Szolnok Megyei Néplap, 1980. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-12 / 214. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. szeptember 12. Leonyid Brezsnyev fogadta a lengyel miniszterelnök-helyettest Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke csütörtökön a Kremlben fogadta MieczysLaw Jagielski a LEMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagját, lengyel miniszterelnökhelyettest, aki gazdasági küldöttség élén szerda óta tartózkodik a szovjet fővárosban. Leonyid Brezsnyev és Mieczyslaw Jagielskyi a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság közötti sokoldalú kapcsolatok .-további erősítésének és fejlesztésének kérdéseit vitatták meg. Hangsúlyozták, hogy a jelenlegi körülmények között alapvető fontosságú a szovjet—lengyel gazdasági együttműködés hatékonyságának fokozása mind a kétoldalú kapcsolatok viszonylatában, mind pedig a KGST keretein belüli. A megbeszélés szívélyes baráti légkörben folyt le. A Mieczyslaw Jagielski miniszterelnök-helyettes vezette lengyel gazdasági küldöttség és a szovjet kormány képviselői közötti kétnapos tárgyalások eredményeként csütörtökön Moszkvában megállapodást írtak alá, amelynek megfelelően a Szovjetunió idén további iparcikk- és élelmiszerszállítmányokat indít Lengyelországba. Leonyid Brezsnyev a Kremlben fogadta Mieczyslaw Jagielskit, a LEMP KB PB tagját, lengyel miniszterelnök-helyettest •FEGYVERBBRáTSáG" Befejeződött a közös gyakorlat A Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői „Fegyverbarátság ’80” gyakorlatán csütörtökön, az NDK területe középső szakaszának egyik gyakorlóterén csehszlovák, NDK- és szovjet katonák átkelést hajtottak végre egy folyón. A többnapos gyakorlat utolsó mozzanataként az egyesített fegyveres erők gépesített lövészalakulatai — vadászbombázók és harci helikopterek támogatásával — harcszerű éles lőgyakorlatot hajtottak végre kiváló eredménnyel. A közös hadgyakorlatok befejezését követően katonagyűlésre került sor a gyakorlótéren. Ezen — csakúgy, mint a gyakorlat csütörtöki napjának eseményein — jelen volt Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke, valamint az NDK számos más párt- és állami vezetője. Ott voltak a szocialista országok meghívott honvédelmi miniszterei közöttük Czinege Lajos hadseregtábornok, magyar honvédelmi miniszter. A „Fegyverbarátság ’80”gyakorlat ünnepélyes záróeseményeként ma katonai díszszemlét tartanak. Folytatódnak a harcok az iraki —iráni határon Az iraki hadügyminisztérium több közleményben adta tudtúl, hogy az iráni hadsereggel vívott harcok eredményeképpen Irak ellenőrzés alá vont olyan területet, amely „a nemzetközi szerződések értelmében hozzá tartozik, tie eddig jogtalanul iráni fennhatóság alatt állt”. A közlemények szerint Irak mintegy 190 négyzetkilométernyi területet vett vissza Quasr-i-Shirin közelében. A területen két, határmenti katonai állás található. A harcok folyamán — jelentik a közlemények — 29 iráni harckocsit, három páncélozott szállítójárművet, két repülőgépet és egy helikoptert lőttek le, több csendőrségi állást és megerősített pontot romboltak szét. Az iraki tüzérség — jelenti a PARS — folyamatosan lövi Quasr-i-Shirin, Mehran és Naftshahr városokat. A helyszínről származó értesülések szerint e városokban nagy károk keletkeztek. Az iráni—iraki határ közelében és a kurdok által lakott körzetekben folytatódnak a harcok — közli a hírügynökség. Az iráni hatóságok azzal vádolják az iraki kormányt, hogy segítséget nyújt a politikai önkormányzatért harcoló kurd osztagoknak. Hazánkba érkezik Nguyen Cn Thach Púja Frigyes külügyminiszter meghívására szeptember 12-én, pénteken hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezik Nguyen Co Thach, a Vietnami Szocialista Köztársaság külügyminisztere. B madridi találknzi előkészületei A csütörtök délelőtti ülésen a küldöttségek egyetértésre jutottak a találkozó hivatalos elnevezésének kérdésében; a szövegrész kidolgozáséiban a magyar küldöttségnek aktív kezdeményező szerepe volt; az elfogadott elnevezés kifejezésre juttatja, hogy az 1980. évi madridi találkozót és annak előkészítő szakaszát a Helsinkiben tartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya rendelkezéseinek megfelelően hívták össze. Az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó madridi találkozót előkészítő tanácskozás részvevői szerdán jóváhagyták kizárólag ügyrendi kérdésekkel foglalkozó tárgyalásaik napirendjét, amelyre liechtensteini küldöttség tett javaslatot. Csütörtökön — a francia ABC sorrendjének megfelelően — az osztrák küldött elnökletével folytatta munkáját az előkészítő tanácskozás. üz etióp külügyminiszter Moszkvában Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter tegnap fogadta Feleke Gedle Giorgisz-t, a szocialista Etiópia külügyminiszterét, aki a szovjet kormány meghívására szerdán érkezett baráti látogatásra Moszkvába. A két külügyminiszter megvitatta a szovjet—etióp kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeit, s áttekintette a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Ez utóbbiak közül kiemelt figyelmet szenteltek az afrikai kontinens problémáinak. s megvitatták az Indiai-óceán térségében az elmúlt időszakban kialakult helyzetet, megállapítva, hogy a feszültség fokozódása tapasztalható. A megvitatott tómák között szerepéit az ENSZ-közgyűlés kedden megnyíló ülésszakának munkája. Andrej Gromiko csütörtökön ebédet adott etióp kollegája tiszteletére. Az ebéden mindkét külügyminiszter pöhánköszöntőt mondott. LATIN AMERIKA ÉS AZ USA „Kereszteshadjárat” Kuba ellen 1959. január 1-én III végbement az ame- 111 rikai földrész XX. századi történelmének egyik legjelentősebb eseménye: győzött a kubai foradalom, mely gyökeres fordulatot jelentett az imperializmus elleni harcban az egész kontinensen. A fiatal, szocialista állam életében mélyenszántó gazdasági, társadalmi, bel- és külpolitikai változások mentek végbe, melyekkel a szigetország kivívta az egész világ haladó közvéleményének elismerését, és méltán vette át az amerikai imperializmus elleni harc vezető szerepét. Az újjászületett Kubai Köztársaság foradalmi felelőssége tudatában kezdte meg diplomáciai tevékenységét a kontinensen és az Amerikai Államok Szervezetében is. Fidel Castro már 1959-ben az AÁSZ Buenos Aires-i gazdasági tanácskozásán rámutatott, hogy a földrészen tapasztalható politikai bizonytalanság a gazdasági elmaradottság egyenes következménye, és felszólította a tanácskozás résztvevőit, hogy hozzanak hathatós kollektív intézkedéseket a gazdasági fejletlenség felszámolására és a lakosság életszínvonalának emelésére. Az Egyesült Államok vezető körei és a velük szövetséges diktatúrák nem tudták sokáig tétlenül szemlélni a fiatal forradalmi ország növekvő tekintélyét, melyet a gazdasági függetlenség kivívásával, egész sor radikális átalakítás végrehajtásával és lényegretörő antiimperialista diplomáciai tevékenységével szerzett magának. A reakció ellentámadásba lendüli. A latin-amerikai diktatúrák még 1959 folyamán különböző panaszokkal fordultak az AÁSZ Tanácsához „Kuba agressziós tevékenységére” hivatkozva. Az Egyesült Államok elnöke Dwight Eisenhower pedig egy sajtókonferencián nyugtalanságát fejezte ki a „kubai kormány által folytatott politika miatt” és kezdeményezéseket követelt az AÁSZ-tól a „Karib-térségben kialakult feszültség felszámolására”. 1959. augusztusában Santiagoban össze is ült az AÁSZ külügyminisztereinek konzultatív tanácskozása, hogy megvitassa a Karibtérségben fenyegető háború elkerülésére hozandó intézkedéseket. A tanácskozáson RÓMA Szerdán este megszakadtak a tárgyalások a Fiat vezetői és a szakszervezetek között. A munkáltatók nyomban ezután bejelentették, hogy szándékukban áll 12 ezer munkás azonnali elbocsátása. A szakszervezetek és a Fiatnál működő munkásbizotságok szerdán este tömegtüntetéssel válaszoltak a tervezett intézkedésre. A dolgozók több órán át megbénították a termelést a rivalta és a marifori üzemekben. Renzo Gianotti, az OKP torinói bizottságának titkára a L’Unitá hasábjain igen súlyosnak minősítette a Fiat döntését. Leszögezte: ha elbocsátanák az embereket, ahogy bejelentették, a dolgozók egységesen harcba szállnának és megmozdulásukat a kommunisták vezetnék. BEIRUT Csütörtökön reggel is folytatódtak a szerdán kezdődött érkezett összecsapások Beirut délkeleti külvárosában a szélsőjobboldali falangista milicisták és a libanoni reguláris erők között. A szerdai tűzpárbajban nyolcán vesztették életüket és negyvenketten megsebesültek. A libanoni katonák mintegy száz milicistát vettek őrizetbe, és két központjukat elfoglalták. HANOI Mint Hanoiban közölték, nemrégiben törvénytelenül külföldre távozni szándékozó személyek egy csoportjának perében hirdetett ítéletet a Közép-Vietnami Quang Nam-Da Nang tartomány Népi Bírósága. A csoport tagjai egykor a saigoni rezsim hadseregében szolgáltak, és — elrejtett fegyvereiket használva — egy halászhajót elrabolva próbáltak illegálisan külföldre szökni. A fővádlottat halálra ítélték. SALISBURY Robert Mugabe zimbabwei miniszterelnök a gazdasági függetlenség kivívására szólította fel az afrikai kontinens déli államait csütörtökön Salisburyben a dél-afrikai országok gazdasági fejlődésének összehangolására hivatott miniszteri tanácskozáson elhangzott megnyitóbeszédében. SANTIAGO A rendkívüli állapot meghosszabításának kihirdetésével egyidőben, a legszigorúbb katonai és rendőri felügyelettel garantált „teljes nyugalom” légkörében kezdődött meg csütörtökön Chilében a kötelező népszavazás a Pinochet-féle alkotmánytervezetről. a kubai külügyminiszter, Raul Roa meggyőzően bebizonyította, hogy a Karib térségben kialakult feszültséget nem Kuba okozza, hanem a különböző önkényuralmi rendszerek, és ez a feszültség csak része annak az egész kontinensre kiterjedő válságnak, melyet a latinamerikai országok monopóliumoktól való függése idéz elő. A mesterségesen felizzított légkörben nagy diplomáciai sikert könyvelhetett el a Kubai Köztársaság, mert az 1960-as év során felvette vele a diplomáciai kapcsolatokat a Szovjetunió és a többi szocialista ország. Rögtön ezt követte a szovjet kormány nyilatkozata, miszerint egy Kuba elleni agresszió esetén mindennemű, ha szükséges, katonai segítséget is kész nyújtani a szigetországnak. Kuba egyidejűleg felbontotta az Egyesült Államokkal 1950-ben kötött kétoldalú katonai szerződést. Gyorsan peregtek az események, s elérkezett az 1961- es disznó-öböli Kuba-ellenes invázió, melyet az USA által toborzott zsoldos ellenforradalmár elemek hajtottak végre, s amelyet a kubai nép keményen visszavert. A „Washington Star” egyébként úgy reagált az akcióra: „Ha semmit sem teszünk a sikertelen behatolás után, úgy az összes latin-amerikai ország a kommunisták ellenőrzése alá kerül”. Nem sokkal a sikertelen invázió után 1961 augusztusában az urguayi Punta del Estében összeült az AÁSZ gazdasági konferenciája, melyen az Egyesült Államok új, átfogó segélytervvel állt elő, melyre a „Szövetség a haladásért” cimkét ragasztották. Kuba képviselője, Ernesto Che Guevara leleplezte a segélyprogram propaganda jellegét, és rámutatott, hogy annak valódi célja Kuba mindenáron való elszigetelése, és „kereszteshadjárat” szervezése a kubai forradalom ellen, mert az az egész kontinens számára haladó példát mutat. Az USA rendkívül erős politikai és gazdasági nyomása hatására 1962-ben Kubát kizárták az Amerikai Államok Szervezetéből a hírhedt „összeegyeztethetetlenség doktrínája” alapján, mely kimondja, hogy marxista jellegű kormányzat nem képviseltetheti magát a szervezetben. Ez természetesen az ENSZ Alapokmány és a nemzetközi jogi normák durva megsértése. 1962 októberében a karib-tengeri válság idején az AÁSZ Tanácsa határozatot hozott, melyben támogatta az USA által felállított tengeri blokádot, ami gyakorlatilag elzárta Kubát a külvilágtól. Újabb lépés volt a Kuba elleni gazdasági és politikai blokád kimondása az 1964-es washingtoni külügyminiszteri értekez^ létén, melynek értelmében "á szervezet tagállamainak meg kellett szakítani gazdasági és diplomáciai kapcsolataikat a Kubai Köztársasággal. A 70-es évek elején a világpolitikában kialakult „enyhülés” Latin-Amerikában is éreztette hatását. A latin-amerikai országok nemzeti függetlenségéért és haladásáért folytatott harcának fontos alkotóeleme lett a Kuba-ellenes blokád felszámolásáért vívott küzdelem. Kubának a szocializmus építésében elért sikerei, aktív külpolitikája és az ezáltal megnövekedett nemzetközi tekintélye alapvetően megváltoztatta ia kontinens országainak szemléletét olyan irányban, hogy Kubának a tagállamokhoz fűződő viszonya az AÁSZ egyik legfontosabb visszatérő problémája lett. Az Amerikai Államok Szervezete egész tevékenységében is egyre szembetűnőbbé váltak a hanyatlás jelei, melyeket a szervezet megreformálását célzó javaslatok és éleshangú viták tömkelegé fémjelzett. Ez a válság hi'ven tükrözte azt a párharcot, ami az elmúlt évtized elején világméretekben bontakozott ki az imperialista erőpolitika és az „enyhülés” hívei között, és amiben a nyugati reakciós körök jelentős pozíciókat veszítettek. Rögtön az évtized elején a latin-amerikai haladó közvélemény nyomására mind több kormány döntött a diplomáciai kapcsolatok felvételét, illetve újrafelvétele, vagy legalább is a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok felújítása mellett a szocialista Kubával. Meg kell jegyezni, hogy a Mexikói Egyesült Államok volt az egyetlen ország a kontinensen, amely a rendkívül erős USA-nyomás és az AÁSZ határozatai ellenére sem szakította meg diplomáciai kapcsolatait a Kubai Köztársasággal. A latin-amerikai egyhülés jegyében aztán egész sor állam újította fel kapcsolatait a nyugati félteke első szocialista országával, kivéve a legreakciósabb jobboldali diktatúrákat, mint Chile, Paraguay, Uruguay, stb. Egyre bővült a Kubával folytatott kereskedelem is, melynek a különböző egyezmények mellett egyik kitűnő példája az Argentínával kötött üzlet, melynek alapján Kuba több tízezer Ford gépkocsit vásárolt dél-amerikai partnerétől az Egyesült Államok minden tiltakozása ellenére. Végül a blokádpolitika „de jure” hatálytalanítása is bekövetkezett az AÁSZ fórumain lefolytatott rengeteg jogi vita, szabálymódosítás és csűrés-csavarás után, ami a megelőző évek hivatalos üléseinek és tanácskozásainak vissza-visszatérő motívuma volt. 1975. július 29-én az Amerikai Államok Szervezete San Jóséban (Costa Rica fővárosa) tartott értekezletén a küldöttek egvszcrű szótöbbséggel eltörölték a tizenegy évvel azelőtt hozott Kuba-ellenes szankciókat, melyek meghozatalára az USA kényszerítette a tagállamokat. Mindezek ellenére az Egyesült Államok és néhány diktatúra még a mai napig sem normalizálta kapcsolatait a szigetországgal. Az AÁSZ szankcióinak eltörlése ellenére a Kubai Köztársaság kormánya nem kérte újrafelvételét a szervezetbe, hiszen véleménye szerint az imperializmus érdekeinek kiszolgálójaként válságba jutott szervezet nem kínál haladó perspektívákat a kontinens számára. Ezzel szemben Kuba aktívan részt vesz a többi latin-amerikai állammal 1975-ben az Egyesült Államok kirekesztésével létrehozott Latin-Amerikai Gazdasági Rendszer (SELA) munkájában, mely szintén a kontinensen élvezett tekintélyének forrása és egyben bizonyítéka is. Kovács Gyula (Folytatjuk!)
