Szolnok Megyei Néplap, 1980. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-26 / 277. szám

1980. november 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Tisza jókora kanyaru­lattal kerüli meg Füred társközségét, örvényt. A széltől fodros vízen október 20-a óta ring a szolnoki MHSZ—KÖTIVIZIG köny- nyűbúvár klub tutaja; szak­nyelven a búvártag. A bú­vár-robbantómesterek na­ponta kétszer, háromszor merülnek a 3—4 fokos víz­be. — Milyen munkát végez­nek? — kérdezem Kardos Miklóst, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozó­ját. — A Tisza 426-427-es fo­lyamkilométere között a jobb parttól 40 méterre benyúló víz alatti műtárgyat — sar­kantyút — bontjuk robban­tással. A sarkantyú megépí­tésére annakidején azért volt szükség, mert alacsony vízállás esetén a szemközti oldalon levő tiszaörvényi szivattyútelep nem jutott megfelelő mennyiségű víz­hez, a sarkantyú viszont a természetes folyást megvál­toztatva a túlpartra terelte a vizet. A kiskörei vízlépcső megépítése után — főleg duzzasztásnál — a sarkan­tyúnak „köszönhetően” a víz már káros munkát végez, rombolja a szivattyútelep alatti partszakaszt, ezt kell megszüntetni. A magas víz­állás, az erős sodrás eddig kétszer szakította félbe a munkát. Reggel fél 8-kor a Szol­nok motoroshajó a sarkan­tyú fölé vontatja a búvár­tagot. Lehorgonyoznak, a fneder aljára bocsátják a hosszú vaslétrát. Ma Stadler János merül. Jó vastagon aláöltözik a búvárruhának. — Nem fázik odalenn? — Hát, nincs melegem! Hárman segítik rá a Drá­gert, a nehézbúvár felszere­lést, ami vízhatlan gumiru­hából, kesztyűből, derékszíj­ból, ólombakancsból, gallér­ból és a sisakból áll. Társai jókora ólmokat akasztanak' mellére, hátára. — Hány kiló ez a szere­lés? — Ügy hatvan-nyolcvan között. De kell is, hogy a víz ne forgathassa meg a búvárt! Jánosra „rácsavarozzák” a sisakot, a tömlőn át sistereg a levegő, becsavarják a si­sak ablakát. Jókora fejbevá­gás jelzi, hogy kész, indul­hat. A következő percben eltűnik a mélyben. — Mire kell ügyelnie a víz alatt? — fordulok Vá­mosi Antal merülésvezető­höz, aki a sisakba épített te­lefonon tartja a kapcsola­tot Jánossal-. — Elsősorban arra, hogy megmaradjon a létrán és gondosan húzza magával a levegő- és biztosítótömlőt. Ha leért a fenékre, leköti a létra alját és annyi fömíőt húz le, amennyire el akar távolodni a létrától. Hét­nyolc méter víz, néhol több is van fölötte. Semmit sem lát, az áramlás és a tömlő segíti a tájékozódásban. Ki­tapogatja, hogy hová kell el­helyezni a szerelt robbanó­anyagot, a perforátort. A búvár szól, hogy mehet az első adag. Babicz István Összehívás, robbantás követ­kezik robbantás vezető, az Országos Vízügyi Hivatal Ár- és Bel­vízvédelmi Készenléti Szol­gálatának dolgozója a bú­vár kezében levő karabineres kötélen engedi le a robba­nóanyagot. — János beássa, aztán ki­méri, hogy hova tegye a kö­vetkezőt. Három perforátort helyez­nek a sarkantyúra. Vámosi megkönnyebült arccal nyug­tázzál a mélyből jövő jel­zést: — „Hazamegy a bú­vár!” ötvenkét perc telt el a le­merülés óta, mikor felbuk­kan a létrán János sisakja. A többiek gyorsan levetkőz­tetik, a Szolnok jócskán íöl- vont bennünket a folyón. A motorcsónakokból és a part­ról sorra jelentkeznek URH-n a biztosítók: — Minden rendben! Babicz megnyomja az URH gombját: — Figyelem, összehívás! Robbantás következik! Háromszor hangzik el az elnyújtott kiáltás: — Vigyázz, robbantás! A robbantómester megteke­ri a kulcsot, a szárazföldön három apró rázkódást érez­ni, itt a vízen csak a han­got hallani. A három per­forator rövid egymásután­ban robban. A robbanás ereje széles sávban fölvágja ß vizet, aztán zúg, morajlik a megrázkódtatott folyó. Az emberek elégedetten szemlé­lik. A műszaki ellenőrök naplóbejegyzése szerint eredményes a munkájuk. Ez volt a harminckettedik robbantás. Egri Sándor Fotó: T. Katona László Hárman öltöztetik a búvárt Évforduló Túrkevén Fiatal szakmunkásból mérnök ÉDOSZ-JAVASLAT A TOVÁBBTANULÁSRA Ünnepi küldöttgyűlést tar­tott hétfőn, megalakulásának 35. évfordulója tiszteletére a túrkevei Áfész. A megyében harmadikként 1945. október 21-én megalakult a jogelőd, az ímsz 271 alapítótagjával szemben, ma a fogyasztási szövetkezet 3 ezer 900 tagot számlál. A megtett útról, az eredményekről Kromperger György, az áfész elnöke adott számot a művelődési házban megjelent küldötteknek és vendégeknek. Az évforduló alkalmából a közelmúltban a fogyasztási szövetkezet kilenc egységé­ben 21 árubemutatót, két üzletében engedményes vá­sárt, a vendéglátóhelyeken hat műsoros rendezvényt tar­tottak, melyekből csaknem 900 ezer forint többletbevé­tel származott. A harmincöt év fejlődését tablókon, kiál­lításon mutatták be a város nyilvánossága előtt, a szo­cialista brigádok pedig ve­télkedőn elevenítették fel helytörténeti, fejlődéstörté­neti, szövetkezetpolitikai is­mereteiket. A szakmunkás fizikai dol­gozók felsőfokú tanulmányai biztató kezdet után lénye­gében zsákutcába jutottak az élelmiszeriparban; ahhoz, hogy az érdeklődést ismét fölkelthessék, több intézke­désre, a kedvezmények foko­zására és az egyéni boldo­gulás nyomon követésére van szükség, — ezt állapí­totta meg az ÉDOSZ átfo­gó vizsgálata. Öt évvel ezelőtt, amikor a Minisztertanács határozata nyomán lehetővé vált a ki­váló képességekkel rendel­kező fizikai munkások elő­készítő tanfolyam utáni egyetemi, főiskolai jelentke­zése, még harminchatan vág­tak neki és közülük tizenki­lencet fölvettek a felsőfokú oktatási intézményekbe. Egy évre rá már csak 28-an je­lentkeztek, és közülük mind­össze tizenkettő jutott be a főiskolákra- egyetemekre. A visszaesés után 1979-ben bekövetkezett a mélypont; mindössze ketten kezdték meg tanulmányaikat. A visszaesést azzal ma­gyaráznák, hogy az élelmi- szeripari vállalatok nagy ré­szének nem növekszik az igénye a felsőfokú végzett­ségű szakemberek iránt. Az ÉDOSZ javaslatokat tett a jól induló, majd meg­feneklett továbbtanulás tá­mogatására, az érdeklődés fölkeltésére. A szakszervezet újra fölveszi a kapcsolatot a gödöllői Agrártudományi Egyetemmel és arra törek­szik, hogy ismét önálló tes­tület foglalkozzon a munkás- tanulókkal. A szakszervezet ezentúl évente többször is tá­jékozódik majd a felsőfokú oktatási intézményekben ta­nuló, sokszor ott élő fiata­lok helyzetéről és tanulmá­nyi előmeneteléről. Különö­sen az első évben — ami­kor a vizsgálat szerint a legnagyobb a lemorzsolódás — törődnek majd többet a fiatal mérnök-, közgazdász­jelöltek életével és egyéni boldogulásával. Az ÉDOSZ anyaga szerint ugyanis ezen a téren van a legtöbb ten­nivaló. Fokozott megbecsülés a műszaki értelmiség munkájának (Folytatás az 1. oldalról.) és a munkások üzemi együtt­működésének tapasztalatai­ról beszélt. Ábel József, a Szervezési' és Vezetési Tár­saság megyei szervezetének elnöke a szervezési gondok­ról, körülményekből adott elemzést. Lengyel Lajos, a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezeté­nek elnöke mondandójában kiemelte a fiatalok, így pél­dául az egyetemisták és a főiskolások, valamint a me­gyei gazdaságok jó kapcso­latát. Forgó József, a Ma­gyar Elektrotechnikai Egye­sület szolnoki csoportjának képviselője az iskolák vilá­gításának gondjait, problé­máit, taglalta. Ezután Mohácsi Ottó hoz­zászólásában elismeréssel szólt a megyei MTESZ-ta- gok munkájáról, a szövetség és más tömegszervezetek megyei együttműködéséről. Hangsúlyozta, hogy a MTESZ sajátos eszközeivel sikerrel járult hozzá Szolnok megyében egy-egy gazdasági feladat megoldásához^ s a műszaki szakemberek ezután is sokat tehetnek a termék- struktúra változtatásáért, a ,versenvképesség javításáért. Válaszra vár például a rizs­termesztés néhány kérdése, valamint a tennivalók közé tartozik a komplex meliorá­ció. Galambos Béla, a MAE gépesítési szakosztályának képviselője a kutató és a szaktanácsadó munka fon~ tosságát ecsetelte egyebek között, Zelmann András, a Magyar Közgazdasági 'tár­saság megyei elnöke pedig a két szervezet kapcsolatáról beszélt. Ezután Fock Jenő hozzá­szólása következett. A szö­vetség elnöke elsőként arról szólt, hogy jövőre rendezik meg a MTESZ 13. küldött- gyűlését, ennek lebonyolítá­sához nagy segítséget jelen­tenek a megyékben zailó tisztújító tanácskozások, majd hangsúlyozta, hogy egyre nagyobb szerephez jut — ezt mind többen látják — a műszaki értelmiség mun­kája, tevékenysége. A MTESZ véleményét például az utóbbi Időben több igen fontos témában, kérdésben kérték, s az elhangzott ja­vaslatoknak helyet is adtak — említette meg Fock Jenő. így például a szövetség részt vett az MSZMP kongresszu­si irányelveinek, valamint a hatodik ötéves terv megvi­tatásában is. A kormány ké­résére öt kérdéscsoportban nyújtotta be a szövetség az utóbbival kapcsolatos észre­vételeit. Véleményezte a ha­zai kutatási szervezetek ki­alakításának módozatát is, valamint az országgyűlés ipari bizottságának a MTESZ székházában nemrégiben megtartott ülésén megvitat­ták a szövetség képviselői­vel egyebek között a műsza­ki fejlesztés jelenét és jö­vőjét, a műszaki szakembe­rek erkölcsi, anyagi megbe­csülésének helyzetét. A tegnapi tanácskozáson megválasztották a szerve­zet elnökségét, végrehajtó bizottságát és tisztségviselőit. A MTESZ Szolnok megyei Szervezetének elnöke ismét dr. Hangyái Károly, a Cu­kortermelési Kutató Intézet igazgatója, titkára Madarász Tibor, a TITÁSZ szolnoki Üzemigazgatóságának igaz­gatója lett. A küldöttértekez­let végén kitüntetéseket nyújtottak át kiváló aktivis­táknak. így a megyei szerve­zet emlékérmét pápa Ala­dár. a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat vezérigazgatója, valamint Csorna János, az Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat igazgatója kapta meg. H. J. A résztvevők egy csoportja Tizenegy hónap alatt 15 megyei vizsgálat Értékelték a kereskedelmi társadalmi ellenőrük munkáját Villamosság a mezőgazdaságban Országos konferencia kezdődött „Villamosság a mezőgaz­daságban” címmel országos konferencia kezdődött teg­nap a Technika Házában. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kétnapos esemé­nyének célja, hogy megvi­tassák a villamosberendezé­sek gazdaságos üzemelteté­sének kérdéseit, és lehetővé tegyék a hasznos tapasztala­tok széles körű elterjeszté­sét, csökkentendő a mező- gazdaság fajlagos villamos- energia-felhasználását. A konferencia témaválasztását az indokolja, hogy jellegénél fogva fajlagosan a mező- gazdaság foglalja le a vil­lamosenergia szállításához szükséges legtöbb állóesz­közt. azaz rendkívül nagyok az üzemeltetési költségek. Ugyanakkor kedvező, hogy míg a hetvenes években évente 10 százalékkal nőtt a mezőgazdaság energiafel­használása, addig 1979-ben már csökkent, s az idei el­ső negyedévben több mint 4 százalékkal kevesebb ener­giát fogyasztott a hazai me­zőgazdaság. További csökke­nés várható, avagy a jövő­ben is növekvő villamos­energia fogyasztó ágazat lesz-e a mezőgazdaság? — erre a kérdésre is választ keresnek a szakemberek. Tegnap délután a Szak- szei"vezetek megyei Tanácsá­nak székházában az SZMT és a Szolnok megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztálya, valamint a kereskedelmi fel­ügyelőség évzáró értékelést tartott a keieskedelmi társa­dalmi ellenőrzés idei eredmé­nyeiről. A tanácskozáson — amelyen szép számban je­lentek meg a háromszáz ta­gú ellenőrzőhálózat tagságá­ból— Lakatos István, a ke­reskedelmi felügyelőség ve­zetője elmondta, hogy a me­gye társadalmi kereskedelmi ellenőrei az idén is sóikat fá­radoztak a vásárlók érdeké­ben. Az éves terv szerint a há­lózat tizenöt átfogó megyei vizsgálatot folytatott. Tanul­mányozták az áruellátást, az árváltozások helyzetét, vizs­gálódtak a tej és tejtermék kínálatáról, ellenőrizték az üvegvisszaváltás helyi ta­pasztalatait, a zöldség-gyü­mölcs piacot, az iskolaszerek és a ruházat kínálatának az igényekhez való alkalmazko­dását, az éjszakai szórakozás feltételeit. A tizenöt átfogó vizsgálatból a társadalmi munkások részleteiben mint­egy 815 ellenőrzést vállaltak magukra, százötvenet önál­lóan végeztek el. Munkájuk során nem túlságosan sok. de lényeges hibákat is fölfedez­tek. Ezért a arra illetékes szervek 62 pénzbírságot, hat­van helyszíni bírságot rót­tak ki, tíz esetben figyelmez­tették a kisebb hibákat el­követőket, 13 esetben pedig fegyelmi felelősségre vonást javasoltak. A fölfedett visz- szásságok során mintegy 26 ezer forint értékben vásárlói kártalanítást kezdeményez­tek. A megbeszélésen ismertet­ték az év utolsó hónapjában időszerű feladatokat. így a karácsony, szilveszter előtti áruellátást, különös tekintet­tel az élelmiszer-, az aján- dék vásári ásókra. Hangsú­lyozták azt is; ünnepek előtt a vásárló nemcsak gazdag kínálatot, ünnepi kiszolgálást is vár a kereskedelemtől. A kereskedelmi társadal- ■ mii ellenőrök legközelebb ja­nuárban találkoznak, amikor az 1981-es feladataikat be­szélik meg. Már most bizo­nyos. hogy 1981-ben megvizs­gálják az önkiszolgáló élel­miszerboltok és áruházak árpolitikáját, ' tavasszal a kiskertek és hobbi eszköz-, vetőmag- és vegyszerellátá­sát. valamint a piaci kiske­reskedelmi zöldség- és gyü­mölcskínálatot. Az év végi értékelésen né­hány kiváló társadalmi mun­kást megjutalmaztak. — sj — — * - .... *, t —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents