Szolnok Megyei Néplap, 1980. november (31. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-04 / 259. szám
1980. november 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Talajelőkészítés a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben Negyvenkét év a „városnál” Az ügyfél megnyugodva menjen el Dr. Zentai Nándor beszél életéről, munkájáról A Minisztertanács a Pénzügy kiváló dolgozója kitüntetést adományozta dr. Zentai Nándor főtanácsosnak, a szolnoki Városi Tanács VB adóügyi csoportvezetőjének, aki 42 évi munka után nyugdíjba ment. Dr. Zentai Nándor október közepe óta nyugdíjas. A hónap végén, ezen a hétfő reggelen azonban még a munkahelyén találtam. — Be-benézek, mert időnként akad tennivaló, és hátha tudok segíteni, — mondja magától értetődő természetességgel. A „be-benézek” azt jelenti, hogy dolgozik, mint azelőtt. — Hogyan került annak idején a városhoz? Elgondolkozik. — Még 1938-ban történt, Először a bíróságon dolgoztam egy hónapig ingyen, aztán a városházára vettek fel. — Megsárgult papírlapot mutat, az akkori kinevezését. Szolnok város polgármestere a Szolnok megyei város számvevőségén szellemi in- ségmunkásként, havi 50 pengőért alkalmazza Zentai Nándort. — A munkaviszonyomat havonta hosszabbították, tehát igazán egyik napról a másikra éltem. Aztán jött a háború, és 1940-ben bevonultam a szolnoki gyalogsághoz. Pestre kerültem, a légierők számvevőségére, ahol műszaki munkákat kellett végeznem. Fogságba estem, Ausztriába vittek, s 1946-ban jöttem haza. Újra a városházához kerültem. A számvevőséget 1949-ben átvette a Pénzügyminisztérium, de 1950-ben a megalakult városi tanács hatáskörébe került. — A számvevőségből adóügyi csoport lett. Négy évtized alatt hogyan változtak az adóügyek? — Voltak olyan időszakok, amikor keményebb behajtásokat kellett alkalmazni. Ma már csak rossz emlékként élnek bennünk azok az esetek, amikor a nincsteleneknek az utolsó tehenét, bútorát is lefoglalták, ha nem tudtak fizetni. Persze, ez a végrehajtók dolga volt, de az ember — ha nem is volt ott — tudott róla. A mai jogszabályok humánu- sabbak, és a lakosság élet- színvonala is magasabb. Kényszerítő eszközök nélkül befizetik az adót. Az évek során csökkent az adónemek száma is, jelenleg 13 féle van érvényben. Hogy csak a legismertebbeket említsem, gépkocsi, lakás, ebadó... Megfontolt, csöndes, nyugodt ember. — Kívülálló úgy gondolja, hogy kellemetlen feladat adóügyekkel foglalkozni. Más a véleménye. — Mi azért dolgozunk, hogy az ügyfél, aki dühösen, szorongva, rossz szájízzel jön ide, megnyugodva menjen el, s azzal a tudattal, hogy nem ellene, hanem érte történik itt minden. Nekünk, az adóügyön dolgozóknak nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy emberekkel foglalkozunk. Én például szeretem a változatos munkát, jó a kapcsolatom az emberekkel. — Ez a titka a 42 év hűségnek? — Ez is. Nálunk az évek során olyan jó kollektíva alakult ki, egyenes és őszinte légkör, hogy az embernek eszébe sem jut elmenni innen. A városhoz is régi a kötődésem, hiszen gyermekkorom óta itt élek. Meggyőződéssel beszél, magyaráz, mintha a hitet másoknak is át akarná adni. — öt éve főtanácsos. Tevékenykedett szakszervezeti elnökként és tagja volt a tanács igazgatásrendészeti bizottságának. Munkájáért többször kapott kitüntetést. — A 30 éves közszolgálatért, társadalmi munkáért, kiváló munkáért, polgári védelemben végzett munkáért tüntettek ki és honvédelmi érdemérmet is kaptam. — Nagyon elfoglalt ember volt eddig. Mit kezd ezután az idejével? — Most is végzek társadalmi munkát a Hazafias Népfrontban, lakóbizottsági tag vagyok. Nemrég vettem telket; kertészkedni fogok. Több időt kell szentelnem az unokáimnak is. Nagyon szeretek olvasni, .Gárdonyi a kedvenc íróm. Paulina Éva három szakszervezet kongresszusa Minőségi bérezés a sütőiparban Kedvezőek a minőségi bérezés egyéves tapasztalatai a sütőiparban, ahol 1979. október 1. óta részben központi alapokból jelentős összer geket különítettek el a jóminőségű munka jutalmazására. Az adatok szerint mióta minőségi „díjazást’ alkalmaznak . a sütödékben, pékségekben, országosan 6 százalékkal javult a minőség, s jelentősen csökkent a kifogásolt tételek száma. A sütőiparban szigorú pontrendszer alapján minősítik a termékeket. A szám- táblázat alapján minősítik a műszakok, a brigádok, sőt az egyének teljesítményét is. Amennyiben a kenyér vagy a péksütemény nem felel meg a követelményeknek, a gyártókkat — akár az egész műszakot — átmenetileg kizárják a minőségi bérezésből, mindaddig, amíg nem javítanak munkájukon. A tapasztalatok szerint a vállalati vezetők a központi alapból biztosított bérpreferenciát, valamint az ilyen célú saját bérforrásaikat jól használták fel. A MÉM és az ÉDOSZ együttes vizsgálata szerint sikerrel alkalmazták azt az elvet, hogy a jobban dolgozók hozzávetőleg kétharmadának javult a keresete, de eltérő mértékben. A minőségi differenciálás mértéke 3,5—14 százalék között ingadozik. A vállalatokon belül nerrj egyszer 500— 800 forint' kereseti különbségek jelzik, hogy jobban járnak azok, akik minőségi munkát végeznek. Garázsipari berendezések exportra Az év végéig" összesen közel egymilliárd forint értékű garázsipari és szerviz- berendezést gyárt a hazai ipar, amelynek 80 százalékát exportálja. A különböző korszerű technológiájú szerviz- berendezések, kompletten felszerelt állomások iránt az utóbbi egy-két évben megnőtt a kereslet a világpiacon, s ezt kihasználva a MOGÜRT mind több komplett ajánlatot tett külföldi partnereinek. A magyar garázsipari berendezések legnagyobb vásárlója a Szovjetunió, az NDK és több más szocialista ország, de a rendszeres vevők közé tartozik több mint 20 tőkés ország is. Felkészülve a következő évek fokozódó exportlehetőségeire, a piaci igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodásra, a gazdaságosság és a jobb ár biztosítására a MOGÜRT együttműködési megállapodást kötött a napokban négy ipari partnerével, a soproni AFIT-tal, az AURAS-AFIT gyárral, a Csepeli Híradástechnikai Gépgyárral, valamint- a MIRKÖZ Szövetkezettel. Közalkalmazottak Vasárnap folytatta a beszámoló vitáját, majd a vezető testületek és a tisztség- viselők megválasztásával befejezte munkáját a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában ;a Közalkalmazottak Szakszervezetének IX. kongresszusa, amelyen részt vett és felszólalt Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Mint megállapította, az előterjesztett beszámoló tárgyilagosan tükrözi, hogy mi foglalkoztatja a közalkalmazottakat, számot ad az eredményekről, s nem kendőzi el a fonákságokat sem, egyszersmind utat mutat a tennivalókhoz, kijelöli a feladatokat. — A Közalkalmazottak Szakszervezetének tevékenysége szorosan kötődik az államszervezethez, a köztisztviselők munkájához — mutatott rá. — A szocialista államszervezetünk jól betölti hivatását, és jó eszköz a munkásosztály, a dolgozó nép kezében a fejlett szocialista társadalom építéséhez. Természetesen nem eshetünk bele az önelégültség hibájába. Az államapparátus munkájában van még jócskán bürokratizmus, nehézkesség, aktátólogatáls, tapasztalható, hogy egyesek igyekeznek kibújni a felelősségvállalás alpi, sok még az üresjárat a munkában és itt-ott akadnak, akik visszaélnek a rájuk ruházott hatalommal. Ezekkel a jelenségekkel és személyekkel szemben kellő eréllyel kell föllépni — hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára. A határozathozatal után került sor a tisztújításra. A Közalkalmazottak Szakszervezetének elnökévé ismét Su- hajda Józsefet, főtitkárrá újra Prieszol Olgát, főtitkár- helyettessé Szabó Endrét, titkárává Kádas Istvánt és Kőrössy Jenőt választották meg. Ruhaipari dolgozók Vasárnap a SZOT Központi Iskoláján befejezte munkáját a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének kongresszusa, amelyen jelen volt Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese Az elmúlt öt esztendő munkáját értékelő beszámoló és a következő időszak feladatait megfogalmazó határozati javaslat fölötti vitában felszólalt Cse- hák Judit, a SZOT titkára is. A több mint 30 hozzászólás elismerően szólt az előző kongresszus nóta végzett szakszervezeti munkáról. Hangsúlyozták azonban, hogy a bizalmi testületek ma még nem mindenütt élnek megnövekedett hatáskörükkel. Többen szóvá tették az alap- és kellékanyag ellátás akadozását, a belső tervezésfi, irányítási rendszer hiányosságait. Felhívták a figyelmet a vállalatok közötti együttműködés fontosságára, a termelési kooperációk, a társulások létrehozásában, a licenc és Know-how vásárlásban, a piackutatásban, a gépi adat- feldolgozásban. Megállapították, hogy a beszámolási időszak a szocialista munkaverseny mozgalom tartalmában és eredményességében tovább fejlődött. Elismerően szóltak az élet- és munkakörülmények javítására tett intézkedésekről!; szóvá tették azonban, hogy bár a ruházati iparban az elmúlt öt esztendőben mintegy 40 százalékkal emelkedtek a bérek, a többi iparág átlagától való elmaradást még mindig nem sikerült megszüntetni. A Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének XXVI. kongresszusa a tisztségviselők megválasztásával fejezte be munkáját. A szakszervezet elnökévé Tóth Tibor- nét, főtitkárává Czerván Mártonnét választották meg, a szakszervezet titkára Veres Gábor lett. KPVDSZ Vasárnap a Duna Intercontinental Szállóban vitával folytatódott a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari dolgozók Szakszervezetének XXXIII. kongresz- szusa. A felszólalások felölelték az ágazatok gazdasági és szakszervezeti tevékenységének szinte minden területét. Az ellátási felelősség elismerésével szóvá tették, hogy a fogyasztási cikkek minőségét az iparnak kell garantálnia, a termelés hibáiért nem lehetnek felelősek a kereskedelem dolgozói. Ugyanakkor kötelességük az áruátvétel megszigorítása, az áru gondosabb kezelése, tárolása, minőségének megóvása. Az anyagi ösztönzésről szólva kifogásolták, hogy a mozgóbér nem nyújt kellő lehetőséget az ' átlagosnál jobb munka díjazására. A fejlődés elismerése mellett kritikusan tették szóvá az üzemi demokrácia gyengeségeit, azokat a jelenségeket, amelyek növelik a hibás döntések lehetőségét. Joggal kifogásolták a tisztségviselők, hogy a dolgozók problémáikra nem mindig kapnak megfelelő választ, s az Ígért intézkedések is sokszor elhúzódnak. Általános igényként fogalmazták meg, hogy legyen határozottabb a szak- szervezet érdekvédelmi munkája. A kongresszus befejezésül megválasztotta a szakszervezet vezető testületéit és tisztségviselőit. A KPVDSZ elnöke ismét Tausz János lett, főtitkára Vass János, főtitkárhelyettes Kiss Tibor, BRIGÁDVÁLLALÁSOK Játékok a jászárokszállási óvodáknak „Oda mentünk segíteni, ahol szükség volt ránk, és azt a munkát vállaltuk el, amihez legjobban értettünk”. Néhány sor a jászárokszál- lási Hűtő- és Klímatechnikai Gyár egyik szocialista brigádjának naplójából. A brigádok tagjaitól tudtuk meg, hogy mit jelentenek e sorok. Tavaly a brigádok elhatározták, hogy szervezettebbé teszik azokat a társadalmi munkaakciókat, amelyekkel a település, az oktatási intézmények fejlesztését segítik. Az idei vállalásokat ezért felmérések előzték meg. A brigádok vezetői megismerkedtek a nagyközségi tanács 1980. évre szóló fejlesztési tervével. Ezek ismeretében tették meg vállalásukat. A jászárokszállási gyárban dolgozó 32 brigád közül 11 kollektíva több mint nyolcvan tagja tett konkrét, szinte névre szóló vállalást. Az eredmény: teljes felújítással „újjávarázsolták” a Déryné úti óvodát, új udvari játékszereket — mászó- kákat, mérleghintákat, tornafalakat — kapott a Köztársaság téri Általános Iskola, a napközis otthon. Udvari játékokkal és egy- 'egy babaházzal gyarapodott a nagyközség négy Óvodája. Az iskolai-óvodai játszóterek felszerelései a gyár műszaki főosztályának tervei alapján készültek. Vállalásuk teljesítésével a brigád tagjai az idén több mint 300 ezer forint értékű játékszerrel ajándékozták meg a jászárokszállási gyerekeket. A pödrött szarvú racka juhot még honfoglaló őseink hozták magukkal Kisázsiából. Tudatunkban úgy él, hogy hazánkban a rackajuh a Hortobágyon és a Kiskunságban található holott a Mezőföldön gazdálkodó Mezőfalvi Mezőgazdasági Kombinátban mintegy háromszáz darabot tartanak ebből a kiveszőfélben levő fajtából. Ez az állomány a jövő juhtenyésztésének egyik genetikai kincse is
