Szolnok Megyei Néplap, 1980. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-26 / 252. szám
1980. október 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Fazekasház Sümegen Patonai Ferenc, sümegi fazekasmester fazekasházat létesített. A vár alatti parasztházban a látogatók a népművészet mesterének legszfebb alkotásaival ismerkedhetnek meg Október 30.—november 12. Szovjet filmek fesztiválja hazánkban Október 30-a és november 12-e között Immár hagyományosan megrendezik hazánkban a szovjet filmek fesztiválját: Ezúttal a szovjet.-kút-* túra napjai ' eséménysorozat- tában kerül ‘sor a filmművészeti seregszemlére. . A szovjet filmgyártás újabb alkotásai közül nyolc művel ismerkedhet meg a fesztiválon a magyar közönség. Andrej Tarkovszkijnak, a szovjet filmművészet egyik legkiemelkedőbb alkotójának két újabb produkcióját, a Stalker-t és a Tükör-t már vetítik. Október 31-én a fővárosi Puskin filmszínházban díszelőadáson mutatják be Georgij Danyiela „Őszi maraton” című filmjét. A mű a mai szovjet valóságból merítette témáját, egy tehetséges értelmiségi • életének konfliktusát ábrázolja: A XX. század eddigi történetéről, egyének és közösségek sorsának változásairól beszél, egy kis szibériai falucska fejlődését, lakóinak sorsát nyomon követve a „Szibériáda” című, kétrészes filmeposz. „A frontvonal mögött” cí- Ovroű film — Igor Gosztyev * rendezésében — szovjet partizánok és felderítők életveszélyes harcáról szól. Filmtörténeti érdekességet is kínál a fesztivál: a szovjet filmművészet egyik megteremtője, Szergej Eizenstein- nek 1931-ben forgatott dokumentumfilmje a „Viva Mexikó” kerül a közönség elé. A latin-amerikai országot és a népet monumentális képsorokban bemutató mű annak idején befejezetlenül maradt, s a most látható változatot a nemrég külföldről visszakerült kópiák felhasználásával Grigorij Alek- szandrov állította össze. Két ifjúsági film premierje is szerepel a programban: „A negyedik akadály” című produkciót Igor Voznye- szenszkij rendezte. A versenyló elrablása című kalandos történet pedig Halmamed Kakabajev türkmén művész alkotása. Lehár Ferenc emlékére A Debreceni MÁV Filharmonikus zenekar — Szabó László vezényletével — kedden este a kisújszállási Ady Filmszínházban hangversenyt ad a vasutas szocialista brigádok részére. A Lehár Ferenc születésének 119. évfordulójára rendezett zénei esten Korondy György érdemes művész, a Magyar Állami Operaház magánénekese, Mohos Nagy Éva, Hegyes Gabriella, Vadász István, a debreceni Csokonai Színház magánénekesei lépnek fel. Kedden Szolnokon Megnyitják a művelődési szabadegyetemet Kedden 16 órakor Szolnokon, a TIT Kossuth téri előadótermében dr. Vonsik Gyula, A kultúra fogalmának egységes értelmezése című előadásával nyitják meg az SZMT—TIT művelődési szabadegyetemét. Az előadássorozaton a munkahelyi művelődési bizottságok vezetői, munkatársai vesznek részt. Havonta negyedmillió újság, hetilap, folyóirat Mit olvasnak a karcagiak? Néhány évvel ezelőtt érdekes kísérletbe fogtak az egyik legnagyobb budapesti munkáskerület könyvtárosai. A terület könyvtárait — költözés, átszervezés, stb. miatt néhány hónapra be kellett zárni — ez idő alatt a könyvtárosok tanúlmányozták a vonzáskörzetükbe eső boltokban a könyvforgalom alakulását. Megfigyelték, hogy a boltok forgalma megnőtt. Karcagon — minden kísérleti szándék nélkül —1 évek óta bebizonyosodik, hogy ha a közikönyvtárak nem tudják kielégíteni az olvasási igényeket, az olvasók úgy segítenek magukon, ahogy tudnak. De olvasnak... Karcagon ugyan a nyári tatarozás — toldozgatás, fol- dozgatás — idejére sem zárt be a városi Csokonai könyvtár, ám a látogatottság minimális. Nem csodálkozunk ezen: a roskatag épület a városmagtól — a hivatali és üzletnegyedtől, egyáltalán a hétköznapi és ünnepi forgalomtól — elég távol van, sehogy sem esik az emberek útjába. Aki — néhányszáz rendszeres olvasó — mégis felkeresi a könyvtárat — mit kaphat? Először is lehangoló érzést a könyvek sanyarú sorsa miatt. Az elmúlt hetekben ugyan valamit javult a helyzet: a szabadpolcos kölcsönzőt festették, új a világítástechnika, felcsiszolták a parkettát — de már kiütött a salétrom a friss falakon, az ablakon már „befütyül” a szél, az amúgy is szerény állomány jó része a folyosón, verandán, hegyén-hátán nyirkosodik, penészedik. A körülmények miatt nem is kesereghetünk azon, hogy Karcagon a könyvtár egy lakosra jutó vásárlási kerete alig éri el a kisebb községek könyvtáraiét.- Ha valaki csak a városi könyvtár helyzetét ismeri, szomorú képet kap a karcagiak könyvszeretetérÖl. De ha betér például a Művelt Nép könyvterjesztő vállalat boltjába, visszavonhatja elhamarkodott ítéletét. Nem a karcagiak olvasási szokásaival van baj, hanem a könyvtár vonzásával. A könyvesboltban ugyanis egymásnak adják a kilincset a karcagiak. A bolt a múlt évben négymillió 700 ezer forint árú könyvet adott el — haír- mincegynéhány bizományosa segítségével. Az idén az 5 millió forintot megközelítő forgalmat várnak. Ha egy- egy könyvújdonság megjelenik, néhány napon belül újra meg kell rendelni — Karcagon a legnagyobbnak vélt példányszám is rendszerint kevésnek bizonyul. Még ennél is meggyőzőbb képet kapunk a karcagiak ol- vasásszeretetéről, érdeklődéséről, ha a sajtótermékek olvasottságát nézzük. Minden száz családból pl. 37 család rendszeres olvasója a Nép- szabadságnak, — megyei átlag: 21 — de még többet mond a következő adat: minden száz családból 88 előfizet valamilyen napilapra. S egy még ennél meglepőbb átlagszám: szeptemberben például csaknem negyedmillió — 249 611 —- újság-, hetilap-, folyóiratpéldányt adtak el a terjesztők — előfizetés vagy egyéni vásárlás útján — a városban. (Itt jegyezzük meg, hogy a karcagi posta hírlap- csoportjának munkája példamutató, a legeredményesebb a megyében). Nem kevesebb, mint 250 féle napi- és hetilap folyóirat, időszakos kiadvány jár a városba, s mind olvasóra talál. — ti — Megsokszorozódó milliók A szakmunkásképzési alap nyomában A szakmunkástanulók évről évre meghirdetett legrangosabb versenyén a Szakma kiváló tanulója megtisztelő címért küzdenek a fiatalok. Az elsőséggel járó elismerés, a siker nemcsak a fiatalok munkáját dicséri, hanem képet ad az iskola, a megye szakmunkásképzésének színvonaláról is. Az utóbbi évek versenyei ilyenformán „jó bizonyítványt” állítottak ki megyénk szakoktatóiról, pedagógusairól. Már szinte hagyománnyá vált, hogy diákjaink az élvonalban szerepelnek, nagyszerűen értik a szakma fortélyait, gyorsan és hibátlanul oldják meg a feladatokat. Az idén öten végeztek az első helyen, nyerték el a kitüntető címet. Iskolai vagy vállalati tanműhely A sikerben a szakoktatók, s a diákok jó munkája mellett része van a tárgyi "Teltételek kedvező alakulásának is. Amíg az 1975/76-ban négy iskolai tanműhelyben 285 diák gyakorolhatta, tanulhatta választott szakmáját, az előző tanévben a hat műhelyben 416 fiatal ismerkedett a reszelővei, az esztergagéppel. Jelenleg a diákok 10,4 százaléka iskolai, 44 százaléka vállalati tanműhelyben részesül gyakorlati oktatásban, a többiek pedig csoportos, illetve egyéni foglalkozásokon sajátíthatják el a szakma fogásait. A gyakorlati oktatás helyszínéről megoszlanak a vélemények. Sokan az iskolai tanműhelyre, mások a vállalatira esküsznek. A diákok káros szokásokat is fölvesznek a vállalatoknál, amit aztán az iskolában igen nehéz megváltoztatni, s nem teljesítik a tantervi feladatokat sem, — így az egyik fél. Az iskola „üvegház” — érvel a másik, a fiatal, vizsgázott szakmunkás csak' ámul a munkába álláskor, hiszen egészen más világba csöppen, mint amilyet a tanműhelyben látott, megszokott. Másrészt a végzett szakmunkásokat mi foglalkoztatjuk, sok közünk van tehát a képzésükhöz is, hiszen nem mindegy, hogy mennyire felkészült fiatalokat veszünk fel a gyárba — toldják meg érvelésüket a szakemberek. Aligha vonható kétségbe a felek igazsága. A vita helyett azonban sok helyen egyezséget kötöttek, hiszen az iskola és a vállalat célja is azonos. Ma már az együttműködés eredményeként a gyakorlati oktatás tantervi követelményei 80—85 százalékban teljesülnek a megyében, elsősorban a gyárak, vállalatok vezetői szemléletváltozásának köszönhetően. Amíg tíz évvel ezelőtt még „szükséges rossznak”, nyűgnek tekintették a szakmunkástanulók képzését, ma már saját érdeküknek érzik — amely ha nem is elsősorban az anyagiakért történik, — hasznot is hoz a vállalatnak már a diákok tanuló évei alatt. A mindennapi termelést és a gyakorlati oktatást ugyanis nem célszerű ketté választani, ugyanakkor természetesen az előbbi nem mehet az utóbbi rovására. Javuló tárgyi feltételek Az életszerűsége mellett a vállalati tanműhelyek mellett szól az is, hogy az iskolák „költségvetéséből” aligha futja jól felszerelt, korszerű tanműhelyre. Ezzel szemben a vállalatok saját erőforrásaikon túl a szakmunkásképzési alapból is kérhetnek, kaphatnak támogatást tanműhely létesítésére, s a felszerelés javítására. Amíg korábban az alapból kapott összegeket sok vállalatnál plusz fejlesztési alapnak hitték, és használták fel, ma már — alig alig akad ilyen „tévhit” — a g za kmunk á&képzés tárgyi feltételeinek javítására fordítják nem egyszer kiegészítve a saját erőforrásokkal. Az elmúlt négy évben a megye 35 vállalata 66 millió forintot kapott a szakmunkásképzési alapból. Az új tanműhelyek, felszerelések értékéről még nem készült el a statisztika, annyi azonban bizonyos, hogy jóval túlszárnyalja majd a 66 milliót. A vállalatok nem egyszer még a duplájánál is több pénzt adtak a kapotthoz. A Volán szolnoki Váll- lalata például 6 millió forinttal részesült az alapból, a létrehozott érték viszont — a tanműhely és a felszerelése — 14,5 millió. Vagy említhetnénk a szolnoki Mezőgép Vállalatot, amely a gyáregységeivel együtt hétmilliót kapott, az új tanműhely pedig 20 milliót ért. A jászapáti mezőgazdasági tanüzem — amely úttörő jellegű vállalkozás, hazai, külföldi érdeklődés is kíséri — az ócsai termelőszövetkezet segítségével jött létre. A tervek szerint decembertől már indulhat benne az oktatás, a termelés. A diákok a szarvasmarha-tenyésztéstől a tejfeldolgozásig tanulhatják meg a szakmájukat. Tanüzem épül a szolnoki Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál is. A számos új, közkedvelt termék — a Ti- sza-kolbász. az Alföldi felvágott, a fűszeres vér, vagy a dobozolt kocsonya — „fel* találói” elsősorban a 112 diák, a Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet kihelyezett tagozata tanulóinak építik az üzemet. A tagozat a szolnoki 605-ös számú Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben „albérlő”. Az iskola jellegéből adódóan a gyakorlati képzésre csak a vállalatnál van lehetőség. Az új létesítményre — a tervek szerint másfél év alatt készül el, januárban már „üzemel” — 2 millió 345 ezer forintot kaptak a szakmunkásképzési alapból. A valós érték meghaladja az ötmilliót, s ebben természetesen nincs benne az „eszmei érték”, a diákok a mostoha körülmények után jó feltételek között sajátíthatják el még jobb színvonalon a választott mesterséget. A diákok „üzeme” A tanüzemben naponta ötven sertést vágnak és dolgoznak föl. Gyakorolhatják a diákok mindazokat a korszerű vágási, feldolgozási, csomagolási módszereket, amelyekre jelenleg csak kevés lehetőség van. Az idősebb „szakik” — noha sokat javultak az utóbbi években munkakörülményeik — igazán irigyelhetnék majd a fiatalok szép, tágas üzemét, ha az csak „kirakatnak” készülne. A diákok gyakorlati oktatásának műhelye azonban nem üzém lesz az üzemben, hanem a vállalat egészének szerves része, ahol a leendő „szakik” készülnek hivatásukra. A vezetők nem titkolják, hogv azt szeretnék, ha még több fiatal maradna náluk a szakmunkás- vizsga után. Az igény valóban jogos, hiszen a megyében jószerével csak náluk képeznek húsipari szakmunkásokat, az elhelyezkedési lehetőség viszont szinte korlátlan. A tanüzem „terhét” azonban zokszó nélkül mégis vállalták. Jó kezdeményezést valósítottak meg Mezőtúron és Jászberényben. A két város üzemei, összehangolták, szakmunkástanuló-igényeiket. Megállapították, hogy melyik üzem — a lehetőségei alapján — milyen szakmában tudja a leggazdaságosabban megteremteni a gyakorlati oktatás kedvezőbb feltételeit. Az iskolák javaslatával, támogatásával igényeltek a szakmunkás- képzési alapból, amit aztán majd együttesen halználnak fel. így megoszlanak a terhek, de javulnak a gyakorlati oktatás feltételei. Mindenki jól jár; az alapból kapott forintok összefogással sokszorozódnak tovább. Tál Gizella Reggeli a rákóczifalvi Szabadság téri óvodában
