Szolnok Megyei Néplap, 1980. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-28 / 228. szám
1980. szeptember 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Látványos kiállítás, Minél később, annál drágábban nagy közönségsiker a BNV Akár a termékváltás gon'd_ jaitól barázdált homlokú gazdasági vezető' akár az egyszerű bámészkodó a vásárlátogató — mindenki találhat magának szívderítőt az idei őszi BNV-n. Hiszen bármilyen szempontból is rendezgeti a látnivalókat, egyetérthet a megállapítással: a szokásosnál nagyobbat lépett a tavalyi vásár óta a magyar ipar. Mindez nemcsak a termékek színvonalában mérhető, bár elsősorban itt jelentős a haladás. De nagy az előrelépés abban is, ahogyan kínálják és eladják portékáikat az üzemek. Például a Tisza Cipőgyár: szakítva eddigi vásári hagyományaival, egyetlen fő terméktípusára összpontosított a 36 közül; a női szandálra. Saját tervezőosztályuk olyan divatos és olcsó — 185-től 290 forint közötti árú! — szandálokat „álmodott”, amelyeken azonnal megakad a kereskedők szeme. Pénteken estig az NDK-beli KOIMPEX 90 ezer párat vásárolt közülük — a lipcsei vásár üzletkötéseivel együtt ez már csaknem 700 ezer párat jelent. A Szovjetunió további másfél millió pár típus összetételét választotta már ki, és belföldre is 250 ezer párat kötöttek le a kereskedők. Végűi is: a vásár az üzletért van. Az idei BNV a realitásoké : ami látható, többnyire kapható is. A Hűtőgépgyár új, 125 literes, mínusz 25 Celsius fokot is tudó fagyasztószekrénye vásárdíjat szerzett. A konyhabútoroknál kell miegemlítenünk: BNV-díjas lett a Tisza Bútoripari Vállalat TR I—IV. jelű négy konyhaberendezése. Pácolt felület, praktikus rácspolcok; Rományi László tervei. Az igen szép garnitúrák jelzik, hogy a házgyári lakásokból oktalanul száműzött nagy családi konyhák ideje viszszatérőben van. Az egyik látványosabb pavilonból, a bútorgyárakéból az idén eltűntek az egyszer látható, raffinált csodák — Rományi László tervei, a díjnyertes konyhabútorok a kiállított bútorok többnyire ízlésesek, és tömegesen is gazdaságosan gyárthatók. Egyik kiemelkedően megformált típusuk, a Horizont bú-, torcsalád, a BUBIV jászberényi gyárában készül — és hajlékonyán illeszthető a házgyári lakások különböző funkciójú — méretű helyiségeihez. Érdekes, hogy az állami bútorgyártók valóban jelentős ízlésbeli és technológiai előrelépése egyáltalán nem jellemzi a szövetkezeti bútoripart. Az utóbbiak kiállításának mottója: kolóniái minden mennyiségben. A lakások díszítéséhez kínált a karcagi üveggyár gyönyörű, centrifugált illetve fátyolüveg dísztárgyakat. Érdekes a kisiparosok bemutatója is. A kalocsai térítőtől a hímzett irhabundán át a szélvitorlásig terjedő kínálat jelzi, hogy továbbra is magas szinten felelnek meg „hézagpótló” feladataiknak. Nem érdemes — és nem is lehet — leírni azt a soksok szépséget, amelyet a ruhaipar vagy éppen a megyénkből is sok alkotót felvonultató népművészeti, háziipari kiállítás felvonultat. És • akkor még nem is szóltunk a háztartásvegyipari cikkekről — az új illatosítású „Tomival” — autókiállításról, vagy éppen a tapétabemutatóról. De a felvillantott látnivaló talán kedvet csinál olvasóinknak az október 5-ig nyitva tartó kiállítás megtekintéséhez. Kőhidi Imre Egy a Tisza Cipőgyár számtalan szép szandálja közül Reméljük, ez csak múló divat Karcag, Városgazdálkodási Vállalat Korszerű, új anyagokkal tataroznak és festenek Népszerű a hibaelháritó brigád A karcagi Városgazdálkodási Vállalat 218 fizikai dolgozója közül 110-en az építőrészlegnél tevékenykednek, és az évi 38 millió 800 ezer forintos termelési értékből több mint 25 millió forintot ők teljesítenek. A vállalat építőinek idei legjelentősebb feladatai közé tartozottt a berekfürdői rekonstrukció, amikor is a strand környékére parkolót és járdát építettek Szintén sok gondot okozott a vállalatnak a karcagi belterületi úthálózat karbantartása, mivel mindössze az utak 28 százaléka burkolt. Ebben az évben a vállalat szakmunkásai végezték az ifjúsági ház tatarozását. Festettek a Zádor és az Arany János úti iskolákban, a gimnáziumban, a kollégiumokban, valamint a Csokonai Könyvtárban. Segítették a kórházak kazánházának rekonstrukcióját, és a 250 ágyas gyermekotthon pavilonjainak festési munkálatait. Jelentős — mintegy ötmillió forint értékű — az a munka, amit a vállalat lakossági szolgáltatásként végez. Ezek zömmel építőipari jellegűek, de keresett az úgynevezett hibaelhárító brigád is. Ebben a kollektívában nyolc szakmunkás dolgozik (villany-, vízvezetékszerelő, lakatos), s a hét bármely napján — szombaton is — házhoz hívhatók. Jó hír: tovább gyarapo-* dott a vállalat gondozásához tartozó zöldterület, mivel ebben az évben a Ladányi és a Vörös Hadsereg út sarkán egy 3 ezer 600 négyzetméter, a Leöwi Sándor úti lakótelepen további 2 ezer négyzetméter alapterületű parkot alakítottak ki. A belterületi illetve a város valamennyi parkjának gondozására évente 750 ezer forintot áldoznak. A vállalat éve§ termelési értékének felét a tanács felügyelete alá tartozó intézmények karbantartására fordítja. Az idén — az ismert takarékossági okok miatt — kevesebb az új létesítmény építése, viszont egyre több az apró tatarozás, felújítás, rekonstrukció. Dicséretes, hogy a karcagi Városgazdálkodási Vállalat korszerű, új anyagok alkalmazásával végzi a tatarozást, és a festést, hogy a tanácsi megrendeléseknek rendszerint eleget tesz. Az is igaz viszont, hogy a felújítások negyede, harmada jelenleg is határidő csúszással fejeződik be, és — kivitelezők hiányában — évek óta húzódik a gimnázium homlokznt'ának, külső falrészének tatarozása. Termésmentő hajrában Márialakán Kedvezőtlen termőhelyi adottságai miatt — a 6800 hektárnyi szántóterületének nagyobb része mélyfekvésű, szikes föld — a Nagykunsági Állami Gazd,aság vetésszerkezetéből hiányoznak olyan klasszikusan őszi betakarítású növények, mint például a kukorica, a cukorrépa. Korántsem jelenti ez azt, hogy más mezőgazdasági üzemeik növénytermesztőihez hasonlítva kevesebb tennivalójuk lenne. Teljes a nagyüzem a gazdaság földjein, minden túlzás nélkül elmondható: éjt nappallá téve fáradoznak az emberek, hogy mielőbb fedél alá kerüljön a termés. „Borult” a kampányterv Babai Károly termelési igazgatóhelyettes két kampánytervet terít ki az asztalán. Az egyiket még a tavaszon állították össze. a másiknak az elkészítésére a rendkívüli nyár késztette a gazdaság szakvezetőit. — A tavaszi vetésű kultúrák tenyészidejének elhúzódása miatt alaposan felborult az őszi betakarítással kapcsolatos ütemezésünk. Szinte egybeesnek a más években egymást követő munkák. Egyszerre érik a kerületeinkben a 380 hektár napraforgó, a 700 hektár maglucerna, a 630 hektár silókukorica, és néhány nap múlva a 45 hektárnyi rizsünk is. Ezek folyamatos betakarítása mellett meg kell alapoznunk a jövő évi termést is. Késésben vagyunk a talajmunkákkal, nyakunkon az őszi vetés. — Hogyan sikerül áthidalni a torlódásokat, enyhíteni a munkacsúcsokat? — Hogy divatos szóval éljek, egyetlen belső tartalékunk van, ta munkaszervezés. Szinte óráról órára megtervezzük minden nap: ki milyen munkát soroljon előre, melyik gépet hová irányítsuk. Nehezíti a helyzetünket, hogy befejezés előtt áll a gazdaság új, 624 férőhelyes szakosított tehenészeti telepe. Az építéshez szükséges homok és betonelem folyamatos beszerzése is jelentősen leköti szállítókapacitásunkat. — Mire jutottak eddig az „őszi hajrában”? — Sikerült úgy szerveznünk a munkákat, hogy idejében földbe kerüljenek a korai vetésű növényféleségek. Befejeztük 316 hektár repce és 190 hektár őszi árpa vetéséti' A napraforgónak eddig mintegy hetvenöt százaléka került fedél alá, a lucemamag betakarítása sajnos elhúzódik még legalább három hétig. Az őszi búza vetésére szánt 2600 hektár terület háromnegyed részén elkészítettük a magágyat. Most a legjobb, harmincötnegyven százalék között van a silókukoricánk szárazanyag-tartalma, ezért „teperjük” befelé teljes gőzzel a szilázst a silókba... Indulunk a gazdaság márialakai kerületébe. A terepjáróban ingét felgyűrve mutatja a karját Babai Károly. Magyarázza a sok karistolás okát: — Szénabálát rakodtunk tegnap. Félre ne értse, hiszen nálunk egyformán fontos ember mindenki, de úgy tudom leginkább kifejezni a dolgozóink összefogását, ha elmondom, hogy az utóbbi jó néhány hét végén, szombaton és vasárnap szénát, szalmát gyűjtött, hordott és kazlazott az igazgatótól az éjjeliőrig mindenki. Egyrészt kellett a szabad tarlóterület a talajmunkát végzőknek. Másrészt pénzzé akarunk tenni vagy kétezer tonna szalmát, amit a saját és a háztáji állattartásunk nélkülözni tud. A kerület magtárosa, Furtai Ferenc mutatja a „birodalmát”, a csarnoktárolót. — Régen nem volt ilyen — vezet körbe —, hogy az egyik sarokba már billenti az IFA az idei napraforgót, a magtár másik végében csávázásra vár a búzavetőmag. A GMV-nek eladott kenyérgabonát se tudtuk még elszállítani, mert nem fogadja a kisújszállási körzeti üzem. Kellene pedig nagyon a hely a csávázáshoz, itt szoktuk előkészíteni a gazdaság vetőmag-szükségletét. Odaát, a másik szérűn meg a lucemamagot tisztítjuk, szóval összejöttek a dolgok... Háromszor 8 órás műszakban A magtár mögött lánctalpas és egy Rába Steiger „tapossa” a két betonfal között a szilázst. A traktoros, G. Nagy Lajos már úgy hozzászokott a több műszakhoz, mintha gyári munkás lenne. — Muszáj gyorsítani a munkákat, mert minél később végzünk a betakarítással. annál többe kerülhet a gazdaságnak. Jöhetnek az őszi esőzések, azután huzigálhatjuk egymás gépét a felázott talajon. Nem beszélve arról, ha kint marad a termés a földeken ... — Mióta dolgoznak több műszakban ? — Július, azaz az aratás kezdete óta. Eleinte háromszor nyolcórás műszakban mentek a gépek, de most több helyre kellenek a traktorosok, csak kétszer tizenkét órában tudunk dolgozni, öt lánctalpas erőgép és hét nagyteljesítményű traktor éjjel-nappal végzi a talajmunkákat. a silótömörítést is megállás nélkül. Tizenhat kombájnnal és az őket kiszolgáló tehergépkocsikkal, traktorokkal nyújtott műszakban takarítjuk be a.napraforgót, a silónak valót meg a lucernamagot. Ezt a Rábát, amin most ülök, felven felül vásárolta a gazdaság. Egyenesen az OMÉK - ról hoztam le. Most a silótaposással bejáratom, és néhány nap múlva már „bevetjük” ezt is a talajmunkáknál. Ellensúlyozzák a kieséseket Az igazgatóhelyettesnek kapára jön, hogy a silók felé kerül Tuka Endre kerületvezető. El ne feledkezzen, mondja neki, a szeptember 30-i beszámolásról. — A hónap végén — magyarázza Babai Károly — számba vesszük, melyik Kerület hogyan tett eleget az energia-áremelkedések ellensúlyozására kidolgozott intézkedési tervünknek. Azonkívül is van mit pótolni a gazdaságban, 1200 hektárnyi termőterületünket károsított különböző mértékben a tavaszi belvíz. A Hortobágy-Berettyó nyári áradása pedig 700 hektár legelőnket öntött el, ahol az idén már nem tudunk legeltetni. Több. drága pénzen vett abraktakarmányt kell így feletetnünk a jószágainkkal. —• Mennyire tehetők az idén a terméskiesések? — Legalább tízmillió forintra. Ennék egy részét ellensúlyozzák a pótvállalásaik teljesítésével a szocialista brigádpk. Közvetve alaposan növeli a termelési költségeket, és leszűkíti a premizálási lehetőségeinket az őszi munkatorlódások miatti túlórák és éjszakai pótlékok bére is. Mit tehetünk? Kényszerhelyzet szülte a jelszót: ha drágábban is, de fedél alá minél előbb a termést... — Ügy mondta, sikerül pótolni a kiesések egy részét. — Igen, például a takarékosabb abrakfelhasználással. Egy kilogramm pecsenyekacsát a korábbinál 30 dekával, egy liter tejet öt dekával, egy kiló marhahúst 130 dekával kevesebb abrakkal állítottak elő az idén az állattenyésztőink. Csaknem félezer tonna abrakot takarítottak így meg, ami nagy dolog, egy szemesterményt, például kukoricát nem termelő gazdaságban. — Tehát, mint már anynyiszor, megint az állattenyésztők ... — No, azért a növénytermesztőink se ölbe tett kézzel siránkoznak az időjárás meg a vízkárok fölött. A lucernából lehet szénát is csinálni, meg lehet silót is. Az utóbbit könnyebb, de a jó minőségű szénához oda kell figyelni a betakarításnál, tárolásnál. A tavalyihoz képest 40 százalékkal sikerült az idei kaszálásé lucernáknál növelni a szénaarányt. Az értékesebb beltartalmú zöldtakarmánytöbblet hatására ölt százalékkal nőtt a tejtermelésünk. Ez a 200 ezer literrel több tej értékén túl másfél millió forint tejprémiummal is növeli a bevételeinket. T. F. Megkétszereződik a termelés ÜGR0K0MPLEX rendszerű sertéstelep épül Tiszaföldváron Tekintélyes építkezés körvonalai bontakoztak ki a tiszaföldvári Lenin Tsz 2. számú homoki kerületében: magasodnak a falai az AGROKOMPLEX rendszerű szakosított sertéstelep épületeinek. Ezen a helyen — házi kivitelezésben — 1982-re valóságos húsgyár üzemel. A telep jelenleg meglevő tíz épülete mellé további 14 kapcsolódik. A komplexum beruházása körülbelül 80 millió forintba kerül, de ahol lehet, igyekeznek a kiadás költségeit csökenteni. Az elsődleges szempont az energiatakarékos üzemeltetés biztosítása, az új épületekből már elmaradnak szellőztető, légkondicionáló berendezések, amelyek tetemes költséget igényelnének. A technikát természetes levegőztetéssel helyettesítik, ezzel sok energiamennyiséget takaríthatnak meg. A megye termelőszövetkezeteinek múlt évi Versenyében az első helyet vívta ki a gazdaság. Jó hírnevét az idén is igyekeznek dolgozói megtartani — ésszerű takarmányozással 1 kilogramm sertéshúst 3 kiló 85 deka takarmányból állítának elő. A kaposvári hibridsertéseket átlagosan 105 kilós súlyban értékesítik, s csaknem fele a megemelt sertéshúsnak export piacra megy. A most épülő szakosított telep eddig évi tízezer darab hízott sertést bocsájtott ki, ez a menynyiség 1982-re megháromszorozódik. A soron levő fejlesztés azonban ezzel nem ér véget, mert az 1. számú telepet is bővítik, korszerűsítik. A végső cél, hogy 1985-re a két telep együttvéve 60 ezer sertést produkáljon, vagyis a jelenleginek több mint kétszeresét. E temérdek hús előállításához a tsz — ipari eredetű anyagok kivételével — maga fedezi a teljes takarmányszükségletet. Ez pedig nem kis mennyiség, hiszen csak az idén megközelítően 1200 vagon a szükséglet. Az ágazat évi termelési értéke jelenleg 80 millió forint és ebből például tavaly 14 millió forint volt a tiszta nyereség.
