Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-10 / 187. szám

Munkás­szállások TÖBBLETKÉNT: EGY FALU Eredményes első félév Százezer embernek jut hely a munkásszállókban, a lakók száma azonban csak nyolcvanezer — írta a kö­zelmúltban egyik napilapunk. Az általános színvonalemel­kedés -ellenére azonban a szállók egy része még ma sem megfelelő. Nyilván ezek hevernek parlagon — gon­dolná az ember. Ebben a meggyőződésében azonban rögtön megingatja ugyanaz az újságcikk. Mert a például szolgáló „Hotel KEMÉV”, a Kelet­magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat nyíregy­házi munkásszállása szállo­dává léphetett elő. Egyre- másra megüresedő 2—4 sze­mélyes szobái a megyei ide­genforgalom szolgálatába áll­tak. A Nyírtourist gondos­kodik róla, hogy üresen ne maradjanak, a vállalat pedig jól jár, mert az idegenfor­galom lényegesen nagyobb díjat fizet, mint a munkás. Természetesen. Az már kevésbé természete, hogy ugyanakkor másutt az IBUSZ fizetővendég-szobáit munkások lakják vállalati térítés fejében. Tavaly csu­pán Budapesten 130 válla­lattal kötött erre .szerződést az IBUSZ. Budapest persze meglehetősen távol esik a Nyírségtől, az ottani üres szobákkal aligha lehetneaz itteni befogadóképességet bő­víteni. A szállók közötti jobb együttműködés követelmé­nye mégis jogos. Pontosab­ban: ennek az együttműkö­désnek a létesítésénél kell kezdődnie. Mert — bármily furcsán hangzik — több vál­lalat közösen is építhet szál­lást. Ami egyáltalában nem olcsó mulatság. Az ötödik ötéves tervben hazai vállalatok 40 milliárd forint szociális költségéből 15,5 százalékot, 6,2 milliárd forintot költenek munkás- szállóra. Az összeg éppen elég tekintélyes ahhoz, hogy válóban rendeltetésszerűen használják fel azok javára, akik családjuktól távol élve kénytelenek munkát vállal­ni. A nyolcvanezer főnyi réteg egyébként is megkülönbözte­tett figyelmet érdemel. Köz­tudomású, hogy nagyrészük szakképzetlen, sokan még az általános iskola nyolc osz­tályát sem járták ki. A szál- lón-lakás viszont ked.vező le­hetőséget biztosít ahhoz, hogy törődjenek velük. Igaz, mostanában színvo­nalasabbak lettek a könyv­tárak, szélesedett az olvas­nivaló választéka. Különö­sen a nagy szállókra jellem­ző ez, ahol a 28 ezer lakó 75 ezer kötet könyv közül vá­laszthat. Korántsem ilyen biztató a kis munkásszállók helyzete, ahol a nem kielé­gítő szociális viszonyok a kuturálódási lehetőség tel­jes hiányával súlyosbodnak. És ahol a megoldás sem lát­szik egyszerűnek. Az utóbbi is amellett szól, hogy a közös erővel életre- hívott munkásszálló az iga­zi, ahol a szélesebb anyagi lehetőség mellett egyesült erővel lehet munkálkodni az ott lakók szellemi, szakmai fejlődése érdekében. Ez pe­dig nagy előny a fizetőven­dég-szobák helyzetéhez ké­pest. ahol még nyomon kí­sérni is nehéz, hogyan töl­tik a munkások a szabadidőt. Százezres tömegről van szó. És nem. kis részben a szak­szervezeti gondoskodástól, a klasszikus nevelő munka ha­gyományainak megőrzésétől függ. vajon a modem mun­kásosztály gyarapodik álta­luk, vagy az egyik napról a másikra élő félanalfabéták rétege. L. M. az alföldi Téglaipari Vállalatnál Április óta ontja a téglát az új mezőtúri téglagyár n TPRTPLOMBÚL: ­Pártmunka az irodában Megrokkant egészséggel Három évig otthon D Palóciöld nagy öregje vította az a 700 ezer tégla, amelyet a belkereskedelem kapott — terven felül. Mind­ez javította a készletgazdál­kodást is: az anyagkészlet a tervezett szint alatt ma­radt. Valamennyi termékcsoport­ban terven felüli a teljesítés. Ha csak a többletként gyár­tott mennyiséget nézzük, már abból is kiderül, hogy az így lenne elegendő. Ennyivel adott többet az Alföldi Tég­laipari Vállalat kollektívája az építkezőknek. Mindezt ínem akármilyen minőségben! Nyilván közre­játszanak az új mezőtúri automaták, hogy az egész vállalat termékeinek minő­ségi mutatója is 0,4 százalék­kal javult, és a selejt aránya egy százalékkal csökkent. Heti világhíradé (Külpolitikai tudósításaink a 2. oldalon) Változó arculat — megrendelésre Szövetkezeti szervezők a termelékenység javításáért Aligha mond újat, aki arról beszél, hogy jó né­hány kisüzemben felsőfokú végzettségű szakemberek hi­ányát szenvedik. Való igaz, általában nem tudják kiállí­tani a kis létszámú, nem milliárdos, hanem milliós termelési értéket produkáló vállalatok, szövetkezetek pél­dául egy, a számítógépekhez vagy a rendszerszervezéshez Tisztítják a kenyérgabonát a cibakházi Vörös Csillag Téeszben értő mérnök, üzemmérnök fizetését. Nem is lenne értel­me, hiszen szakembereinek teljesítőképességét egy-egy ilyen üzem aligha tudná ki­használni tökéletesen. Ezt az űrt, ezt a hiányt igyekszik pótolni a szövetkezetekben az OKISZ, két évvel ezelőtt létrehozott Szervezési és Számítástechnikai Vállalata. A tavaly létrehozott szol­noki kirendeltség vezetőjé­től, Farkas Antalnétól hal­lottuk, hogy a szervezők a szövetkezeti műszakiakkal együtt dolgozzák ki a felada­tokat. A munka a kis válla­lat tevékenységének pontos felmérésével kezdődik. Vizs­gálják egyebek között a tech­nológiai folyamatokat, a munkaidő kihasználtságát, a termelékenység alakulását,.a technikai színvonalat. Pilla­natnyilag elsősorban komp­lex, tehát az egész termelést átfogó szevrezésekkel foglal­koznak. (Az említett vizsgá­latok után a szövetkezetiek­kel konzultálva teszik mega vállalat szakemberei javas­latukat, s ez alapján dönthet az üzem, hogy elfogadja-e, bevezetésre alkalmasnak ta­lálja-e a szervezők indítvá­nyait. Természetesen ennek függvényében fizetik ki "a munkáért járó díjat.) A vállalat első munkáit Karcagon a KÁTISZ-nál, il­letve Jászberényben, a Mű- szenipari Szövetkezetben vé­gezte. Kunhegyesen a Ve­gyesipari, Kisújszálláson pe­dig a Vas-, Fa_ és Építőipa­ri Szövetkezetben például az ügyvitel gépesítésén munkál­kodtak dolgozói, s a szolno­ki kirendeltség munkatársai már részesei voltak a kun­madarasi vegyesipari szövet­kezeti arculatváltoztatásának. Itt a gyártmányszerkezet mó­dosítása együtt járt a gyártási technológia rendjének jelen­tős átalakításával. Megválto­zott a megmunkálandó anyag belső üzemi útja, csökkentek a szállítási utak. A túrkevei Vegyesipari Szövetkezedben átalakult az anyaggazdálko­dási rendszer, s egyebek között a szervezés hatására tőkés export gondolatával is foglalkoznak. Komplex szervezésről esett az imént szó. A megyében dolgozó szövetkezetek leg­többjénél a szervezési mun­ka az „alapfogalmaknál” kezdődik. Vagyis az első kez­dő lépéseket kell megtenni — rendet, szervezett techno­lógiát kialakítani. (Ebbe be­letartozik az eldobott hulla­dék eltakarítása ugyanúgy, mint a szállítási utak kije­lölése, vagy a gépek éssze­rű csoportosítása.) A szer­vezők tapasztalatai szerint ezekben a kis üzemekben sok gondot okoznak .például a gyártás rossz előkészítése, az anyagmozgatási eszközök hiánya, az áru — nyers­anyag és kész gyártmány — forgalmazásának, értékesíté­sének és beszerzésének hi­ányosságai. Persze a -korsze­rűbb üzemekben, így a szolnoki BÖRTEX-nél már egy-egy beruházás megvaló­sításánál is kérik a szerve­zők közreműködését. Az idén egyebek között Túrkevén á Vegyesipari, Mezőtúron a Fonalnemesítő, s Törökszentmiklóson a Gép­gyártó Szövetkezetben te­vékenykednek a szolnoki ki- rendeltség dolgozói. Ára: 1,60 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXI. évf. 186. szám, 1980. augusztus 10., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ül Korábbi gyáravatás és haszon ■ Milliók, selejtböl ll Termelékenység és jövedelem Nemcsak a gyáravatás je­lentett sikert az idei első fél­évben az Alföldi Téglaipari Vállalat dolgozóinak. Hiszen ha még el is tekintenénk a korábbi, határidő előtti, gyár­átadás nyújtotta többlettől, akkor is elmondható: a gaz­dálkodás valamennyi terüle­tén sikeres volt a nagyválla­lat munkája. Az év eleji készárukészlet­ből, valamint az új mezőtúri és a felújított abonyi gyár többlettermékeiből a terve­zettnél 6,3 millió kisméretű úgynevezett téglaegységgel értékesítettek többet. Közvet­lenül a lakosság ellátását ja­előállított 3,7 millió égetett tégla, az 1,2 millió mészho­moktégla, a 900 köbméternyi falazóblokk és a közel 5000 négyzetméternyi korszerű ke­rámiabetétes válaszfallap egy kisebb falu felépítésére Csak a selejtböl megmentett egy százalék hozzávetőlege­sen 6 millió kisméretű téglát jelent az építőknek. A költségek természetesen nőttek a többlettermelés folytán, összességében 4,7 százalékkal. Ám a minőségi eszközökkel elért növelés 14,6 százalékkal bővítette az ár­bevételt, és a vállalati ered­mény már az első félévben 17 millióval jobb a tervezett­nél. Ebben nem csak a több­letértékesítés, és az átlagmi­nőség javulása játszott sze­repet, hanem a költséggaz­dálkodás szigorítása is. Emö- gött rejlik például az oko­sabb gazdálkodás a munka­erővel is. Jóllehet, a tovább növekvő létszámhiány nagy terheket rótt a vállalatokra, a termelékenység javulása is igen jelentős: 16 százalékkal haladja meg a tavalyi év azonos időszakáét. Mindezért természetesen több jövede­lem is jár: az ipar átlagát jóval meghaladó hétszázalé­kos béremelés ismeri el a téglaipariak első félévi ered­ményes munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents