Szolnok Megyei Néplap, 1980. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-30 / 255. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. október 30. Kongresszusi számvetés Növekvő orvoslétszám, kevés a gyógyszerész Sokan úgy tartják, hogy a statisztika, az összehasonlító, elemző adatok böngészése nehéz olvasmány. Az adatok mögé pillantó, értő szem azonban lényeges, társadalmi összefüggésekre lelhet. Az Kevés olyan réteg akad ma hazánkban, amelyik létszám tekintetében az egészségügyhöz hasonlóan gyarapodott volna, öt éve mintegy 174 ezren — orvosok, gyógyszerészek, egészségügyi szakdolgozók — tevékenykedtek a kórházakban, rendelőintézetekben, gyógyszer- tárakban. Ma a számuk meghaladja a 197 ezret (s e szám a nyugdíjasokat nem is foglalja magába, pedig a 27 ezres tábor tekintélyes hányada orvostól ápolónőig, formálisan nevezhető csak nyugdíjasnak, a gyógyítást, ápolást alkalmanként még sok évig szívvel, hivatástudattal végzik.) Érdekes és tanulságos, ha az összes foglalkoztatotthoz mérjük az egészségügyi dolgozók arányait; a fejlődés és egészség- ügyi kultúra ez utóbbi adatok mércéjében legtöbbször nemzetközi összehasonlításul is szolgál. 1960-ban, tehát kereken két évtized, amikor az összes foglalkoztaA munkaerőigény furcsaságaiból érdemes néhányat megemlíteni. Az orvoslétszám alakulása meredeken felfelé ívelő grafikonnal ábrázolható, szemben a laegészségügyben dolgozók szakszervezeti kongresszusa nemcsak a statisztika érdekességéről tett bizonyosságot, a minap, hanem a mögötte levő társadalmi valóság izgalmas kérdéseiről is szólt. tottak száma 4 millió 735 ezer volt, köztük csupán 96 ezer egészségügyi dolgozót tartottak számon. Az arány alakulása jelenleg: az 5 millió 68 ezer foglalkoztatott egészségére 197 ezren vigyáznak. Erősen érzékelhető a gyarapodás az orvosok számának emelkedésében. Két évtized alatt 15600-ról 29100- ra gyarapodott az orvoslétszám. A gyógyszerészeké ezzel ellentétben már csak mintegy 600 fővel nőtt, jelezve a pálya hátrányos társadalmi helyzetét. 100 ezernél több — a korábbinak éppen a kétszerese! — az egészségügyi szakdolgozó, nővértől asszisztensig. Nem ilyen biztató a területi megoszlást jelző adatsor. Három megyében, Pest, Szabolcs és Békés területén csak 14—13, illetve 15 orvos jut 10 ezer lakosra, szemben a bőségesen ellátott Hajdú-Bi- harral, 24 orvos 10 ezer főre Baranyával, ahol ez a szám húsz. kosság növekedésének viszonylagos állandóságával, a nyugdíjaskorú népesség számának rohamos gyarapodása viszont jelzi a gondozási, ápolási, sőt betegség-megelőző munka iránti gyarapodó igényt. Ami gond: jelenleg az egészségügyben 77 százalékos a nők aránya és az — a gyest figyelembe véve —, főleg az ápolónők és más szakdolgozók között teszi tartóssá a létszámgondokat. Töprengésre késztet az is, hogy a 29—34 éves orvosok körében a többség nő, az orvostanhallgatók között, pedig csaknem 60 százalékos a lányok aránya. Ez utal az orvosi pálya bizonyos fokú elnőiesedésére és hátrányos következményeire. Az egészségügyben foglalkoztatott fizikai dolgozók körében a fiatalabb korosztályok — a 19—30 év körüliek — létszáma máris alacsonyabb a kívánatosnál, sőt tovább csökken. Márpedig a betegágyak mellé, a betegszállításhoz kell a fiatal erő, és nem pótol mindent a középkorúak, az idősek áldozatkészsége. Hasonló tendenciákat rögzít a szolgálati idők megoszlás.a is: az/egészségügyben dolgozók nagy- nagy többsége 15—25 éve tevékenykedik a pályán, és lényegesen alacsonyabb azoknak a száma, akik néhány éve vagy egy évtizede szolgálják az egészség védelmét, a gyógyítást. Hihetnénk, hogy a megelőzéssel és a gyógyítással foglalkozók egészségesebbek, kevesebb körükben a beteg- állományban levők száma. A feltételezés nem helytálló. A gyógyszerészek körében az átlagosnál magasabb az influenzás megbetegedés (szakmai ártalom!) a veszélyeztetett terhesség pedig: főleg a nővérek, és az altató orvosok körében, valamint az intenzív osztályokon gyakoribb az országos átlagnál. „Gyógyszerész betegség” az adatok tanúsága szerint többféle légúti megbetegedés, sőt egynémely idegrendszeri ártalom is. Több min! 90 ágy Kongresszusi mérlegelés témája volt — és a további fejlődéshez is biztató szavakat kapott — az intézmény- hálózat gyarapodása is. Több mint 7 ezer új gyógyintézeti ágy létesült az elmúlt öt év alatt: ezzel a 10 ezer lakosra jutó ágyszám a korábbi 85-ről 90 fölé növekedett. Különösen számottevő a fejlődés e tekintetben Bács-Kiskun, Pest, és Somogy megyében. íme szerény mérleg az egészségügy megtett útjáról az utóbbi öt év fejlődéséről, a gondokról. A fejlesztést már ezeknek az adatoknak ismeretében tervezik. Várkonyi Margit Kétszer annyi egészségügyi Nők többségben Beszédhiba gyógyítása plasztikai műtéttel Két repülés között mi törtéhik egy repülőgéppel? A gép egyre közeledik. Már alig kétszáz méterre van a földtől, már csak százötvenre, százra,... A Ferihegyi repülőtér teraszán felélénkülnek a várakozók. Még néhány méter és most, igen, ebben a pillanatban mái a leszállópályán gurul a Tu— 154-es; „A MALÉV menetrend szerinti járata Athén felől megérkezett” — közli a hangosbeszélő. Az utasokra váró barátok, rokonok a kijárati ajtók felé tódulnak, pár perc múlva integetés, virágok, hangos ölelkezések jelzik a kellemes utazás végét. Mindennapos képsor ez Ferihegyen. Ami azonban az utasok számára valaminek a befejezése, ugyanaz a repüléssel foglalkozóknak a munka kezdete. Mert miután egy gép földet ért, egészen addig, míg újra startol, bizony sokminden történik. Ügy is mondhatnánk: minden, ami a repülés biztonságát szolgálja, ekkor kezdődik. — Én inkább úgy mondanám; ami a repülés teljes biztonságát szolgálja. Mert a mi munkánk során ezen van a hangsúly. Itt nincs helye tévedésnek vagy feledékeny- ségnek. Minden gépet minden felszálláskor száz százalékos műszaki állapotban kell útra indítanunk. Koczur Ottóval, a MALÉV főmérnökével beszélgetünk a repülőtéri karbantartásról és a javítómunkáról. Arról a tevékenységről, amely a polgári légiközlekedés mechanizmusában cseppet sem látványos, ám annál fontosabb. — A legtöbb gép — a külső szemlélőnek úgy tűnik — megérkezik a repülőtérre, az utasok kiszállnak, majd alig félóra múlva beszállás, és már indul is tovább. — Indul, de amíg a betonon áll, szerelőink teljesen átvizsgálják. Ez az úgynevezett forgalmi ápolás, amely alól egy gép sem kivétel, s amelynek megtörténte nélkül egyetlen parancsnok sem repülhet tovább. — Látok néhány gépet a hangárban, amelyet egész állványerdő vesz körül... — Ezeken karbantartási munkákat végzünk. Első ízben 300 repülési óra után, majd 600, 900 és minden újabb háromszáz óra után kerülnek a gépek ilyen vizit alá. — Az egyik gép, innen látszik, szinte teljesen szét van szerelve... — A nagyobb javítómunkának különböző fázisai vannak. Az első már a levegőben elkezdődik, amikor a javítással foglalkozó műszaki szakemberek menet közben figyelik meg a gép működését, meghallgatva egyúttal a fedélzeti személyzet észrevételeit is. E tapasztalatok összegzése után kezdődik a javítás a földön. — Berm a hangárban ... — Igen, ott. A gépet, ahogy látta, beállványozták, létrák tucatjaival veszik körül és megkezdik a különböző műszaki paraméterek vizsgálatát. — Hány ember dolgozik egy-egy gépen? — Típusa válogatja. A Tu—134-esen például 30—40 fő végzi a karbantartást, hozzájuk számolhatjuk még a laboratóriumban dolgozókat. Vannak ugyanis a gépnek olyan részei, amiket kiemel-* nek, és laboratóriumi ellenőrzésre visznek; s ha ott úgy találják, hogy nem megfelelőek már, kicserélik őket. A többiek eközben a teljes géptestet átnézik: minden csatlakozást, minden apró csavart megvizsgálnak. — Ezek után már következhet is az összeszerelés? — Igen, de ha ezzel el is készülnek, a gép még messze nincs üzembiztos állapotban. Először kipróbálják a részrendszereket, majd a kimenő melegpróba következik, ami azt jelenti, hogy teljes üzemmel járatják a gépet — a földön. Ezt követheti, ha a kormányrészt is érintette a javítás, az úgynevezett műszaki berepülés, és ha ezen is minden tökéletes, csak akkor kerülhet a gép ismét vissza a forgalomba. — Még elmondva is halálosan komoly munka ez. Milyen képzettséggel rendelkeznek azok, akik ezt végzik? — Van közöttük mérnök, sárkány-hajtóműves, rádiós és műszerautomatikus végzettségű. A technikusok és a szerelők is ezekben a szakágakban képzettek, első-, másod- és harmadosztályú minősítéssel. — Milyen különbséget takarnak ezek a minősítések? — Azt jelentik, hogy ki milyen fontosságú munka végzésére jogosult. Mert például, aki letette a repülőgépszerelői szakmunkásvizsgát, az még — ha színjelesen végzett is — önálló munkát nem végezhet. Először beosztják egy elsőosztályú szerelő mellé, akinek az oldálán megismerkedik a típussal. Hat hónap elteltével beiskolázható az úgynevezett típustanfolyamra. Ha azt elvégezte, megkapja a nemzetközi (ICAO) szakszolgálati engedélyt. Ezzel végezhet III. osztályú munkát. ' .— Üjabb előrelépés miként lehetséges? — Két és fél év gyakorlat és újabb tanfolyam árán. így vezet a lépcső egészen a külön jogosításokig, amelyek birtokában már például haj- tómű-próbázási joga is lehet egy szerelőnek, ami nagyon komoly dolog. — Nem lehet könnyű eljutni odáig ... De megéri vajon? Hogyan keresnek ezek az emberek? — Csak annyit mondok: nagyon jól. De — hangsúlyozom — ennek ára, hogy soha nem lehet tévedni. És mégis szeretik a munkájukat. Talán éppen azért a hihetetlenül nagy felelősségért. H. A. "Karácsonyra kész az öregek napközije Szolnokon, a Vörös Csillag úti régi bölcsőde átalakításával 1975-ben hozta létre a városi tanács a környéken lakó idős .emberek napközi otthonát. Az ötvenszemélyes otthon színvonalas szabadidős, kulturális programjai, kirándulásai hamar népszerűvé váltak. Sajnos, az épület falai süllyedni kezdtek, ezért szükségessé Vált a teljes felújítás. Az Építő-, Javító-Szolgáltató Vállalat dolgozói jó ütemben haladnak a munkálatokkal, így decemberben a Seftschik telepi öregek újra birtokukba vehetik az otthant. Az újjáépítés ideje alatt az idős emberek a Thököly úti napközi otthonba járhatnak, néhányukat pedig házi gondozók látogatják. A közel kétmilliós költséggel felújított napközi otthonban — a korábbiakhoz hasonló — egésznapos ellátást, rendszeres orvosi ellenőrzést vehetnek igénybe az idős emberek. A napi három étkezés mellett az otthon mosdójában lehetőségük lesz tisztálkodásra, kisebb mosásra is. A Vörös Csillag úti felújításával egyidőben készül a Vörös Hadsereg úti napközi otthon terve. Itt a régi orvosi rendelő épületét alakítják át 25 személyes otthonná'. Az építkezés — amelyhez 12 vállalat szocialista brigádjai ajánlottak fel társadalmi munkát — várhatóan a jövő év tavaszán kezdődik. A Vörös Csillag úti öregek napközi otthonában már a belső szakipari munkákat végzik az építők A karbantartókról, a szerelőkről Nem félek a doktor nénitől... Szocialista brigádok vállalása
