Szolnok Megyei Néplap, 1980. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-19 / 271. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. november 19. Kommentárunk Nimbusz­nyirbálás A világot már hosz- szabb ideje foglalkoz­tatja az a Kínában ké­szülő monstre-per, amely először a négyek, majd a tízek ügye néven vált ismeretessé. A számvál­tozás önmagában jelez valamit, arrti hosszabb távon fontosnak bizo­nyulhat. Arra utal, hogy a pekingi vezetés menet közben az erede­tinél is nagyobbat akar markolni a készülő per­rel. Ez a szándék — mint az egész per, s az egész kínai közelmúlt kritikai felülvizsgálá­sa — természetesen nem elsősorban a már meg­történt események szem­pontjából fontos, hanem a jelen és a jövő szem­pontjából. Kína sajátos közegé­ben „az ezentúl minden másképp volt” groteszk koncepciójának rendkí­vüli jelentősége lehet annak elemzésében, hogy vajon melyek ma Kína vezetőinek tervei- Első­sorban ilyen nagyon is aktuális és a világ sor­sát befolyásoló vonatko­zásban érdemes egy pil­lantást vetnünk a ké­szülő vádirat Pekingben most nyilvánosságra ho­zott újabb részleteire. Ezek lényege az, ami­től a négyek ügye tízek ügyévé változott, vagyis az egykori elnök, Lin Piao bukásának leg­frissebb hivatalos pe­kingi változata. A kü­lönös, kalandos történet dióhéjban a következő: Lin Piao 1971-ben Sanghajban és néhány más nagyvárosban „puccsista vezérkart” szervezett az „571-es terv” végrehajtására, vagyis a hatalomátvétel­re. Ez 1971 februárjában történt. 1971 szeptembe­rében Linék úgy érte­sültek, hogy Mao elnök „tudomást szerzett a tervről, ezért elhatá­rozták, hogy „megölik Mao elnököt”. Miután ez sem sikerült, Lin ér. csa­ládja titokban felszállt Pekingben a 256-os szá­mú katonai repülőgépre, amely viszont aztán — mindmáig tisztázatlan körülmények között — lezuhant. Jogos a kérdés: mi ennek a kalandos törté­netnek a mai célja? Az egyetlen lehetséges vá­laszban — pártállásra való tekintet nélkül — szinte valamennyi meg­figyelő egyetért. A mostani vezetés egyik legnagyobb dilemmája: úgy végrehajtani a ma- ótlanítást, hogy azért afféle történelmi erek­lyeként megőrizzék Mao gondosan, mai szükség­letre nyirbált nimbuszát. A tízek perének lénye­ge, hogy szolgálja a je­lenlegi vezetés nagyon hosszú távú és nagyon nagyigényű, de a világ számára annál veszélye­sebb tervét- A belpoli­tikában ennek magva a négy modernizálás”, vagyis az, hogy Kínát — erős nyugati anyagi és technológiai segítség­gel — felhozzák a vi­lágszínvonalra, termé­szetesen katonai érte­lemben is. Közbenső tak­tika: mindent elkövetni a nemzetközi .porondon, hogy a Nyugatot, lehe­tőleg egészen a harma­dik világhábct'úig, iösz- szeugrasszák a Szovjet­unióval. Ha kitörne a háború, Peking „nevető harmadikként” nézné végig és annak „befejez­tével” a megerősödött Kína diktálhatna a megmaradt világnak — gondolják ők. Látomásnak is iszo­nyú mindez, pedig saj­nos, meglehetősen konk­rét, hosszú távú terv. A jelenlegi per szerves része ennek. H. E. Befejeződtek a szovjet - mozambiki tárgyalások Madridi találkozó Folytatódott a tanácskozás Szovjet—mozambiki tárgyalás Moszkvában. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, államfő és Samora Machel, a FRELIMÖ-párt vezetője, államfő között. Képünkön: a Kremlben, a tárgyalás megnyitóján (Folytatás az 1. oldalról.) getlenségének megszilárdí­tása, Afrika déli részén Be­töltött forradalmi szerepé­nek megerősítése érdekében. A tárgyalásokon közös közleményt fogadtak el ame­lyet a későbbiekben tesznek közzé. Ezután Leonyid Brezsnyev, a szovjet és mozambiki veze­tők jelenlétében, ünnepélyes keretek között nyújtotta át Samora Machelnek a Népek Barátsága Érdemrendet, amellyél a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának Elnöksé­ge tüntette ki azokért az ér­demeiért, amelyeket az im­perializmus és a gyarmatosí­tás ellen vívott harcban, a békéért és a társadalmi ha­ladásért folytatott küzdelem­ben, a Szovjetunió és Mo- zambik barátságának és együttműködésének fejleszté­sében szerzett. rek szolidárisak voltak ez­zel a küzdelemmel és teljes szívből köszöntötték az önök győzelmét. Leonyid Brezsnyev méltat­ta Samora Machel személyes érdemeit. A párt és az ál­lam hivatott vezetőjének ne­vezte, aki megérdemelten ör­vend tekintélynek, élvezi né­pe megbecsülését. Jelentős az a hozzájárulás is, ame­lyet az afrikai földrész im­perialistaellenes egységének megteremtéséhez, a gyarma­tosítás következményeinek felszámolásához, a fajüldö­zés ellen vívott harchoz nyújit. mauzóleumánál és az isme­retlen katona emlékművén. Országunkban nagy együtt­érzéssel követték a mozam­biki nép bátor harcát, ame­lyet a Frelimo vezetésével vívott országa szabadságá­nak és függetlenségének megszerzéséért — mondotta Brezsnyev. A szovjet embe­Samora Machel válaszában meleg szavakkal mondott kö­szönetét a magas kitüntetés­ért, hangsúlyozva: ez nem­csak személyének, hanem az egész mozambiki népnek szól. Ez a kitüntetés — mon­dotta a mozambiki államfő — az emberiség gazdag tör­ténelmi tapasztalatainak alapvető értékeit testesíti meg, annak bizonysága, hogy a népek életében a békének és az együttműködésnek kell a vezető elvnek lennie. A szovjet—mozambiki tár­gyalások befejeztével több fontos közös dokumentumot írtak alá Moszkvában a két ország képviselői. Leonyid Brezsnyev és Samora Machel írta alá a szovjet—mozambi­ki közös nyilatkozatot és ugyancsak ők látták el kéz­jegyükkel a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Frelimo Pártja együttműkö­désről szóló megállapodást is. A két ország kulturális és tudományos együttműködése 1981—1982. évre szóló jegy­zőkönyvét Andrej Gromiko szovjet és Joaquim Chissano mozambiki külügyminiszter írta alá. A madridi találkozó kedd délutáni nyilvános teljes ülésén az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának és az UNESCO-nak a helsinki záróokmány ajánlásai telje­sítésében végzett tevékeny­ségéről szóló jelentéseit hallgatta meg- Janez Szta- novnik, az ESB főtitkára a bizottságnak a belgrádi ta­lálkozó óta végzett munká­járól a -többi között hang­súlyozta: a helsinki záróok­mány ajánlásai pozitív, bá­torító hatással voltak a ke­let-nyugati gazdasági kap­csolatokra. Az együttműkö­dés különösen eredményes volt a kereskedelmi árufor­galom, az ipar, az energeti­ka, a környezetvédelem te­rén folytatott együttműkö­désben. Frederico Major, az UNESCO főigazgató-helyet­tese kiemelte az ENSZ ne­velésügy«, tudományos és kulturális szervezete rész­vételének jelentőségét az 1979. február-márciusban szakértői szinten tartott köl­csönösségi, együttműködési értkezleten, amely a gazda­sági, tudományos és kultu­rális együttműködés kérdé­seiről tárgyalt, valamint az 1980. február-márciusában Hamburgban tartott tudo­mányos fórumon. A két jelentés után a ta­lálkozó ismét zárt teljes ülé­sen folytatta az általános vitát. Reagan Washingtonban A Reagan-kormány „első külpolitikai sikeréként” tá­lalja a megválasztott elnök környezete azt az „örömhírt”, hogy Reagan meghívást ka­pott Pékingbe. Washington­ban Edwin Meese, Reagan főtanácsadója jelentette be hétfőn, hogy a kínai vezetők üdvözlő távirata „magában foglal egy