Szolnok Megyei Néplap, 1980. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-05 / 234. szám

Importcikk a kirakatban Minden ötödik forintun­kért. amelyet a boltokban ha­gyunk, importcikkeket vásáro­lunk. Más szóval ez azt je­lenti, hogy a forgalomba ke­rülő fogyasztási cikkeknek mintegy húsz százaléka kül­földről származik. Bár az egész népgazdaság­ban szükséges az import mérséklése — ez az egyik feltétele a külkereskedelmi fizetési mérleg kiegyensú­lyozásának —, a lakosság áruellátása megköveteli a fo­gyasztási cikkek folyamatos behozatalát. Gondoljuk csak meg, hogy import hiányában nem kerülhetnének az üzle­tekbe például órák, fényké­pezőgépek, nem lenne kávé, narancs, citrom, de még sze­mélygépkocsi sem. Megszok­tuk, hogy ezek a termékek nálunk kaphatók, és most sem kívánja a kormány a la­kosságtól, hogy ezekről le­mondjon: Sőt, nemcsak olyan cikke­ket hoznak be külföldről, amelyek itthon nem gyárt­hatók; az import mintegy fe­lét ugyanis olyan termékek ' alkotják, amilyeneket — vagy hasonlóakat, de azonos rendeltetésűeket — a magyar ipar is termel. Miért nélkü­lözhetetlen mégis a behoza­taluk? Az esetek többségé­ben azért, mert a hazai gyártmányok mennyisége nem elegendő, iparunk szál­lítókészsége korlátozott. Ez jellemző egyes ruházati cik­kekre, ilyen például a haris­nyanadrág, pulóver, fehérne­mű. Veszünk, főként a bará­ti országoktól, élelmiszereket is: kekszféléket, édességeket, halkonzerveket, főzelék- és gyümölcskonzerveket. De, mint mindannyian tapasztal­hatjuk, található a boltok­ban külföldi bútor, edény, játék, szőnyeg, függöny, dísz­műáru, divatékszer, írószer, rádió, televízió, magnetofon és sok egyéb, kelendő áru. Mindez, amellett, hogy ja­vítja az áruellátást, gazda­gítja a választékot, a vásárló számára esetleg észrevétle­nül, de a termelők számára nagyonis érezhetően egyúttal versenyt is támaszt. Egy-egy divatújdonság megjelenése — legyen ruhanemű, egy új illat a testápolószerekben, új íz az élelmiszerekben, új cso­magolási eljárás — élénk ér­deklődést vált ki a hasonló, de nem a legdivatosabb, nem a legkorszerűbb árut előállí­tó magyar termelők körében. Számos példa igazolja, hogy amikor a boltokban egymás mellett láthatók a hazai és a külföldi — olykor korsze­rűbb — fogyasztási cikkek, akkor a magyar termelő meg­próbálja a jobbat, az újat kö­vetni, és maga is kezdemé­nyez. Az elkövetkező hónapok­ban, az év hátralévő részé­ben viszonylag több külföl­di fogyasztási cikk érkezik az országba. Ennek oka rész­ben az, hogy több külföldi szállítónk késésben van, s az utolsó hónapokban igyekszik lemaradását pótolni, részben az, hogy a karácsonyi vásár­ban különösen keresettek az import-különlegességek, ezért már eleve erre az időszakra rendelték meg például a já­tékok és a híradástechnikai cikkek javát. Most viszonylag holtsze­zon van a kereskedelemben, ám ma sem igen akad olyan bolt az országban — árusít­son akár iparcikkeket vagy élelmiszereket, —, amelyben ne lenne látható, kapható külföldi termék. g. zs. Jövőre összehívják a fejlődő országok magas szintű konferenciáját Célja a jobb gazdasági együttműködés elősegítése Az el nem kötelezett or­szágok ENSZ-küldöttségei- nek vezetői pénteken befe­jezték kétnapos New York-i értekezletüket. A tanácskozáson elfoga­dott közlemény hangot ad annak az aggodalomnak, hogy egpre több terrorista merényletet követnek el a New York-tí ENSZ-misszi- ók tagjai ellen. Követeli az Egyesült Államoktól, bizto­sítson nagyobb védelmet az ENSZ-diplomatáknak. A közleményben utalnak arra, hogy a múlt hónapban Fe­lix Garcia Rodriguez kubai diplomatát gyilkolta meg az „Omega 7” elnevezésű ku­bai emigráns terrorszerve­zet. Az el nem kötelezett országok képviselői kérték Waldheim ENSZ-főtiikárt is, vitassa meg a kérdést a világszervezet tisztségvise­lőivel. A „77”-ek csoportjának külügyminiszterei az ENSZ New York-ti központjában — szeptember 29-30 között — megtartott évi rendes értekezletükön úgy döntöt­tek, hogy 1981-re összehív­ják a fejlődő országok ma­gas szintű konferenciáját. Az ENSZ-ben pénteken köz­zétett nyilatkozat szerint az lj981-es konferenciának az lesz a célja, hogy elősegítse a fejlődő- országok közötti jobb gazdasági együttműkö­dést. Harold Saunders. ,a közel- keleti és dél-ázsiai ügyek amerikai külügyi államtit­kára csütörtökön a New York-i ENSZ-központban megbeszélést tartott Faruk Kaddumival, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet po­litikai osztályának vezető­jével és Zehdi Terazival, a PFSZ ENSZ megfigyelő cso­portja vezetőjével — tudat­ták hivatalosan pénteken. A „rövid véleménycsere” Abdei Halim Khaddam Szí­riái külügyminiszter közve­títésével jött létre. Az ame­rikai külügyminisztérium szóvivője nyilatkozatában ■hangsúlyozta: a találkozó nem azt jelenti, hogy