc­cal több, összesen 330 szov­jet csoport vendégeskedett a Pelikánban. — Annak ellenére, hogy a szálloda és éttermi árak emelkedtek... — A szerződésnek köszön­hetőéit a Pelikánban ked­vezményt kapnak az INTO­URIST utazói. Míg a ma­gánvendég a kétágyas szo­báért 550 forintot fizet egy reggelivel, addig a szovjet csoport tagjai 390-et fizet­nek, és ebben egynapi pen­zió is benne van. Természe­tesen ezt a kedvezményt a magyar turisták is megkap­ják a Szovjetunióban. Ezt észre vehették az olimpiára utazó turistáink is és az a kétszáznyolcvan Szolnok megyei, aki júniusban a ba­rátság repülővel utazott a Szovjetunióba. — Az év végéig milyen programokat szerveznek? — Novemberben és decem-» berben az olcsó utakra in­dulnak IBUSZ-csoportok. Többek között Csehszlováki­ába, Bulgáriába és az NDK- ba. Ezen kívül ezer turistát viszünk külföldre szilvesz­terezni. És a fiatalok? Nem „rangja”, hanem sa­játos helyzete miatt maradt a sor végére az Express If­júsági és Diák Utazási Iroda szolnoki kirendeltsége. Sajá­tos a helyzete, mert amel­lett, hogy a többi utazási iro­dához hasonlóan a nyere­ségért dolgozik, ifjúságpoli­tikai feladatai is vannak. Fontos a szerepe például a tiszaligeti napok, az úttörő sportnapok szervezésében, amelyek közvetlenül nem jelentenek nyereséget. — Áraink természetesen igazodtak a szálláshelyek és a szolgáltatások áraihoz — mondja Tóth Sándor ki­rendeltségvezető. — Ezért legszívesebben az Express saját üdülőtelepeire igyek­szünk helyet szerezni a ná­lunk jelentkező fiataloknak. Az üdülőtelepek befogadó- képessége persze véges, „rá­szorulunk” a szállodákra, kempingekre. Ennek ellené­re szívesen utaznak a me­gye fiataljai. Országjárá­son több mint hyolcezren. négyéjszakás üdültetésen nyolcszázan vettek részt. Külföldi társasutazásra ösz- szesen kétezerhétszázan je­lentkeztek, valamivel keve­sebben, mint tavaly, örven­detes viszont, hogy a kül­földiek körében népszerűb­bek lettünk. Ebben az év­ben több mint ezren töltöt­tek el a megyében néhány- napot, közülük ötszáztizen- hatan a Szovjetunióból jöt­tek. — Gondolnak-e a téli szü­netüket töltő diákokra? — Az idén először viszünk csoDortokat a megye külön­böző pontjairól a iászberé- nvi korcsolyapályára, azon kívül szánkótúrát szerve­zünk a Közép-Tátrába és hatnaoos utazást, amelyben a szilveszter is benne lesz, Krakkóba. Akinek kedve van. Királyréten is búcsúz­tathatja az ó évet. Az utazási irodák adatai önmagukért beszélnek, és bizonyítják, hogy aki szere­ti a „kalandozást”, nem ri­asztja el se eső. se kánikula, de még az árak sem. * Bendó János A párttagok véleménye pártcso port-értekezletet, és megbeszéltük, hogyan segít­hetjük a brigádot abban, hogy amit (Vállaltak, telje­síthessék, ogy egy percig se álljanak njjijába a gépek, hogy mindig idejében kap­janak vetőmagot, a szerviz- kocsi gyorsan odaérjen, ha meghibásodik egy berende­zés. — És az eredmény? — A múlt héten a vetést befejezték, a kukoricatörés­nek, a szántásnak még van híja. Most arra kell minden erőt összpontosítani. Volt azért olyan párttag, aki azt fejtegette: ne vállalkozzunk többre, mint amire képesek vagyunk. Én meg erre azt mondom: a képességünk nö­velhető, ha a tudásunkat gyarapítjuk. Magamról be­szélek: fizikai munkásként kezdtem, alapítója voltam a Bajcsy-Zsilinszky brigádnak is ... — Vezető lett. Könnyebb vagy nehezebb most a mun­kája? — Én ma naponta 13—14 órát dolgozom, mert a gépek két műszakban mennek, és nekem a váltásnál ott kell lennem. A pártszervezetnek megvan a kellő tekintélye, a befolyása- az emberek kö­rében, így a pártcsoportunk­nak is. Há"< egy feladatot meg • kell oldanom, az elv­társaim megbízható segítő­társak. ‘jjí. Donkó Jánost, a sertésága­zat szakstjgédjét, a tsz III- as számú ,, pár talapszer veze­— Erről beszéltek a párt­csoport tagjai a beszámoló taggyűlés előkészítésének időszakában? — Igen. Személyes panasz szinte nem is volt. Tudja, nálunk egy asszony 3300 törzsbaromfit gondoz, na­ponta 2300—2400 tojást szed össze, válogat, tálcáz. Igaz, van gépesítés, de csak nehéz fizikai munka a miénk. Most már 17 forint az óra­bérünk, ehhez jön a háztá­ji kukorica, és egyszer csak sor kerül /-a telep bővítésére is. . . Szóval nincs itt na­gyobb baj. Besze László kerületveze- tő-helyettes, a t?z Il-es szá­mú pártalapszervezetének egyik bizalmija. Mint mond­ja: — Lassan túljutunk már a párttagokkal a személyes beszélgetéseken is. — Mi volt most a párt­tagok véleménye az alap­szervezet munkájáról? — Többen azt mondták, úgy vélik, hogy színvonala­sabb lett a XII. kongresszus óta a munka. Tudatosabban cselekszünk egy-egy feladat elvégzése érdekében. Kis szürke noteszt vesz elő a zsebéből. — Példát is mondok er­re. Biztosan hallott róla, hi­szen az újság is megírta, hogy a Bajcsy-Zsilinszky Szocialista Brigád vállalta: október 31-ig befejezi a be­takarítást, a vetést és no­vember 30-ig a mélyszán­tást. Összehívtuk akkor a A patyolattiszta konyhát betölti a sülő pogácsa illa­ta. Készül az ebéd. A há­ziasszony — Cserháti Kál- mánné — délután 2-re megy műszakba a baromfitelepre. Van ideje finom ebédet ké­szíteni a családnak. — Megmondtam tegnap is, amikor a pártcsoportbi- zalmimmal beszélgettünk: én elégedett vagyok a bé­rünkkel. Amióta rendezte a tsz vezetősége a normát és a megtermelt tojás átlagá­ban kapjuk a forintot, ren­desen keresünk. Amit én szóvá tettem? Nincs elég tárolóhelyünk, így azután a sok doboz, amikben tojást szállítunk az exportpartne­reknek, a sok takarmány, egymás hegyén-hátán. A te­lep valamikor húsbaromfi- nevelésre készült, és most a tsz „tojásgyára” van ben­ne. — Személyes problémáiról Jobbra törekvők amikor értékeltük alapszer­vezeteink egy évi munkáját, azt állapíthattuk meg, hogy a pártcsoportok eleget tesz­nek kötelességeiknek. És an­nak ellenére, hogy tavaly ősszel több új ember került az alapszervezetek vezetősé­geibe, a pártmunkában nem volt visszaesés. A jászladányi Egyetértés Tsz három pártalapszerveze- tében mintegy százhatvan kommunista dolgozik, nagy többségük becsülettel helyt­áll a gazdasági munkában, teljesíti párttagsággal járó feladatokat. „Azt azért el­mondjuk majd a taggyűlé­seken, hogy legyenek kriti- kusabbak párttagjaink. Bát­rabban tegyék szóvá, ha va­laki a munkahelyén lazsál, ha magatartása kívánni va­lót hagy maga után — ma­gyarázza Gémesi Antal, és hozzáteszi. —írja meg, hogy nálunk is jobbra törekvők az emberek.” Varga Viktória — Beszéltünk erről párt- csoport-értekezleten is. El­mondtam, hogy a tsz veze­tősége már nem akar köl­teni erre a régi épületre. Az az elképzelése, hogy más helyen építi majd fel az új üzemet. De hát egyelőre nincs pénz — veszi át újra a szót Csehné. — Ezek szerint a beszá­moló taggyűlésen is erről a megoldásról szeretnének hallani ? — Erről is, meg arról, hogy a pártcsoportunk ren­desen dolgozik. Rendszere­sen megtartjuk a megbeszé­léseinket. Mi szervezzük a kommunista műszakot. Azért az jó lenne, ha több segít­séget kapnánk az alapszer­vezet vezetőségétől. Például ha segítenének tanáccsal: milyen témákat tűzzünk pártcsoport-értekezletre, túl azon, hogy a taggyűlések elő­készítésében részt veszünk. „Való igaz — mondja Gé­mesi Antal, az üzemi párt­vezetőség titkára — most, Törődés fiatalokkal, idősekkel nak az a feladata, hogy rendszeresen látogassa eze­ket az idős elvtársikat, tö­rődjön velük. Mi többiek is, amiben tudunk segítünk: hazaszállítjuk nekik a téli tüzelőt, megműveljük a kis­kertjüket. Mikor mi adódik. Kire számítsanak, ha nem ránk. Régi, omlatag épületben dolgozik a tsz gumiüzeme. Hiába az elszívó berendezé­sek, a forró gumiszag átjár­ja az ember ruháját, beivó­dik a pórusokba. A Hűtő­gépgyárnak gyártanak itt az asszonyok gumigyűrűket. — Tizenegy éve — ma­gyarázza Cseh Lajosné bri­gádvezető, egyben ennek a kis kommunista kollektívá­nak bizalmija. — Ugye, milyen zsúfoltan vagyunk? — szól közbe Szűcs Gézáné préselő. — Ránk férne, hogy könnyít­senek rajtunk, mert egy­másba érnek a gépek.

Next

/
Thumbnails
Contents