Szolnok Megyei Néplap, 1980. november (31. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-20 / 272. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. november 20. fl honvédség és a polgári védelmi alakulatok Környezetünk védelmére is fel vannak készülve A kisújszállási Tisza U-ben Javult az egységek együttműködése Az éves kiképzési tervnek megfelelően a kisújszállási Tisza II. Tsz üzemi polgári védelmi parancsnoksága az üzemi önvédelmi alegységek részére jól sikerült zárógyakorlatot hajtott végre. A feltételezetten kialakított helyzetnek megfelelően az üzemi önvédelmi szervezet állománya végrehajtotta a megelőző rbv. védelmi feladatokat, majd felszámolta a hagyományos eszközkkel „végrehajtott” csapás következményeit. A zárógyakorlatot Bozó Imre, a termelőszövetkezet polgári védelmi parancsnoka értékelte- Megállapította: a felkészítés eredményeként tovább javult az állomány felkészültsége, szakszerűbben hajtották végre feladataikat, javult a különböző rendeltetéssel létrehozott alegységek közötti együttműködés. A gyakorlat értékelése befejezéseként köszönetét mondott a felkészítésben tanúsított helytállásért, végül az önvédelmi szervezetek állományát kiképzettnek nyilvánította. A takarmány megelőző rbv védelme Elsősegélynyújtás Pontosan, szervezetten, fegyelmezetten A tehergépkocsin sugárszennyeződést jelez a műszer Komplex védelmi gyakorlat a Vidiánál Hétfő, délután 2 óra. A Vidia Dél-magyarországi Vas- és Műszaki Kereskedelmi Vállalat Szolnok megyei kirendeltségének bejáratánál vegyvédelmi ruhába öltözött gázálarcos férfiak vesznek körül egy IFA teherautót. A sugárveszélyt jelző műszer szennyezettséget mutat. A raj tagjai szakszerű mozdulatokkal kezdenek a sugárszennyeződés eltávolításához, néhány perc alatt elvégzik a szükséges munkálatokat. Az 5-ös számú raktárnál tűz ütütt ki. A tűzoltóraj parancsnoka utasítást ad az oltásra. Ketten a tűzhöz szaladnak, maguk után vonva a fecskendő csőkígyóját. A többiek a tömlő másik végét a tűzoltócsaphoz csatlakoztatják. Ezalatt a targoncák hihetetlen sebességgel emelnek, szállítanak, fordulnak, mentik a raktárból az anyagokat. A tűzoltók néhány másodperc alatt eloltják a tüzet, utánuk a műszaki mentorai veszi át a terepet. Vége felé közeledik a gyakorlat. — Halló, itt a parancsnok! Kérem a tűzoltóraj parancsnokát, a feladat végrehajtásáról tegyen jelentést! Az igazgató dolgozószobájában — most parancsnoki iroda — polgári védelmi egyenruhás, gumicsizmás férfiak várják a felelősöket. Megérkezik a tűzoltóraj parancsnoka, aztán az egészségügyi felelős, a műszaki mentőraj. az elsötétítőraj parancsnoka, végül a rend- fenntartó felelős. Katonás rövidségű, pontos jelentések hangzanak: — A raktárnál keletkezett tüzet eloltottuk, az ott tárolt árut biztonságba helyeztük. — A „sérülteket” bekötöztük, a gerincsérüléses sebesülthöz mentőt hívtunk, a „halott” elszállításáról intézkedtünk. — A megrongálódott elsötétítő felszereléseket kijavítottuk. A gyakorlat végén Klin- szki Tibor parancsnokot, a Szolnok megyei kirendeltség igazgatóját kérdezem a gyakorlat céljáról: — A Belkereskedelmi Minisztérium üzembiztonsági főosztálya komplex polgári védelmi gyakorlatot rendelt el vállalatunknál- A vállalat polgári védelmi parancsnoka döntött úgy, hogy ezt a Szolnok megyei ki- rendeltségnél kell végrehajtani. Nálunk ez volt az első ilyen jellegű gyakorlat, amelyet megtekintettek a megyei, a városi, a vállalati polgári védelmi parancsnokságok képviselői, a városi tűzoltóparancsnok és a békéscsabai, a szegedi, a bajai, a kecskeméti kirendeltségeink önvédelmi szervezeteinek képviselői is. Az volt a célunk, hogy bebizonyítsuk: rendkívüli — a mostani feltételezés szerint háborús — körülmények között is lehetséges a kereskedelmi munka szervezése, annak folytatása. Biztosítani tudjuk az egyének, a kollektíva, a különféle anyagok és eszközök megfelelő, hatásos védelmét. — Milyen veszély elhárítását gyakorolták? — A feltételezés szerint hagyományos fegyverekkel mért csapás következtében tűz keletkezett, megrongálódott az elsötétítő felszerelés, a szükségóvöhelyek beomlottak, sebesülés és haláleset történt. Egy közeli atomcsapás miatt sugárveszély keletkezett és egy szennyezett tehergépkocsi érkezett a telephelyre. — Kik vettek részt a gyakorlaton ? — A délelőtti törzsvezetési gyakorlaton a Szolnok megyei kirendeltség önvédelmi szervezete parancsnokságának, törzsparancsnokságának tagjai, a rajparancsnokok és a felelősök gyakorolták a tennivalókat. Délután fokozott felkészülést, fokozott alkalmazási készenlétet, majd teljes al- alkalmazási készenlétet rendeltünk el az önvédelmi szervezet egész állománya részére. Az értékelést már maga is hallotta: mindenki pontosan, szervezetten, fegyelmezetten hajtotta végre feladatát. E. S. A civilizált ember tudatos természetlor- máló tevékenységét — egy bizonyos határig — nem sínyli meg a környezet, vagy károsító hatása csak lokális és átmeneti jellegű. Egyes tevékenységi körökben azonban ezt a határt megközelítettük, vagy már el is értük. Az ókor nagy öntözéses növénytermesztési kultúráinak helyén ma sivatag van. Az Egyesült Államok és Svájc már importálja az oxigént, azaz nagyobb, — elsősorban az ipar, a közlekedés, a tüzelőberendezések — oxigénfogyasztása, mint a zöldnövényzet oxigéntermelése. A világ 10 milliós „megapoliszaiban" szinte már lehetetlen az emberi életfeltételek biztosítása. Mi hát a teendőnk? Állítsuk meg a fejlődést? Visz- sza a természeti környezetbe? Nem, semmiképpen ! Az ipar és a mezőgazdaság fejlesztéséről, a városiasodásról, a közlekedésről nem mondhatunk le, és nem is kell lemondanunk. Azonban minden tevékenységünk környezeti hatásait reálisan fel kell mérnünk, és meg kell előzni a számunkra kedvezőtlen, visszafordíthatatlan vagy később csak aránytalanul nagy áldozattal helyrehozható változásokat. Ezt felismerve született az utóbbi évtizedben hazánkban is egy sor intézkedés. Fordulópontot jelentett, amikor az országgyűlés megalkotta az 1976. évi II. törvényt az emberi környezet védelméről. Ebben az évben pedig a Minisztertanács jóváhagyta az országos környezetvédelmi koncepciót és követelmény- rendszert. Ez fő vonalaiban meghatározza a környezetünk védelme érdekében szükséges legfontosabb műszaki, tudományos, társadalmi, igazgatási feladatokat, különösen fölhívja a figyelmet a környezeti ártalmak megelőzésére. Az egyes ágazatok, területek, környezetvédelmi feladatai többé-kevésbé ismertek. Legfeljebb másoktól várjuk az intézkedéseket! Kevésbé ismerjük a honvédelem és a környezetvédelem kapcsolatát. A haditechnika a II. világháború utáni forradalmi fejlődésével együtt került kapcsolatba a környezetvédelemmel. A közvéleményt legjobban foglalkoztató kérdéssé az atomfegyverek felhalmozása, felhasználása, puszta létezésük veszélye vált. A már korábban használt, vagy felhalmozott vegyi és biológiai fegyverek is jelentős környezetkárosító hatásúak. Elméletileg pusztító szándékkal földrengés, tengerrezgés előidézése, a hurrikánok eltérítése. mesterséges csapadékképzés is elképzelhető. Ezeknek a módszereknek a kivitelezhetősége, hatékonysága még nagyon kérdéses. Mindenesetre nem megnyugtató. ha — az általános műszaki fejlődést is figyelembe véve — imperialista körök ilyen kutatásokat folytatnak. Különösen a tengerfenék katonai célú kutatása folyik komoly formában. A modern hadviselés módszereire és lehetőségeire jellemző példa az amerikaiak által Vietnamban végrehajtott lombtalanítás, ami általános felháborodást váltott ki a világ békeszerető népeiben. Ugyanakkor Vietnam és Laosz fölött a csapadékos évszakban az esőmenny iség növelésével próbálták az utánpótlást biztosító Ho Sf Minh ösvényt járhatatlanná tenni — mérsékelt sikerrel. E hát- borzongató módszerek hatása azonban még messze elmarad egy nukleáris háború közvetlen és közvetett hatásától. mely az egész emberiséget kipusztulással fenyegetheti.. A technikai lehetőségekkel együtt azonban fokozódott az emberiség, a békeszerető országok felelősségérzete. Az ENSZ 1976-ban elfogadott ajánlása megtiltja a kömye- zetmódosító eljárások katonai vagy bármely más ellenséges szándékú alkalmazását. Maguk az eljárások. az atomenergia, a vegyszerek. a m ikroorganizmusok, vagv az éghajlatmódosító eljárások —- megfelelő körültekintéssel — békés célra is felhasználhatók, sőt nélkülözhetetlenek Tehát nem eljárásokat kell elvetnünk, hanem azoknak az emberiség pusztítására, a környezet rombolására történő felhasználását! A katonai tevékenység a közvetlen rombolás, pusztítás veszélye mellett — mint bármely más emberi tevékenység — igénybe veszi a környezeti elemeket, azokat szennyezheti. Elég. ha csak a gépek, járművek, repülőgépek zajára és légszennyezésére gondolunk, vagy arra, hogy egy katonai létesítmény is — bármely más létesítEgyre kevesebb a tiszta levegő is ményhez hasonlóan — területet foglal el, megbontja a természetes növénytakarót, és szennyvízzel terheli környezetét. E problémák megoldása hasonló más ágazatok, települések általános gondjaihoz. A Magyar Néphadsereg mindent megtesz annak érdekében, hogy ne befolyásolja hátrányosan az emberi környezet védett tárgyait, az elkerülhetetlen káros hatásokat a lehető legkisebb mértékre csökkentse, és az eredeti környezeti, természeti állapotot helyreállítsa. A honvédelmi érdekek elsődlegességének biztosítása mellett tevékenysége szervesen kapcsolódik az össztársadalmi környezetvédelmi tevékenységhez. A polgári és katonai szervek együttműködése, a környezetvédelem területén kölcsönösen hasznos. A néphadsereg viszonyai között alkalmazni lehet a már kidolgozott és eredményre vezető országos vagy helyi környezetvédelmi módszereket. A honvédelem rendeltetés szerinti tevékenysége során a legfejlettebb technikát alkalmazza. melynek gyakorlata más ágazatok környezetvédelmi problémáinak megoldásához nyújthat segítséget. Természeti katasztrófák felszámolásában. a kitelepítések végrehajtásában, a védelem biztosításában mind a néphadsereg. mind a polgári védelem alakulatai aktívan kell. hogy részt vegyenek. A Honvédelmi Minisztérium környezetvédelmi szervezetét az országos szervezet kialakításával párhuzamosan hozta létre, és határozta meg feladatait. Az 1974-ben létrehozott Országos