Szolnok Megyei Néplap, 1980. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-17 / 218. szám
1980. szeptember 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A csepeli Duna Termelőszövetkezet élelmiszer ipari ágazatának új konzervüzemében megkezdték a próbatermelést. A korszerű gépsoron savanyúságot és ételízesítőt gyártanak. Évente több mint másfél millió kilogramm savanyúságot állít majd elő az üzem. Képünkön: üvegekbe töltik az ízletes ecetes paprikát Ünnepi megemlékezés Hetvenöt éves az ÉDOSZ Tegnap délután Szolnokon, a Szakszervezetek Ságvári Endre megyei Művelődési Központjának nagytermében ünnepi megemlékezést tartott az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága az ÉDOSZ megalakulásának 75. évfordulója alkalmából. Az ünnepséget — amelyen részt vett Szabó István, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Árvái István, az SZMT vezető titkára, és az ÉDOSZ központi vezetőségének képviseletében Prats Vilmos osztályvezető — Magyar Mártonná. az Élelmi - szeripari Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságának titkára nyitotta meg. Beszédet Varga' Sándor, a Növényolaj- és Mosószergyártó Vállalat vezérigazgatója mondott. Felelevenítette a szakszervezet történetét, szólt a kezdeti évek nehézségeiről, megemlékezett a tömegszervezet mártírjairól, veteránjairól, méltatta a szakszervezeti munka eredményeit, majd az ÉDOSZ elnöksége nevében emléklapot adott át Kiss Istvánnak és Peágity Mihálynak, akik már a felszabadulás előtt is részt vettek az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetének munkájában. Az ünnepség Váci Mihály: Még nem elég! című versével ért véget. Nemzetközi tanácskozás a közétkeztetésről Másfél millió dolgozó veszi igénybe hazánkban a munkahelyi étkeztetést. Az általános iskolások háromnegyed része ebédelne szívesen az iskolában, de jó, ha az igények 40 százalékát ki tudják elégíteni. A középiskolások étkeztetése fejlődött talán legtöbbet az utóbbi években, a tizenévesek viszont a minőségre panaszkodhatnak leginkább — hangoztatták tegnap a MTESZ székházában, ahol négy KGST-ország orvosainak. kutatóinak, táplálkozástudományi és élelmiszeripari szakembereinek részvételével nemzetközi tanácskozás kezdődött a társadalmi étkeztetés fejlesztésének lehetőségeiről. Az áruellátásban, vendéglátásban most elsősorban a mind kulturáltabb körülmények megteremtése a cél. A községekben az ősszel azonnal fizető ötletvásáron várják a szervezést javító elképzeléseket, és a beruházások is ezt célozzák: az új jászapáti étterem jövő nyárra már vendégeket vár. A kiterjedt tanyavilágban jelentős a gyümölcstermesztés: a felújított szeszfőzdék várják az őszi termést. Ma kezdődik a kampány létrehozták a Cukoripari Irodát — ez a költségvetési szerv tulajdonképpen a MÉM kihelyezett részlege, ellenőrzési feladatokat lát el a cukorgyártó vállalatok felett. Tevékenységéhez tartozik egyebek között az üzemekből érkező információk, adatok elemzése, feldolgozása, valamint a nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő vállalati tennivalók koordinációja. A gyártókból lett vállalatok létrehoztak egy társulást, amelynek neve: Cukoripari Szolgáltató és Értékesítő Vállalat. Ez segíti a cukorgyártók felkészülését a kampányra, közreműködik a karbantartási, felújítási munkálatokhoz szükséges anyagok, gépelemek beszerzésében, különböző gazdálkodási feladatok megoldásában. Így például a közös vállalat kapja meg a különbözeti és forgalmi adók visszatérítését. A szervezeti változások megannyi kérdést vetnek fel mind a cukorgyártóknál, mind az új irodánál és vállalatnál. A problémákra közösen, a felügyeleti minisztériummal együttműködve, esetenként áthidaló intézkedések foganatosításával keresik ezekben a hónapokban a megoldásokat. H. J. A Gyapjúforgalmi Vállalat megyei kirendeltsége szaktanácsokkal rendszeresen segítséget nyújtott a juhtenyésztő gazdaságoknak, s ebben az évben megszervezte a Jászságban, a Kunságban és a Tiszazugban is az áfészek bolthálózata segítségével a megfelelő minőségű jelzőfesték forgalmazását is. Minőségi javulást, az állattartók jobb gyapjúkezelési eljárását bizonyították az eddigi felvásárlások tapasztalatai. Az ipari feldolgozásra eddig átadott 86 vagon gyapjú már mennyiségre több a tavalyinál, a szálminőség ellen sem merült fel kifogás, csupán a szálhossz marad el a kívánalmaktól, amelyen a jövőben megfelelő takarmányozással lehet javítani. 86 vagon gyapjú az iparnak Javult a minőség (Folytatás az 1. oldalról) Vagyis elkészült az úgynevezett sűrűlétároló, tehát összhangban — a szakemberek mondják: szinkronban — dolgozik a nyersgyár és a cukorfinomító. Piaci jelentősége is van e beruházásnak. A gyáriak megállapodtak ugyanis a söripari szakemberekkel, hogy „felrúgják” az eddigi módszert, és nem a kikristályosított anyagot szállítják a sör készítéséhez, hanem az úgynevezett sűrűiét viszik a közkedvelt nedű gyártásához. (Nem kell újra feloldani a kikristályosított cukrot.) A tavalyihoz képest változott a bepárló állomás is. Az itteni műszaki fejlesztéssel gyorsítják az úgynevezett létisztítási folyamatot, és ezzel javítják a cukor minőségét. Szebb, fehérebb áru kerül a fogyasztókhoz. Ez a fejlesztés mintegy 4,5 millió forintjába került a gyárnak. — Ugyancsak a nagyobb horderejű új műszaki megoldások között könyvelhető el a Ganz-MÁVAG gyártotta kompresszor állomás beépítése. Biztosabbá, folyamatosabbá vált a gyár sűrített, levegővel való ellátása, ennek hiánya nem okozhat fennakadást a gyártásban. (Fontosságához csak annyit, hogy például a cukor-centrifugák pneumatikával működnek, a fejlesztéssel tehát jobban kihasználhatják a gépeket, egyenletes üzemmenetet alakíthatnak ki.) Vállalat lett a gyár Nem közvetlenül gyári beruházás, de figyelemreméltó a kiadások között a tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezettel együtt megvalósított répatároló. Értéke mintegy 10 millió forint. A partnerek és a gyár jó együttműködéséről tanúskodnak a rákóczifalvi Rákóczi Termelőszövetkezettel és a Volánnal közösen létrehozott fejlesztések. A kampány tehát ma indul, az elképzelések szerint 100 napig tart a gyártási időszak. Naponta 500 vagon cukorrépa feldolgozását tervezik. „A gyár szakemberei tárgyaltak ..„a gyár finanszírozta ...” — az utóbbi hónapokban igen lényegesek lettek az említett momentumok, a cukorgyár ugyanis a július elsejei keltezésű kormányhatározat után vállalatként funkcionál. Felszámolták a Cukoripari Trösztöt, és ezzel úgymond közelebb kerültek a gyáriak a közvetlen költségvetéshez. A szervezeti változások célja: jobban kihasználni az eszközöket, a rendelkezésre álló szellemi és fizikai „kapacitást”, s hatékonyabb gazdálkodásra ösztönözni a cukrot termelő üzemeket. A tröszt megszűnése után Clima, 2000 Építészet és energiatakarékosság z emberek többsége, ha az energiatakarékosságról hall, elsősorban a gond,osan eloltott lámpákra, a lejjebb csavart gázkonvektorra, az éjszakai fogyasztásra állított bojlerekre, vagyis a villanyszámla végösszegét kisebbítő, ésszerű fűtési, főzési módszerekre gondol. Pedig ezek a tételek — jóllehet a ház gazdájának is bőven van alkalma az energiatakarékosságra — nagyságrendben végsősoron nem a fogyasztón, hanem az építőn, az építőiparon és ehhez kapcsolódó fűtési, klimatizálási, hőszigetelési, szellőztetési rendszereken múlik. No, és természetesen azon, hogy ezeket a jól, rosszul megtervezett rendszereket mennyire az előírásoknak megfelelően építik, szerelik és használják a gyakorlatban. Olyasfélén is. hogy a „takarékosság jegyében” nem spórolták-e ki az épületből azokat az anyagokat és szerkezeteket. amelyek a lakás, iroda, iskola, kórház vagy üzlet hővédelmét hivatottak szolgálni. A mai energiaárak nemcsak a háztartásban, hanem „nagyban”: az építőiparban is fegyelmeznek, s takarékosabb, ésszerűbb építési módszerekre sarkallnak. Ebben a témában sem árt a tapasztalatcsere: egy-egy vállalat vagy ország hasznos kezdeményezései, ötletei jobbára sikeresen alkalmazhatók másutt is. Ez adja a magyarázatot, hogy szeptember 17—19. között immár hetedik alkalommal rendezik meg a nemzetközi fűtéslégkondícionálási kongreszszust. Ezúttal Budapest ad otthont a tanácskozásnak, amelyre mintegy 600 magyar és külföldi résztvevő jelentkezett, összesen 24 országból. A kongresszus fő témája az energiatakarékosság. Hol kézdődik az energiatakarékosság? Az előadásokból — és természetesen a gyakorlatból is — kitűnik, hogy nem az „energiafaló” berendezések használatánál, nem is az építésben, nem is a gyártásban, hanem a tervezésben. (Mindez persze nem jelenti azt, hogy a tervezést követő fázisokban nincs mit lefaragni. így vagy úgy, az energiaszámlából.) Egy építésszociológiai vizsgálat megállapította például, hogy a kalákában építkezők a műszakilag indokolt menynyiség négy-ötszörösét használták fel cementből. (A vizsgálatok szerint az állami ipar is többet használ ebből az anyagból, mint kellene.) Márpedig a cementgyártás az egyik legenergiaigényesebb ágazatok közé tartozik. A tervezők feladata az is, hogy gondosabban figyeljenek a helyszín adottságaira, s jobban számoljanak a magasság előnyeivel és hátrányaival, az ablakok és az ajtók elhelyezésével, tájolásával. Hiszen az épületeknek nemcsak a környezethez. a tájhoz, de az „energetikai háttérhez” is illeszkednie kell. Az utóbbi években több olyan intézkedés született, amely a következő évtől szigorítja az építési célú energiafelhasználást. Ezek a szabványok azt hivatottak előmozdítani, hogy a gyártók termelési szerkezetük átalakításával előteremtsék az állami és a magánerős épít kezések számára a kevesebb energiafelhasználással járó falazó és kerámiablokkokat, üvegfajtákat, szigetelőket, fűtési és hűtési rendszereket. lkészültek a központi fűtés lakásonként szabályozható és mérhető rendszerének műszaki tervei is, az építésr ügyi és Városfejlesztési Minisztériumban. Régi gond volt ugyanis, hogy a lakóknak nem volt módjuk a fűtés szabályozására és a fogyasztás egyéni mérésére, következésképpen érdekeltté sem tehették őket abban, hogy takarékoskodjanak az energiával. Az idén januárban a kormány határozatot hozott, hogy 1981 második félévtől csak olyan, lakásonként szabályozható központi fűtési rendszerek alkalmazhatók, amelyeknél épületenként és lakásonként is mérhető a hőenergia-fogyasztás. A tervezők azon is munkálkodnak, hogy miként lehetne a már meglevő fűtési rendszereket az új kívánalmaknak megfelelően átalakítani. Mindezen túl a most nyíló kongresszus helyzetjelen tést adva a nemzetközi eredményekről és a kutatási elképzelésekről minden bizonnyal hozzájárul majd a hazai energiatakarékosság javításához. Molnár Patrícia Kulturált ellátás, fejlődő szolgáltatások Az ellátási körzetéhez tartozó 32—33 ezer emberből tízezer - ötszázan tagjai is a Jászapáti és Vidéki ÁFÉSZ-nak. Jászapáti, Jászladány, Jászivány, Jászszentandrás és Jászkisér területén, és a hozzájuk tartozó tanyavilágban évi 600 millió forintos forgalmat bonyolít az ÁFÉSZ — jó gazdaként elsősorban a területen előállított javak felvásárlásával, forgalmazásával. Exportra termelnek a bedolgozók: a Szovjetunióba 220 ezer csomózott nagykendőt szállítanak az ÁFÉSZ szervezte bedolgozói hálózat tagjai a legújabb ipari ágazatból. Kőhidi