általánosságban megfogalmazott meghívást” George Bush, megválasz­tott álelnök Philadelphiában köztársaság párti kormány­zók előtt beszélt. Érzékeltet­te, hogy az átmeneti kor­mány berkeiben megköny- nyebbülést okozott a kínaiak békülékenysége. Reagan ugyanis a választási kampány első szakaszában túlságosan buzgón fejezte ki Tajvan iránti rokonszenvét. Bush elé­gedetten szólt arról is, hogy William Scranton volt penn- sylvániai kormányzó, aki nemrég Moszkvában járt, „biztató jeleket tapasztalt” a szovjet vezetők részéről. A megjegyzés arra a szinte magától értetődő tényre vo­natkozhat, hogy a Szovjet­unió előítéletek nélkül várja az új amerikai vezetők első gyakorlati lépéseit. Ronald Reagan hétfőn es­te ötnapos „látogatásra” Wa­shingtonba érkezett. Útköz­ben, a repülőgép fedélzetén azokat a listákat tanulmá­nyozta, amelyek a különféle kormányposztokra esélyes po­litikusok neveit tartalmaz­zák. A megválasztott elnök wa­shingtoni tájékozódásának fő célja mégis elsősorban a gaz­dasági tennivalók felmérése. A mozambiki elnök kedden koszorút helyezett el Lenin ENSZ-közgyíílés afganisztáni vita Az Egyesült Államok Kí­nával szövetkezve elítélendő vállalkozásba sodorta az ENSZ közgyűlését azzal, hogy napirendre tűzette a mondvacsinált „afgán kér­dés” megvitatását. Ez az af­ganisztáni kormány határo­zott tiltakozása ellenére tör­tént, megsértve az ENSZ alapokmányának elveit. Az ENSZ-közgyűlés Afga­nisztánról szóló vitájában azonban határozott vissza­utasításra találtak a Wa­shington—Peking szövetség­nek és híveinek kísérletei, hogy ezt a kérdést imperia­lista és hegemonista terveik elködösítésére használják fel. Sah Muhammed Doszt, af­gán külügyminiszter felszó­lalásában kiemelte, hogy az áprilisi forradalom győzelme által az országban megkez­dődött átalakulás teljességgel és kizárólagosan az Afgán De­mokratikus Köztársaság kor­mányának belügye. Senki sem kérdőjelezheti meg az afgán nép azon jogát, hogy önállóan válassza meg tár­sadalmi rendszerét. A közgyűlés vitájában fel­szólalt Kína képviselője is, akinek beszéde a szokásos, rágalmazásokkal telített szov­jetellenes kirohanásokat tar­talmazta. Agha Sahi pakisztáni kül­ügyminiszter beszédében azt bizonygatta. hogy országa „nem törekszik másra, csak a jószomszédi kapcsolatokra Afganisztánnal”. Ugyanak- kor semmit sem tudott fel­hozni a tények ellen, ame­lyek bizonyítják, hogy Pa­kisztán a’z Afganisztán elleni felforgató tevékenység felvo­nulási területe, a felfegyver­zett afgán ellenforradalmi bandák kiképzésének köz­pontja. Ellentmondó hírek az iraki - iráni harcokról Ellentmondó hírek érkeznek az iraki—iráni frontról, különösen a kulcsfontosságú Su­sangerd birtoklásáról. Képünk tanúsága szerint az iraki tankok egyelőre még a külváros szélén vannak A reguláris iráni hadse­reg alakulatai, ejtőernyős osztagok, forradalmi gár­disták és a csendőrség együttes erőfeszítésével hét­főn este a jelek szerint si­került feltartóztatni és visszavetni Susanguerp el­len indított nagyszabású ira­ki offenzívát. Teheránban közben egyre élénkebbé vá­lik a belpolitikai csatáro­zás, amelyet Khomeini aja- tollah taktikusan igyekszik lecsillapítani. A teheráni rádió hétfő es­ti jelentése szerint a három napja tartó ostrom forduló­BÉCS Gyenes András, az. or­szággyűlés külügyi bizottsá­gának elnöke, az MSZMP KB titkára Heinz Fischer- nek, az Osztrák Szocialista Párt parlamenti csoportja vezetőjének meghívására kedden Bécsbe érkezett. Kí­séretében van Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. érkezett ban Ronald Reagan megvá­lasztott amerikai elnökkel. VARSÓ résének eleget tettek, és a LEMP KB első titkárának javaslatára a Varsói vajda­sági Pártbizottság új első titkárává Stanislaw Kocio- leket választották, aki eddig már számos magas pártfunk­ciót töltött be. BONN Helmut Schmidt nyugat­német kancellár kedden délután elutazott az Egye­sült Államokba kétnapos hivatalos látogatásra. — Schmidt elsősorban a kato­nai költségvetésről tárgyal majd Carter elnökkel. — Schmidt a tervek szerint nem találkozik Washington­A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Varsói vajdasági Bizottsága keddre virradóan teljes ülést tartott, amelyen részt vett Stanislaw Kania. a Központi Bizottság első titkára. A tanácskozáson megvitatták az ország, a párt előtt álló időszerű kér­déseket. Az ülésen elfogad­ták Alojzy Karkoszkának. a LEMP KB PB tagjának azt a kérését, hogy mentsék fel a vajdasági pártbizottság első titkári tisztségéből. Ké­PRÁGA Kambodzsa Megmentésé­nek Nemzeti Egységfrontja és a forradalmi tanács (kor­mány) hivatalos baráti lá­togatáson • Csehszlovákiában tartózkodó küldöttsége, élén Heng Samrinnal, a két tes­tület elnökével, kedden Prá­gában megkezdte tanácsko­zásait a csehszlovák tárgyaló küldöttséggel, amelyet Lubo- mir Strougal, a CSKP KB elnökségének tagja, minisz­terelnök vezet. pontja az iráni reguláris erők bevetése volt- Az íde- vezényelt katonák áttörték az iraki arcvonalat és 15 ki­lométerrel visszavetették a támadókat. A PARS iráni hírügynökség jelentése sze­rint Valiollah Fallahi tá­bornok, a hadsereg vezérka­ri főnöke hétfőn látogatást tett Susanguerpben, s kö­szönetét mondott a város „hős védőinek”. A bagdadi rádió egyelőre nem cáfolta az iraki visszavonulásról szóló teheráni közlést — csupán az irániak harctéri veszteségeit taglaló szokásos hadiközleményt ismertette. A többi frontszakaszon is kiújultak a harcok. Az iraki nehéztüzérség legújabb je­lentések szerint folyamato­san lövi a három bekerített vagy részleges ostromgyűrű­be vont. khuzisztáni várost: Abadant, Ahwazt és Dez- fult. mák „nem tehet mást, mint hogy teljesítse őket”. A par­lament elnökének első állo­mása egyébként Algir lesz. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy Algéria közvetít Irán és az Egyesült Államok között a túszügyben. Hasemi Rafszandzsani, az iráni parlament elnöke, va­lamint a Medszlisz három képviselője tegnap 15 or­szágba vezető körútra in­dult. A látogatások célja az. hogy áttörje Iránnak - az amerikai nagykövetség el­foglalását követően előállott elszigeteltségét. Rafszandzsani elutazása­kor kijelentette: a túszok szabadonbocsátásával kap­csolatos iráni - feltételek „végérvényesnek tekinthe­tők” és az Egyesült Álla­Rafszandzsani és a három megbízott egyebek között Franciaországba), az NDK- ba, az NSZK-ba, Nagy-Bri- tannniába, Jugoszláviába, Olaszországba, Pakisztánba, Bangladesbe, Indiába, Ma­laysiába és Indonéziába lá­togat. A frontról ellentmondó je­lentések érkeznek. Miközben az iráni vezetés bejelentet­te, hogy a reguláris hadse­reg, valamint az „iszlám gárdisták” visszaverték az iraki csapatokat Susanguerp- nél, az iraki főparancsnok­ság most azt állítja, hogy az iraki egységek „tartják magukat a városban”. Ab­ban megegyeznek a jelenté­sek, hogy az elmúlt napok­ban Susanguerpnél folyt a háború eddigi legvéresebb csatája. Sokszázan életüket vesztették a harcokban. Az iraki közlemények ar­ról is beszámolnak, hogy a Perzsa-öböl északi részén el­süllyesztettek három iráni hadihajót. Ezt iráni források cáfolták. Az iráni légierő gépei kedden Fao iraki oljakikö- tőt bombázták.

Next

/
Thumbnails
Contents