Környezetvédelmi Tanács tagjai voltak az egyes tárcák. ágazatok irányítói, képviselői. így a honvédelmi miniszter is. Az ebből adódó feladatok végrehajtására, illetve az ágazati környezetvédelmi tevékenység irányítására 1975-ben létrehozták a Magyar Néphadsereg Környezetvédelmi Tanácsát. E tanács a Honvédelmi Minisztérium koordináló, véleményező. ellenőrző szerve. Előkészíti a honvédelmi miniszter környezetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseit, környezetvédelmi szemléket tart, beszámol a tevékenysége során tapasztalt környezetre káros jelenségekről. Közvetlen kapcsolatot tart fenn az illetékes országos hatáskörű szervekkel. A néphadseregen belüli feladatai kapcsolódnak a honvédelmi tevékenységhez. Foglalkozik a vízkészletek védelmével, az egészséges ivóvíz- ellátással, a szennyvizek kezelésével, elhelyezésével, a szennyvíztisztító berendezések ellenőrzésével. A gépek, járművek, repülőgépek üzemeltetése során fő feladat a zaj- és a légszennyezés csökkentése. A levegőtisztaságvédelem további feladata a korszerű tüzeléstechnika alkalmazása, a tüzelőberendezések szakszerű üzemeltetése. Nagy gondot fordítanak a néphadsereg működési területén a talaj és az élővilág védelmére, a keletkezett hulladékanyagok megfelelő, talajszennyezést kiküszöbölő elhelyezésére. Az ideiglenesen igénybevett területeken is fenn kell tartani, illetve helyreállítani a talaj termő- képességét. A bizottság feladata a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele a honvédelmi beruházásoknál, területfelhasználásoknál, a hadi- technikai eszközök fejlesztése, tipizált eszközök rendszerbe állítása során. Gondoskodnak a beruházásoknál az eredeti környezet indokolatlan átalakításának elkerüléséről, a létesítmények, különösen a lakóépületek esztétikus külsejéről, a korszerű, igényes emberi életfeltételek biztosításáról. Ágazati jellegű, nemzetközi környezetvédelmi kapcsolatot is ápolnak. Egyik nagyon jelentős feladat a néphadseregen belül a tudományosan megalapozott környezetvédelmi szemlélet alakítása, a személyi állomány körében a széles körű propaganda. A katonai tanintézetek, kiképzési bázisok tananyagait környezetvédelmi ismeretekkel bővítik ki. A polgári élet szempontjából is nagy fontosságú a sorállomány megfelelő szemléletalakítása. A Magyar Néphadsereg Környezetvédelmi Bizottságának és a bizottság elnökségének tagja a polgári védelem országos törzsparancsnoka is. A Magyar Néphadsereg és a polgári védelem alakulatai speciálisan kiképzett szak- szolgálati egységei közreműködése nem nélkülözhető békeidőben sem; rendkívüli esetben, katasztrófák kártételeinek megakadályozásánál, felszámolásánál. Szolnok megyében is részt vettek az 1970. évi nagy árvíz idején a veszélyeztetett lakosság kitelepítésében. és az ivóvízkutak mentesítésében. Szmog-riadó, nagy területet veszélyeztető ipari katasztrófa még nem fordult elő — és reméljük, tervszerű, körültekintő munkával meg is tudjuk előzni. Ha mégis előfordulna ilyen eset. a károk felszámolása, a még nagvobb károk megelőzése szükségessé tenné a polgári és honvédelmi erők segítségnyújtását, szakszerű közreműködését. Megnyugtató az a tudat, hogy néphadseregünk polgári védelmi alakulataink a haza és a béke védelme mellett fel vannak készülve szükség esetén környezetünk védelmére is. Hídvégi Péter, a Szolnok megyei Tanács V. B. környezet- és természetvédelmi titkára POLGÁRI VÉDELEM
