Szolnok Megyei Néplap, 1980. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-09 / 211. szám

1980. szeptember 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 KILENCEDSZER Tanévnyitó a mezőtúri főiskolán A Debreceni Agrártudomá­nyi Egyetem mezőtúri Me­zőgazdasági Gépészeti Főis­kolai Karán tegnap délután tartották meg a tanévnyitó tanácsülést. Dr. Patkós Ist­ván igazgató, főiskolai tanár köszöntötte az ülésen részt­vevőket — köztük Bereczki Lajost, a megyei tanács el­nökhelyettesét, Rózsavári Lászlót, a megyei pártbizott­ság osztályvezető helyette­sét, Móricz Bélát, a városi pártbizottság első titkárát, dr. Kádár Bélát, a DATE rektorhelyettesét, valamint a társintézmények, tangazda­ságok, termelőszövetkezetek képviselőit — majd felolvas­ta Váncsa Jenő mezőgazda­­sági és élelmezési miniszter levelét. Ezt követően, az intézet történetében a kilencedik tanévet megnyitó ünnepségen dr. Varga Károly, főiskolai tanár, tudományos igazgató­­helyettes mondott beszédet. Szólt a mezőgazdaságnak a szakemberképzéssel szemben támasztott követelményeiről, a főiskola eredményeiről. Megállapította, hogy a kar oktatói, dolgozói, hallgatói az elmúlt évek során lelkiisme­retesen munkálkodtak azon, hogy a mezőtúri főiskola ki­vívja elismert helyét az agrárfelsőoktatás rendszeré­ben. Munkájuk megteremtet­te a továbbfejlődéshez szük­séges alapokat. Az eredmé­nyek között részletesen is értékelte a kar jelenlétét a nyári Szegedi Ipari Vásáron, valamint az OMÉK-on, ahol széles körű szakmai elisme­rést kapott a főiskola a ter­vező és kivitelező munkájá-­­ért. A sikerek mellett termé­szetesen akad még tennivaló, elsősorban a termelés és a szakemberképzés kapcsolatá­nak kiszélesítésében. A fel­adatokról szólva dr. Varga Károly hangsúlyozta, hogy a társadalmi fejlődéssel össz­hangban kell fejleszteni a karon a képző-, nevelő és tudományos kutató munkát. A termelés új módszere, a tudományos technikai hala­dás, a technológiai váltás megköveteli a nagyobb tu­dású, összetettebb gondolko­dású szakemberek képzését, az oktatástechnika fejleszté­sét, és a tananyag tartalmi korszerűsítését. Az ünnepi beszéd után a nyolcvankilenc nappali és negyvenöt levelező tagozatos elsőéves hallgató letette az esküt. A „gólyákat” Jakab Sándor tanársegéd, a kar KISZ-bizottságának titkára köszöntötte, majd a tanács­ülés végén, kitüntetéseket, jutalmakat adtak át. Mun­kája elismeréseként Vermes Pálnak, a kar tanüzeme fő­mérnökének a MÉM a „cím­zetes főiskolai docens” cí­met adományozta. Az egye­tem alapította „Jó tanuló, jó sportoló” díjat Vi'da Im­re harmadéves hallgató nyerte el, tizenöt fiatal pe­dig kiváló tanulmányi, KISZ-, közművelődési és sportmunkájáért kapott ju­talmat. A tyúkperektől a lakáskérelmekig Nyárutó a karcagi Városi Tanácsnál Azt gondolnánk, ilyentájt az emberek szabad ide­jét az otthoni befőzések, a felújítások, a házi munkák, az ősz eleji nagytakarítások foglalják le. Ilymődon a ta­nácsi dolgozók „lélegzethez” jutnak, hiszen ez az idő­szak mentes az úgynevezett szezonügyektől. Mindezek ellenére a karcagi Városi Tanácsnál nem csökken az iratforgalom, uborkaszezonnak se hire, se hamva. Az igazgatási osztályhoz ezen a reggelen harminc ak­tát postáztak, ami kétségkí­vül kevesebb, mint az ápri­lisi vagy októberi mennyiség, de azért tekintélyes levélha­lam. Közöttük jónéhány rendőr­égi szabálysértés és‘bolti lopás irata is akad. Nyárutón ked­velt áru a bor, a csokoládé és a pálinka, csak az a baj, néhányan elfelejtenek érte fizetni az üzletekben. Ha a turpisság kiderül, és a ta­nácshoz kerül az akta, drá­gának bizonyul az alkalmi „tévedés”. Ugyanitt foglal­koznak a becsületsértésekkel is. Itt a forgalmat szinte ki­zárólag a szebbik nem kép­viseli, és a panaszok — vi­rágnyelven szólva — több­nyire az előélet színére vo­natkoznak. Béktt a hivatal Ha igaznak bizonyul a vád, a sértő félnek másfél, két­ezer forintja is bánhatja a csípős nyelvű minősítést. Vi­szont az is előfordult, a ber­­zenkedők egymás nyakába borulva itt békültek ki. Elnnél kevésbé örvendetes az a tény, hogy az osztálynak változatlanul a legtöbb gondja a lakásigénylők­kel akad. Számukat már 900 fölött jegyzik és hiába épül, szépül a város, a sok válás és házasságkö­tés szinte újratermeli ezt a réteget. Apropó, házasságkö­tés! A hivatali formaságokat szintén itt intézik, és úgy tű­nik, ebben a városban a há­­zasulási kedv májustól au­gusztus végéig lobog leghe­vesebben, nem ritka a hétvé­gi 14—16 társadalmi esküvő sem. A műszaki osztályra aznap harminc akta • érkezett. Itt a pálmát a szomszéd portájára 10 centire átnyúló épülettető -viszi el, amely körül három éve dúl az ádáz vita. Az ügy már megjárta a megyei és a minisztériumi illetékes osz­tályokat is, sőt az ellenséges­kedés perig fajult. Jelezve: bármilyen tényből lehet nagy, duzzadó aktacsomót hizlalni. Hadd legyen per Az ellátásfelügyeleti osz­tálynak a meleg időszakokra az állati bűz „biztosít” jóné­­hány panaszost. Kicsik a kertes házak portái, nehéz betartani a kulturált jószág­tartás tisztasági előírásait. Ebben az évben eddig az osztály több mint 30 állattar­tót figyelmeztetett, szólított fel a baromfiudvar rendezé­sére, zárt trágyatároló épí­tésére. A művelődésügyi osztályon akkor értékelték a nyári nap­közis munkáiba tábori prog­ramokat, a látogatások ered­ményeit, amelyek összessé­gükben kedvezőek voltak. A gyerekek néhány szép napot a berekfürdői tóparti tábor­ban is eltölthettek és jóné­hány színes, nyári, kulturá­lis programot szervezett ne­kik a könyvtár és a művelő­dési központ is. A pénzügyi terv- és mun­kaügyi osztály aznapi akta­forgalma huszonötre emelke­dett. Esedékes a második félévi adófizetés, és úgy tű­nik, jónéhány helybeli lakos ezen a téren kóros feledé­­kenységben szenved, hiszen még erre az évre semmit se fizetett. Nekik újabb felszó­lítást postáztak. (Csak érde­kességképpen: Karcagon a legmagasabb egyéni adó az idén 150 ezer forint). A szervezési osztályra va­lóban elmondható: szerencsé­re jelenleg nincs komoly ügy. A jelölőgyűlések után tisztázódtak a lakossági pa­naszok, közérdekű bejelenté­sek. Ide érkeznek viszont a tanácsi dolgozók, ügyintézők, szakigazgatási szervek sérel­mesnek vélt döntései elleni kifogások, észrevételek. Ez évente 8—10 ügyet jelent. A egészségügyi és szociál­politikai osztály ügyfélfor­galma kiszámíthatatlanul hullámzó. Aznap négyen for­dultak meg ezen az osztá­lyon: hárman rendkívüli se­gélyért folyamodtak, de akadt egy kérelem a szociális otthonba is. Az ügyféltájékoztató cso­port ajtaja minden nap nyit­va áll a karcagiak előtt, sőt ezen az osztályon szerdán­ként reggel 7-től este 18 órá­ig tartanak szolgálatot. Itt naponta 60—80 érdeklődő kap felvilágosítást. Mindenképpen szólni kell az iktató napi 60—80 dara­bos levélforgalmáról is. Az igazgatási munka korszerű­sítése, a kettősségek meg­szüntetése következtében végre kimutathatóan csök­kent az aktaforgalom. Tavaly például ebben a teremben 18 ezer papirost iktattak, míg az idén ez a szám félévig mindössze 6 ezer 200-ig emelkedett. Aktaoaomók feleslegesen Sok-e ez vagy kevés? Ne­héz válaszolni, mert a fele­let mindig az ügy jellegétől, a kérelem abszurd, vagy tel­jesíthető voltától függ. Te­kintélyes a ..tyúkperek” szá­ma: a kisebb-nagyobb becsü­letsértési ügy, a telekhatár­­villongás, a sokszor értelmet­len, ha kell a miniszternek is írok... féle akta. Nyárvégi egésznapos karcagi tanácsi szemlénk is bizonyította: volt állampolgár, aki éppen akkor ért rá. És akárhonnan is nézzük: ez is ügy: kezdet­ben csak egy lap, amely az esetek zömében iratcsomóvá duzzad. A megoldás tenger­nyi időt rabol el a hivataltól, és a végkifejlet tulajdonkép­pen sem a panaszos, sem a panaszolt, jó értelemben vett „győzelmét” nem szentesít­heti. Akár májusban kerül rá pecsét, akár szeptemberben. D. Szabó Miklós | Bolgár komszomolisták Szolnokon Demokrácia a hivatalokban Bulgáriai testvérmegyénk, Kjusztendil ifjúkommunis­táinak három tagú küldött­sége érkezett tegnap délelőtt Szolnokra Ljubomir Sergi­­nov, a Bolgár Komszomol Kjusztendil megyei Bizottsá­gának első titkára vezetésé­vel a Szolnok megyei KISZ- bizottság meghívására A yéndéggket délutján Nyitrai István, a KISZ Szol­nok megyei ‘«Bizottságának első titkára tájékoztatta a KISZ megyei munkájáról, majd városnézés következett, végül a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központtal is­merkedtek meg a látogatók. Ma ellátogatnak' a Tisza­­menti Vegyiművekbe, és a dr. Csanádi körúti Általános Iskolába, holnap a kunszent­mártoni járás KISZ-eseivel találkoznak 'a Pánnónia kunszentmártoni gyárában és a csépai Tiszamenti Ter­melőszövetkezetben. Csütörtökön Jászberénnyel és a Lehel Hűtőgépgyárral ismerkednek meg a bolgár vendégek. Szakmai konferencia II sérült újszülöttek gyógyításáról Ma délelőtt 10 órakor Szolnokon az ÁÉV munkás­szállójának nagytermében, a szabadsághegyi gyermeksza­natórium és a Hetónyi kór­ház és rendelőintézet gyer­mekosztálya szervezésében egynapos szakmád konferen­ciát rendeznék. Témája: a szülés alatt sérült, agyvér­zést szenvedett újszülöttek gyógyítása, korai rehabilitá­ciója. A konferencián nem­csak orvosok, hanem gyógy­pedagógusok, védőnőik; ápo­lónők és a nevelési tanács­adó szakemberei is részt vesznek. Ki minek mestere? Tegnap a főváros két ré­szében : Pestlőrinc készülő óvodáiban, iskolájában, egy lakóházban és egy ABC-ben, valamint Lágymányoson a Műegyetem konyhaépületé­ben elkezdődött a hidegbur­koló szakma fiataljainak ve­télkedője. A versenyben né­gyes brigádok indulnak, és a hét végéire elválik, melyik a legjobb. hivatalok­ban dolgo­zó embe­rek közérzete többszörösen is közügy, önmagában azért is, mert több százezren van­nak, és a társadalom szá­mára nem lehet közömbös, milyen érzésekkel, hangulat­ban végzik mindennapi mun­kájukat. De fontos közügy még valamiért. Míg a gyá­rakban, üzemekben a mun­kások anyagokkal, szerszá­mokkal, vagyis holt tárgyak­kal dolgoznak, az „irodis­ták” jelentős része más em­berek aktáit, ügyeit intézi. Csupán a tanácsoknál ügy­féli minőségben évente gya­korlatilag valamennyi ma­gyar állampolgár megfordul, sokan többször is. Az ügyin­tézők közérzete, munkahan­­gulata tehát hatáséban alig­ha maradhat meg a hivatal kapuján belül: naponta gyű­rűzik ki valamilyen formá­ban az ügyfelekre, az állam­polgárokra, tovább javítva vagy mérgezve a légkör* Akarva-akaratlanul maga az ügyfél is tovább hordoz­za a jó vagy rossz hangula­tot: ha gyorsan, bürokrácia­­mentesen intézték el az ügyét a hivatalban, maga is lelkesebben, jobb kedvvel végzi munkahelyi. otthoni teendőit. És fordítva . Éppen az említett össze­függések miatt érdemes kö­­leibebbről is szemügyre ver­ni, hogy mi minden határoz­za meg ma egy hivatali dol­gozó közérzetét? Sok Ilyen tényező van, de ezek közölt kétségtelenül a legfontosau­­bak között szerepel a mun­kahelyi demokrácia. Aligha kell magyarázni, hogy az ügyintéző jóval nagyobb kedwel-lelkesedéssel végzi mindennapi, s olykor csep­pet sem könnyű munkáját, ha tudja, érzi: vezetői számí­tanak véleményére, döntése­iknél figyelembe veszik ész­revételeit, tanácsait. Ha nem olyan utasítások végrehajtá­sát erőltetik .kívülről" rá. amelyek feleslegességé *, helytelenségét gyakorlat iga­zolta érvei sokaságával tud­ta volna bizonyítani — ha megkérdezik. Ha vezetői in­tézkedéseiben viszontlátja a munkaértekezleteken általa vagy kollégái által felvetett javaslatokat. Ha meggyőző módon azt is mondják neki, hogy esetleg miért helytelen saját elképzelése. Konkrét példák sarával igazolható, hogy mi, ügyfe­lek, szinte a hivatal, az iro­da levegőjében érezzük: jó vagy rossz-e ott a munka­­hangulat. Ahol az ügyinté­zőknek tényleges beleszólá­suk van a hivatal belső ügyeibe, ahol fontos, megbe­csült embereknek érzik ma­gukat. ott óhatatlanul az ügyféllel is kedvesebbek, előzékenyebbek. S ami még fontosabb: ott gördüléke­nyebb. gyorsabb az ügyin­tézés is. Ahol viszont nem tartanak igényt a vezetők a I különféle hivatal dolgozóinak alkotó közreműködésére, vélemény­nyilvánítására, ott az ügy­intézők előbb-utóbb elkerül­hetetlenül ‘sértődöttek, ide­gesek, türelmetlenek lesz­nek. S belső feszültségeiket jobb híján gyakran éppen azokon a nekik kiszolgálta­tott embereken vezetik le, akik pedig az egészről sem­mit sem tehetnek: az ügy­feleken. Ha csupán erről az oldal­ról vizsgáljuk a kérdést — aminek persze még számos más összetevője is van —, akkor is kétségtelen, hogy a demokráciára — ami szocia­lista társadalmi rendszerünk lényegi vonása — nemcsak az üzemekben; hanem a hi­vatalokban, a különféle in­tézményeknél is nagy szük­ség van. Fontos ezt hangsú­lyozni azért is, mert néhány évvel ezelőtt voltak, akik vitatták a munkahelyi de­mokrácia létjogosultságát a közszolgálatban. Azzal ér­veltek, hogy a tanácsok, a minisztériumok irodáiban alapvétőén más a helyzet, mint például az üzemekben, hiszen itt a demokrácia a közélet olyan fontos, válasz­tott testületéinek irányító szerepén keresztül érvénye­sül, mint amilyenek a ta­nácsülések és persze elsősor­ban az országgyűlés. Néhá­nyan a hivatalok egyszemé­lyi felelős vezetését próbál­ták szembeállítani a de­mokrácia érvényesülésével. Az utóbbi években több fórumon is foglalkoztak ez­zel a témával, s a különféle testületi viták végső követ­keztetése mindenütt egybe­csengett: a hivatalokban éppúgy szükség van a belső demokratizmusra, a dolgo­zók véleményének' kikérésé­re és figyelembe vételére, mint az üzemekben. A hi­vatali demokrácia legfőbb fórumai a munkaértekezle­tek, a különböző rétegtanács­kozások és a vezetői foga­dóórák. Abban, hogy ezek a fóru­mok valóban élők és haszno­saik legyenek, igen nagy sze­repük, feladatuk van a szak­szervezeteknek. —j--------------- egyéves le$z Lassan a Miniszter­------------------- tanács és a SZOT együttes határozata, amely a hivatalok, intézmé­nyek sajátos helyzetének megfelelően szabályozta a hivatali demokrácia kerete­it és formáit. Azóta már sorra megjelentek az egyes ágazatok, területek sajátos­ságait tartalmazó közös irányelvek is, az érdekelt szakszervezetek elnökségei­vel egyetértésben. így a jogi keretek adottak ahhoz, hogy a hivatalok belső de­mokratizmusa is egyre tar­talmasabb legyen, nemcsak a többszázezer közalkalma­zott, hanem többmillió ál­lampolgár érdekében. D. A. A Fákon Ruházati Vállalat kisújszállási üzemében az 1. sz. varrodában az elmúlt hónapok­ban átszervezést hajtottak végre. Ez 7 százalékos termelési növekedést eredményezett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents