Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-10 / 187. szám

1980. augusztus 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Orosz Egon építész tervei alapján szépül meg Kecskemét egyik legjelentősebb műemléke, a kétszáz éves római kato­likus Nagytemplom. A „hírős” Nagytemplom erősen megron­gálódott falát új vakolattal cserélik fel, és műanyag alapú, esőálló festékkel vonják be. A három és fél millió forintos költségű felújítás — amelyből félmillió állami támogatás — szeptemberre készül el Két kötetben A történetkutatás legújabb eredményei A Magyar Történészek Nemzeti Bizottsága immár hatodik alkalommal publi­kálja a magyar történetku­tatás legújabb eredményeit. Az Akadémiai Kiadó gondo­zásában készült, 49 tanul­mányt tartalmazó két im­pozáns kötet a Bukarestben 'augusztus 10,-i ii (megnyíló XXV. Nemzetközi Történet- tudományi Kongresszus al­kalmából látott napvilágot. Az angol, francia, német és orosz nyelven közölt ta­nulmányok egy része kap­csolódik azokhoz a témák­hoz, amelyeket a jYemzet- közi Történettudományi Bi­zottság a kongresszus napi­rendjére tűzött; egyebek között beszámolnak a törté­nettudományi kutatások' új módszereiről, legfrissebb me­todikai tapasztalatairól. A tanulmányok másik ré­szé betekintést nyújt a ma­gyar történészek által az el­múlt öt esztendőben végzett munkába, a hazai kutatások legújabb eredményeit kíván­ja érzékeltetni. A második kötet áttekinti mindazokat a tudományos munkákat, amelyek az elmúlt két év­tizedben a magyar történeti fejlődés eredményeivel, el­sősorban a közép, és kelet­európai kapcsolataival fog­lalkozik. MIN DOLGOZIK? A Palócföld nagy öregje Beszélgetés idős Szabó István Kossuth-díjas szobrásszal, érdemes művésszel A karcagi Déryné Művelő­dési Központban ritkán ta­pasztalható érdeklődés kísér­te a palóc mester kiállítá­sát. A csodaszép tárlat —• nem tartalmazta ugyan id. Szabó István eddigi élet­művét, de a pálya kiemel­kedő alkotásai csaknem hi­ánytalanul ott voltak — a napokban zárta kapuit, de az ősz mester . gondolatban már újra „csomagol”. — Sajnálom, hogy nem tud­tam elmenni Karcagra, gyen­gélkedtem. De két éve — mikor is? — a mezőtúri ki­állításomon ott voltam. Jó közönséget kaptam... hiá­ba, az alföldi embernek vé­rében van a fafaragás, szere­tik viszontlátni küzdelmes szántóvető életük egy-egy megörökített pillanatát. Nem mások ők tulajdonképpen: az én művészetemnek élte­tői. Legfeljebb arra, ma- gukfelé a szikkel kínlódnak a korombeliek, itt mifelénk a kővel, a bányával. Ja. hogy merre lesz a következő kiállításom, hova utazik a karcagi tárlatom? ‘ Finnor­szágba. Salgótarján ottani testvérvárosán kívül — úgy hallottam — több helyen be akarják mutatni. A műterem satujában egy bányászfigura. A Szántás négy ökörrel című hatalmas kompozíció alkotóját ez a kettősség jellemzi, szobor­alakjai a föld felett, s a föld alatt küszködnek meg- élhetőségükért. — Jó régen volt, de azért elmondom: siheder gyerek­ként bányászlovakat vezet­gettem . . . Megismertem a bányászok életét. A fához is a bánya juttatott el: amikor apám bognárinasnak adott, már sokat tudtam a Cser­hát nemes anyagáról. Nem kellett mást tennem, csak kinyújtani a kezemet, ott volt a csodálatos’ fa, bele­gondolhattam amit akartam. Azokat persze akiket ismer­tem, szerettem. Így faragok most is egy bányászt. de bent, a nagyobbik műter­memben majd láthatja a fürdőző bányászokat — ez egy nagyobb munkám . . . A Benczúr kastély park­jában hatalmas Lenin szo­bor, az is utazás előtt... — A paksi atomerőmű parkjában állítják majd fel. Nem kell témát keresnem, minden itt van körülöttem, ami számomra fontos Több mint öt méter magas ... A Szécsény melletti mű­teremben — ahol 1912—1920 ■között Benczúr Gyula alko­tott, 26. éve dolgozik idős Szabó István, a Cserhát er­dőségei közepette. — Ma mit üzennek a fák? — Amit régen: tisztelni kell a kétkezi embereket, mert bál-milyen nagyot vál­tozott az élet, azok, akikről én faragom a szobraimat. ma ig a legnehezebb mun­kát végzik. Nekem nem kell témát keresnem, ha az em­beri élet célját, értelmét, a munkát akarom kifejezni szobraimmal: itt vannak kö­rülöttem a völgyekben, a begyekben és a bányáik mé­lyén azok az emberek, akik becsülettel teszik dolgukat, ők az 'én modelljeim. Nem is jó ez a kifejezés, hogy mo­dell. Inkább úgy mondom: azok ők, akiket a belsőm­ből érzek. Szívemmel, lel- kemmel, eszemmel. — Volt olyan kedves, hogy megmutatta házimúzeu­mát. A palócházak legszeb- bike ez a kincset érő gyűj­temény, minden darabja a szülőföldhöz való ragaszko­dásáról tanúskodik. — Én is azt vallom, hogy a hazáját csak az szeretheti, aki megbecsüli szülőföldjét. Azért vagyok büszke — nem titkolom — a palócszobára, mert nincs abban egyetlen hamis darab sem, minden tisztakezű emberektől szár­mazik. Ettől olyan szép ... — Azt már megkérdeztük, hogy most min dolgozik — a monumentális bányászkom­pozíción — így már csak u terveiről érdeklődhetünk. — Egv hatalmas, negyven hektós hordó szebbik fene­kére faragok szüreti jelenet- sort. Tiszai Lajos ÜTI KÖNYVEK NYOMÁBAN Bédekker a polcra vagy a tarisznyába „Navigare necesse est” tartja az ókori mondás. A „hajózni szükséges” már an­nak idején is többet jelentett a szó szerinti értelmezésnél. A tengeri kereskedelem fon­tosságának hangsúlyozása mellett, a világ megismeré­sét, a látókör szélesítését is magában foglalta. Utazni „necesse est” — vallja a ma turistája. Tavaly csaknem a fél ország — több mint ötmillió magyar — kelt útra, töltötte el szabadsága egy részét külföldön. Tíz év­vel ezelőtt még csak alig több mint egymillióan nya­raltak idegen országban. A csoportos, s egyéni turisták közül a legtöbben Csehszlo­vákiát, Lengyelországot, Ju­goszláviát, Ausztriát, a Né­met Szövetségi Köztársasá­got és Olaszországot keres­nék fel. S, hogy mi a „sláger” az idén? o o o Egy fiatalember toporog tanácstalanul Szolnokon, a Szigligeti könyvesboltban az útikönyvek polcánál. — Mit keres? — Útikönyvet az NSZK- ról. Egy hét múlva indulok. Ha ketten nézzük sem ta­lálunk NSZK-ról szóló bé­dekkert, de még csak útle­írást sem. Van viszont In­diáról, Svájcról, a Benelux államokról, Görögországról, Romániáró) útikönyv. A fia­talember bosszankodik: — Megjárom megint. Há­rom éve Görögországban vol­tam, akkor sem volt úti­könyv. Miután visszajöttem egy fél évre rá jelent meg az első kiadása. Természete­sen megvettem, elolvastam, s rájöttem, mennyi szép mel­lett elmentem. Az NSZK-ról még annyit sem tudok, mint annak idején Görögország­ról. — Nézzen utána az antik­váriumban, vagy a könyvtár­ban ! — Néztem. Az antikvári­umban sincs, a könyvtárból kikölcsönözték. Elkéstem, Most mindenesetre megve­szem Romániát... Az utazásra az anyagiakon túl a legtöbb turista úgy is Pusztamonostoron Megfiatalodtak a százévesek A pusztamonostori iskola három egymás melletti, de egymástól különböző épület­ből áll. Csak abban hason­lóak, hogy egyikük sem fia­talabb száz évnél. Ez meg­látszott rajtuk, mert kopot­tak, rogyadozóak voltak. In­dokolt tehát, hogy a nyári vakáció kezdetén hozzáfog­tak a felújításukhoz. A költ­ségeket a■ jászfényszarui Köz­ségi Közös Tanács vállalta, kivitelezését pedig a költség- vetési üzeme. Szolnokiak Miskolcon A MÁV miskolci és szolno­ki járműjavító üzemei kö­zött évek óta fennálló szoros kapcsolat jegyében augusz­tus 6-tól 10-ig a szolnoki üzem 36 KISZ-vezetője a miskolciak nyékládházi üdü­lőjében tanfolyamon vett részt. A választott tisztségvi­selők megismerkedtek a kongresszusi határozatok végrehajtásából rájuk háru­ló feladatokkal, az 1980/81-es KISZ-akcióév programjával, találkoztak a miskolci üzem vezetőivel. készül, hogy előre tanulmá­nyozza az illető országot. Persze, ha van miből. — Általában az utolsó pil­lanatokban, nyáron nő meg az érdeklődés az útikönyvek iránt — összegzi tapasztala­tait Hangodi Jánosné, a könyvesbolt vezetője. — Per­sze . nem minden vásárlóból lesz utazó. Sokan gyűjtik ezeket a szép kiállítású, s nem éppen olcsó kiadványo­kat. Van viszont olyan isme­rősöm, aki járt már Egyip­tomban, de az útikönyvet mégsem vásárolta meg. — Milyen országokról ke­resnek könyveket az idén? — A korábbi évekhez vi­szonyítva kissé csökkent az érdeklődés, de változatlanul keresettek a környező orszá­gok útikönyvei. A legna­gyobb sláger az idén a ’80- as Olimpia országa, a Szov­jetunió volt. Már raktáron sincs belőle egy sem, hiába keresik nem tudunk adni... ooo A szolnoki Áfész könyves­boltban vagy 15—20 Szovjet­unió bédekker alatt roska­dozik a polc. A turista, vagy pusztán érdeklődő szerencsé­je, öröme, sikeres vásárlása ezek szerint attól függ, hogy melyik könyvesboltba téved be. Ha még ilyen közeli bol­tok között sincs együttműkö­dés, akkor hogy lehetne meg­szerezni a könyvesbolton ke­resztül máshonnan a keresett bédekkert? Az utazni vágyó jobban teszi, ha végigjárja a városok, községek boltjait. Ha például éppen Kunhegye­sen próbálkozik, jól jár. Ha azonnal nem is kapja meg a kívánt könyvet, ígéretet, segítséget viszont minden­képpen. Molnár József, a lel­kes boltvezető „a föld alól is” igyekszik előteremteni a keresett kiadványt a kedves vásárlónak. Rendkívül jelentős, a vá­ros nagysága, fontossága mellett bizonyító leletre buk­kantak a régészek a Tác melletti Gorsiumban: meg­találták a település város­falának és őrtornyainak a maradványát. A feltehetően a IV. században épült falak egyrészt újabb bizonyságul szolgálnak arra, hogy Gor- sium a rómaiak korában A nyár-végi kulturális prog­ramokból még jut Jászfelső- szentgyörgynek, mert hama­rosan befejezik a művelő­dési ház felújítását. Az idei rekonstrukció több a szoká­sos évi karbantartásnál, hi­szen kicserélték az intéz­mény egész villanyhálózatát, korszerű lámpákkal váltot­ták fel a régieket. A rekonstrukcióval az ed­digieknél kedvezőbb feltéte­lieket teremtettek a közmű­velődési rendezvényekhez és — Nyilván vannak „isme­rősei” a könyvszakmában. — Huszonhárom éve dol­gozom a boltban. Higgye el még mindig nem szdktam meg, hogy azt kell monda­nom egy könyvre, nincs, el­fogyott. A kicsiny üzletben könyv könyv hátán. Az útikönyve­ket böngészve ugyanaz a kí­nálat mint más boltban. — Szeretnék egy Nagy- Britannia útikönyvet. — Utána nézek a bizomá­nyosaimnál, háthogyha van még valakinek. Elég régen jelent meg. Nézzen be azért holnap! Londonról viszont ajánlhatom ezt a bédekkert — hozza a raktárból a Pano­ráma-sorozat pár éve megje­lent kiadványát. OOO Az üzlet persze, hogy lét­rejön, a boltvezető még nyelvkönyvekkel, szótárak­kal, térképekkel is elhalmoz. — Az utóbbi években so­kat javult az ellátás útiköny­vekből is. Persze azért még nem teljes az örömöm, hi­szen ugyanannyit kapok In­dia, Egyiptom, az Egyesült Államok könyvből, mint Ma­gyarország vagy a környe­ző országok bédekkeréiből. Az útikönyv pedig — noha sokan ennek segítségével képzeletben utaznak Indiába Egyiptomba — nem elsősor­ban a könyvespolcra való, hanem az útitarisznyába. A kiadók talán nem gondolnak eléggé az itthon nyaraló tu­ristákra. Magyarországról szóló könyvekből sokkal több kellene, és nemcsak a Bala­tonról. Annál inkább, hiszen sok nálunk nyaraló külföldi — tavaly csaknem annyi turista kereste fel hazánkat, mint a lakosság síáma — szívesen vinne magával ilyenfajta emléket is. — tg — jelentős település, város volt, másrészt lehetővé teszik, hogy segítségükkel a régé­szek pontosan „meghúzzák” a város határvonalait. A falak és az őrtornyok egy részét még az idén fel­tárják, a többit jövőre hoz­zák felszínre. A következő ásatási idényben határozzák meg pontosan a városkapuk helyét is. ahhoz, hogy az általános is­kolások a nagyteremben tart­hassák meg testnevelési órá- jükat, sportrendezvényeiket. A jászfényszarui közös ta­nács 100 ezer forinttal já­rult hozzá a művelődési ház felújításához. A Zagyvamenti Tsz szocialista brigádjai és a lakosok mintegy 50 ezer forint értékű társadalmi mun­kával segítettek a közműve­lődési intésemény parkjának kialakításánál, kerítésének építésénél. Újabb fontos leletek Gorsiumban Nem futnak ki a nyárból Felújítják a jászfelsőszentgyörgyi művelődési házat A volt Benczur-kastély, id. Szabó István műterme. Előtér­ben a Pakson felállításra kerülő Lenin-szobor

Next

/
Thumbnails
Contents