Szolnok Megyei Néplap, 1980. november (31. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-22 / 274. szám
1980. november 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 fl brigádnaplóban lapozgatva LAKÁSFENNTARTÁS-FELÚJÍTÁS /#. Mindenki másképp csinálja Budapest, VII. kerület Budapest, Rákóczi út. Néhány évvel ezelőtt egyértelmű elismerést váltott ki házainak sortatarozása, a műgonddal , rendbehozott homlokzatok, az épületek falainak ízléses, hangulatos színezése. No lám, nincs lehetetlen, ha a főváros legsűrűbben lakott, legzsúfoltabb kerületének ódon bérházai felfrissíthetők, megszépíthetek, mi több régimódi korszerűtlen lakásai is valamelyest kényelmessé, komfortossá tehetők. Ettől fogva a Rákóczi úti sortatarozást az örökség, a történelmi értékek, a nemzeti vagyon megóvásának követendő példájaként emlegették. Milyen egyszerűen hagzik, mintha pusztán az elhatározáson múlna. Nem elég csak „púdereim” Ha csak városszépítésről, a városkép tetszetősebbé tételéről volna szó, valóban nem jelentene különösebb problémát. Viszonylag egyszerű, gyors és látványos munka. De az csak púderozás és szemfényvesztés, — ez volt Pus Lászlónak, a VII. kerületi Ingatlankezelő Vállalat igazgatójának határozott véleménye. — Annak semmi értelme, hogy tetszetős köntösbe burkoljuk, ami belül már rohad. Egy füst alatt, egy időben kell kívül és belül, alul és fölül a házakat, a házsorokat rendbe tenni. Csak így észszerű. De ehhez az Ingatlankezelő Vállalat kevés. Se munkaerővel, se pénzzel, se átmeneti lakással nem győzi. Ha a lakók csak ránk várnának, egy évszázad is kevés lenne ahhoz, hogy rendbe tegyük, ha úgy tetszik megmentsük az enyészettől a VII. kerületi bérházakat. — Hány lakás gazdája a vállalat? — Hapminchétezeré. Körülbelül 95 ezren élnek a kerületben, közülük talán ha ötszáznak van saját tulajdonú otthona. Megdöbbentően alacsony, mindössze 5,9 százalék az összkomfortos lakások aránya, a komfortosoké is alig haladja meg a 40 százalékot. A lakásoknak majdnem fele egyszobás. Már ezek a számok is sejtetik, milyen sok lakást kellene korszerűsíteni, bővíteni és akkor még a majdnem háromezer társbérletről nem is beszéltem. Nem kevesebb mint hatmilliárd forint értékű felújítási munkán kellene már rég túllennünk. Ennyi a lemaradásunk. S ez még nem minden. A múlt század végén, a századfordulón és a század elején épült a kerület. Házainak átlag életkora 86 év. Mindez Pest legmélyebben fekvő területén összezsúfolva. ott ahól egykoron hajózható csatorna húzódott. Belvizes talaj, kátránypapírral szigetelt emeletes épülettömbök. Bennük már évtizedekkel ezelőtt amortizálódtak a gépészeti berendezések, szét- málltak a csatornák, s legfelül a csapadéknak szabad folyást engednek a tetők. Egymillió négyzetméter elkorhadt födém Elkorhadt fa — elrozsdásodott vasfödémek. Sokhelyütt már csak a helye látszik a vasnak. — Hozzátevőleg 1 millió négyzetméter födém vár felújításra, cserére. Számolja ki! — tett elém egy üres papírlapot az igazgató. •— Évente legjobb esetben is 15 ezer négyzetméter födémet tudunk kicserélni, kijavítani. Fél évszázad alatt se jutnánk a végére. Addig Ösz- szedőlnek a falak. — Ez reménytelenül hangzik. — Igen. És ha csak a sültgalambra, meg arra várnánk, hogy legyen elegendő átmeneti lakásunk, mert a hagyományos technológiával csak üres lakásokban képzelhető el a födémcsere, akkor tényleg összedőlnének a falak. Megpróbálunk versenyt futni az idővel és a rothadó födémekkel. A technika segít. Ma már tudunk aládúcolás nélkül, lakott lakásokban is födémeket javítani. A kényszer haszna. Tudomásul kellett venni, hogy az öreg házakban hagyományos techno- nológiával semmit se tudunk kezdeni. Kísérletezünk. Azért ürítettünk ki egy ötvenlakásos bérházat és költöztettük ki véglegesen a lakókat, hogy kipróbálhassunk minden olyan új, korszerű technológiát, ami egyszerűbbé és gyorsabbá teszi az ódon épületek felújítását. — És a lakók mit szóltak hozzá? Fegyelmezetten tudomásul vették? — Képzelheti, ötven család, ötvenféle igény, ötvenféle elképzelés. Évekig tartott míg tengernyi kompromisz- szum árán megegyeztünk. — Mennyi időbe telik és mennyibe kerül, maradjunk az említett példánál, egy ötvenlakásos bérház felújítása? — Legkevesebb hat esztendeig ..fut” egy ilyen téma. Ugyanis legalább két év a felújítás megtervezése, utána újabb másfél évig tart míg kiköltöztetjük a lakókat, s a rendelkezésünkre álló 120 átmeneti lakásból mindenkinek megtaláljuk a legmegfelelőbbet. A költsége 15—17 millió forint. Hatezer lakás öt év alatt — Ebben az ötéves ciklusban hány lakást hoztak rendbe? — ötezerhétszáznak a felújítását, s ezenkívül ötszáznak a korszerűsítését terveztük. Mi tagadás, büszke vagyok arra, hogy háromszázzal többre futotta a pénzből is, az erőből is. — A vállalat saját erejéből? — Dehogy. A hatszázöl- ven fős építő- és szakipari gárdánk a korszerűsítésnek, a felújításnak csak a 30—50 százalékával képes megbirkózni. A többi megoszlik, a nagy építőipari, a. szolgáltató vállalatok és szövetkezetek között. Az utóbbiak nem is velünk, hanem a lakóbizottságokkal, vagy a lakókkal egyeztek meg és kötöttek szerződést. — Ez azt jelenti, hogy a lakók maguk vállalták, végeztették el a lakásuk korszerűsítését, felújítását? Vállalkozó kedvű bérlők — Igen. Vállalkozó kedvű bérlők nélkül nem sokra mennénk. Itt van például a Lenin körúti sorházfelújítás. Kívül mi, belül pedig, ahonnan nem kell kiköltöztetni, a lakók tataroztatnak. Persze nem tőlünk függetlenül. Mi csináljuk meg az átalakítás, a korszerűsítés tervét. Szakembereink segítenek a berendezések, a korszerű térelemek beszerzésénél, még a kivitelező kiválasztásánál is. Minden lakóházunk lépcsőházában kifüggesztettük azoknak a tervezőknek, kisiparosoknak, vállalatoknak, szövetkezeteknek a névsorát, akikről tudjuk, hogy megbízható, jó munkát végeznek, értik a dolgukat. December végére például egy régimódi egyszo- ba konyhás lakásban rendezünk kiállítást, ahol bemutatjuk azokat a könnyen mozgatható térelemeket, amelyekkel a nagy helyiségek ésszerűen megoszthatók. Látni fogják az érdeklődők, hogyan lehet egy nagykonyhából egyszerűen és gyorsan fürdőszobát, előszobát és kiskonyhát csinálni. — És a költségeket ki vállalja? Egyetlen bérlőtől sem lehet elvárni, hogy a bérbeadó tulajdonát gyarapítsa. — Nem. Először is maximális segítséget adunk ahhoz, hogy az OTP-től lakásfelújítási hitelt kapjanak. (Hosszúlejáratú kölcsönt, alacsony kamattal). A vállalat pénzügyi helyzetét a lakóbizottság javaslatát és a vállalkozó kedvű bérlő szociális helyzetét figyelembe véve döntjük el, hogy kinek térítjük vissza a kötségét egy összegben, kinek fizetjük ki egyszerre csak a felét, és kinél alkalmazunk bérbeszámítást. Általában meg tudunk egyezni. Ritkán van vita a költség-visszatérítés miatt. Azoknak, akik vállalkoztak a lakások felújítására (évről évre egyre többen vannak) eddig mindössze 2 ezreléke élt kifogással vagy panasszal. Kovács Katalin (Folytatjuk) Azt a segítséget, amit társadalmi munkában az iskolának és az óvodának nyújtunk gyerekeink kapják. A faluban pedig, ha a hozzánk hasonló asszonybrigádokkal összefogva igyekszünk hasznosítani magunkat, akkor magunkon is segítünk. Jászárokszálláson a hűtő-1 . és klímatechnikai gyáregységben dolgozó Április 4. Szocialista Brigád szerényen ennyit mond el a szabad szombatokon és vasárnapokon, a munkaidő utáni délutánokon vállalt és teljesített társadalmi munkaakciókról, amelyekkel az oktatási intézményeket, a tanácsot, vagy a termelőszövetkezetet segítik. Ennél többet tudnak a brigádról és elismeréssel beszélnek róla a nagyközségen kívül a társközségekben és természetesen a munkahelyen. A gyáregység csomagoló részlegében dolgozó, többségében nőkből álló tizennégy tagú brigád 1973-ban alakult. Hét év alatt eljutottak az aranykoszorúig, a kollektíva négy tagja a vállalat ki- válló dolgozója kitüntetés birtokosa, egyikük tagja a vállalat igazgatói tanácsának. Kezdeményezésükre és újításukkal vezették be a gyáregységben az újszerű takarékom és a korábbinál biztonságosabb csomagolási módszert. Ezzel az idén ' több mint 150 ezer forint értékű csomagoló anyagot (nagyrészt importból származó faárut) takarított meg a brigád. A brigádnaplóban lapozgatva kiderül, hogy jócskán jutott a „ráadásból” a munkahelynek és a lakóhelynek. Jászárokszálláson a Gyóni úti óvodát, Jászdózsán az általános iskola egyik osztályát patronálják 1975 óta. Az óvodások tudják, hogy a „hűtős néniktől” kapták a babaházat, hogy ők segítenek az óvoda festésénél, a nagytakarításnál. A jászdó- ' zsai patronált osztály a brigád ajándékát, a bevásárló kiskocsit dicséri, azon hordják a boltból a tízórait. Jut a segítségből mindkét községben a terek csinosítására, a parkok karbantartására. A brigádnaplóban szerepel az a bejegyzés is, hogy az Április 4. brigád együttműködési szerződést kötött a Tarnamenti Tsz Béke brigádjával. A téesz asz- szonybrigádja kommunista műszakot vállalt a gyáregységben, cserében a hűtős asz- sZonyok a betakarításban segítenek. I. A. A harmadik katamaránt építik a MAHART balatoni hajózási üzemigazgatóság siófoki üzemében. Az új hajó a Füred nevet kapta. Az eddigieknél hat méterrel hosszabb hajó óránként tizenhat kilométeres sebességgel szeli majd a Balaton vizét. A Füred a jövő szezonban megkezdheti menetrendszerű járatát a Balatonfüred—Siófok és Tihany között Saját erőből 200 négyzetméter alapterületű csarnokot épít a jánoshidai Vörös Hajnal Tsz autóbontó üzeme. Jelenleg az alapozást végzik Napirenden a kádermnnka ülést tartott a szolnoki Városi Tanács V. B. Tegnap ülést tartott a Szolnok Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Első napirendi pontként a tanácsi vállalatoknál, költségvetési üzemeknél, intézményeknél folyó káder- és személyzeti munkáról szóló beszámolót vitatta meg a testület. Ezt követően elfogadta a végrehajtó bizottság jövő évi munkatervét, majd döntött a városi tanács összehívásáról. A tanácsülés napirendjén szerepel majd Szolnok és a városkörnyék területfejlesztésének hosszú távú programja. A végrehajtó bizottsági ülés előterjesztések megtárgyalásával ért véget. Parlamenti bizottság elölt II mezőgazdasági integráció Tegnap délelőtt a Parlament egyik tanácstermében ülést tartott az országgyűlés huszonegy tagú mezőgazdasági bizottsága. Az ülésen előadóként vagy szakértőként hét minisztérium, illetve országos szerv magas beosztású képviselői vettek részt. A téma a mezőgazdasági integráció volt. Az érdeklődést jelzi,, hogy már a vita előtt tíz kérdés hangzott el, sőt egy választ annak feltevője (dr. Molnár Frigyes ny. SZÖVOSZ-elnök, Bács-Kiskun megyei képviselő) nem talált kielégítőnek, részletesebb magyarázatot kért. A sokoldalú „integráció’-’ kifejezést a mezőgazdaságban arra az esetre használjuk, amikor gazdaságok és vállalatok önállóságuk fenntartásával, érdekazonosság alapján, különböző formában társulnak valamilyen közös cél elérésére. Ilyen típusú összefogásra mindenütt lehetőség van, azonban a mező- gazdaságban a legelterjedtebb. Az országban megalakult 800 társulás közül kereken 700 itt működik. Ez érthető, mert a mezőgazdaságban működik a legtöbb középüzem, egymástól nagy távolságban. A helyzetet motiválja, hogy bizonyos állami vállalatok nem vállaltak, vagy nem vállalnák munkát a mezőgazdaságban, tehát az üzemek egyébként ipari feladatokat is maguk kénytelenek megoldani (pl. építkezés, gépjavítás). Itt pedig a feladat messze meghaladja egy gazdaság lehetőségeit. Az integráció lehet horizontális, amikor ugyanazon tevékenységet szolgálja (pl. gabonatermesztés) és vertikális, amikor egymás után következő munkafolyamatokat egyesít (pl. szőlőtermesztés. pincegazdaság, borkóstoló). A képviselők az integráció szükségességét kivétel nélkül elfogadták, maguk is méltatták az eddig elért eredményeket. A vita néhány csomópont körül kristályoso- dot ki. Kifogásolták például (d.r. Molnár Frigyes), hogy az integráció csak ritkán vertikális, mivel az állami élelmiszeripari és egyéb, vállalatok szemléleti és szabályozási okiak miatt nehezebben lépnek be társulásukba. Azt is nehezményezték (Papp Gy. Lászlóné nagyüzemi állattenyésztő, Csongrád megyei képviselő), hogy az állattenyésztésben is lényegesen kevesebb a társulás, mint a növénytermesztésben. Ennek oka, hogy az állattenyésztés beruházásigényes, pénz viszont kevés van. Dr. Dobi Ferenc MEDOSZ-főtitkár, Csongrád megyei képviselő sürgette, hogy hatékonyabb társasági forma szülessen az állami erdőgazdaságok és a mezőgazdasági üzemek között, a kisebb erdők jobb hasznosítása érdekében. A termelési rendszerek jók, hatékonyak, de mintha kicsit sokan lennének. Felvetődött (Szabó István téeszélnök, Hajdú-Bihar megyei képviselő, Papp Gy. Lászlóné, dr. Hütter Csaba téeszelnök, Nógrád, megyei képviselő), hogy tegyék még szigorúbbá a minisztériumi ellenőrzést, mert egyrészt találni formális és divatelemeket, másrészt a rendszerek hajlamosak az elkényelmesedésre. Sok szó esett a kistermelésről. A kistermelők munkáját ugyanis mezőgazdasági nagyüzemek és fogyasztási szövetkezetek integrálják. A nagyüzemekben háromezer, az áfészekben három és fél ezer szakember csak ezzel foglalkozik. Rengeteg' segítséget (takarmány, szaporítóanyag, növendékállat stb.) is nyújtanak, csupán így képzelhető el ugyanis, hogy a kistermelők az ország szántó- és kertterületének tizennégy százalékán az ország mezőgazdasági termékeinek harmincöt százalékát állítsák elő. A képviselők egyetértettek a kistermelés támogatásával. azonban hangsúlyozták (Szabó István, Molnár Frigyes, dr. Hütter Csaba), hogy a nagyüzemek által nyújtott szolgáltatások nem lehetnek ingyenesek. sőt veszteségesek sem. Ebben az esetben ugyanis a nagyüzemben elért eredményeket szivattyúzzuk át a kistermelésbe.. Az elhangzott észrevételeket a jelenlevő állami, illetve társadalmi vezetők közvetítik illetékes helyekre.
