Szolnok Megyei Néplap, 1980. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-12 / 214. szám
1980. szeptember 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Jászalsószentgyörgyi létrák Az idén több mint 25 millió forint értékben állítanak elő különböző típusú létrákat a Szikra Műbútor és Faáru Szövetkezet jászalsószentgyörgyi telepén. Eves tervük időarányos teljesítésében van bizonyos lemaradás, de a szövetkezetben bizakodnak, hogy az év végére be tudják pótolni az anyaghiány okozta hátrányt HŰTŐSZEKRÉNY LAKÓKOCSIBA KILENC HÓNAP: ÜZLET SZÜLETETT Ili! Naiv lista i Kétfokos megdőlés Ilii Alkalmas pillanatban Fotósok munkájára mondják néha: nem nagy dolog, csupán a gombot, a fényképezőgép billentyűjét kell megnyomni és kész. Arról persze már nem szól a fáma, mi mindent kell megtanulni ahhoz, hogy az exponáló szerkezet éppen a legjobb pillanatban adjon utat a fénynek. Hasonló véleményeket hallani vállalati berkekben, igaz ott azt mondogatják, szerencsés volt az a gyár, mert... És akkor jön a kissé naív, botor lista: éppen kellett a termék a tőkés piacon, éppen le tudták gyártani, éppen el is tudták szállítani. A hűtőgépgyár például „éppen” ilyen üzletet kötött kemping — hivatalosan: kombinált üzemű abszorciós — lakókocsi-hűtőszekrények gyártására. Ez a vállalkozás is bizonyíték arra, hogy nem elég csupán a szerencse ahhoz, hogy egy nagyüzem vezetői apparátusa arra szánja magát: „most kell belevágni, ez az alkalmas pillanat ahhoz, hogy az üzlet gyümölcsöző legyen”. Hiába is óhajtotta volna a jászberényi nagyvállalat a „boltot” ha nincsenek kereskedelmi kapcsolatok, aligha lett volna a licencvásárlásból valami. A korábbi köte- Jékek, a régebben megvett SIBIR-licenc, s az, hogy nem szakadt meg a gyártási jog átvételével a Hűtő és az említett cég üzleti viszonya, mindez egyik feltétele volt annak: létrejött a megállapodás a Camping Gaz franci értékesítési szervezettel. A jászberényi vállalat tehát vevője lett a T—618 C típusú abszorciós hűtőszekrény licencének és nemcsak annak, hanem szerszámoknak, gépeknek is. Mielőtt a sorozatgyártásról és a hazai gyártók körében furcsának tűnő honosításról beszélnek, érdemes megismerni, mit kell tudnia egy, a lakókocsikban üzemeltethető, külföldön dollárért eladható hűtőszekrénynek. A berendezés működik az autó 12 voltos akkumulátoráról pb-gázpalackról és hálózati feszültségről egyaránt. Az űrtartalma ezeknek a hűtőszekrényeknek 55, 37 és 25 liter, — a két utóbbi úgynevezett box típusú, ugyanis felülről nyitható — máris helyet takarítottak meg a járműben. Tulajdonságuk, hogy 38 Celsius fokos környezeti hőmérsékleten is meghatározott mennyiségű étjeget készítenek, és precízen működnek 2 fokos megdőlés mellett is. (Autóban az ilyesmi nem ritkaság). Kivitelezéséről, minőségéről nem esett eddig szó, a lelkiismeretes gyártás ugyanis az üzlet alapvető kikötése. A Hűtő a gyártási jogon kívül megvásárolta a gépeket és a szerszámokat is. Ide kívánkozik: hiába figyelt volna fel a nagyüzem a lehetőségre, hiába a „bolt”, ha a termelés indítása késlekedik. Már pedig magyarázkodásra bőségesen lett volna elegendő indok hiszen beszerezni külföldről a berendezéseket, a csarnokba telepíteni őket, összehangolni a részegységek munkáját, adaptálni a terveket, — mindez nem kevés időt kíván, s megannyi buktatóval jár. Említésre méltó, hogy tavaly szeptemberben írták alá a megállapodást, és májusban már elkezdődött a nullsorozat előállítása. Háromnegyed év alatt honosították a dokumentációt, előkészítették a gyártást, üzembe helyezték a gépeket... s így tovább. (A pontossághoz tartozik, hogy a Hűtőgépgyárban a „kempingüzletkötést” összekötötték az abszorciós készülékek termelésének felfuttatásával. Több mint 300 millió forintos beruházással járt a gyártás koncentrálása, például az új csarnok építése, az új berendezések üzembe állítása, automata szerelősorok kialakítása). A gyorsaság nem csupán a műszakiakon múlott, sebeseSb lett a költözködés, a szocialista brigádok és a fiatalok segítségével. A jó kapcsolatokra utal, s a munkafogások elsajátítását a termelés zökkenőmentes indítását eredményezte a francia szakemberek közreműködése is. Az említett megállapodás hat évre szól. Most, amikor a szabályozók, valamint a termelői árak változása helyenként bizonytalanságot szül az üzemekben, óvatos léptekre inti a vállalatokat — a hűtőgépgyári példa ugyancsak bizonyítja — nem árt hosszabb távon is átgondolni a lépéseket. A fél évtized és még egy esztendő bizonyára nemcsak gazdaságos gyártást, biztos üzletet hoz, hanem termelési, piaci tapasztalatokat is. Jövőre egyébként 50—60 ezer kempingkészüléket szállít külfüldre az üzem. (A beruházás célja az, hogy elérjék az évi 300 ezer abszorciós hűtőszekrény gyártását). Az alkalmas pillanat, az alkalmas üzlet kiválasztásáról esett szó az imént. Meghatározásához reoeptet adni naív dolog lenne, ilyesféle rendelvény aligha létezik. Egyes elemeit — mint a gyorsaság, az úgynevezett piackészség, megbízhatóságismerjük, isokszor emlegetjük. Némelykor, mint a jászberényi példa bizonyítja, alkalmazzuk is. H. J. Miniszteri szemle a kiskörei üdülőkörzetben Tegnap Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter, az Országos Idegenforgalmi Tanács elnöke és Bondor József, a Középtiszavidéki Intéző Bizottság elnöke vezetésével szemlét tartottak Kiskörén. A programban a Szolnok megyei és a Heves megyei pártbizottság és a megyei tanácsok képviselői, továbbá az OVH és a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság illetékesei is részt vettek. Az intéző bizottság eddigi munkájáról, a fejlesztés helyzetéről Bondor József elnök és Kővári László titkár adott tájékoztatást a következő évek vízügyi feladatait pedig Papp Ferenc, az OVH környezet és természetvédelmi főosztályának vezetője ismertette. A szemle résztvevői megtekintették a tiszafüredi és az abádszalóki üdülőterületet s behajózták az abádszalóki öbölt, megtekintettek több idegenforgalmi látványosságot is, így a nagyiványi tájházat és a Hortobágyi Nemzeti Park nyugati fogadókapuját. Elindultak az almavonatok Megkezdődött a csúcsforgalom a Hungarofruct-náL, amely elsősorban a gyümölcsexportot bonyolítja. A legnagyobb tétel az alma. A különböző fehér fajták: a Golden és a Jonathán már szedésre érett, így elindulhattak az első almavonatok a Szovjetunióba. Eddig mintegy 15 ezer tonna került vasúti kocsikba Szabolcs, Bács és Zala megye kertjeiből, s jelenleg napi 300 vasúti kocsit töltenek meg ebiből a gyümölcsből. Ez az óriás menynyiség azonban csak töredéke a teljes exportmennyiségnek, a következő hetekben már naponta öt—hétszáz vagon gördül majd almával teli a határokon túlra. Ezekben a napokban útnak indítják Csehszlovákiába és az NDK-ba is az első almaszállítmányokat. Megkötötték az első nem rubel elszámolású almaüzletet is: Szaúd- Aráhia 2500 tonnát vásárolt a Hungarofruct-tól. A gyümölcsexport legnagyobb részét — mintegy 60 százalékát — az alma jelenti. A pártszervezetek _ , túl va-Szerencsére gyünk azon, hogy a községpolitika alatt a községi pártbizottságok, pártvezetőségek és alapszervezetek a településfejlesztést, a beruházást, az építkezést értik. Ez korábban ugyanis együtt járt azzal a téves felfogással, hogy ha van pénz, van községpolitika, ha nincs, akkor az erre való hivatkozással imagyaráznii lehetett a tömegpolitikai munka hiányát. Tévedés ne essék, nem arról van szó, hogy lebecsülnénk a községpolitika elemei között az anyagiakat. Szükség volna rájuk minden településen, minél nagyöbb összegben. A mindennapi élet azonban azt bizonyítja, hogy sehol nincsenek bőviben a beruházásokra fordítható pénznek, az utóbbi években pedig majd mindenütt kevesebb van belőle, mint a korábbi esztendőkben. Az is bizonyos, hogy a hatodik ötéves terv időszakában sem várható nagyobb összeg a kommunális beruházásokra. Ezek után jogosan tehető fel az a kérdés: a hiányzó pénzt hogyan helyettesítsük? Talán agitációval? Messze van már az az idő, amikor a pártszervezetek erre a megoldásra kényszerültek, s azt is meg kell mondani, akkor sem sikerrel. Napjainkban nem próbálják szépíteni, vagy éppen „helyettesíteni” a világot, őszintén beszélnek a gondokról, nyíltan megmondják, ha jogos igény teljesítéséhez jelenleg nem áll rendelkezésre a pénz, hogy későbbre kell halasztani a terv megvalósítását. Ám a lakosság jó közérzete nem csupán a ifeiles>ltésen (múlik. Mindenek előtt olyan társadalmipolitikai légkör kell. amelyben a települések lakói maguk is formálják a közéletet, tevékeny részesei annak. Az ilyen közélet biztosításának letéteményesei pedig a községpolitikát irányító községi pártszervek és az ott működő pártszervezetek. Túllépve a községfejlesztés problémakörén, s a községpolitikához közeledve: a községek többségében létezik jó értelemben vett községpolitika. Mindenütt rendelkezésre állnak azok a fórumok, amelyeken a lakosság közvetlenül vagy közvetve részese lehet községe közélete alakításának. A falugyűlés, amelynek megtartására törvény kötelezi a tanácsokat, a legtöbb községben nagy fejlődésen ment keresztül. A pártszervezetek javaslatára mind több községben változtattak mind a szervezés módján, mind a gyűlések tartalmán. A „nagygyűlések” helyett rószfalugyűléseket tartanak, ahol kevesebb ugyan az ember, de kötetlenebb, közvetlenebb a légkör és az előadó-hallgató közötti kapcsolat. A megtárgyalásra kerülő napirendek tartalma is változatosabb. Ki állítja, hogy a közvélemény széles körét nem érdekli az például. hogyan fejlődik a település egészségügyi helyzete, hogyan javul az áruellátottság. hogyan biztosított a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fejlesztése? Egy-egy településen mind a nemeket, az életkort, mind, a foglalkozást és a munkahelyet tekintve számtalan rétegre osztható a lakosság. Egy-egy termelőszövetkezeten belül a fizikai dolgozókon kívül értelmiségiek és alkalmazottak is vannak. A fizikai dolgozók is rétegekre oszthatók, állattenyésztők, növénytermesztők, ipari munkások stb. Egy-egy község értelmiségén belül ' jelentős a humán, és egyre növekszik az agrár- és műszaki értelmiségiek száma. Könnyen felismerhető, hogy a felkészültséget, így az érdeklődést illetően is nagyok a különbségek valamennyi községben. A párt XII. kongresszusa határozatában felhívta a pártszervek és pártszervezetek figyelmét az osztályokon belüli rétegződés figyelembevételének fontosságára a tömegpolitikai munkában. Eljutni a nőkhöz, a férfiakhoz, a fiatalokhoz, az idősekhez, a fizikai dolgozókhoz, az értelmiségiekhez, úgy is mondhatnánk, mindenkihez. A hatékony rétegpolitikai munka nagy felkészültséget kíván a pártszervezetek vezetőségeitől, hiszen ismerniük kell a különböző réteghez tartozó lakosság problémáit, az őket leginkább foglalkoztató politikaitársadalmi kérdéseket, s ezekre választ is kell adniuk. A teljesség igénye nélkül soroltuk fel azokat a tennivalókat, amelyek a községpoltika körébe tartoznak, s amelyet a pártszervezetek többsége napjainkban is nagy hozzáértéssel és eredménynyel végez. Különösen nagy érdeklődés tapasztalható a partszerveknél a területi munka fejlesztése iránt a kongresszus óta, ahol ez a politikai tevékenység ref^ktorfénybe került. Jelentőségét nem lehet tagadni: bárhol legyen is a munkahelye a települések lakosságának, lakóhelye mindnek a saját községe. Nem könnyű ezt a feladatot teljesíteni a pártszervezeteknek. Nem mindenütt gazdálkodnak a rendelkezésre álló erővel megfelelően. Egy-egy községben általában nem egy pártszervezete működik csupán, vannak termelőjellegű, értelmiségi, intézményi pártszervezetek. Bár ezek elsőrendű feladata, munkaterületük pártirányítása tagjai nem vonhatják iki magukat a községpolitikai munkából. sem. lg munkát te-I politikai kintve nagy - a szerepük, a minden községben működő tömegszervezeteknek és -mozgalmaknak. Az erők összefogása, célirányos működtetése a községi pártszervek feladata, amelyek mindinkább birtokában vannak a politikai vezetés, irányítás ismereteinek. Ahol pedig ez még hiányos, ott a felsőbb pártszervek kötelessége erre képessé tenni őket. M. S. Kijev-Tbiliszi-Ashabad Magyar Gazdasági Napok A Zala megyei Húsipari Vállalat zalaegerszegi gyárában nyári üzemi gyakorlaton vesznek részt a vállalat szakmunkástanulói. A fiatalok két turnusban a gyár különböző üzemrészeiben, gyakorlatban hasznositják eddig tanult elméleti ismereteiket. Képünkön: a henteslányok a húsbontást tanulják Negyedik alkalommal rendez Magyar Gazdasági Napokat a Szovjetunióban a Magyar Kereskedelmi Kamara, valamint a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége. Az idén ősszel sorra kerülő rendezvényeknek három köztársasági főváros ad otthont: a tervek szerint Kijevben október 14—17, Tbilisziben október 21—24, Ashaibadban pedig október 28—31. között lesznek a Gazdasági Napok. A Magyar Gazdasági Napok mostani célja: újabb lehetőségek feltárása a szocialista integráción belül a magyar—szovjet gazdasági-műszaki együttműködés kiszélesítésére. A magyar szervezők, rendezők azt szeretnék, ha a szovjet szakemberek a három városban — ahol korábban elsősorban késztermékeink voltak ismertek — az eddigieknél jobban, sokoldalúbban megismerjék Magyarországot, mint kooperációs partnert. Ennek megfelelően állítatták össze az előadássorozat tematikáját. Az előzetes tervek szerint Kijevben 21, Tbilisziben 14 és Ashabadban 14 előadás hangzik majd eL
