Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-10 / 187. szám
Munkásszállások TÖBBLETKÉNT: EGY FALU Eredményes első félév Százezer embernek jut hely a munkásszállókban, a lakók száma azonban csak nyolcvanezer — írta a közelmúltban egyik napilapunk. Az általános színvonalemelkedés -ellenére azonban a szállók egy része még ma sem megfelelő. Nyilván ezek hevernek parlagon — gondolná az ember. Ebben a meggyőződésében azonban rögtön megingatja ugyanaz az újságcikk. Mert a például szolgáló „Hotel KEMÉV”, a Keletmagyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat nyíregyházi munkásszállása szállodává léphetett elő. Egyre- másra megüresedő 2—4 személyes szobái a megyei idegenforgalom szolgálatába álltak. A Nyírtourist gondoskodik róla, hogy üresen ne maradjanak, a vállalat pedig jól jár, mert az idegenforgalom lényegesen nagyobb díjat fizet, mint a munkás. Természetesen. Az már kevésbé természete, hogy ugyanakkor másutt az IBUSZ fizetővendég-szobáit munkások lakják vállalati térítés fejében. Tavaly csupán Budapesten 130 vállalattal kötött erre .szerződést az IBUSZ. Budapest persze meglehetősen távol esik a Nyírségtől, az ottani üres szobákkal aligha lehetneaz itteni befogadóképességet bővíteni. A szállók közötti jobb együttműködés követelménye mégis jogos. Pontosabban: ennek az együttműködésnek a létesítésénél kell kezdődnie. Mert — bármily furcsán hangzik — több vállalat közösen is építhet szállást. Ami egyáltalában nem olcsó mulatság. Az ötödik ötéves tervben hazai vállalatok 40 milliárd forint szociális költségéből 15,5 százalékot, 6,2 milliárd forintot költenek munkás- szállóra. Az összeg éppen elég tekintélyes ahhoz, hogy válóban rendeltetésszerűen használják fel azok javára, akik családjuktól távol élve kénytelenek munkát vállalni. A nyolcvanezer főnyi réteg egyébként is megkülönböztetett figyelmet érdemel. Köztudomású, hogy nagyrészük szakképzetlen, sokan még az általános iskola nyolc osztályát sem járták ki. A szál- lón-lakás viszont ked.vező lehetőséget biztosít ahhoz, hogy törődjenek velük. Igaz, mostanában színvonalasabbak lettek a könyvtárak, szélesedett az olvasnivaló választéka. Különösen a nagy szállókra jellemző ez, ahol a 28 ezer lakó 75 ezer kötet könyv közül választhat. Korántsem ilyen biztató a kis munkásszállók helyzete, ahol a nem kielégítő szociális viszonyok a kuturálódási lehetőség teljes hiányával súlyosbodnak. És ahol a megoldás sem látszik egyszerűnek. Az utóbbi is amellett szól, hogy a közös erővel életre- hívott munkásszálló az igazi, ahol a szélesebb anyagi lehetőség mellett egyesült erővel lehet munkálkodni az ott lakók szellemi, szakmai fejlődése érdekében. Ez pedig nagy előny a fizetővendég-szobák helyzetéhez képest. ahol még nyomon kísérni is nehéz, hogyan töltik a munkások a szabadidőt. Százezres tömegről van szó. És nem. kis részben a szakszervezeti gondoskodástól, a klasszikus nevelő munka hagyományainak megőrzésétől függ. vajon a modem munkásosztály gyarapodik általuk, vagy az egyik napról a másikra élő félanalfabéták rétege. L. M. az alföldi Téglaipari Vállalatnál Április óta ontja a téglát az új mezőtúri téglagyár n TPRTPLOMBÚL: Pártmunka az irodában Megrokkant egészséggel Három évig otthon D Palóciöld nagy öregje vította az a 700 ezer tégla, amelyet a belkereskedelem kapott — terven felül. Mindez javította a készletgazdálkodást is: az anyagkészlet a tervezett szint alatt maradt. Valamennyi termékcsoportban terven felüli a teljesítés. Ha csak a többletként gyártott mennyiséget nézzük, már abból is kiderül, hogy az így lenne elegendő. Ennyivel adott többet az Alföldi Téglaipari Vállalat kollektívája az építkezőknek. Mindezt ínem akármilyen minőségben! Nyilván közrejátszanak az új mezőtúri automaták, hogy az egész vállalat termékeinek minőségi mutatója is 0,4 százalékkal javult, és a selejt aránya egy százalékkal csökkent. Heti világhíradé (Külpolitikai tudósításaink a 2. oldalon) Változó arculat — megrendelésre Szövetkezeti szervezők a termelékenység javításáért Aligha mond újat, aki arról beszél, hogy jó néhány kisüzemben felsőfokú végzettségű szakemberek hiányát szenvedik. Való igaz, általában nem tudják kiállítani a kis létszámú, nem milliárdos, hanem milliós termelési értéket produkáló vállalatok, szövetkezetek például egy, a számítógépekhez vagy a rendszerszervezéshez Tisztítják a kenyérgabonát a cibakházi Vörös Csillag Téeszben értő mérnök, üzemmérnök fizetését. Nem is lenne értelme, hiszen szakembereinek teljesítőképességét egy-egy ilyen üzem aligha tudná kihasználni tökéletesen. Ezt az űrt, ezt a hiányt igyekszik pótolni a szövetkezetekben az OKISZ, két évvel ezelőtt létrehozott Szervezési és Számítástechnikai Vállalata. A tavaly létrehozott szolnoki kirendeltség vezetőjétől, Farkas Antalnétól hallottuk, hogy a szervezők a szövetkezeti műszakiakkal együtt dolgozzák ki a feladatokat. A munka a kis vállalat tevékenységének pontos felmérésével kezdődik. Vizsgálják egyebek között a technológiai folyamatokat, a munkaidő kihasználtságát, a termelékenység alakulását,.a technikai színvonalat. Pillanatnyilag elsősorban komplex, tehát az egész termelést átfogó szevrezésekkel foglalkoznak. (Az említett vizsgálatok után a szövetkezetiekkel konzultálva teszik mega vállalat szakemberei javaslatukat, s ez alapján dönthet az üzem, hogy elfogadja-e, bevezetésre alkalmasnak találja-e a szervezők indítványait. Természetesen ennek függvényében fizetik ki "a munkáért járó díjat.) A vállalat első munkáit Karcagon a KÁTISZ-nál, illetve Jászberényben, a Mű- szenipari Szövetkezetben végezte. Kunhegyesen a Vegyesipari, Kisújszálláson pedig a Vas-, Fa_ és Építőipari Szövetkezetben például az ügyvitel gépesítésén munkálkodtak dolgozói, s a szolnoki kirendeltség munkatársai már részesei voltak a kunmadarasi vegyesipari szövetkezeti arculatváltoztatásának. Itt a gyártmányszerkezet módosítása együtt járt a gyártási technológia rendjének jelentős átalakításával. Megváltozott a megmunkálandó anyag belső üzemi útja, csökkentek a szállítási utak. A túrkevei Vegyesipari Szövetkezedben átalakult az anyaggazdálkodási rendszer, s egyebek között a szervezés hatására tőkés export gondolatával is foglalkoznak. Komplex szervezésről esett az imént szó. A megyében dolgozó szövetkezetek legtöbbjénél a szervezési munka az „alapfogalmaknál” kezdődik. Vagyis az első kezdő lépéseket kell megtenni — rendet, szervezett technológiát kialakítani. (Ebbe beletartozik az eldobott hulladék eltakarítása ugyanúgy, mint a szállítási utak kijelölése, vagy a gépek ésszerű csoportosítása.) A szervezők tapasztalatai szerint ezekben a kis üzemekben sok gondot okoznak .például a gyártás rossz előkészítése, az anyagmozgatási eszközök hiánya, az áru — nyersanyag és kész gyártmány — forgalmazásának, értékesítésének és beszerzésének hiányosságai. Persze a -korszerűbb üzemekben, így a szolnoki BÖRTEX-nél már egy-egy beruházás megvalósításánál is kérik a szervezők közreműködését. Az idén egyebek között Túrkevén á Vegyesipari, Mezőtúron a Fonalnemesítő, s Törökszentmiklóson a Gépgyártó Szövetkezetben tevékenykednek a szolnoki ki- rendeltség dolgozói. Ára: 1,60 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXI. évf. 186. szám, 1980. augusztus 10., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ül Korábbi gyáravatás és haszon ■ Milliók, selejtböl ll Termelékenység és jövedelem Nemcsak a gyáravatás jelentett sikert az idei első félévben az Alföldi Téglaipari Vállalat dolgozóinak. Hiszen ha még el is tekintenénk a korábbi, határidő előtti, gyárátadás nyújtotta többlettől, akkor is elmondható: a gazdálkodás valamennyi területén sikeres volt a nagyvállalat munkája. Az év eleji készárukészletből, valamint az új mezőtúri és a felújított abonyi gyár többlettermékeiből a tervezettnél 6,3 millió kisméretű úgynevezett téglaegységgel értékesítettek többet. Közvetlenül a lakosság ellátását jaelőállított 3,7 millió égetett tégla, az 1,2 millió mészhomoktégla, a 900 köbméternyi falazóblokk és a közel 5000 négyzetméternyi korszerű kerámiabetétes válaszfallap egy kisebb falu felépítésére Csak a selejtböl megmentett egy százalék hozzávetőlegesen 6 millió kisméretű téglát jelent az építőknek. A költségek természetesen nőttek a többlettermelés folytán, összességében 4,7 százalékkal. Ám a minőségi eszközökkel elért növelés 14,6 százalékkal bővítette az árbevételt, és a vállalati eredmény már az első félévben 17 millióval jobb a tervezettnél. Ebben nem csak a többletértékesítés, és az átlagminőség javulása játszott szerepet, hanem a költséggazdálkodás szigorítása is. Emö- gött rejlik például az okosabb gazdálkodás a munkaerővel is. Jóllehet, a tovább növekvő létszámhiány nagy terheket rótt a vállalatokra, a termelékenység javulása is igen jelentős: 16 százalékkal haladja meg a tavalyi év azonos időszakáét. Mindezért természetesen több jövedelem is jár: az ipar átlagát jóval meghaladó hétszázalékos béremelés ismeri el a téglaipariak első félévi eredményes munkáját.
