Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-10 / 187. szám

1980. augusztus 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A KPM Autófelügyelet szakemberei a megyében havonta átlag kétezer gépjármű műszaki állapotát vizsgálják felül. Képünkön a szolnoki Lenin Termelőszövetkezetben működő vizsgálóállomáson „vallatják” egy Trabant futóművét az Ábrók Brigád tagjai Nagy a kereslet, kicsi a kínálat Irreális telekárak Szolnokon — Mammae... mam­mae ... — sír a csöppnyi lur­kó a játszótéri homokozóban. Két másik kis totyogó kerek­re nyílt szemmel bámulja, mint zokog egyre jobban ök- lömnyi könnyeket potyogtat- va gumibugyis társuk. Aztán az egyiknek, majd a másik­nak is lefelé görbül a szája és már együtt zengi a ját­szótéri trió: — Mammae ... Hmmm ... Brrr .!.. Mam­mae ... A pádon üldögélő fiatal anyák — milyen jót beszélgettek eddig, — most szétrebbennek. Ki-ki szalad a maga csemetéjéhez. Egy puszi, egy orrfújás, egy ölelés és már szent a béke. „Süt­hetik” tovább békés egyet­értésben a homokpogácsát. Mindennapos kép az ilyen a városok, a községek játszó­terein. Apró, de mindennél pontosabb bizonyítéka ez a jelenet is annak, hogy a gyermeknek úgy kell az anyai szeretet, a féltő gon­doskodás1, tnint virágnak a napfény. Különösen az első időkben csaknem pótolhatat­lan az anya léte, amikor elő­ször próbál szót formálni a szája, amikor -először akar megkapaszkodni a járóka rá­csába, amikor az első botla­dozó lépéseire készül... Mennyire ráutalt egy kisgye­rek az anya féltésére. Pártolók és ellenlábasok Ezért szinte nem is érté­kelhető, mit ér az a 3 év, amit a dolgozó anya gyerme­ke nevelésével tölthet.' Mit ér a gyermekgondozási sza­badság, vagy ahogyan ma már mindenki emlegeti: a gyes, amelyről pro és kontra elhangzanak vélemények. A pártolók, — méltán — hangoztatják: a gyermek és az anya testi, érzelmi kap­csolata szempontjából pótol­hatatlan ez a 3 esztendő; gyermekorvosok azt mond­ják: a fejlődő kisgyermek számára a legcélszerűbb gondozási forma a gyes. Má­sok: szükség van a gyesre, mert ezáltal kevesebb böl­csődét kell építenünk. (Már­pedig hazánkban egy bölcső­dei hely létesítése megköze­líti a 200 ezer forintot, a fenntartása pedig a havi 3 ezret. A gyermekgondozási segélyként kifizetett összeg ennél jóval kevesebb.) Az ellenlábasok — köztük szociológusok, gazdasági ve­zetők is vannak —, azt han­goztatják: a gyes gátolja a női egyenjogúság érvényesí­tését, egy nő szakmai karri­erjét, szinte házi „mindene- si” sorba süllyeszti vissza az asszonyt, nem szólva a gyes miatti munkaerőgondokról hivatalokban, intézmények­ben, elsősorban nőket foglal­koztató üzemekben. Vannak, akik azt is felróják a gyes számlájára, hogy letölti a nő a munkahelyen azt a kötele­ző időt, amit a rendelet elő­ír, aztán jönnek a gyerekek sorban, és nem is azokban a családokban szaporodik a gyermekáldás, ahol az Tó és kívánatos. És a szülőképeskorú nők? Körükben az egyik legnép­szerűbb rendelkezés, amely a felszabadulás óta napvilágot látott. Amikor Öcsödön, gye­sen lévő asszonyokkal beszél­getek, egyöntetűen állítják: „Kell az a 3 év, a gyerek és a mama számára pótolhatat­lan !” Elöljáróban leszögezhetjük a gyermekgondozási szabad­ság fenntartására szükség van, a vele járó sok ellent­mondás ellenére is. Egy kis gyes-történelem Talán már kevesen emlé­keznek rá, ezért nem árt ha felidézzük: az 1966 november végén, december elején ülé­sező IX. pártkongresszus ha­tározatában olvasunk először arról: „Javasoljuk, hogy 1967-ben gyermekgondozási segélyt vezessenek be.” És napvilágot lát a kormány 3/1967. (I. 29.) számú rende­leté a gyermekgondozási se­gély bevezetéséről, amely vi­lágosan és egyértelműen ki­mondja: a dolgozó nőt a se­gély megilleti. Megilleti, ha jogosult rá, igénybe veheti, ha akarja. Aztán az 5/1969- es kormány rendelet (I. 28.) módosítja az előzőt, pótolja annak hiányosságait. Az évek során változott a gyes ösz- szege is, — magasabb lett mint kezdetben volt. Tény: az 1967 és 1977 kö­zötti 10 év alatt több mint egymillió nő maradt otthon a gyermekével, — minden ti­zedik állampolgár —, a szá­mukra kifizetett összeg elér­te a 30 milliárd forintot. A megyében 1977-ben volt a legtöbb anya gyesen, szám szerint: 11 495. A következő évben számuk száznegyven­nel, tavaly további három- százkilencvenkilenccel csök­kent. Igaz, 1979-ben ötszáz­zal kevesebb gyermek szüle­tett, mint az előző években. De az is igaz, hogy elsősor­ban az anyagiak miatt — a havi fizetés mégis csak több, — kevesebben vették igény­be a gyest. De a számok azt is mutatják: hogy több az egy gyermek utáni igény. Mindez elsősorban a váro­sokban élő fiatalokra jellem­ző, mert a községekben ez- zel-azzal pótolni lehet az anyagi kiesést. Az is tény, hogy ahány család, annyiféle a gond és az öröm a gyes következté­ben. Tehát annyiféle a meg­ítélés is. A következőkben vizsgáljuk egy kicsit köze­lebbről a községekben gye­sen lévő nők helyzetét. Mert bár családonként a sorsuk más és más, mégis vannak olyan hasonlóságok, ame­lyekből már általánosítani le­het életükre. Példának Öcsö­döt vettük. Nem is kicsi tele­pülés, van téesze, ipari üze­me. több intézménye. Van tehát helyben is munkalehe­tőség, bár innét is elég sok a bejáró dolgozó nő Kun- szentmártonba, lévén na- gyob üzem csak a járási szék­helyen. Jobb a megyei átlagnál Vizsgáljuk meg a kun­szentmártoni járás helyzetét, a kisgyermekes családok szemszögéből. A járás 13 te­lepülésén 34 ezer 627 lakos él. Míg a megyében 100 böl- csődés korú gyerekre 11,5 hely jut, ez a megye eme leg­kisebb járásában sokkal ked­vezőbb: 100 gyerekre 9,5 böl­csődei hely. Ugyancsak a megyében 100 óvodás korú gyerekre 62,4 hely van, a me­gyének ezen a részén 63. Öcsödön egy húsz személyes bölcsődét és két százhar- minenégy gyermek elhelye­zésére alkalmas óvodát tart fenn a tanács, azaz az óvo­dában 58,8 hely jut száz kis­gyerekre. Ez bizony már gon- . dot okoz a településen. — Már nem sokáig, — mondja Dióssy Tibor, a Já­rási Hivatal elnöke, amikor e témáról beszélgetünk. — A járásban az idén újabb 150 hellyel bővül az óvodai há­lózat. Augusztus 20-ra nyí­lik meg Öcsödön egy 50, Kunszentmártonban egy 100 személyes óvoda. Ez pedig azt jelenti, hogy a járásban az óvodáskorúak 80 százalé­kának lesz helye e gyermek- intézményekben. De ősszel Cibakházán is hozzákezdenek egy óvoda építéséhez és böl­csőde létesül majd Kunszent­mártonban, ami reméljük 1982-re elkészül. — Minden bölcsődei igényt ki tudnak elégíteni? — Kunszentmártonban ta­valy 50—60 gyerek maradt ki a bölcsődéből, most 30 hely­re ötven kisgyereket vesznek fel. Öcsödön, Cserkeszőlőn, Tiszakürtön ilyen gond nincs, Cibakházán egy-két gyerek ha kimarad. Mondha­tom, hogy Öcsödön elsősor­ban nem azért maradnak otthon a fiatal anyák a gyer­mekükkel, mert nem tudnák őket bölcsődében elhelyezni. Inkább a gyermekhez való ragaszkodás tartja otthon az asszonyokat. Ez rendjén is van: otthon maradnak. De milyen körül­mények között? Az út két oldalán A szép a csúnya mellett még szebb, és fordítva, a csúnyácska, ha a szép mel­lett' feledkezik, rút. Jászbe­rényben a Nagykáta felé ve­zető úton a vasúti sorompó után jó darabon az út két oldala igazolja ezt. Az egyik oldalon a Jász­sági Állami Gazdaság köz­ponti épülete, előtte az út széléig nyúló 2500 négyzet- méter parkosított tér. Sze­met gyönyörködtető látványt nyújtó park, fiatal, de már lombosodó fákkal — fenyők­kel és tujákkal — mutatós díszcserjékkel, virágágyak­kal és az egész teret bebo­rító íj gondosan ápolt zöld pázsittal. Díszcserjékkel, évelő vi­rágokkal ültette be a par­kot, füvesített és ápolja — nyírja és locsolja — a füvet- Igaz, van kertésze, de olyan munkáskollektívája is, amely ad arra, hogy szép legyen a ímunkahelye, Kollektíva, amely több mint 1500 óra társadalmi munkával járult hozzá a park felújításához. Nem „bajlódnak” környe­zetük csinosításával az út másik oldalán, ahol tengelyt törő kátyúk, pocsolyák jel­zik a TÜZEP-telep bejára­tát. Az udvart az úttal pár­huzamosan 240 méter rozs­dás drótkerítés „védi”, kívül derékig érő bogáncs, kóró és más gyomnövény lepi el a kockaköves, keskeny járdát. Szerencse, hogy magas és sűrű a bozót, eltakarja a foghíjas kerítést, „menedé­ket” nyújt az útszéli árok­ból tavaly kitermelt, azóta is kellemetlen bűzt árasztó iszapos sárnak. A látvány elszomorító, és remény sincs arra, hogy megszűnjön. A területnek sok .gazdája van, ezért nem tudják — vagy nem akarják — eldönteni, ki miért felelős. A kerítésen kívüli „dzsun­gel” a városé és a KPM-é. A bejárat előtti rész kar­bantartása a kisiparé lenne, ott a fuvarosok parkíroz­nak a lovaskocsikkal. A TÜ- Z ÉP-telepnek — bár éves bevétele meghaladja a 80 millió forintot — nincs pén­ze áldozni környezetének csinosítására, még a telepen belül se, nemhogy idegen területen. Társadalmi munkára se futja, mivel a telepen „csak” tizenheten dolgoznak. Marad tehát minden a régiben. Szolnok fejlődését, lakói­nak életkörülményeit lakás- és üdülőépítésd szándékát naigy mértékben befolyásol­ja, hogy a városban hogyan gazdálkodnak a beépítésre alkalmas területekkel. Hol adjanak helyet a többszin­tes lakótömböknek, a kor­szerű csoportos és a hagyo­mányos -családi házaknak? Bontsanak, szanáljanak, vagy szűz területeket közművesít- senek? Melyiket, milyen méretekben? Mi az optimá­lis, leggazdaságosabb meg­oldás? Mindezekre a kér­désekre a városi tanács vég­rehajtó bizottságának leg­utóbbi ülésén adott választ a telekgazdálkodással fog­lalkozó tanácsi szakigazgatá­si szerv. Jó ideje elenyészően ki­csi az értékesíthető, állami tulajdonban levő telkek szá­ma a városban. 1976 óta mindössze negyven, hagyo­mányos családi házzal be­építhető telket tudtak szét­osztani. A vevőket a végre­hajtó bizottság jelölte ki, a telkek értékét az Ingatlan- kezelő Vállalat állapította meg, és az OTP forgalmazta. Üjabb beépíthető állami tel­kek kialakítására csak kisa­játítással lett volna lehető­ség. Ehhez azonban nem volt meg az anyagi fedezet. Nyil­vánvaló, hogy a szerencsés lakásépítők közé tartoznak azok, akik állami telekhez jutottak reális áron. A töb­biek nem tehettek mást, mint hogy magántulajdon­ban levő ingatlant vásárol­ták, néha méregdrágán. Ugyanis, ha valahol, akkor a telekpiacon igen érzéke­nyen reagálnak az árak a kereslet-kínálat alakulásá­ra. Kevés a telek a belvá­rosban, így hát irreálisan magasra emelkedtek az árak. (Különösen igaz ez a társasházzal beépíthető te­rületekre.) A kertművelésre alkalmas városrészeken sem kedve­zőbb a helyzet. Az elmúlt fél évtizedben a tanácsnak pénzügyi fedezet hiányában hétvégi pihenésre alkalmas telkek kialakítására nem volt lehetősége. Minden hely foglalt az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda három nagy nemzetközi ifjúsági üdülő­táborában egyszerre 3000 magyar és külföldi fiatal nyaral Verőcemaroson, Ba- latonföldváron és az északi part kiliántelepi „bázisán”. A KISZ KB utazási irodá­ját már az utószezon foglal­koztatja. Elhatározták, hogy a vékonypénzű diákoknak és a dolgozó fiataloknak újabb szállás és utazási kedvezmé­Mi várható a közeljövő­iben? Egy biztos — és ez­zel a tanács szakemberei is számolnak — az eddiginél is nagyobb lesz az érdeklő­dés, a kereslet a korszerű csoportos és a hagyományos családi házzal beépíthető lakótelkek iránt. Ezért a ta­nács a lehetőségeket maxi­málisan kihasználva igyek­szik növelni a kínálatot, ami a vásárlók számára kedve­zően befolyásolhatja az ára­kat. A tervek szerint az idén december 31-ig har­minchét, hagyományos csa­ládi házzal beépíthető telket alakítanak ki, és további 126 kialakításához megkezdik. az előkészületeket. A jövő év június 1-ig negyvenre ki­jelölik a vevőket. Ezen túl a hatodik ötéves tervben mintegy százötven korszerű csoportos családi ház építé­séhez biztosítanak területet. Szolnok város Tanácsának végrehajtó bizottsága jóvá- hogyta ezeket az elképzelé­seket, javaslatokat, és meg­határozta a további felada­tokat. Ügy döntött, hogy meg kell vizsgálni a már meglevő üdülőterületek bő­vítésének lehetőségeit. A vá­ros négy, különböző mérték­ben és ütemben fejleszthető övezetét rangsorolva hatá­rozta meg miként kell a ke­reslet-kínálat alakulását be­folyásolni. Kimondta, hogy az állami tulajdonban levő értékesít­hető telkeket csak szolnoki lakosok és szolnoki munka- vállalók vásárolhatják meg. A beépítési kötelezettség idejét pedig három évben határozta meg. Külön felhívta a figyel­met a nagycsaládosokra, a jogos lakásigénylőkre, a la.- kásépítést magánerőből vál­laló szanáltakra, a méltány­lást érdemlő szociális hely­zetű lakosokra és azokra, akik a vállalatok, intézmé­nyek által szervezett kere­tek között építenek, ők va­lamennyien kedvezményben részesülhetnek, mi több, akik szociális körülményeik miatt rászorulnak, a telek- vásárlásnál részletfizetést is kaphatnak. nyékét adnak szeptember 1- től az október 30-ig tartó kapuzárásig. A nemzetközi üdülőtelepeken és a kőszegi Hotel Express Panorámában az egyébként is alacsony szezonon kívüli árakból to­vábbi 20 százalékos szállás­kedvezményt biztosítanak a keresettel rendelkező fiata­loknak. Az általános és kö­zépiskolások országjáró ta­nulmányi kirándulásaikon a szállásárakból 30 százalé­kos csökkentést kapnak. (Folytatjuk) Varga Viktória IA Belvízlevezetö csatorna átereszét építik a Jászkisér és Vi­déki Vízgazdálkodási Társaság munkásai a nagyközség ha­tárában (TKL) Már az utószezonra készül az Express Vitatkozunk és a nők döntöttek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents