Szolnok Megyei Néplap, 1980. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-12 / 214. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. szeptember 12. Leonyid Brezsnyev fogadta a lengyel miniszterelnök-helyettest Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke csütör­tökön a Kremlben fogadta MieczysLaw Jagielski a LEMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tag­ját, lengyel miniszterelnök­­helyettest, aki gazdasági kül­döttség élén szerda óta tar­tózkodik a szovjet főváros­ban. Leonyid Brezsnyev és Mieczyslaw Jagielskyi a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság közötti sok­oldalú kapcsolatok .-további erősítésének és fejlesztésé­nek kérdéseit vitatták meg. Hangsúlyozták, hogy a jelen­legi körülmények között alapvető fontosságú a szov­jet—lengyel gazdasági együtt­működés hatékonyságának fokozása mind a kétoldalú kapcsolatok viszonylatában, mind pedig a KGST kere­tein belüli. A megbeszélés szívélyes baráti légkörben folyt le. A Mieczyslaw Jagielski miniszterelnök-helyettes ve­zette lengyel gazdasági kül­döttség és a szovjet kor­mány képviselői közötti két­napos tárgyalások eredmé­nyeként csütörtökön Moszk­vában megállapodást írtak alá, amelynek megfelelően a Szovjetunió idén további iparcikk- és élelmiszerszál­lítmányokat indít Lengyel­­országba. Leonyid Brezsnyev a Kremlben fogadta Mieczyslaw Jagiel­­skit, a LEMP KB PB tagját, lengyel miniszterelnök-helyet­test •FEGYVERBBRáTSáG" Befejeződött a közös gyakorlat A Varsói Szerződés egye­sített fegyveres erői „Fegy­verbarátság ’80” gyakorlatán csütörtökön, az NDK terüle­te középső szakaszának egyik gyakorlóterén csehszlovák, NDK- és szovjet katonák átkelést hajtottak végre egy folyón. A többnapos gyakorlat utolsó mozzanataként az egyesített fegyveres erők gépesített lövészalakulatai — vadászbombázók és harci helikopterek támogatásával — harcszerű éles lőgyakor­­latot hajtottak végre kiváló eredménnyel. A közös hadgyakorlatok befejezését követően katona­gyűlésre került sor a gya­korlótéren. Ezen — csakúgy, mint a gyakorlat csütörtöki napjának eseményein — je­len volt Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnö­ke, valamint az NDK szá­mos más párt- és állami ve­zetője. Ott voltak a szocia­lista országok meghívott honvédelmi miniszterei kö­zöttük Czinege Lajos had­seregtábornok, magyar hon­védelmi miniszter. A „Fegyverbarátság ’80”­­gyakorlat ünnepélyes záró­eseményeként ma katonai díszszemlét tartanak. Folytatódnak a harcok az iraki —iráni határon Az iraki hadügyminiszté­rium több közleményben ad­ta tudtúl, hogy az iráni had­sereggel vívott harcok ered­ményeképpen Irak ellenőr­zés alá vont olyan területet, amely „a nemzetközi szer­ződések értelmében hozzá tartozik, tie eddig jogtalanul iráni fennhatóság alatt állt”. A közlemények szerint Irak mintegy 190 négyzetki­lométernyi területet vett vissza Quasr-i-Shirin köze­lében. A területen két, ha­tármenti katonai állás talál­ható. A harcok folyamán — jelentik a közlemények — 29 iráni harckocsit, három páncélozott szállítójárművet, két repülőgépet és egy heli­koptert lőttek le, több csend­őrségi állást és megerősített pontot romboltak szét. Az iraki tüzérség — jelen­ti a PARS — folyamatosan lövi Quasr-i-Shirin, Mehran és Naftshahr városokat. A helyszínről származó értesü­lések szerint e városokban nagy károk keletkeztek. Az iráni—iraki határ köze­lében és a kurdok által la­kott körzetekben folytatód­nak a harcok — közli a hírügynökség. Az iráni ható­ságok azzal vádolják az ira­ki kormányt, hogy segítséget nyújt a politikai önkormány­zatért harcoló kurd oszta­goknak. Hazánkba érkezik Nguyen Cn Thach Púja Frigyes külügymi­niszter meghívására szep­tember 12-én, pénteken hi­vatalos baráti látogatásra hazánkba érkezik Nguyen Co Thach, a Vietnami Szocia­lista Köztársaság külügymi­nisztere. B madridi találknzi előkészületei A csütörtök délelőtti ülésen a küldöttségek egyetértésre jutottak a találkozó hivata­los elnevezésének kérdésé­ben; a szövegrész kidolgo­záséiban a magyar küldött­ségnek aktív kezdeményező szerepe volt; az elfogadott elnevezés kifejezésre juttat­ja, hogy az 1980. évi madridi találkozót és annak előké­szítő szakaszát a Helsinki­ben tartott európai biztonsá­gi és együttműködési értekez­let záróokmánya rendelkezé­seinek megfelelően hívták össze. Az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó madridi találko­zót előkészítő tanácskozás részvevői szerdán jóváhagy­ták kizárólag ügyrendi kér­désekkel foglalkozó tárgya­lásaik napirendjét, amelyre liechtensteini küldöttség tett javaslatot. Csütörtökön — a francia ABC sorrendjének megfele­lően — az osztrák küldött el­nökletével folytatta munká­ját az előkészítő tanácsko­zás. üz etióp külügyminiszter Moszkvában Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter tegnap fogadta Feleke Gedle Giorgisz-t, a szocialista Etiópia külügymi­niszterét, aki a szovjet kor­mány meghívására szerdán érkezett baráti látogatásra Moszkvába. A két külügy­miniszter megvitatta a szov­jet—etióp kapcsolatok to­vábbfejlesztésének lehetősé­geit, s áttekintette a nemzet­közi helyzet időszerű kérdé­seit. Ez utóbbiak közül ki­emelt figyelmet szenteltek az afrikai kontinens problé­máinak. s megvitatták az Indiai-óceán térségében az elmúlt időszakban kialakult helyzetet, megállapítva, hogy a feszültség fokozódása ta­pasztalható. A megvitatott tómák között szerepéit az ENSZ-közgyűlés kedden megnyíló ülésszakának mun­kája. Andrej Gromiko csütörtö­kön ebédet adott etióp kol­legája tiszteletére. Az ebé­den mindkét külügyminiszter pöhánköszöntőt mondott. LATIN AMERIKA ÉS AZ USA „Kereszteshadjárat” Kuba ellen 1959. január 1-én III végbement az ame- 111 rikai földrész XX. századi történelmé­nek egyik legjelen­tősebb eseménye: győzött a kubai foradalom, mely gyö­keres fordulatot jelentett az imperializmus elleni harc­ban az egész kontinensen. A fiatal, szocialista állam éle­tében mélyenszántó gazdasá­gi, társadalmi, bel- és külpo­litikai változások mentek végbe, melyekkel a szigetor­szág kivívta az egész világ haladó közvéleményének el­ismerését, és méltán vette át az amerikai imperializ­mus elleni harc vezető sze­repét. Az újjászületett Kubai Köztársaság foradalmi fele­lőssége tudatában kezdte meg diplomáciai tevékenysé­gét a kontinensen és az Amerikai Államok Szerveze­tében is. Fidel Castro már 1959-ben az AÁSZ Buenos Aires-i gazdasági tanácskozá­sán rámutatott, hogy a föld­részen tapasztalható politi­kai bizonytalanság a gazda­sági elmaradottság egyenes következménye, és felszólí­totta a tanácskozás résztve­vőit, hogy hozzanak hatha­tós kollektív intézkedéseket a gazdasági fejletlenség fel­számolására és a lakosság életszínvonalának emelésé­re. Az Egyesült Államok ve­zető körei és a velük szövet­séges diktatúrák nem tudták sokáig tétlenül szemlélni a fiatal forradalmi ország nö­vekvő tekintélyét, melyet a gazdasági függetlenség kiví­vásával, egész sor radikális átalakítás végrehajtásával és lényegretörő antiimperialista diplomáciai tevékenységével szerzett magának. A reak­ció ellentámadásba lendüli. A latin-amerikai diktatúrák még 1959 folyamán külön­böző panaszokkal fordultak az AÁSZ Tanácsához „Kuba agressziós tevékenységére” hivatkozva. Az Egyesült Ál­lamok elnöke Dwight Eisen­hower pedig egy sajtókonfe­rencián nyugtalanságát fe­jezte ki a „kubai kormány által folytatott politika miatt” és kezdeményezéseket követelt az AÁSZ-tól a „Karib-térségben kialakult feszültség felszámolására”. 1959. augusztusában San­­tiagoban össze is ült az AÁSZ külügyminisztereinek konzultatív tanácskozása, hogy megvitassa a Karib­­térségben fenyegető háború elkerülésére hozandó intéz­kedéseket. A tanácskozáson RÓMA Szerdán este megszakad­tak a tárgyalások a Fiat vezetői és a szakszervezetek között. A munkáltatók nyomban ezután bejelentet­ték, hogy szándékukban áll 12 ezer munkás azonnali el­bocsátása. A szakszervezetek és a Fiatnál működő mun­­kásbizotságok szerdán este tömegtüntetéssel válaszoltak a tervezett intézkedésre. A dolgozók több órán át meg­bénították a termelést a rivalta és a marifori üze­mekben. Renzo Gianotti, az OKP torinói bizottságának titkára a L’Unitá hasábjain igen súlyosnak minősítette a Fiat döntését. Leszögezte: ha elbocsátanák az embereket, ahogy bejelentették, a dolgo­zók egységesen harcba száll­nának és megmozdulásukat a kommunisták vezetnék. BEIRUT Csütörtökön reggel is foly­tatódtak a szerdán kezdődött érkezett összecsapások Beirut délke­leti külvárosában a szélső­­jobboldali falangista milicis­­ták és a libanoni reguláris erők között. A szerdai tűz­­párbajban nyolcán vesztet­ték életüket és negyvenket­­ten megsebesültek. A liba­noni katonák mintegy száz milicistát vettek őrizetbe, és két központjukat elfoglalták. HANOI Mint Hanoiban közölték, nemrégiben törvénytelenül külföldre távozni szándéko­zó személyek egy csoportjá­nak perében hirdetett ítéle­tet a Közép-Vietnami Quang Nam-Da Nang tartomány Népi Bírósága. A csoport tagjai egykor a saigoni re­zsim hadseregében szolgál­tak, és — elrejtett fegyverei­ket használva — egy halász­hajót elrabolva próbáltak illegálisan külföldre szökni. A fővádlottat halálra ítélték. SALISBURY Robert Mugabe zimbabwei miniszterelnök a gazdasági függetlenség kivívására szó­lította fel az afrikai konti­nens déli államait csütörtö­kön Salisburyben a dél-afri­kai országok gazdasági fej­lődésének összehangolására hivatott miniszteri tanácsko­záson elhangzott megnyitó­­beszédében. SANTIAGO A rendkívüli állapot meg­­hosszabításának kihirdetésé­vel egyidőben, a legszigo­rúbb katonai és rendőri fel­ügyelettel garantált „teljes nyugalom” légkörében kez­dődött meg csütörtökön Chilében a kötelező népsza­vazás a Pinochet-féle alkot­mánytervezetről. a kubai külügyminiszter, Raul Roa meggyőzően bebi­zonyította, hogy a Karib tér­ségben kialakult feszültsé­get nem Kuba okozza, ha­nem a különböző önkény­uralmi rendszerek, és ez a feszültség csak része annak az egész kontinensre kiterje­dő válságnak, melyet a latin­­amerikai országok monopó­liumoktól való függése idéz elő. A mesterségesen felizzított légkörben nagy diplomáciai sikert könyvelhetett el a Ku­bai Köztársaság, mert az 1960-as év során felvette ve­le a diplomáciai kapcsolato­kat a Szovjetunió és a többi szocialista ország. Rögtön ezt követte a szovjet kormány nyilatkozata, miszerint egy Kuba elleni agresszió esetén mindennemű, ha szükséges, katonai segítséget is kész nyújtani a szigetországnak. Kuba egyidejűleg felbontotta az Egyesült Államokkal 1950-ben kötött kétoldalú katonai szerződést. Gyorsan peregtek az ese­mények, s elérkezett az 1961- es disznó-öböli Kuba-ellenes invázió, melyet az USA által toborzott zsoldos ellenforra­dalmár elemek hajtottak végre, s amelyet a kubai nép keményen visszavert. A „Washington Star” egyéb­ként úgy reagált az akcióra: „Ha semmit sem teszünk a sikertelen behatolás után, úgy az összes latin-amerikai ország a kommunisták ellen­őrzése alá kerül”. Nem sokkal a sikertelen invázió után 1961 augusztu­sában az urguayi Punta del Estében összeült az AÁSZ gazdasági konferenciája, me­lyen az Egyesült Államok új, átfogó segélytervvel állt elő, melyre a „Szövetség a hala­dásért” cimkét ragasztották. Kuba képviselője, Ernesto Che Guevara leleplezte a segélyprogram propaganda jellegét, és rámutatott, hogy annak valódi célja Kuba mindenáron való elszigetelé­se, és „kereszteshadjárat” szervezése a kubai forrada­lom ellen, mert az az egész kontinens számára haladó példát mutat. Az USA rendkívül erős politikai és gazdasági nyo­mása hatására 1962-ben Ku­bát kizárták az Amerikai Államok Szervezetéből a hírhedt „összeegyeztethetet­­lenség doktrínája” alapján, mely kimondja, hogy mar­xista jellegű kormányzat nem képviseltetheti magát a szervezetben. Ez természe­tesen az ENSZ Alapokmány és a nemzetközi jogi normák durva megsértése. 1962 októ­berében a karib-tengeri vál­ság idején az AÁSZ Tanácsa határozatot hozott, melyben támogatta az USA által fel­állított tengeri blokádot, ami gyakorlatilag elzárta Kubát a külvilágtól. Újabb lépés volt a Kuba elleni gazdasági és politikai blokád kimon­dása az 1964-es washingto­ni külügyminiszteri értekez^ létén, melynek értelmében "á szervezet tagállamainak meg kellett szakítani gazda­sági és diplomáciai kapcso­lataikat a Kubai Köztársa­sággal. A 70-es évek elején a vi­lágpolitikában kialakult „enyhülés” Latin-Ameriká­­ban is éreztette hatását. A latin-amerikai országok nemzeti függetlenségéért és haladásáért folytatott harcá­nak fontos alkotóeleme lett a Kuba-ellenes blokád fel­számolásáért vívott küzde­lem. Kubának a szocializ­mus építésében elért sikerei, aktív külpolitikája és az ez­által megnövekedett nemzet­közi tekintélye alapvetően megváltoztatta ia kontinens országainak szemléletét olyan irányban, hogy Kubá­nak a tagállamokhoz fűződő viszonya az AÁSZ egyik leg­fontosabb visszatérő problé­mája lett. Az Amerikai Álla­mok Szervezete egész tevé­kenységében is egyre szem­betűnőbbé váltak a hanyat­lás jelei, melyeket a szerve­zet megreformálását célzó javaslatok és éleshangú vi­ták tömkelegé fémjelzett. Ez a válság hi'ven tükrözte azt a párharcot, ami az elmúlt évtized elején világméretek­ben bontakozott ki az impe­rialista erőpolitika és az „enyhülés” hívei között, és amiben a nyugati reakciós körök jelentős pozíciókat veszítettek. Rögtön az évtized elején a latin-amerikai haladó köz­vélemény nyomására mind több kormány döntött a diplomáciai kapcsolatok fel­vételét, illetve újrafelvétele, vagy legalább is a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok felújítása mellett a szocialis­ta Kubával. Meg kell jegyez­ni, hogy a Mexikói Egyesült Államok volt az egyetlen or­szág a kontinensen, amely a rendkívül erős USA-nyomás és az AÁSZ határozatai ellenére sem szakította meg diplomáciai kapcsolatait a Kubai Köztársasággal. A la­tin-amerikai egyhülés jegyé­ben aztán egész sor állam újította fel kapcsolatait a nyugati félteke első szocia­lista országával, kivéve a legreakciósabb jobboldali diktatúrákat, mint Chile, Paraguay, Uruguay, stb. Egy­re bővült a Kubával folyta­tott kereskedelem is, mely­nek a különböző egyezmé­nyek mellett egyik kitűnő példája az Argentínával kö­tött üzlet, melynek alapján Kuba több tízezer Ford gép­kocsit vásárolt dél-ameri­kai partnerétől az Egyesült Államok minden tiltakozása ellenére. Végül a blokádpolitika „de jure” hatálytalanítása is be­következett az AÁSZ fóru­main lefolytatott rengeteg jogi vita, szabálymódosítás és csűrés-csavarás után, ami a megelőző évek hivatalos üléseinek és tanácskozásai­nak vissza-visszatérő motí­vuma volt. 1975. július 29-én az Amerikai Államok Szer­vezete San Jóséban (Costa Rica fővárosa) tartott érte­kezletén a küldöttek egvszc­­rű szótöbbséggel eltörölték a tizenegy évvel azelőtt ho­zott Kuba-ellenes szankció­kat, melyek meghozatalára az USA kényszerítette a tag­államokat. Mindezek ellené­re az Egyesült Államok és néhány diktatúra még a mai napig sem normalizálta kap­csolatait a szigetországgal. Az AÁSZ szankcióinak el­törlése ellenére a Kubai Köz­társaság kormánya nem kér­te újrafelvételét a szervezet­be, hiszen véleménye szerint az imperializmus érdekeinek kiszolgálójaként válságba jutott szervezet nem kínál haladó perspektívákat a kontinens számára. Ezzel szemben Kuba aktívan részt vesz a többi latin-amerikai állammal 1975-ben az Egye­sült Államok kirekesztésével létrehozott Latin-Amerikai Gazdasági Rendszer (SELA) munkájában, mely szintén a kontinensen élvezett tekin­télyének forrása és egyben bizonyítéka is. Kovács Gyula (Folytatjuk!)

Next

/
Thumbnails
Contents