Szolnok Megyei Néplap, 1980. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-28 / 228. szám
6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. szeptember 28. KÜLPOLITIKAI * KORKÉP Európa és Madrid Napjaink legfőbb feladata, a katonai enyhülés Milyen csomaggal érkeznek Madridba a helsinki záróokmány aláíróinak képviselői, s mit várnak az újabb európai biztonsági és együttműködési találkozótól ? Ilyen és hasonló kérdések egyre gyakrabban merülnek fel, mióta a spanyol fővárosban megkezdődött a novemberre tervezett konferenciát előkészítő értekezlet. A nemrég lezajlott krími találkozókon a szocialista közösség országainak vezetői konstruktív szellemben fogalmazták meg álláspontjukat. Mint hangsúlyozták, feltétlenül , szükségesnek tartják, hogy a 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada megbízottai erőfeszítéseiket olyan gyakorlati lépések megvalósítására összpontosítsák, melyek a záróokmány különböző tételeinek valóraváltását szolgálják. Ez természetesen csak nyugodt légkörben lehetséges, anélkül a szembenállás nélkül, amelyet bizonyos nyugati körök a belgrádi fórumon kialakítottak. A bonyolultabbá vált nemzetközi helyzet csak növeli a madridi találkozó fontosságát. Míg Nyugat- Európa egyre inkább hajlik arra, hogy Madridban az aktuális problémákkal kapcsolatos elfogadható megoldásokat keresse, addig a tengeren túl egyesek le akarják szűkíteni a találkozó tartalmát, hosszadalmas, felesleges vitát szítva a különböző kérdésekben. Félő, Carter elnök érdemi instrukciók helyett az amerikai küldöttségnek olyan utasítást ad, hogy a spanyol fővárosban szovjetellenes rágalmakat hangoztassanak „az emberi jogok megsértéséről”, a „Szovjetunió afganisztáni szerepéről”, stb. De hogy mi legyen napjaink legfőbb feladatával, a katonai enyhüléssel' erről nem érkeznek hírek az Egyesült Államokból. Emlékezzünk vissza, hogy a nyugati küldöttek táskájában már Belgrádban sem volt egyetlen olyan javaslat, mely e területet érintette volna, lyiost, a madridi találkozó előtt sem beszélnek a Fehér Házban olyan tervekről, amelyek a katonai veszélyt csökkentenék. Ellenkezőleg, Carter nemrég hagyta jóvá azt az 59-es elnöki direktívát, amely növeli a nukleáris háború kockázatát. Több józanul gondolkodó államférfi és befolyásos nyugat-európai szervezet viszont azért száll síkra, hogy Madridban különleges figyelmet szenteljenek az enyhülési folyamat katonai vonatkozásainak. A Szovjetunió, a szocialista közösség országai készek haladéktalanul megvitatni a katonai enyhülés bármelyik kérdését. Mint ismeretes, a belgrádi találkozón egész intézkedés-komplexumot indítványoztak, s jelenleg is széleskörű program van tarsolyukban, melyet a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének májusi ülésén vitattak meg. Ide tartoznak a Szovjetunió nemrég tett javaslatai is az európai nukleáris rakétákról, valamint a közép-európai fegyverzet és fegyveres erők csökkentéséről. Ezeknek a kérdéseknek a megvitatására a szocialista 'országok véleménye szerint össze lehetne hívni egy összeurópai katonai enyhülési- és leszerelési konferenciát. Nagy jelentőségű volna, ha a madridi találkozón sikerülne megegyezést elérni a tanácskozás összehívásáról. A Szovjetunió és szövetségesei úgy vélik, hogy a bizalomerősítő és csapatcsökkentési intézkedéseket össze kellene kötni az államok biztonságát szavatoló politikai és jogi lépésekkel. Épp erre irányulnak az utóbhi időben tett konkrét javaslataik és kezdeményezéseik. „Zöld szalag” a buna kombinát körül A Halle megyei Buna Vegyipari Kombinát az NDK egyik legismertebb, legnagyobb ipari üzeme. Szinte nincs is olyan ága a népgazdaságnak, amely ne használna fel valamilyen itt