Szolnok Megyei Néplap, 1980. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-27 / 227. szám

XXXI. évf. 227. «óm, 1980. szeptember 27., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Visszatért a szovjet—kubai űrexpedíció Sport # 4. oldal (7. oldal) Az országgyűlés elfogadta a kormány ötéves munkaprogramját Jóváhagyták a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot Befejeződött az őszi ülésszak Tegnap délelőtt a napirend szerint, a kormány­­program megvitatásával folytatta munkáját az or­szággyűlés őszi ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, a Politikai Bizottság más tag­jai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Köz­ponti Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti külképviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyi­totta meg. Az első felszólaló Kádár János (Budapest, 38. vk.), az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára volt. Előrehaladásunk záloga az alkotó munka Kádár János felszólalása A kormányprogram feletti vitában felszólalt Kádár János, az MSZMP KB első titkára Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Kedves Elvtársak! A kormány munkaprogram­ja elvi, reális, előremutató, megfelel a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt XII. kong­resszusa útmutatásainak és a Hazafias Népfront választási felhívásában megfogalmazott céloknak. Ezért a Lázár elv­társ által előterjesztett prog­rammal egyetértek. Amikor a tisztelt ország­­gyűlés a Magyar Népköztár­saság kormányának prog­ramját tárgyalja, valójában politikánk, sziocialista épí­tésünk, jövőnk alapkérdé­seit vitatja meg. Ezekhez kívánok — az előttem szó­lókhoz hasonlóan — én is hozzászólni. A programbeszéd fölvázol­ta a nemzetközi helyzetet, a világ jelenlegi politikai ál­lapotát. A nemzetközi ese­mények közül kiemelhetjük az öt évvel ezelőtt Helsin­kiben tartott európai bizton­sági és együttműködési ér­tekezletet, amely bizonyos tekintetben új szakaszt nyi­tott földrészünk politikai éle­tében. Befejezését jelentette a hidegháború kiélezett sza­kaszának, s egyben kezdete is volt egy pozitív folyamat­nak, amelynek során a Hel­sinkiben elfogadott elvek nagy hatással voltak a vi­lág, s különösképpen Euró­pa politikai helyzetére. E folyamat eredményeképpen erősödtek az európai orszá­gok — közöttük természete­sen a különböző társadal­mi rendszerű államok —, politikai kapcsolatai, és ked­vező változások következtek be a világpolitikai helyzet alakulásában is. Ezzel ma­gyarázható, hogy a külön­böző társadalmi rendszerű országokban élő emberek, a népek világszerte üdvözöl­ték a helsinki értekezletet és annak kedvező nemzetkö­zi kihatását. A nemzetközi helyzetben időközben változás követke­zett be. Megítélésünk szerint ezt az Egyesült Államok, a NATO lépései idézték elő. Ide soroljuk az 1978. évi wa­shingtoni NATO-döntést, amely a fegyverkezés úi hul­lámát indította el és a NA­TO múlt év decemberi brüsszeli ülésének határoza­tát az új típusú amerikai középhatósugarú nukleáris rakéták gyártásáról és Nyu­­gat-Európába történő telepí­téséről. De sok más hason­ló, kedvezőtlen fejlemény is hozzájárult ahhoz, hogy új­ból hidegháborús szelek fúj­nak S világon. Ilyen körül­mények között joggal állít­hatjuk. hogy a nemzetközi helyzetben egyidejűleg van­nak jelen az enyhülés és a feszültség tényezői. Nem javult a helyzet a világ különböző feszültség­­gócaiban sem. A közel-ke­leti problémák továbbra is megoldatlanok és veszélye­sek. Közép-Keleten sem ren­deződtek a viszonyok, sőt, ezt sajnálattal kell- említenem, Irak és Irán fegyveres konf­liktusa tovább élezi a hely­zetet a Perzsa-öbölben és környékén. Ez nem szolgál­ja Irak és Irán népeinek ja­vát, ezzel szemben a nem­zetközi imperializmus mal­mára hajtja a vizet. Éppen ezért őszintén helyeselj ük az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak felszólítását a fegyver­­szünetre. Azt kívánjuk, hogy Irak és Irán tárgyalások út­ján találjon politikai meg­oldást a közöttük fennálló vitás kérdések rendezésére. Délkelet-Ázsiában is csak lassan és nehezen oldódnak a feszültségek. Növeli a hely­zet bonyolultságát a jelen­legi kínai külpolitika, amely alapvetően - szocialistaellenes, szovjetellenes, s ebből kiin­dulva a legkülönbözőbb kér­désekben és területeken a feszültség növelésére törek­vő imperialista körök kezé­re játszik. Ilyen a mai világ, amely­ben élünk, dolgozunk és har­colunk. Célunk világos, a fő nemzetközi kérdésekben ál­láspontunk közérthető: az enyhülésért, egy békésebb világért küzdünk. A fegy­verzet alacsonyabb szintjén megvalósuló egyenlő bizton­ság hívei vagyunk. Változat­lanul az a nézetünk, hogy a nemzetközi életben szükség­szerűen jelentkező minden vitás kérdést tárgyalásos, po­litikai úton kell megoldani. Pártunk és kormányunk külpolitikai tevékenységét ebben a bonyolult helyzet­ben is az a törekvés vezeti, hogy megőrizzük az enyhü­lés vívmányait, fenntartsuk nemzetközi kapcsolataink kialakult rendszerét. Rendkívül fontos esemény­ként tartjuk számon Leo­­nyid Iljics Brezsnyev elv­társnak, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökének találkozóját Giscard d’Es­­taing-nel. a Francia Köztár­saság elnökével Varsóban, valamint Helmut Schimidt-tel, a Német Szövetségi Köztár­saság kancellárjával Moszk­vában. Ugyanígy üdvözöljük a Szovjetunió és az Ameri­kai Egyesült Államok kül­ügyminiszterének csütörtö­kön megtartott tárgyalásait is. A magyar diplomácia is ugyanezen célokért, a kap­csolatok fenntartásáért és a további eszmecserék folyta­tásáért dolgozott az elmúlt hónapokban. Ezt szolgálta külügyminiszterünk látoga­tása, tárgyalása a Német Szövetségi Köztársaságban. Mi a békés tárgyalások út­ját járjuk a jövőben is. Sokat várunk az Egyesült Nemzetek Szervezetének most folyó ülésszakától. Re­méljük, hogy az ott napi­renden levő legfontosabb kérdésekben, így a leszere­lés ügyében hozzájárul az érdemi előrehaladáshoz. Meggyőződésünk, hogy ezt nagyban elősegíti Gromiko elvtárs beszéde, amely a legfontosabb nemzetközi kérdésekben a szovjet állás­pontot kifejtve, a Varsói Szerződés tagállamainak né­zeteit is képviselve, a reá­lisan gondolkozó emberek által elfogadható javaslato­kat tett. Hangsúlyozta, hogy a Varsói Szerződés országai nem törekednek katonai fö­lényre. és senkire sem kí­vánják rákényszeríteni az akaratukat. Készek együtt­működni a leszerelés megol­dásában, a feszültség csök­kentésében, elmenve egészen odáig, hogy — amennyiben a NATO-országok részéről is megvan rá a készség — hajlandók akár a két szer­vezet egyidejű feloszlatásá­ra is. Ugyancsak üdvözöljük a szovjet külügyminiszter azon javaslatát, hogy vala­mennyi állam, de legfőkép­pen a Biztonsági Tanács ál­landó tagjai és a hozzájuk katonai szerződéssel kötődő országok, 1981. január 1-től ne növeljék fegyveres erői­ket és fegyverzetüket. A közelmúltban megkez­dődtek a helsinki értekezle­ten részt vevő áílamok madridi találkozójának az előkészületei. Ezzel kapcsolatban hang­súlyozni szeretném, hogy mi a helsinki értekezleten elfogadott ajánlások teljes körének tényleges érvénye­sítéséért dolgozunk. Az a Losonczi Pál hazaindult Losonczi Pál befejezte zam­biai látogatását. Megbeszélé­seiről közös közlemény jele­nik meg. Az Elnöki Tanács elnökét, feleségét és kísére­tét tegnap reggel Lusaka nemzetközi " repülőterén Kenneth Kaunda elnök és felesége, valamint a zambiai kormány számos tagja, lu­­sakaiak sokasága búcsúztatta. A TU—154-es gép a leve­gőbe emelkedett: négy afri­kai országban — Etiópiában, Tanzániában, Mozambikban és Zambiában — tett hiva­talos, baráti látogatás után Losonczi Pál hazafelé indult. Az éjszakát Algírban töl­tötte az Elnöki Tanács elnö­ke, s várhatóan ma dél körül érkezik meg Budapestre. véleményünk, hogy a mad­ridi tanácskozásnak is konstruktív munkával elő kell segíteni a záróokmány megvalósulását. Ez a célja az előkészítő értekezleten be­terjesztett magyar napiren­di javaslatnak is. Vélemé­nyünk szerint a madridi ta­nácskozáson tárgyalni kell a helsinki értekezlet rész­vevőit érintő összes fontos kérdésről. Ezen belül ki­emelten üdvözölnénk, ha Madridban egyetértés szü­letne abban a nagy fontos­ságú kérdésben, hogy 1981- ben megtartsák a katonai enyhülés és leszerelés kér­déseivel foglalkozó európai konferenciát. Támogatjuk a Szovjet­uniónak azt a rendkívül (fontos döntését — ame­lyet Leonyid Brezsnyev a Schmidt kancellárral foly­­fartott tárgyalások során is­mertetett —, hogy minden előfeltétel nélikül kész tár­gyalni a középhatótávoiságú nukleáris fegyverekről és az előretolt állomásoztatiású amerikai fegyverrendszerek­ről, minthogy ezek a kérdé­sek szükségszerűen összetar­toznak. Számtalanszor hang­súlyoztuk, hogy ugyancsak hívei vagyunk a Szovjet­unió és az Egyesült Álla­mok képviselői által Bécs­­ben aláírt SALT—II szerző­dés hatályba léptetésének, amellyel megnyílhatna az út a más fegyverekre is vonat­kozó SALT—III szerződés megtárgyalása előtt. Ezek a mi alapvető kül­politikai .törekvéseink, ame­lyekről nyugodtan elmond­hatjuk. hogy bennük nem­csak pártunk és kormá­nyunk hivatalos álláspontja, hanem egész népünk őszin­te óhaja is kifejezésre jut. Mi, a szocializmust építő magyar nép a világtól sem­mi mást nem kívánunk, mint azt. hogy béke legyen és folytathassuk építőmun-. kánkat. Mindaz, amiről eddig szól­tam, természetesen magyar állásfoglalások, de nemcsak egyedül a mieink, hanem ki. fejezik szövetségeseinkkel azonos platformunkat is. Nagyra értékeljük a Varsói Szerződést, amely a mi vé­dőpajzsunk, de még ennél is több: a világimperializmust féken tartó leghatalmasabb erő, amely ma létezik. En­nek megfelelően mi a Varsói Szerződés országaival kül­Tegnap a Kőbányai Vá­sárközpontban a résztvevő 36 ország, valamint Hong­kong és a Nemzetközi Vásá­rok Szövetségének zászló­jával feldíszített főtéren mint 1200 hazai és külföldi kiállí­tó képviselőinek jelenlété­ben ünnepélyesen megnyi­tották az Őszi BNV-t, a fo­gyasztási cikkek hetedik al­kalommal szakosított bemu­tatóját. A megnyitó ünnepségen részt vett Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese s a kormány több tagja. Ott voltak a vásárra politikai kérdésekben ta­nácskozunk, és széles körű összehangolt együttműködés­re törekszünk. Együttműkö­désre, álláspontunk egyezte­tésére törekszünk kivétel nélkül az összes szocialista országgal is. Ez a szocialista országok nagy többségével meg is valósul, és ahol nem így van, az nem a mi hi­bánk. A szocialista országok kö­zül kettőről külön is szeret­nék szólni. Lengyelországról, amellyel az utóbbi időben a nemzetközi és a magyar közvélemény is sokat foglal­kozik. Mint ismeretes, Len­gyelországban a társadalom életében felhalmozódott kü­lönböző problémák miatt jú­lius végén, augusztusban széles körű munkabeszünte­tésekre, sztrájkokra került sor, politikai konfliktusok támadtak. Ezeket az esemé­nyeket egész népünk nagy figyelemmel és bizonyos ag­godalommal kísérte. Mi szo­lidárisak vagyunk a testvéri lengyel néppel, lengyel test­vérpártunkkal, a Lengyel Népköztársasággal, s ennek több oka is van. Egyrészt a történelmi, hagyományos lengyel—magyar barátság, mely az utóbbi évtizedekben szocialista alapon tovább erősödött, és szilárdult'. A lengyel nép nehéz történel­mi útján — a mi népünk­höz hasonlóan — sokat szen­vedett, és alapvető törekvé­se, hogy a megtalált igaz úton, a szocialista építés út­ján békében haladhasson előre. A Lengyel Népköztársaság és a Magvar Népköztársaság között sokoldalú együttmű­ködés van. Politikai, gazda­sági és kulturális kapcsola­taink, a tömegek széles kö­rű érintkezésének .révén mint partnerek is érdekelve vagyunk abban, hogy a Len­gyel Népköztársaság helyze­te szilárd legyen. Ezt az elv­társi, testvéri kapcsolat­­rendszert, sokoldalú együtt­működést a jövőben még to­vább akarjuk fejleszteni. Hazánk és Lengyelország a Varsói Szerződés szerve­zetének tagállama. A Varsói Szerződés egysége, ereje lét­­fontosságú a magyar és a lengyel nép, valamennyi tag­állam népének, sőt a világ népeinek szempontjából is. Szolidaritással, együttérzés­(Folytatás a 2. oldalon) érkezett külföldi vendégek, a diplomáciai képviseletek vezetői és tagjai, a külföldi üzleti partnerek. A Himnusz elhangzása után Sághy Vilmos belke­reskedelmi miniszter mon­dott beszédet. A miniszter ünnepi meg­nyitója után a vendégek kör­sétán tekintették meg az árubemutatót. A körséta befejeztével 13 órakor a nagyközönség előtt is megnyitották a kapukat az Őszi BNV-n, amely dél­utánra benépesült. Megkez­dődött a nemzetközi árube« mutató látványos élete. Megnyílt az őszi BNV

Next

/
Thumbnails
Contents