Szolnok Megyei Néplap, 1980. november (31. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-04 / 259. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. november 4. Kommentárunk Kulcs — zár nélkül? — A megoldás kulcsa — jelentette ki dr. Kurt Waldheim — most már az Egyesült Államok kezében van. Az ENSZ-fő- titkár véleménye jogosnak tűnik, de alighanem ez az az eset, amikor akár a kulccsal, akár a zárral még mindenféle bajok lehetnek. Annyi minden esetre biztos, hogy az iráni fővárosban — jól érzékelhetően hosszú és éles belső küzdelem után, s nyilvánvalóan az iráni— iraki háború sürgető körülményei miatt — azok az erők kerültek fölénybe, amelyek legalább hajlandók elmozdítani a holtpontról a pontosan egy esztendeje húzódó túszügyet. Fontos, hogy világosan lássuk a teheráni nyilatkozat jellegét. Tévedés lenne azt hinni, hogy a deklaráció már magáról a szabadon bocsátásról intézkedik. Pillanatnyilag ennél kevesebb történt. Annyi, hogy az iráni nemzetgyűlés immár hivatalosan és több szempontból gondosan időzítve ismételte meg Khomeini ajatollah voltaképpen már ismert döntését. Eszerint az imám közismert négy feltételének teljesítése esetén (beliem avatkozás, a befagyasztott iráni pénzek feloldása, a sah vagyonának visszaszolgáltatása és lemondás minden jogi és egyéb kártérítési igényről) Teherán hajlandó szabadon engedni az ötvenkét amerikai diplomatát, de csak „szakaszosan”, a feltételek megvalósulásának arányában. Azok, akik Iránban vagy az Egyesült Államokban azt remélték, hogy a parlament döntése kézzelfogható választási előnyhöz juttatja Cartert és ráadásul front-áttöréshez vezet az iráni—amerikai viszony szempontjából — csalódtak. Az iráni döntés jól tükrözi egy rendkívül szorult helyzetben levő, saját kulisszái mögött belső viaskodást folytató vezetés eltökéltségét bizonyos alapelvek további fenntartására. Hogy mi- lesz ezután? — azt éppúgy a közeljövő dönti el, mint azt, hogy mennyit segített a teheráni határozat a keddi szavazáson a Fehér Ház mai gazdájának. MOSZKVA A szovjet parlament két házának külügyi bizottsága ratifikálásra ajánlotta a Legfelsőbb Tanács elnökségének a közelmúltban Moszkvában aláírt szovjet—szíriai barátsági és együttműködési szerződést. A Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács külügyi bizottságának ülésén, amelyen Mihail Szuszlov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára elnökölt, Borisz Ponomarjov, a KB PB póttagja, a KB titkára méltatta a szerződés jelentőségét. * * * Több mint három héttel a visszatérés után Leonyid Popov és Valerij Rjumin kifogástalanul érzi magát, szervezetükön szinte semmi nyomot sem hagyott a 185 napos űrrepülés. Az expedíció sikere orvosi szempontból ismét igazolta; az emberi szervezet viszonylag gyorsan alkalmazkodik a kozmikus körülményekhez, s az űrhajósok aktív munkavégzésre is képesek a súlytalanság állapotában — írja a Pravdában megjelent cikkében Avetyik CARTER VAGY REAGAN? Ma elnökválasztás az USfl-ban Carter (balra) és Reagan között a közvéleménykutató intézetek szoros eredményt jósolnak James Carter, az Egeysült Államok elnöke és Ronald Reagan, a republikánus párt elnökjelöltje a választási kampány utolsó napjáig nem tudott döntő fölényre szert tenni. A választások kimenetele 24 órával a szavazóhelyiségek megnyitása előtt még mindig nyílt. Ronald Reagannak a megszerezhető elektorok száma tekintetében kimutatott előnye nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a demokrata párt, amelynek országosan 18 százalékkal több regisztrált tagja van a legutolsó pillanatban behozza hátrányát. Reagan az utolsó napokban újítani tudott azáltal, hogy az október 28-án megtartott clevelandi televíziós vitában gyakorlatilag semlegesítette a kormányzat embereinek a háború és béke kérdésében indított offenzí- váját. Carternek az SALT- szerződésre és a fegyverkezési hajsza veszélyességére vonatkozó érveivel csak a beavatottak szemében lehetett igaza. A nagyközönségről, amely 2:1 arányban Ronald Reagant nevezte meg a vita győztesének. A politikusán gondolkodó amerikaiak egy részét Gerald Ford és Henry Kissinger vezette félre azzal, hogy saját tapasztalataikat meghazudtolva, nyilvánvaló pártpolitikai okokból és gátlástalanul kijelentették: a Szovjetunió bele fog egyezni a SALT újratárgyalásába. Maga Reagan a vita katona- politikai részében megfontolt, hangsúlyozottan szelíd, a fiatal amerikai életeket féltő politikusként mutatkozott be. A vita utáni nápok- ban valamennyi vezető amerikai sajtóorgánum olyan kommentárokat közölt, amelyek a Carter-kormányzat várható lelépését jósolták. Amerikai sajtójelentések szerint a túszügy lehet az a szalmaszál, amely a Car- ter-kormányzatot végül mégis megóvja az alámerüléstől. Louis Harris, az azonos nevű közvéleménykutató központ vezetője hétfőn reggel az ABC televízióban kijelentette: Carter elnök utolsó esélye, hogy Pennsyl- vániában, Ohióban, Illinois- ban, Michiganben, vagyis azokban a nagy lélekszámú államokban, amelyekben eddig egyik elnökjelölt határozott előnyét sem lehetett kimutatni, a túszválság hatására megkapja a mérleg nyelvét jelentő, párezer szavazatot. A sajtó ezúttal kétségkívül Carter kezére játszik. A hétfői The Washington Post első oldalán hetek óta először nem az országjáró, szavazatokért kolduló elnökjelölt, hanem egy hivatalban levő elnök, egy „felelősség- teljes és megfontolt döntéseket hozó” államférfi -képe látható és jellemzése olvasható. Hétfőn reggel Carter Ohió- ba utazott, hogy a huszonöt elektori szavazatot biztosító közép-nyugati államban még egyszer megpróbálja megszerezni a maga számára azt a minimális szavazat- többséget, amely elegendő az állam összes elektori szavazatainak elnyeréséhez. Az elnökválasztás előjeleit fürkésző tudományos és nem tudományos közvéleménykutató fórumok, köztük a megérdemelten tekintélyes Gallup és Harris intézetek egyöntetűen Ronald Reagant látták vasárnapig a keddi választás favoritjának. Fogságba esett az iráni olajipari miniszter Vasárnap este mind Teherán, mind Bagdad megerősítette, hogy pénteken az Aba- dant ostromló iraki alakulatok fogságába esett Mohammad Dzsavad Tondgujan iráni olajipari miniszter és a kíséretében levő négy magas rangú tisztségviselő. Tondgujan. valamint helyettese. s még három más vezető az iráni olajközpont környékén végzett helyszíni szemlét, amikor egy különleges iraki járőrbe ütközött. A foglyokat Bagdadba vit? ték. A 30 éves Tondgujant szeptemberben nevezte ki miniszterré Radzsai kormányfő. A. miniszter fogságba ejtéséről először Bagdad adott hírt. Nemsokkal később a Pars iráni hírügynökség is megerősítette az INA iraki hírszolgálati iroda jelentését. A teheráni rádió tiltakozott a miniszter elfogása ellen, hangoztatva, hogy Tondgujan „polgári személy” — s ezért nem lehet hadifogságban tartani. * * * A TASZSZ szovjet hír- ügynökség hivatalos nyilatkozatban cáfolta azokat az egyes iráni sajtótermékekben az utóbbi időben megjelent híreszteléseket, amelyek szerint az iraki csapatok hadműveleteiben állítólag szovjet tanácsadók is részt vesznek. Ezek az állítások — hangsúlyozza a nyilatkozat — minden alapot nélkülöznek, s pusztán a Szovjetunió rágalmazására és az iráni közvélemény dezinformálására specializálódott iráni tömegtájékoztatási eszközök koholmánya. TELEXEN Burnazjan, a szovjet egészségügyi miniszter helyettese. MADRID Egyetlen küldöttség sem kért szót a madridi találkozó előkészítő tanácskozásain hétfőin, így mind a délelőtti, mind a délutáni ülés csak néhány percig tartott. Egyébként igen sok, különösen nyugati, küldöttségvezető nem is tartózkodik a spanyol fővárosban. Mindez megerősíti sajtókörökben azt a véleményt, hogy jóllehet egy hét múlva meg kell kezdődnie az érdemi találkozónak, a nyugati küldöttségek meg kívánják várni a keddi amerikai elnökválasztás eredményét mielőtt véglegesen kialakítanák álláspontjukat a madridi találkozó napirendjének, szervezetének és időbeosztásának kérdéseiben. ALMA ATA Volgográdból Kazahsztán fővárosába Alma Atába érkezett vasárnap Mengisztu Hailé Mariam a Szocialista Etiópia Ideiglenes Katonai Kormányzótanácsának elnöke. Az etiópiai államfő a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége és a szovjet kormány meghívására hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik a Szovjetunióban. SZÖUL A Szöuli Katonai Fellebb- viteli Bíróság helybenhagyta Kim De Dzsung dél-koreai ellenzéki vezető halálos ítéletét. A polgári politikus még fellebbezhet a legfelsőbb bírósághoz, és ha az sem másítja meg az ítéletet, akkor csak Csőn Tu Hvan elnök kegyelmében bízhat. ALGÍR Több mint két és félezer halott 8200 sebesült és 20 milliárd dinár (5,5 milliárd dollár) anyagi kár — ez az első hivatalos mérleg mindazokról a pusztításokról, amelyeket az algériai El-Asnam városban és környékén akozott október 10-én egy nagyerejű földrengés-hullám. A kormány ülésén döntés született arról, hogy El- Asnam városban 40 ezer házat újjáépítenek. Berecz lános Havannában tárgyalt A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására október 28-a és november 2-a között látogatást tett Kubában az MSZMP küldöttsége Berecz Jánossal, a Központi Bizottság -tagjával, a KB külügyi osztályának vezetőjével az élen. A küldöttség megbeszéléseket folytatott Jesus Mon- tanéval és Manuel Pinero- val, a Kubai Kommunista Párt KB osztályvezetőivel, a KB tagjaival. Az elvtársi légkörben és a teljes egyetértés szellemében lezajlott megbeszéléseken kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről és véleménycserét folytattak a világhelyzet és a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, különös tekintettel a nemzeti felszabadító mozgalmak harcának elvi és konkrét kérdéseire. A Berecz János vezette küldöttség tegnap az esti órákban hazaérkezett Budapestre. NSZK Kevesebb katonai kiadásokra A nyugatnémet kormány az ország katonai kiadásait jövőre a NATO-nak ígért három százalék helyett 1,7 százalékkal emeli. A következő gazdasági év nehézségei miatt a bonni koalíciós tárgyalásokon radikális takarékos- sági programot fogadtak el a szociáldemokrata és a szabaddemokrata párt vezetői. Hans Apel hadügyminiszter lemondással fenyegetőzve elérte, hogy a Bundeswehr fegyverkezési programjából egyetlen lényeges elemet sem töröltek, csupán a szállítási határidőket hosszabbították meg. Harminc év a békéért „EGYETLEN NÉP, egyetlen személy sem képes egyedül megakadályozni a háborút, csak valamennyi nemzet minden népének közös akciója tudja elérni ezt a célt”. Frédéric Joliot-Curie mondta e szavakat a béke híveinek párizsi világkongresszusán néhány hónappal az Északatlanti Szövetség, a NATO megalakulása után. Nagy árat fizettek a világ népei azért a békéért, amelynek megőrzése, megóvása egy emberöltő alatt százmilliók legszentebb ügye lett: könnyeket, vért, emberéleteket, lerombolt gyárakat, szétdúlt otthonokat. A magyar nép az elsők között csatlakozott a párizsi béke világkongrtsszus felhívásához: képviselői 1950. november 4-én, a II. magyar békekongresszuson hitet tettek a népek barátsága a vitás kérdések tárgyalások útján történő rendezése mellett: megalakították az Országos Béketanácsot. Három évtizede e testület tolmácsolja népünk békevágyát a nemzetközi békemozgalom, s a politikai élet különböző fórumain. Hatalmas utat tett meg az emberiség e 30 év alatt! A világ erőviszonyai 1950 óta nemcsak megváltoztak, de a szocializmus, a haladás, a béke híveinek javára módosultak; a szocialista közösség országai politikailag- katonailag megerősödve mind nagyobb szerepet játszanak a történelmi folyamatok irányának és tartalmának meghatározásában ; a gyarmati rendszer széthullását követően Afrika és Ázsia népei is az önálló fejlődés útjára léptek a tudomány soha nem látott ütemű fejlődése új távlatokat nyitott az emberiség előtt, a távolságok összeszugorodtak, az átlagos életkor meghosszabbodott, s a természet újabb erőit állították az ember szolgálatába. ÁM AMÍG A TUDOMÁNY legjobbjai a pusztító kórokkal, a rákkal, az éhínséggel vették fel a küzdelmet, addig mások újabb és újabb szörnyű fegyvereket találtak fel az ellenfél, a más hitet vallók a másfajta eszmékért élők fenyegetésére, elpusztítására. A béke híveinek felelőssége ma nagyobb, mint valaha. Az enyhülés folyamatának feltartóztatása, a hidegháború parazsának újjáélesztése, a tőkés érdekek agresszív védelme, a világ csendőrének szerepére irányuló amerikai törekvések újraéledése ismét reális veszélyt jelent. E veszély ellen küzdeni — utódainkért is vállalt ’ — legfontosabb kötelességünk. Ny. É. Döntés az amerikai túszok szabadon bocsátásáról Teherániak hallgatják a Madzslisz ülésén hozott döntést (Folytatás az 1. oldalról.) gyaltak Algéria esetleges szerepéről a túszügy rendezésében. A megbeszélésekre akkor került sor, amikor az iráni politikus New Yorkból hazatérőben rövid időre megállt Algírban. Ugyancsak a Pars jelentette, hogy Svájc teheráni nagykövete hétfőn Carter elnöktől származó levelet adott át Radzsai miniszterelnöknek. A levél tartalmát nem ismertették. Az iráni—amerikai diplomáciai kapcsolatok áprilisi. megszakítása óta az Egyesült Államok iráni érdekeit hivatalosan Svájc képviseli. Radzsai hétfőn fogadta az NSZK nagykövetét is. A svájci kormány hétfőn készségét fejezte ki az iránt, hogy továbbra is közvetítő szerepet játsszon a túszügyben. A Swissair svájci légi- társaság képviselője pedig közölte: közös iráni—amerikai felkérés esetén a légitársaság kész repülőgépeket küldeni az amerikai diplomaták Iránból történő elszállítására. Whasingtonban ülést tartott a Nemzetbiztonsági Tanács. Az ülésen részt vett Carter elnök, aki megszakította választási kampány- kőrútját és Chicagóból kü- löngépen visszatért a fővárosba. Jody Powell, a Fehér Ház szóvivője az ülés után közölte, hogy az amerikai kormány további felvilágosításokat kért Teherántól. s hozzátette: „A kérdés nyilvánvaló súlyossága elmélyült és gondos tanulmányozást kíván az elnök részéről’’. A Nemzetbiztonsági Tanács vasárnap a késő esti órákban újabb ülést tart. Edmund Muskie amerikai külügyminiszter a koradélutáni órákban az ABC tv- társaságnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy még nem hoztak döntést a teheráni parlament által elhatározott feltételek kérdésében, és az amerikai kormány még nem kapta meg a medzslisz határozatának hivatalos szövegét, Muskie elismerte, hogy az iráni parlament által elhatározott feltételek „globálisan megfelelnek” Khomeini ajatollah szeptember 12-én megfogalmazott feltételeinek, de hozzátette. hogy a vasárnapi iráni határozat „jelentős módosításokat” tartalmaz, amelyek nehézzé teszik Washington számára a döntést. Amíg az amerikai kormány nem kapta meg a hivatalos szöveget. addig „nem lehetünk biztosak benne, hogy melyek azok a pontos határok, amelyek között elvárják tőlünk, hogy cselekedjünk” — mondotta Muskie. Carter elnök, amint tudomást szerzett a teheráni parlament döntéséről, nyomban utasítást adott, hogy a Fehér Ház vegye fel a kapcsolatot a kongresszusi vezetőkkel és Reagan republikánus, valamint Anderson független elnökjelölttel. Az Ohio államban korteskörúton tartózkodó Reagan elzárkózott a teheráni bejelentés kommentálása elől. Alelnökjélöltje, Bush azonban úgy nyilatkozott, hogy a Teherán által megfogalmazott feltételek „ésszerű tárgyalási alapnak” tűnnek. Bush egy kérdésre válaszolva elutasította annak lehetőségét, hogy Teherán a túszkérdés ilyen vagy olvan kezelésével beavatkozzék a keddi amerikai elnökválasztásba.