gyártott terméket. A vegyipari üzem közelsége általában nem kedvez a környezetnek, bármilyen korszerűek legyenek is berendezései. A kombinát vezetői ennek a ténynek a tudatában határozták el — a környék lakói véleményének meghallgatása után — hogy zárt zöldövezetei teremtenek az üzemóriás körül. Az úgynevezett „zöld szalag” tervét a Merseburg-i járási tanáccsal közösen dolgozták ki. Eszerint ez év végéig legalább 120 ezer fát és bokrot ültetnek el a kijelölt területen, de a következő években is tovább folytatják a fásítást. így 300 hektár kiterjedésű zárt zöldövezet létrehozása válik lehetővé. Ez akkora terület, ami a levegő tisztaságának védelme mellett még jelentős erdőgazdasági hasznot is hoz a következő években, évtizedekben. A nagyarányú munkába a kombinát közvetlen közelében levő falvak lakossága is bekapcsolódott, anyagi segítséggel, társadalmi munkavállalással. Tavakat, szökőkutakat, pihenőlyeketet építettek már eddig, és terveznek a jövőben is a „zöld szalag” egész hosszában. Szovjet-jugoszláv gazdasági kapcsolatok Jugoszláviai és Szovjetunió ez évben az 1979. évinél félmilliárd dollárral nagyobb, összesen 4 milliárd értékű kölcsönös árucserét bonyolít le. Ebből az összegből jugoszláv kivitel előreláthatólag 1 milliárd 900 milliót tesz ki. Az export árulistán jugoszláv részről fogyasztási cikkek, élelmiszeripari áruk, vegyipari termékek, az importban pedig főleg szovjet gépek szerepelnek. Ha az idei export-import tervet sikerül teljesíteniük, akkor a kölcsönös szállítások összege 1976—80-ban meghaladja a 14 milliárd dollár értéket. A Kirgiz Köztársaságban nagyszabású talajjavítási munka folyik. A 10. ötéves terv kezdetétől mintegy 100 oázist alakítottak ki. Az előző pártkongresszus határozatait megvalósítva, a hegyek borította köztársaságban több mint 30 ezer hektár öntözött földön kezdhettek gabonát, cukorrépát, gyapotot és más kultúrákat termeszteni. Üjabb szőlőskertek és gyümölcsösök kaptak éltető vizet. Az akinszki pusztaság hatalmas szőlőültetvényeknek ad helyet. Nagyteljesítményű gépekkel itt legutóbb négy szivattyúállomást helyeztek működésbe. A Szír-Darja mély kanyonban folyik, s most már 300 méter magasba emelhetik fel a vizet. Ez azt jelenti, hogy sokezer hektár korábban terméketlen föld ad garantáltan jó termést. Az öntözött földeken új szovhozok létesülnek. A Szovjetunióban az egyik legfontosabb népgazdasági feladat a melioráció. Sikeres megvalósítása a mezőgazdasági termelés további növelésének feltétele. Virágzó oázisok keletkeznek a sztyeppékén, a folyók alsó folyásánál lévő mocsaras, zsombékos területen. Három közép-ázsiai köztársaságban : Üzbegisztánban, Tádzsikisztánban és Kirgíziában az elkövetkezendő években ’ nagy' területeken indulhat meg a földművelés, többtucat nagy víztározó és főcsatorna épül. Ebben a tervidőszakban a Szovjetunióban 40 milliárd rubelt költenek talajjavító munkákra, másfélszer anynyit, mint a megelőző öt esztendő alatt. Épül az egyik szovhoz öntözőcsatornája Az Os területi Komintern szovhoz szőlőinek állapotát vizsgálja Muhtar Monbajev (jobbról) agronómus és Kenta Tagajev brigádvezető Strauss és Schmidt készen a nagy párbajra Igaz-e, hogy a nyugatnémet választásokon biztos a szociáldemokrata-szabaddemokrata ,koalíció győzelme október 5-én? A múlt hónapok fejleményeit, a közvéleménykutatások eredményeit tekintve igennel kell válaszolni a kérdésre. Persze, azért nem lehet kizárni egy váratlan fordulat lehetőségét a bel- avagy a külpolitikában, vagy akár a nyugatnémet választók hangulatában. A jobboldali ellenzék két csoportja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) együtt gyakorlatilag az ország legerősebb pártja. Velük -szemben a szociáldemokraták (SPD) és a szabaddemokraták (FDP) csak öszszefogva tudtak többséget teremteni a parlamentben. Ennek az aránynak a fennmaradása a kormánykoalíció újabb győzelmét jelentené — ám sok az ingadozó szavazó, Választások előtt Schmidt és Strauss párviadala aki jószerivel csak az urna mellett dönt. Bekövetkezhetnek például olyan otthoni vagy nemzetközi fejlemények, amelyek ezt a néhány százaléknyi tétovázó réteget a szociáldemokraták ellen ingerük. A lengyelországi eseménysorozat vagy a két német állam csúcstalálkozójának elmaradása érintette az NSZK belpolitikai hangulatát és nem a kormány malmára hajtotta a vizet. A KANCELLÁR SZEREPE Mégis több előjel jósolja a mostani kormánykoalíció győzelmét. Elsősorban a két csúcsjelölt személye, a két versengő csoport zászlajára írt név dönti majd el a csatát. Különös helyzet: növeli az SPD—FDP koalíció győzelmi esélyeit, hogy az ellenzék vezére és kancellárjelöltje Franz Josef Strauss. Noha a- bajor politikusnak szilárd, szervezett, hű tábora van. — ezek, a kereszténypárton belüli jobbszárny emberei, semmiképpen nem zeteitől. Könnyen lehet, hogy Franz Josef Strauss, a jobboldal kancellárjelöltje — szavazatcsökkentő tényező lesz saját táborában. Nagy jelentőségű ugyanakkor Helmut Schmidt népszerűsége is. A kancellár elsősorban külpolitikájának köszönheti az általános tiszteletet. ö ma — beleértve az amerikai kormányférfiakat — a nyugati világ egyik legszámottevőbb politikusa. Érzi az NSZK közvéleménye, pedig rendkívül tevékeny: az utóbbi hónapokban bebizonyította, hogy nem enged a hidegháborús amerikai nyomásnak — s ha érhették is jogos bírálatok a mi oldalunkról — sokmindent tett és tesz az európai enyhülés megóvásáért. Kevesen kétlik az NSZK-ban, hogy számukra ma Helmut Schmidt a legmegfelelőbb kormányfő. A választók tudják, hogy nyugati részről Helmut Schmidt nevéhez fűződik talán a fordulatot jelentő fejlemény. Amikor júliusban Moszkvában tanácskozott Leonyid Brezsnyevvel, ő hozta magával az új szovjet javaslatot a középhatótávolságú rakéták ügyében, amelylyel talán sikerül kimozdítani a fegyverkorlátozási tárgyalást a holtpontról. Ne szűkítsük azonban a kört és a meghatározó tényezőket a kancellár személyére: mögötte áll az NSZK legrégibb politikád ereje, a nagy mozgalmi múltra tekintő Szociáldemokrata Párt, amelynek — a polgári-kispolgári szavazók mellett — nagy munkástábora van. A koalíció másik tagja, a liberális Szabaddemokrata Párt, amely az értelmiség és a középvállalkozók egy részét vallhatja hívének, s a közvéleménykutatások szerint 5— 10 százalékos eredményt várhat. Bár — s ez is a küszöbönálló választások egyik különös vonása — e kis párt szíve mélyén tart attól, hogy ha a szociáldemokraták elsöprő, abszolút többséget szereznek, már nem lesz szükség rájuk, mint koalíciós partnerre. BELSŐ PROBLÉMÁK hagyják el vezérüket — az ellenzéki táborban is szépszámmal akadnak, akik nem szeretik Strausst, félnek kiszámíthatatlanságától, erőszakosságától, s tartanak a mai kényes nemzetközi helyzetben merev külpolitikai néhogy romlott a nemzetközi helyzet gazdasági és politikai viszonylatban egyaránt, bonyolultabbak a feladatok, nőnek a veszélyek, nagy súlya van a kelet-nyugati kapcsolatok alakulásának. A szociáldemokrata kancellár Természetesen belső témák is szóbakerültek a nyugatnémet választási kampány utolsó szakaszában, így a nyugdíjkérdés, az államadósság mértéktelen felduzzadása. A mérleget azonban várhatóan a nemzetközi kérdések billentik az egyik, vagy a másik oldalra. Az emberek aszerint foglalnak állást, hogy kit tartanak alkalmasabbnak a következő esztendők nehézségeivel való megbirkózásra. Tatár Imre összeállított: Majnár József