az Egyesült Államok módosí­totta volna politikáját a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezettel szemben. Washing­ton továbbra is ellenez min­den „alapvető” kapcsolatot az amerikai kormány és a PFSZ között. flz őszi mezőgazdasági munkákért U jászladányiak kezdeményezése Figyelemre méltó kezdeményezést tett a torlódó őszi mun­kák, a betakarítás, a talajművelés és a vetés gyorsítására a jászladányi Egyetértés Tsz háromszoros Kiváló címmel ki­tüntetett Bajcsy-Zsilinszky Szocialista Brigádja: vállalták, hogy a gazdaság többi brigádjaival együtt október 31-ig jó minőségű munkával befejezik a betakarítást és a vetést, no­vember 30-ig pedig végeznek az őszi mélyszántással. Az Egyetértés Tsz-ben ez év őszén nem kevesebb, mint 2400 hektárról kell be­takarítani a termést, és 3600 hektár a vetnivaló. Betáro­lásra vár 800 vagon tömeg- takarmány, 500 vagon vörös­hagyma, továbbá a szója. A feladatok mielőbbi el­végzése érdekében a silóku­korica betakarítását és a talajelőkészítést két mű­szakban végzik. A gyorsított tempó ellenére a takarékos­ságra is figyelnek. Másfél ezer hektárnyi búzaföldet például tárcsázással készíte­nek elő az őszi vetésre, így tetemes mennyiségű üzem­anyagot takarítanak meg. A közel 400 hektárnyi repce­tábla már szépen zöldell, és a hét első felében az 500 hektár őszi árpa is a földbe került. A szövetkezet veze­tői úgy vélekednek, hogy a napraforgó és a vöröshagy­ma betakarítása, továbbá a silózás is befejeződik a hé­ten. A jövő évi termés meg­alapozása érdekében a 250 vagon alapműtrágya kiszó­rásán is folyamatosan dol­goznak. A versenyt kezdeményező Bajcsy-Zsilinszky Szocialista Brigád felhívását szeptember 29-én a gazdaság szocialista brigádvezetőinek tanácskozá­sa is helyes kezdeményezés­nek minősítette, és vala­mennyi kollektíva csatlako­zását jelentette be. A kö­vetkezők úgy vélik, hogy olyanok adták közre a fel­hívást, akik az elmúlt évek­ben is kimagasló munkát végeztek. A Bajcsy-Zsilinsz­ky brigád a legjobb minősé­gi munkát produkálta, és ami nem kevésbé lényeges, élen járt a költségek csök­kentésében. Pontos számítá­sok alapján — normálhek­tárra számítva — 6610 ki­logramm üzemanyagot ta­karított meg 1979-ben, 30 ezer forint értékben. Az idén azt vállalták, hogy búzából 43, napraforgóból 18, hagy­mából 320 mázsát termelnek hektáronként. Egyelőre csak a búza terméseredménye is­meretes, néhány kilogramm híján 50 mázsa a hozam hektáronként. Az eddigi je­lek azt mutatják, hogy nap­raforgóból és hagymából is elérik vagy túlszárnyalják a vállalt átlagtermést. Á ki­tűzött termelési célok eléré­se — az üzem termelési adottságait, talajviszonyait figyelembe véve — igen tiszteletre méltó eredmény. A közös gazdaság vezetősé­ge jó munkaszervezéssel, anyagi ösztönzéssel segíti a brigádokat, hogy az időjá­rás Okozta lemaradásokat mielőbb behozzák, és a megtermelt értékeket mini­mális veszteséggel betakarít­sák. Vágathajtási rekord Kimagasló teljesítményt ért el a Tatabányai Szénbányák csordakúti bányájában Béké­si Károly elővájó brigádja: egy hónapon belül 250 méter hosszú, nagyszelvényű vága­tot hajtott ki. A tatabányai medencében föld alatti vá­gatépítésnél eddig még egyet­len brigád sem ért el ilyen magas teljesítményt. A „csú­csot” mostanáig a nagyegy­házi bányában dolgozó Né­meth Ferenc brigádja tartot­ta havi 204 méteres előreha­ladási sebességgel . Az újabb rekordot elért Békési brigád F—6—HK ma­gyar gyártmányú elővájó-ra­kodógéppel dolgozik. Megkezdték a 150 és 350 kilogramm hasznos teherbírású gépkocsiutánfutók gyártását Somogy megyében, a tabi építő és vegyesipari szövetkezetben. Az év végéig négysz ázat szállít belőlük a szövetkezet az At)TÖKER-nek Házgyári felszerelések Pécsről Csehszlovákiába Csehszlovák házgyárakban öntenek majd panelfalakat azokkal az acélsablonokkal, amelyeket Pécsről szállítot­tak északi szomszédainknak. Az Építőgépgyártó Vállalat mecsekaljai gyárában, két hónap alatt teljesítették a húszmillió forint értékű megrendelést, amely pedig a szokottnál is nagyobb pon­tosságú kivitelezési kívánt. A munka gyors és jó minő­ségű elvégzését a gyár kö­zelmúltban befejezett kor­szerűsítése tette lehetővé. Az új üzemcsarnokban a fejlett géppark és a jó mun­kaszervezés révén fele idő alatt készíthették el a száz­húsz acélsablont, mint ko­rábban. A pécsi üzemben a házgyári berendezések másik fontos elemének, a sablontálcáknak a gyártását is megkezdték, s rövidesen húsz ilyen acélszerkezetet küldenek Csehszlovákiába. Ára: 1,60 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IXXXI. évf. 234. szám, 1980. október 5., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA j T1RTM.0MBÓL: Szív is kellett hozzá, nemcsak építőanyag Fészekrakás falun Gyanú, per nélkül

Next

/
Thumbnails
Contents