Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-31 / 204. szám
6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. ougusxtus 31. külpolitika! * KORKÉP Űrök mementó A harmadik jelölt Anderson meséje 4 A 90 szeptember ell«Jwwa sején Európában a lengyel partoknál, a Wes- terplattén dördültek el az első puskalövések: megkezdődött a második világháború. 1945. szeptember másodikén Ázsiában, a japán partoknál a Missouri nevű amerika cirkálón a japánok aláírták a feltétel nélküli megadás okmányát. E két szeptemberi nap között hat esztendő telt el: 1939-től 1945-ig tartott az emberiség eddigi legpusztítóbb háborúja. E két szeptember között 50 millió ember pusztult, el. s tengernyi szenvedés zúdult a világa. Holnap lesz 41 esztendeje, hogy kezdődött és holnapután 35 éve, hogy befejeződött. Azóta béke van — legalábbis Európában. S ez a béke kontinensünk népeinek drágább, mint bárki másnak. Hiszen itt kezdődött és itt szedte legtöbb áldozatát a fasizmus, a háború. S talán éppen ezért sikerült éppen útt'. Európában — népeink kitartó és következetes harcával — eljutni a helsinki záróokmány aláírásáig. Ám tudjuk, s az elmúlt hónapok tapasztalatai csak megerősítik a felismerést, hogy azok az erők. amelyek négv évtizede lángba borították a világot, ma ,is léteznek és ha le nem fogjuk a kezüket, habozás néj’kül hajlandók lennének ismét vérbe és gyászba borítani a világot. A két világháború tengernyi szenvedése azonban örök tanriisá.ftuil szolgál. A költői intelmet: ..emberek. legyetek éberek” — megfogadta az emberiség. A világ megváltozott. Az újabb háborúra spekuláló sötét erők ma szembe találják magúkéit a békét akaró százmilliók akaratával;. s mindenekelőtt a szocialista viliágrendszer (ereiével, E két erő — a szocializmusé és A vietnami Hai Duong Porcelángyár dolgozói minden eddigi eredményüket felülmúlták az elmúlt félévben. Jelenleg már havi másfél millió darabot készítenek a különféle kancsókból, vázákból a békéé — az a sziklabástya, amelyen megtörik a gyújtogaltók minden kísérlete. Hiába próbálkoznak a tengeren túl a fegyverkezési hajsza fokozásával, hiába próbálják az atomháború fenyegetésével meghátrálásra késztetni a békére és biztonságra törekvő emberiséget, tervük kudarcra van kárhoztatva. A békés egymás mellett élés gondolata utat tört és egyre erőteljesebben követeli az értelmetlen és céltalan fegyvekezési verseny megfékezését. a lllili békeküzdelem llldl alapgondolata: el kell hárítani azokat az akadályokat, amelyeket a szélsőségesen reakciós imperialista körök állítottak és állítanak az enyhülés útjába. Ezt tekinti fő feladatának a szocialista közösség országainak diplomáciája, s korunk nagyszerű békemozgalmában is milliók dolgoznak ezért. Az elmúlt évtizedekben ijpilent.cs eredmények születtek a leszerelés területén: az 1963-as moszkvai részleges atomcsend-egyez- ménytől az atomsorompón, a világűr és a tengerek atom- csendesítésén keresztül a SALT—I-ig és a SALT—2 aláírásáig, A Szovjetunió újabb javaslata az európai nukleáris fegyverzetek korlátozásáról szóló egyezmény megkötésére újabb lehetőség a további célok, a tömegpusztító fegyverek teljes betiltása és az általános leszerelés megvalósítása útján. Tudjuk, e célok elérése érdekében még hosszú harc vár a békére, biztonságra áhítozó emberiségre. 1939. szeptember elseje örök mementó marad számunkra. Fáradhataltlanul kell harcolnunk azért, hogy a világháborús szörnyűségek soha ne ismétlődhessenek meg. Gáti István II tudomány segíti a mezőgazdaságot A Vietnami Szocialista Köztársaság rizstermelői a korább- 5—g mázsa helyett ma már hektáronként átlagosan 50—60 mázsa termést takarítanak be. Ebben a fejlődésben nem kis szerepet játszottak a tudományos kutatások. Tizenkét évvel ezelőtt alapították a Vörös-folyó deltájában a Mezőgazdasági Tudományos Kutató Központot, amelynek 120 munkatársa számottevő eredményeket ért el. Többek közt új, magas hozamú, gyorsan érő nizsfajtákat nemesítettek 1d. és kidolgoztak egy sor korszerű rizstermesztési rendszert. Kókuszpálma ültetvények A Mekong folyó deltájában ivannak Vietnam legjelentősebb kókuszpálma ültetvényei. Az elmúlt négy év folyamán közel 20 ezer hektárt telepítettek be ezzel az értékes növényfajtával. Jelenleg az ültetvények több mint 34 ezer hektárnyi területet foglalnak el, s hektáronként átlagosan 4500 darab kókuszdiót szüretelnek. A tervek szerint a közeli években az ültetvények területét 90 ezer hektárra növelik. ennek révén évente közei 45 ezer tonnányi kókuszolajat nyernek majd a hazad igények és exportcélok kielégi tésére. Ezen a vidéken hat nagyka pacitású és vagy 300 kisebb kókuszdió-feldolgozó üzem működik. Most folyik annak a komplexumnak az építése, amely évente több mint ötezer tonna kókusz- olajat ad a népgazdaságnak. Háromnál ugyan több elnökjelölt indult az amerikai választási küzdelemben, á kis psrtGk politikusainak azonban nincs sok esélyük a demokraták és a republikánusok hatalmi váltógazdálkodásán alapuló rendszerben. A „harmadik jelölt” Anderson kilátásait eleve rontja, hogy elfecséreltnek érzi voksát, aki reá szavaz, mivel a győztes általában a két „nagy” közül kerül ki. Az amerikai elnökválasztás elektori rendszerében ugyanis az kapja az ötven állam mindegyikében az összes elektori voksot, aki ott megszerzi a szavazatok viszonylagos többségét. Ez minimálisan is harminc-valahány százalékos teljesítményt követel meg, s befolyása az országos eredményre akkor lehet, ha népes, sok elektort állító államról van szó. Az idén is az lesz elnök, aki legalább 270 elektort szerez, s a harmadik jelölt — jelen esetben John Anderson — csak úgy foszthatja meg ettől mindkét nagypárti ellenfelét, ha a választási szempontból kulcsállamok valamelyikében ő hódítja el az elektorokat. Még szemléletesebben: ha például 1976- ban egy harmadik vitte volna el Cartertól New York állam 41 elektorát, a mai elnök 297 helyett ennyivel kevesebb elektort szerez, s mert Fordnak sem volt meg a 270 elektora, a képviselőháznak kellett volna államfőt választania. Ez az idei amerikai választásokat tarkító Anderson-jelenség kulcsa. Az utolsó ugródeszka A meglehetősen cikk-cak- kos politikai múltú, s csak a Carterból és Reaganból egyaránt kiábrándultak számára vonzó John Anderson illinoisi képviselő ugyan makacsul meséli, hogy ő győzni akar és győzhet is — valójában a legjobb esetben is csak a vázolt értelemben befolyásolhatja az 1980-as amerikai elnökválasztás kimenetelét. Volt a nyáron ugyan egy pillanat, amikor Anderson közvéleménykutatási népszerűsége a 20—25 százalékos magasságban járt, szinte karnyújtásnyira a valóságos esélyt jelentő „egy- harmad plusz”-tól, azóta azonban ez az arány vészesen fogy. Az elnökjelöltek közti tévévitát rendező társaság ma már csak akkor hajlandó beültetni Andersont a stúdióba Carter és Reagan mellé, ha a harmadik jelölt szeptember elején legalább 15 százalékos Gal- lup-eredményt mutat fel. Márpedig a tévévitában való részvétel lehetne Anderson utolsó ugródeszkája. A százalék-vita különben is csalóka. Anderson csupán néhány ipari államban népszerű a „nagyokra” veszélyes mértékben, vagyis csak zavaró tényező lehet, országos győztes aligha. Már azért Csakhogy éppen Reagan és Carter párton belüli sikere. Kennedy veresége jelzi, hogy a többségi hangulat á mai Amerikában a konzervatív, jobboldali irányba csúszott el. s így vajmi kevés esélye lehet egy liberális Anderson—Lucey párosnak. Legfeljebb Wisconsinban, vagyis Lucey volt kormányzó államában érhet el e páros sikert (és kaphat ott 13 elektort), valamint Kennedy szenátor házatáján, Massa- chussettsben (16 elektor) és — New York-ban. Mivel Anderson Lucey helyett Hugh Carey New York-i kormányzót szerette volna megnyerni alelnökjelöltül, taktikája világos: elérni a képviselő- házi elnökválasztást. Ha ugyanis a képviselőházban a novemberi választások eredményeként teret nyernek a republikánusok, könnyen alakulhat ki holtpont: elnök- választáskor minden államnak egyetlen szavazata van, és 26 állam voksa kell a győzelemhez; ám legalább egy tucat nem vehet majd részt a szavazásban, mivel ezekben egyforma a republikánus és demokrata képviselői helyek száma. Talán abban bízik a képviselő Anderson, hogy kollégái holtpont esetén felé fordulnak. sem, mert Carterért és Reaganért két nagy párt egész gépezete dolgozik, Anderson viszont nem próbált pártot szervezni. Állítása szerint ő is hive a kétpárt rendszernek, csak nem fogadja el a két idei elnökjelöltet... Al- elnökjelöltjét jellemző módon a demokrata pártból választotta ki, a vadul kenne- dysta Patrick Lucey személyében (Anderson, mint ismeretes, a republikánus előválasztáson tűnt fel). De amíg Andersont önmaga meséi kábítják, a kétpár- ti hagyomány az igazi kampány szeptemberi kezdetével kezdi éreztetni hatását. A New York-i kormányzót már nem lehetett elcsábítani a demokratáktól, csak a Car- terral mexikói követként összeveszett Lucey-t. Így viszont aligha szerzi meg Anderson ennek az államnak a 41 elektorát, ellenben azt bízvást elérhet; — a liberálisok elhódításával —, hogy New Yorkban megfossza a győzelemtől Cartert. S mivel a túlparti nagy állam. Kalifornia 45 elektorát alighanem volt kormányzója Reagan viszi el, a harmadik elnökjelölt jóvoltából a republikánus politikus lenne az igazi nevető harmadik. Vagyis Jimmy Carter csak abban bízhat, hogy Anderson időben visszacsúszik a közvéleménykutatási listákon, és akkor emlékeztethetik őt ígéretére: nem azért indult külön* hogy Reagant segítse a Fehér Házba. S ha Anderson ezt elfelejtette volna is, a mögötte álló keleti partvidéki erők memóriáját nyilván felfrissiti a „kaliforniai veszély”. Avar János Kaliforniai veszély Növekvő erőszakhullám Forró nyár Nyugat-Európában arca Afjatígato terrorista Augusztus 2-án, az olaszok vakációs hónapjának második napján zsúfolt volt a pályaudvar Bolognában, az ország egyik legfontosabb vasúti csomópontjában. — Üdülni induló dolgozók és külföldi turisták töltötték meg a várótermeket, a peronokat. Tíz óra 25 perckor iszonyú robbanás rázta meg az állomást. A főépület a levegőbe emelkedett, s maga alá temetett két várótermet. éLtimeket, a vágányok: \ épületdarabok, vasgerendák zuhantak és összezúzták a bázeli expressz két kocsiját. A NAR jelentkezik Leírhatatlan pánik tört ki. Sírás, sikoltozás, rendőr- és mentőautók szirénái hallatszottak. Az. egész nap szakadatlanul fáradozó mentő- osztagok nyolcvannál több holttestet és mintegy kétszáz sebesültet emeltek ki a romok alól. Hamar megdőlt a feltevés, hogy gázrobbanás okozta a katasztrófát. A nyomozás kétségkívül megállapította, hogy merénylet történt. Rövid idő alatt megtalálták annak a fekete műanyagtaská- nak darabjait, amelyben a í obbanóanyagot elhelyezték. Nemsokára jelentkeztek is a tömeggyi 1 kosok: a Fegyveres Forradalmi Sejtek (NAR — Nuclei Armati Rivoluzio- nari) elnevezésű szélsőjobboldali terrorbanda tagjai és telefonon közölték a lapok szerkesztőségeivel, hogy ők követték el a merényletet. Három nap múlva Nizzában őrizetbe vették az egyik gyanúsítottat, a 22 éves Marco Affatigatot, aki az újfasiszta szervezet tagjaként már részt vett az Italicus- expressz elleni merényletben. Ez Bologna bejáratánál szinte napra pontosan hat esztendővel a mostani vérfürdő előtt történt. A vasúti alagútból kirobogó szerelvény egyik kocsija robbant fel: a merénylet akkor 12 halott és 48 sebesült áldozatot követelt. Az Italicus-merény- iet ügyében egyébként — hat év múltán! — néhány nappal az újabb bolognai tragédia előtt készült el a vádirat és a törvényszék éppen most kezdte meg a tárgyalást négy vádlott, köztük Mario Tuti perében. A merénylők telefonüzenetükben arra hivatkoztak, hogy a robbantást „Mario Tuti bajtárs tiszteletére” végre. hajtották Rosszabbak, mint a vadállatok Józan emberi ésszel felfoghatatlan az indoklás! Vajon az esztelen tömeggyilkosság kitervelői és elkövetői nem gondoltak arra, hogy tettükkel ártatlan és mit sem sejtő emberek — köztük gyermekek. nők, öregek — életét oltják ki, vagy teszik őket egész életükre nyomorékká? Nem, ezek nem gondoltak erre, ezek az emberek: rosszabbak, mint a vadállatok — fasiszták! Céljuk a zavarkeltés, a megfélemlítés. hogy az általuk keltett zűrzavarban halálos csapást mérhessenek a demokráciára. Marco Affatigato nizzai letartóztatása már jelezte, hogy az összeesküvés szálai külföldre vezetnek. Feltűnő volt, hogy a körözött terrorista hosszú idő óta háborítatlanul élt 3 (!) nizzai lakásában, míg a francia rendőrségnek sikerült őrizetbe vennie. Nos. az elmúlt napok erre is meghozták a magyarázatot. Az olasz és a francia biztonsági szervek az utóbbi hónapokban megállapították, hogy a terrorcselekmények — akár jobboldaliak, akár szélsőjobboldaliak követték el azokat — összefüggésben állnak egymással és mindkét országot érintik. A francia rendőrség időközben rábukkant egy veszélyes nyugatnémet terroristacsoport párizsi búvóhelyére is. A Durand-ügy Hogy a rendőrség egyes szervei sem Francia-, sem Olaszországban, sem az NSZK-ban — enyhén szólva — nem álltak feladatuk magaslatán, azt a Párizsban most kirobbant Durand-ügy is magyarázza. Paul Durand 25 éves nizzai rendőrfelügyelőről kiderült, hogy nyilvánosan támogatta a FANE nevű szélsőséges fasiszta szervezetet, s annak lapjában cikket írt a demokrácia ellen. Nos, lehet-e véletlen, hogy ezt a Monsieur Duran- dot olyan osztályra osztották be. amelynek a terrorizmus leküzdése lenne a feladata? Felmerült a gyanú, hogy Durand maga is részes a bolognai tömeggyilkosságban : a merényletet megelőzően a városban járt. Feltehető. hogy más társaival együtt összekötő szerepet játszott a különböző nyugateurópai fasiszta szervezetek között. A francia haladó közvélemény felháborodással értesült a történtekről és erélyesen követeli a terroristák ártalmatlanná tételét, s egyben annak kiderítését, ki a felelős azért, hogy olyan emberek működhetnek a biztonsági apparátusban, akik cinkosként, bűntársakként szerepelnek az egyre szaporodó merényletekben. A nyár. lassan véget ér, az ősz pedig nem sok jót ígér. Egész Nyugat-Európában növekszik az infláció és a munkanélküliség. A tömegek elégedetlensége nő. A véres fasiszta terrorakciók nyilvánvaló célja, hogy megbízóik érdekében megfélemlítsék az embereket. A kommunista pártok éberségre intenek és a demokrácia védelmére hívják fel a dolgozókat. Gáti István Összeállította: Majnár József Egyenlőtlen küzdelem
