Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-10 / 187. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I960, augusztus 10. HETI O VILAGHIRADO HÉTFŐ: Brezsnyev—Ceauscscu találkozó a Krímben— Waldheim ENSZ-főtitkár Hanoiból Bangkok-ba utazik. KEDD: A genfi leszerelési bizottság ülése — Belgium szövetségi állammá alakul. SZERDA: Brezsnyev—Zsivkov találkozó — Elhalasztják a kínai külügyminiszter indiai útját, mert Oj- Delhi elismerte a Kambodzsai Népköztársaságot. CSÜTÖRTÖK: Bejelentik a Gierek—Schmidt találkozót —Az iraki—szaudarab csúcstalálkozón kilátásba helyezik a szakítást mindazokkal, akik elismerik a Jeruzsálemről hozott izraeli döntést. PÉNTEK: Jeruzsálem napja Iránban, az arab országok a Biztonsági Tanács összehívását követelik — Sú­lyos harcok Salvadorban. SZOMBAT: Folytatódik a belső harc a demokrata kon­venció előtt, a közvéleménykutatások Carter nép­szerűtlenségi rekordjáról tudósítanak — Az iráni parlament Radzsait javasolta kormányfőnek. Immár jónéihány éves ha­gyomány, hogy a nyár dere­kán, kötetlen keretek kö­zött, munkatalálkozókra ke­rül sor a Krímben a Varsói Szerződéshez tartozó orszá­gok pártvezetői között. A héten Leonyid Brezsnyev és Nicolae Ceausescu, illetve. Todor Zsivkov eszmecseréje tette teljessé azt a tanács­kozássorozatot, amelyben korábban 'Edward Gierek/, Gustáv Husak, Erick Ho- necker, s természetesen Ká­dár János is részt vett. E megbeszélések jó lehe­tőséget nyújtottak arra, hogy az ötéves tervek „finisében” tájékoztassák egymást orszá­gaik belső helyzetéről, az elért eredményekről, s a meglévő problémákról, de nem maradt el a nemzetkö­zi politikára történő kite­kintés sem. Ennek kapcsán a megjelent tömör közlemé­nyek hangsúlyozták: a szo­cialista országok a nehezeb­bé vált körülmények és Wa­shington feszültségkeltő ma­gatartása ellenére az eny­hülési irányzat védelme és fenntartása mellett szállnak síkra. Ennek jegyében kü­lönösképpen fontosnak tart­ják a madridi Európa-talál- kozót. hogy az valóban foly­tatása legyen Helsinkinek, s a résztvevők ésszerű és épí­tő módon közelítsék meg a vitás kérdéseket. Szinte kulcs-szóként tért vissza a krími közleményekben a ka­tonai enyhülés előmozdítá­sának szükségessége. Az a kontinentális értekezlet, amelyet Varsó javasolt eb­ben a tárgyban, s a többi szocialista ország is támo­gat, megfelelő műhelye le­hetne újabb megállapodá­sok előkészítésének. (Az európai asztalon fekszik egy hasonló tárgyú francia kez­deményezés is, s jóllehet nem teljesen ugyanaz a megközelítési mód, nem lát­szik kizártnak egy kompro­misszumos megegyezés. A tárgyalásokat az mozdíthat­ná elő legjobban, ha Euró­pában nem valósítanának meg egyoldalú, egyensúlyt fenyegető lépéseket, s ez mindenekelőtt az euroraké- ta-tervekre vonatkozik.) A szocialista országok eu­rópai diplomáciájához tarto­zik, hogy készek a konst­ruktív párbeszédre. Erre utal az a bejelentés, hogy a közeli napokban, Hamburg­ban Gierek—Schmidt talál­kozót tartanak, s egy ko­rábbi megállapodás értelmé­ben időszerűvé vált a két német állam csúcsszintű esz­mecseréje is. A tárgyalási 1 ehetőségek tehát adottak, s a kelet—nyugati beszélge­tések gyakoribbá, intenzí­vebbé válása Európában ja­víthatja a légkört, ami ki­hat világviszonylatban is. Költözik a venezuelai nagykövetség Izraelben: ed­digi jeruzsálemi irodáját egy Tel Aviv-i épületre cseréli fel. A gesztus közérthető, eddig is csupán Hollandia és néhány latin-amerikai or­szág tartotta diplomáciai misszióját Jeruzsálemben, most eggyel máris megfogy­tak. A visszhang és a felhá­borodás óriási, még a nyu­gati sajtó nagyrésze is ér­telmetlen provokációnak tartja a knesszet döntését, amelyen örök időkre az egyesített Jeruzsálemet nyil­vánította Izrael fővárosává. (A kommentátorok két okot látnak Begin elhatározására: egyrészt így akarta csök­kenteni a belpolitikai fe­szültséget, másrészt az ame­rikai elnökválasztási évet kihasználva „kész helyzetet” szeretne teremteni a jövőre.) A Jeruzsálem-döntésnek viszont volt egy olyan kö­vetkezménye is, hogy megint jobban összekovácsolja az arab frontot. A két legna­gyobb közel-keleti olajexpor­tőr, Szaud-Arábia és Irak között huszonkét év után el­sőízben került sor közvetlen csúcstalálkozásokra. Ennek során megállapodtak abban, hogy a Jeruzsálem-határoza- tot elismerőkkel szemben kö­zösen lépnek fel, megszakít­va velük minden politikai és gazdasági kapcsolatot. Az Arab Liga tagállamainak több mint a fele máris csat­lakozott ehhez az elhatáro­záshoz, és ott a sorban vala­mennyi jelentős olajállam Algériától Kuvaitig. Ha nem is esett szó az olajcsapok el­zárásáról, az olajfegyver al­kalmazásáról, közvetetten áll a fenyegetés. Főképpen az Egyesült Államokkal szem­ben, miután a közös piaci ki- lencek és Japán igyekszik óvatos tartózkodást tanúsíta­ni, s aligha vállalja majd a kockázatos jeruzsálemi játsz­mát. Nem titok, hogy Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár a jobb megértés előmozdítása érdekében vállalkozott egy délkelet-ázsiai utazásra, hi­szen ez a térség ma a vál­ságövezetek közé tartozik. A diplomáciai élénkülésre az indokínai szocialista orszá­goknak, a VSZK-nak, Laosz- nak és Kambodzsának az a javaslata adhatott okot, hogy az összeütközések megelőzé­se végett, alakítsanak ki de- militarizált sávot Kambod­zsa és Thaiföld határán. Ezt a .gondolatot az ASEAN-or- szágok sem utasították el, de Hanoi és Bangkok álláspont­ja között igen lényeges elté­rés mutatkozik. Vietnam és a Népi Kambodzsa a határ mindkét oldalán fegyver- mentes zónát sürget, azon le­het vitatkozni, hogy ez mi­lyen legyen, s hogyan való­sítsák meg az ellenőrzéséti Thaiföld viszont csak kam­bodzsai területen járulna hozzá a demilitarizált öve­zethez. Megmaradnának te­hát a thai részen a határra valósággal ráépült kiképző­táborok : televízió nézőink­nek nemrég alkalmuk volt látni egy helyszíni riportot, hogyan is festenek a bajke­verésnek e fészkei. Nyilván­való, hogy az egész demili- tarizálásnak az adna értel­met, hogy nyugalom legyen a határon, ezért kívánatos a kölcsönösség. Réti Ervin Elnökök és százalékok Johnson elnök 1968-ban akkor döntött úgy, hogy nem jelölteti ma­gát újra az állam­fői tisztségre, amikor kézhez- kapta a Gallup In­tézet általában igen komolyan vett közvélemény­kutatási eredmé­nyét. Aszerint — a vietnami hábo­rú hátterével — népszerűségi rátá­ja 35 százalék alá zuhant. Carter kitart szándéka mellett, hogy újrajelölteti magát a holnap kezdődő demok­rata konvención. Népszerűségi in­dexe ugyanakkor a héten 21 száza­lékra esett vissza. Ilyen alacsonyan még nem mérték az amerikai elnök popularitását, amióta — negy­ven éve — ,a Gal­lup Intézet dol­gozik. Cartert leg­feljebb az vigasz­talhatja, hogy köz­vetlen vetélytár- sai sem állnak ró­zsásan, Kennedy például 26 száza­léknál állapodott meg. A kérdezgeté- sek során egyet­len esetben _ mu­tatkozott kiugró százalékarány: a megkérdezettek 52 százaléka nyilat­kozott úgy. hogy mást kell jelölni Csak arra nem tudtak válaszolni, ki legyen ez a más. az adott vá­lasztékból. Többszáz izraeli börtönben levő palesztin folytat éhség­sztrájkot. Képünkön: az arab foglyok tüskésdrót mögött Edward Kennedy szenátor nem adta fel az elnökjelöltségért folytatott harcot. Képünkön: a szenátor a New York-i Wal­dorf Astoria szálló előtt találkozik híveivel Irán Ali Radzsai az új jelölt TELEXEIM —~~~^érkezett MOSZKVA Tegnap hazautazott a Krímből Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkára, a Bolgár Nép- köztársaság Államtanácsá­nak elnöke, aki az SZKP KB meghívására rövid pihenésre érkezett a Szovjetunióba. CARACAS Caracasban pénteken meg­nyílt a Venezuelai Kommu­nista Párt VI. kongresszusa. A Központi Bizottság beszá­molóját Jesus Faria, a párt főtitkára terjesztette elő. A kongresszusra Caracasba ér­kezett több latin-amerikai és európai testvérpárt delegá­ciója. BEJRÜT Hua Kuo-feng kínai minisz­terelnök látogatásra hívta meg Jasszer Arafatot, a Palesztin Felszabadítási Szervezet Vég­rehajtó Bizottságának elnö­két — közölte a palesztin hír- ügynökség. A hírügynökség szerint Arafat elfogadta a meghívást, amelynek pontos időpontját a későbbiekben rögzítik. NEW YORK Az ENSZ-ben pénteken hi­vatalosan bejelentették, hogy a Biztonsági Tanács holnap egy zártkörű konzultatív ta­nácskozást tart az izraeli parlament által hozott alap­törvényről, amely egyoldalú­an Jeruzsálemet nyilvánítot­ta Izrael állam új fővárosá­vá- A tanács összehívását Pakisztán, az iszlám konfe­rencia egyik résztvevője kér­te. A szaud-arábiai rádiónak a Biztonsági Tanács tervezett ülésével kapcsolatos kom­mentárja hangoztatja, hogy ha a BT-nak nem sikerül ha­tározatot hoznia a kérdésben az háborúhoz vezethet. NICOSIA Tegnap folytatódtak a több mint egy évvel ezelőtt meg­szakadt tárgyalások a cipru­si görög, illetve török közös­ség képviselői között. A két fél képviselőin kívül részt vesz a megbeszéléseken az ENSZ-főtitkárának állandó ciprusi személyes megbízott­ja, Hugo Sobbi is, aki a meg­beszéléseket Kurt Waldheim nyilatkozatának felolvasásá­val nyitotta meg. BUDAPEST Tegnap elutazott Buda­pestről Christoph van der Klaauw holland külügymi­niszter, aki felesége társasá­gában néhány napos magán­látogatáson tartózkodott ha­zánkban. Van der Klaauw-t fogadta és megbeszélést foly­tatott vele Púja Frigyes kül­ügyminiszter. Abol Hasszán Baniszadr iráni elnök a parlamenthez intézett szombati levelében közölte: ő is Mohammad Ali Radzsai közoktatási minisz­tert javasolja miniszterelnök­nek. A hírt a Teheráni Rá­dió közölte. Baniszadr döntése lénye­gében annyit jelent, hogy magáévá teszi Hasemi Raf- szandzsaninak, a parlament elnökének Radzsaira vonat­kozó indítványát. Radzsai A szovjet—nyugatnémet szerződés az aláírása óta el­telt évtized alatt javára vált mindkét országnak, Európá­nak és az egész világnak, — lényegében erre a következ­tetésre jut valamennyi, az évforduló alkalmából a szov­jet napi- és hetilapokban megjelent cikk írója. A két ország viszonylatában az el­múlt tíz évben bekövetkezett változás a legszembetűnőb­ben a gazdasági kapcsolatok terén jelentkezett. A két ország között egyre nagyobb szerepet tölt be az ipari kooperáció, a tudomá­nyos-műszaki együttműkö­dés. Mindezek nyomán a kapcsolatok alakulása egyre inkább megfelel a kölcsönös előnyök szempontjának: az A szovjetellenes összefo­gásra buzdította az Egye­sült Államok szövetségeseit Kaliforniában pénteken Ed­mund Muskie amerikai kül­ügyminiszter. Kormányzatá­nak a köztársasági Ronald Reagán még szélsőségesebb politikájától való elhatáro­lása végett Muskie ugyan­ebben a beszédben védelmé­be vette a SALT—2 megál­lapodást. A külügyminiszter az el­múlt két nap folyamán Los Angelesben, majd San Fran­ciscóban járt, s különféle külpolitikai társaságok előtt magyarázta az Egyesült Ál­lamok külpolitikáját. San Franciscó-i beszédé­ben Muskie ismételten fel­szólította a NATO-beli part­személyét a képviselők több­sége már elfogadta. így le­hetőség van a miniszterel­nök kijelölésével kapcsola­tos, hosszú ideje tartó huza­vona befejezésére. Radzsait az iszlám vonal és Khomeini következetes hí­vének ismerik Iránban. Köz­oktatási miniszterként el­rendelte az egyetemek bezá­rását, hogy lehetőség nyíljon azok teljes „iszlámosítására”. NSZK energetikai és nyers­anyagproblémái megoldásá­ban szán nagy szerepet a Szovjetuniónak, míg ez utób­bi ipari beruházásainál hasz­nosítja a nyugatnémet tech­nológiát. Nemzetközi hatását tekint­ve, hangsúlyozzák szovjet politikai elemzők és történé­szek, a szovjet—nyugatnémet szerződés nyitánya volt a Kelet és a Nyugat közti eny­hülésnek. A dokumentum kiállta az idők próbáját, hiszen a jelen­legi nem könnyű nemzetközi helyzetben is egyetértés szü­letett a legutóbbi nyugatné­met—szovjet csúcstalálko­zón: résztvevőinek közös ál­láspontja volt, hogy az együttműködés és az enyhü­lés az egyetlen alternatíva. nereket katonai kiadásaik nö­velésére és arra, hogy „fo­ganatosítsanak szankciókat a Szovjetunió ellen”. Kijelen­tette: a Nyugatnak készen kell állnia egységfrontjának megszervezésére „mindad,dig, amíg a szovjetek Afganisz­tánban maradnak”. Másfelől az Egyesült Ál­lamok külügyminisztere han­goztatta, hogy a „SALT-meg- állapodást semmivel sem le­het pótolni”. A köztársasági párt platformjának a stra­tégiai fegyverkorlátozási egyezményt elutasító kitéte­lére utalva bírálta azokat, akik azt képzelik, hogy le­hetőség van egy „jobb meg­állapodásról” tárgyalni, még mielőtt az Egyesült Államok ratifikálná a SALT—2 szer­ződést. II szovjet-nyugatnémet szerződés egy évtizede Edmund Muskie beszéde H uuzcói iskolások Cuzcóban — légvonalban mintegy ezer kilométerre Limától — szép és tanulsá­gos a reggeli séta. Ragyogó napsütés, (trópusi églhajlat, Mégis csípős a hideg, hiszen 3200 méterrel a tengerszint felett terül el a város. így aztán nem csoda, ha sokan lámagyapjúból készül füles­sapkában és kesztyűt húzva indulnak munkába, iskolába. Reggel iskolásgyerekek özönlik el Cuzcó utcáit. Könnyű őket felismerni, mert egyenruhát hordanak. Egy olyan szegény ország­ban, mint Peru, az iskolai egyenruha már önmagában jelzi: kiemelt fontosságú az oktatás. Az 1970-ben kezdő­dött oktatási reform nem ki­sebb dologra vállalkozott, mint az évszázados kulturá­lis elmaradottság felszámo­lására. Természetesen akik a terveket kidolgozták, azok is számítottak a rendkívüli nehézségekre, tehát eleve a fokozatosságra építettek. Ám a megvalósulás hatékonysá­ga és gyorsasága jelentős mértékben függ a kormá­nyon levő erők jellegétől is. A legnagyobb problémát az agrárproletariátus gyer­mekeinek iskoláztatása je­lenti. Szétszórt települése­ken, sokszor szinte megkö­zelíthetetlen magasvölgyek­ben, vagy éppen az őserdők mélyén élnek. Legtöbbjük nem, vagy csak nagyon rósz. szül beszél spanyolul. Egy­A perui jelen ... ségesíteni kell tehát a ke- csua, illetve aimara nyelv sokféle tájnyelvi változatát, valamint kidolgozni az egy­séges — szintén hiányzó — ábc-t, s megteremteni az oktatás személyi-tárgyi fel­tételeit. A reform a korábbi hat­ról kilenc évre emelte a kö­telező általános és ingyenes oktatás időtartamát A leg­főbb cél: megtanítani a ta­nulókat írni, olvasni, s el­sajátíttatni velük a mini­mális általános ismereteket. Létrehoztak a 15 éven felü­liek részére egy úgynevezett általános munkásiskolát is. Itt szintén írást-olvasást, va­lamint általános és szakmai ismereteket sajátíttatnak el a tanulókkal. A középfokú oktatásban megszüntették az általános középiskola kizáró­lagosságát, különböző jellegű és típusú középiskolák vá­lasztékát hozták létre. Mind­egyik módot ad bizonyos szakmai ismeretek elsajátí­tására, s lehetőséget nyújt a továbbtanulásra is. Az értelmiség körében a legnagyobb vihart az egye­temi reform váltotta ki. A ragaszkodás az egyetemi autonómiához az ország tör­ténelmében számtalanszor szolgált haladó célokat. Ami­kor azonban a reform köve­telte ésszerű, indokolt intéz­kedésekkel szemben próbál­ták érvényesíteni az autonó­miát, akkor ezzel nem a haladás, hanem a reakció malmára hajtották a vizet. A cuzcói magasvölgyet hegycsúcsok övezik, az egyik meredek lejtőre hatalmas be tűkkel rávésték: Viva El Peru! (Éljen Peru!). Sötét­barna színű a hegyoldal, a felirat a város minden pont­járól jól olvasható. A ré­zsün gyér növényzet sarjad, amely a messzeségből össze­függőnek látszik, és a re­mény halványzöldjét festi a felirat köré. Papp Zoltán (Vége)

Next

/
Thumbnails
Contents