Szolnok Megyei Néplap, 1980. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-19 / 271. szám

1980. november 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az előrejelzések szerint 1983-ban a világ műanyag- felhasználása meghaladja a vas fogyasztását. Már ez a tény is bizonyítja, hogy ta­láló címet — „A műanyag­kor küszöbén” — adtak a szervezők a Tiszamenti Ve­gyiművek művelődési házá­ban tegnap nyílt kiállítás­nak. „Az emberiség nagy kor­szakait az akkor használt anyagok is jellemzik” — mondta P. Nagy Sándor, a várpalotai Magyar Vegyé­szeti Múzeum igazgatója ki­állítást megnyitó beszédében, majd szavainak igazolására életünk számtalan olyan te­rületét sorolta fel, ahol a műanyagok egyeduralkodók­ká váltak. Kis fajsúlyúk, jó szigetelőképességük, plaszti- citásuk, változatos mechani­kai tulajdonságaik szinte nélkülözhetetlenné teszik őket. Az építőipar, a gyó­gyászat, a villamos- és hír­adástechnika, a mezőgazda­ság, a gépipar és a sport számtalan eszközét készítik belőlük — erről győznek meg a kiállítás tablói. Ma már — nem úgy mint használatuk kezdetekor — egyáltalán nem helyettesítő­ként szolgálnak a műanya­gok. Már csak azért sem, (Folytatás az 1. oldalról.) olajfelhasználás csökkenésé­ben.) Mindez figyelemreméltó azért mert a népgazdaság összköltségei között az ener­giaköltségek jelenleg mint­egy 10, 1985-ben viszont már 14 százalékot tesznek ki a számítások szerint, miköz­ben azt tervezik, hogy a nemzeti jövedelem egyszáza­lékos növekedésére 0.5—0,6 százaléknyi legyen a felhasz­nált energiahordozó mennyi­ségének emelkedése. Az államtitkár ezután ar­ról szólt, hogy az energiahor­dozók világpiaci ára emelke­dik, a gazdálkodás körűimé nyei változnak, tehát elkép­zelhetetlen. hogy Magyaror­szágon rögzített árakkal gaz­dálkodjunk. A vállalatoknak tudomásul kell venni — mon­dotta —, hogy évről évre nö­vekednek az árak. differenci­ált mértékben. Azért ífgy. mert a jelenlegi hazai árak nem tükrözik kellően azt. hogy mennyibe kerül a vi­lágpiacon egy-egy energia- hordozó. A VI. ötéves terv­időszakban az elmúlt fél év­tizedhez képest jóval na­gyobb összeget fordítanak hazánkban az energiafelhasz­nálás racionalizálására, vi­szont kevesebb jut az anya­giakból az energiatermelő ka­pacitások fejlesztésére és-az energiaimport növelésére. Az államtitkár felhívta a figyelmet a hulladékok hasz­nosítására, ideszámítva pél­dául a mezőgazdasági mun­káknál elvesző hulladék- energiákat. vagy a geoter­mikus energia felhasználásá­nak lehetőségeit. Említette, hogy Magyarországon egy ki­mert a korszerű technika minőségi követelményeinek csak igen változatos tulaj­donságaik tehetnek eleget. Más érv is szól alkalmazá­suk mellett: például fémek­ből az ipar képtelen lenne annyit előállítani, amennyi korunk emberének elég len­ne. Az első — még természe­tes alapanyagú — műanya­got, a gumit 1839-ben ké­szítette az amerikai Goo­dyear cég, és hat év múlva már hazánkban is megala­kult az' Első Magyar Ru- ganvmézga Gyár. A legko­rábbi, 1907-ben feltalált szintetikus anyagot, a bake­litet pedig 1922 óta gyártják Magyarországon. Ügy látszik, akkor gyorsabban jutottak országunkba a külföld új vívmányai. Persze azért nincs mit panaszkodnunk. Az 1950-es 25 dekagramm he­lyett ma — átlagban — 36,5 dkg műanyagot használ el minden honfitársunk. Hatal­mas erőfeszítéseket tettünk ennek az iparágnak a fej­lesztéséért. Nem is ered­ménytelenül. Példaként em­líthetjük a leninvárosi Ole­finművet és Európa legna­gyobb (a világon pedig ne­gyedik helyen álló) kazinc­barcikai PVC III. üzemet. vágott fa anyagából csak mintegy húsz" százaléknyit használnak - fel, úgynevezett haszonfának, a többi kézen- közön eltűnik. Felmérések szerint a hulladékok haszno­sításával csupán mintegy 2— 3 millió tonna kőolaj mennyi­séget lehetne megtakarítani. Ezt a célt szolgálja majd az energiaprogram, amely a kö­zeljövőben kerül a kormány elé. Ebben számolnak az energiatakarékosság eredmé­nyeivel. az energiafelhaszná­lás fokozottabb racionalizá­lásával, az olajszükségletek csökkentésével, a villamos és a szénnel nyert energ :a nö­vekedésével. A konferencián felszólalt Vass József, a Körzeti Ener­giafelügyelet vezetője, aki a villamos teljesítménygazdál­kodás kérdéseit elemezte. Ba- c)i Béla. a TIGÁZ üzemigaz- gatója a gázenergia felhasz­nálásának gazdasági té­nyezőivel foglalkozott. Mada­rász Tibor, a TITÁSZ üzem­igazgatója arról szólt, milyen szerepet tölt be az áramszol­gáltatás Szolnok megye ener­giagazdálkodásában, Naményi Sándor, a Kelet-rnagyaror- *szági TÜZÉP Vállalat keres­kedelmi igazgatóhelyettese pedig a világ energiahordo­zók mennyiségének növeke­déséről beszélt. Barcsik Jó­zsef. megyei főenergetikus Szolnok megye VI. ötéves ter­vi energiagazdálkodási prog­ramját taglalta mondandójá­ban. majd Varga János, az. ÁFOR Tiszántúli Központjá­nak igazgatója az ásványolaj forgalmazásának aktuális problémáit ecsetelte. II. J. Országos ügyészi értekezlet Tegnap országos ügyészi értekezletet tartottak, ame­lyen megtárgyalták az MSZMP XII. kongresszusá­nak határozataiból az ügyé­szi szervezetre háruló leg­fontosabb feladatokat. Az értekezleten dr. Szíjár­tó Károly legfőbb ügyész részletesen meghatározta az ügyészi szervezet számára a tennivalókat. Kiemelte, hogy az ügyészi munka közép­pontjában még hosszú időn át az államélet erősítésének, a szocialista demokrácia ér­vényesülésének segítése, a szocialista törvényesség biz­tosítása áll. Az értekezleten felszólalt dr. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Bevezetőben kiemelte: az ügyészi szerve­zet az elmúlt években ered­ményes munkát végzett. Je­lentősen hozzájárult az or­szág előtt álló feladatok si­keres végrehajtásához. Ezért az MSZMP Központi Bizott­sága köszönetét és elismeré­sét fejezte ki. A továbbiakban hangsú­lyozta, hogy az elkövetke­zendő öt évre kitűzött ügyé­szi feladatok helyesek, ma­radéktalanul összhangban állnak az MSZMP XII. kong­resszusának határozataival. Éppen ezért az ügyészi mun­ka fő iránya nem igényel változtatást, mivel az ügyész­ség eddig is a párt politi­kájának szellemében, a jog­politikai határozatban fog­laltaknak megfelelően tevé­kenykedett. Az elért • eredményekkel azonban nem szabad meg­elégedni — hangoztatta. — Az állandóan változó körül­ményekhez igazodva keres­ni kell a munka továbbfej­lesztésének lehetőségeit, mi­vel az ügyészi tevékenység szerves és elválaszthatatlan része társadalmi életünk egészének. fl BM határőrség bevonulási ünnepsége Miskolcon A BM határőrség közpon­ti bevonulási ünnepségét teg­nap tartották meg Miskol­con, a városi sportcsarnok­ban. A himnusz elhangzása után a bevonuló fiatalokat dr. Gosztonyi János, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának alelnöke köszön­tötte. majd Hajós Sándor ve­zérőrnagy. a BM határőrség országos parancsnokságának törzsfőnöke mondott ünne­pi beszédet. Az ünnepségre sokszáz hozzátartozó, szülő, feleség és testvér kísérte el a be- vonulókat. A hozzátartozók nevében dr. Illés Lászlóné szólt az ünnepség résztve­vőihez. a bevonuló fiatalok nevében pedig Szopkó Lász­ló tett fogadalmat a becsü­letes helytállásra. A határőrök bevonulási ünnepsége az Internacionálé hangjaival ért véget. Malomgyártá komplex brigád (Tudósítónktól) Hatvantagú komplex bri- gád alakult a jászberényi Aprítógépgyárban öt, mint­egy 45 millió forint értékű szénőrlő malom december 23-ig történő elkészítésére, csomagolására és kiszállítá­sára.' A tőkés export részét képező berendezések olyan nagy feladat elé állították a vállalat dolgozóit, amellyel egy-egy elkülönült szocialis­ta brigád nem képes megbir­kózni. A gazdasági és tár­sadalmi vezetők kezdemé­nyezésére forgácsoló szak­munkások, hegesztők, laka­tosok. szerelők, asztalosok fogtak össze annak érdeké­ben. hogy a malmok határ­időre és jó minőségben el­készüljenek. A tagok között a már említetteken kívül szerkesztőmérnök, minőség­ellenőr és szállítási szakem­ber is található. Kihasználatlan lehetőségek az energiagazdálkodásban _____A FALUGYŰLÉSEKRŐL JELENTJÜK Ő szintén mindennapjainkról November 1 -tői december 15-ig zajlanak a megyében a falugyűlések, amelyeken a kongresszusára készülő népfront heiyi bizottságának számadására és újjáválasztására is sor kerül- Ezeken a fórumokon a tanács vezetője a település fejlődéséről és a következő esztendő terveiről tájékoztatja a részvtevőket, számba véve azokat a reális javaslatokat is, amelyek a tanács és a lakosság összefogásával megoldhatók. Tiszaszőlős Noha mindössze hetven­nyolcvan helybeli gyűlt ösz- sze hétfőn este Tiszaszőlő- sön, a Petőfi Termelőszövet­kezet klubtermében a tele­pülés idei falugyűlésére, az alacsony részvételi arány a hangulaton egyáltalán nem érződött. Ellenkezőleg: parázs vita bontakozott ki, s nem hiányzott a kritika, önkritika, de a dicséret, il­letve a tennivalók őszinte feltárása sem. Tóth Lajos, a Hazafias Népfront községi bizottságá­nak titkára önkritikusan fo­galmazott, amikor megálla­pította: van javítanivaló a népfront munkájában. El­végre a hat elnökségi ülés közül mindössze három bi­zonyult határozatképesnek, a nő- és rétegpolitikai mun­kabizottság keveset foglal­kozott a sokgyermekes és a cigánycsaládok sorsával, és a környezetvédelmi munka- bizottság nem értékelte pél­dául a „Tiszta udvar, rendes ház” tisztasági mozgalom községi helyzetét. Az eredményekről szólva a beszámoló kiemelte a népfront helyi aktivistáinak segítségét, fáradozását a jú­niusi tanácsi, országgyűlési választásokon, és nem leki­csinylő siker az sem, hogy a népfront szervezésében a fa­lu két és fél ezer lakója ta­valy 1 rpillió 400 ezer forint értékű társadalmi munkát teljesített. Rente Ferenc, a tiszafüre­di Nagyközségi Közös Ta­nács elnöke felszólalásában számokkal, tényekkel bizo­nyította: a tervidőszakban hogyan és mivel gyarapo­dott' a társközség. Többek között megoldódott a veze­tékes ivóvízellátás, és a fa­luban már 17 kilométer hosszú vízvezetékhálózat 47 utcai közkifolyóval műkö­dik. Háromszázki lene ven- ezer forintért valamennyi Jászfelsőszentgyörgyön a hétfő esti falugyűlésen részt­vevők döntő többsége nő volt. Úgy látszik, ebben a község­ben az asszonyok jobban ér­deklődnek a közügyek iránt, mint a férfiak. Becsülettel részt vesznek a községi nép­frontbizottság munkájában. Joggal vonatkozik rájuk is az öt évi népfronttevékeny­ségről szóló beszámolónak az a megállapítása, hogy „az érdem sokunké, és a fe­lelősség is az”. főúthoz csatlakozó földútra sárrázót építettek, továbbá teljesen felújították az óvo­dát, bölcsődét, a mozit, az ifjúsági klubot, kialakítottak egy községi könyvtárat is. Tatarozták a tanácsházát, az öregek klubját és a tűzoltó­klubot. A tervidőszakban az eredetileg előirányzott 672 ezer forint helyett közel egymilliót költöttek Tisza­szőlős középületeinek szépí­tésére, csinosítására. Min­denképpen a pozitív oldal számláját gyarapítja a majdnem teljesen elkészült új községi sporttelep is. A hozzászólók ugyanakkor a hiányosságokról sem hall­gattak. Kicsi az öregek klub­ja, eltűnt a faluból a köz­kedvelt vasárubolt, rosszak a pedagógus szolgálati la­kások, több utcában az úton féllábszárig ér a sár, hiányos a járda, az utakon gödrök éktelenkednek, nem javítják a műutat, a temető mellett szeméttelep éktelenkedik, szemetesek a falu külső ut­cái, továbbá a lakók legtöbb­ször száraz kenyeret vásá­rolhatnak. A jogos, közérdekű észre­vételek, — amelyeknek egyi- ke-másika a túlzástól sem volt mentes — a felügyeleti szervek hibáit feltáró őszin­te hozzászólások, vála­szok végül is parázzsá vál­toztatták erre az estére ösz- szegyült helybeliek hangula­tát. Igazolva a tényt: azok bánják, akik valamiért tá­volmaradtak a falu fórumá­ról. Az is igaz viszont: a köztisztaságot, az utcák a te­rek, a házak állapotát kifo­gásoló észrevételeket főleg a nelybelieknek kell orvosol­ni. Nem utolsósorban a HNF községi bizottságnak — amelynek titkára Tóth La­jos lett — az eddiginél rend­szeresebben koordináló, szer­vező és irányító tevékenysé­gével. Persze, a világért sem aka­rom ezzel csorbítani a helyi férfiak érdemeit, hiszen ők is készséggel segítik a nép­frontbizottságot, amely moz­galmi jellegéből adódóan összefogja a község lakossá­gát — legyen szó társadal­mi munkáról, ' munkásmoz­galmi évfordulóról, a klub­élet fejlesztéséről, és egye­bekről. Molnár Sándorné, a községi népfrontbizottság titkára több példát említett ennek bizonyságára, — így többek között azt, hogy a fia­talok negyvenezer forint ér­tékű kerítést húztak a műve­lődési ház köré. A beszámo­ló önkritikusan foglalkozott a kudarcokkal is. így példá­ul azzal, hogy nem sikerült megszervezni a falumúzeu­mot és korántsem kifogásta­lan az egykor rózsás falu­nak nevezett Jászfelsőszent- györgy köztisztasága. A községi népfrontbizott­ság számvetése hasznos út­mutatásokkal is szolgált az újjáválasztott testületnek, így például serkentett az ag­rárértelmiségnek a népfront­munkába való aktívabb be­vonására, a fiatalok szabad ideje hasznos eltöltésének se­gítésére, az öregekről való gondoskodás fokozására, a társadalmi munka további szervezésére, a tankötelezett­ségi törvény érvényesítésére és így tovább. A községfejlesztésről — a népfrontbizottság beszámo­lója után — Kiss László, a jászfényszarui Községi Közös Tanács elnöke tájékoztatta a jelenlévőket. Megállapította, hogy a gyermekintézmények fejlesztésének üteme elmarad a demográfiai hullám mögött. Az óvodai igényeket ezért nem tudják kielégíteni. Jász­felsőszentgyörgyön az ilyen gond csak jövőre oldódhat meg. A résztvevők — elis­merve az, új ABC-áruház, a presszó, a ravatalozó építé­sének, a művelődési ház fel­újításának előnyeit — a gon­dok között elsősorban erről szóltak, mielőbbi megoldást sürgettek. Érthető ez, hiszen az óvoda kihasználtsági fo­ka 154 százalékos. A kívánalmak között sze­repelt még a községet a kül­világgal összekötő keskeny és igen rossz állapotban lévő út szélesítése és javítása. A tanácselnök szerint erre nem kerül sor, hanem a Zagyva­menti Termelőszövetkezettel együttműködve új utat épí­tenek Pusztamonostorig. El­hangzott a falugyűlésen az is, hogy a helyi posta és a mo­zi szégyenfoltja a községnek. A tanácselnök erre elmond­ta, hogy új építkezésre most nincs mód, — de a községi tanácsháza egy részét fel­ajánlotta a postának, így ez a gond is enyhül, de a pos­ta még nem válaszolt. A felszólalók kívánságlis­táján sok minden szerepelt még, így például egy poli­technikai műhely, a könyv­tár felújítása, út- és járdaé­pítés, és így tovább. Egyet­értettek azonban azzal, hogy évszázados elmaradást nem lehet egyik napról a másikra pótolni, ezért a jövőben is rangsorolni kell a feladato­kat, és oda fordítani a pénzt, ahol legjobban szorít a cipő. A falugyűlés újjáválasztot­ta a községi népfrontbizott­ságot. melynek titkára ismét Molnár Sándorné lett. D. Szabó M.—Simon B. Jászfelsöszentgyörgy Jelentős állomásához érkezett a csongrád-szentesi új közúti Tisza-híd építése. Az ártéri pillérek után elkészült a két mederpillér is. Megkezdődtek az előkészületek a mederhíd építéséhez. Az új hidat 1981 nyarán adják át a forgalomnak A műanyagkor küszöbén Kiállítás nyílt a TVM művelődési házában A kiállítás egy részlete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents