Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-31 / 204. szám
1910. augusztus 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Okos kezdeményezésekre Több százezer forint a közművelődési alapból Az év első felében tizenkét megye, és a főváros közművelődési intézményei valamint néhány más szerv kértek támogatást a közművelődési alapból. Az Országos Köz- művelődési Tanács a közelmúltban mérlegelte a beérkezett kérelmeket, s döntött összesen 23,4 millió forint felosztásáról. Ezúttal is előnyben részesültek azok az istézmények, szervek, amelyek könyvtári ellátó rendszerek létrehozására, a műszaki ellátás javítására, valamint komplex intézmények modelljének kialakítására kérték a támogatást. A támogatást igénylők között több Szolnok megyei művelődési otthon, könyvtár is volt; s közülük néhány meg is kapta a kért összeget. örvendetes, hogy a köz- művelődési alapból figyelemre méltóan jó Szolnok megyei kezdeményezések részesültek. Érdemes ezeket kissé részletesebben bemutatni — mintegy bizonyítékképpen : az okos, megalapozott, sikerrel kecsegtető, fontos közművelődési akciókra, rendszerek kiépítésére a központi alapból is jut pénz. A törökszentmiklósi városi könyvtár 140 ezer forintot kapott központi raktár létesítéséhez. A könyvtár nemcsak a város, de öt kisközségi könyvtári alapellátásról is gondoskodik — jó ideje helyszűkével küszködve. A központi raktár az olvasók korszerű kiszolgálását teszi lehetővé. A törökszentmiklósi támogatás-kérelem benyújtását megelőzte egy fontos mozzanat: a városi tanács a raktár létesítéséhez 263 ezer forintot már korábban biztosított. A megye közművelődési gyakorlatában eddig egyedülálló kezdeményezéshez kapott az alapból 220 ezer forintot a kunhegyesi művelődési központ: az intézmény több település színházi (!) ellátásáról igyekszik gondoskodni. A helybelieken kívül — színházi buszjáratok segítségével — tiszaderzsiek, tiszaszentimreiek, tiszagyen- daiak, kenderesiek, abádsza- lókiak, tiszaroffiak is láthatják majd a kunhegyesi művelődési központban a Népszínház előadásait és a pódiumesteket. Az elképzelés megalapozottságának érzékeltetésül tegyük hozzá: a környéken egyedül a kunhegyesi intézmény alkalmas igazi, „kőszínházi” előadásokra. Berekfürdő nyaranta mintegy 10—12 ezer embert lát vendégül. A település elavult közművelődési intézményeiben már jó ideje képtelenek az üdülővendégek számára művelődési és szórakozási alkalmat teremteni. Idén nyár elején némi anyagi támogatással és sok társadalmi munkával elkészült a szabadtéri mozi, amely könnyen szabadtéri színpaddá alakítható. A szabadtéri színpadot és mozit fenntartó karcagi Déryné művelődési központ 49 ezer forintot kért és kapott a közművelődési alapból: jövő nyáron ebből a pénzből rendezhetnek szabadtéri programokat az. üdülővendégek számára. Némi maliciával megjegyezhetjük: végre történt valami az egyik Szolnok megyei üdülőközpontban az igényes és rendszeres kulturális ellátás dolgában. Jelentős összeget kaptak — összesen hatmillió forintot — azok az intézmények, amelyek részt vesznek a tavaly megindított „játszóház” kísérletben. A jászkiséri művelődési ház, amely jó eredményeket ért el a kísérlet első szakaszában, kétszázezer forint támogatásban részesült. A támogatás lehetővé teszi az eddigi eredmények stabilizálását, a különböző korú gyermekek számára reggeltől estig közösségi élményt, szórakozást nyújtó „játszóház”-modell továbbfejlesztését. sz — j Kiállítás előtt Villáminterjú Bárányé Sándor festőművésszel A közeljövőben október elején nyílik meg Baranyó Sándor festőművész gyűjteményes kiállítása a Szolnoki Galériában. A festő műveit azonban nem csupán szülővárosa, Szolnak közönsége láthatja, ©alériabeü kiállításával csaknem egy időben a nyugat-német országi Münster város lakói előtt is bemutatkozik. — A szolnoki kiállításom pályám elmúlt másfél évtizedes korszakáról ad képet — mondja Baranyó Sándor. Ez lesz az első olyan nagyszabású kiállításom szülővárosomban, amelyen számot adok törekvéseimről, felmutatom festészetem legjellemzőbb, legjava „termését”. Figurális kompozíciókat, az alföldi ember, az alföldi élet változásait ábrázoló festményeket, s nem utolsó sorban a tipikus megyei tájakat, a várost, Szolnokot megjelenítő képeimet láthatja a közönség. — Münsterben milyen munkákat állít ki? — A münsteri galériában elsősorban, tájképeket, csendéleteket láthatnak majd a látogatók. Az utóbbi három év munkáiból válogattam harminc-negyven darab olaj- festményt. Örülök a megtiszteltetésnek, nagy felelősséggel készülök a tárlatra, hiszen úgy gondolom, hogy nem csupán saját, de hazám művészetét is képviselem. A kiállítás november elején nyílik meg a nyugat-németországi városban. T. E. „Szabad szombat” a Magyar Nemzeti Múzeumban Történeti séta brigádoknak Az elmúlt év őszén a Magyar Nemzeti Múzeum új programot hirdetett Szabad szombat címmel, melyen szocialista brigádok, munkahelyi közösségek ismerkedtek a Nemzeti Múzeum impozáns épületével, kiállításaival és kiállításain hazánk történetével. A múzeumi brigádséta hamarosan népszerűvé vált, megyénkből is több csoport töltötte el a szabad szombatot a fővárosban. Szeptembertől ismét várják a brigádokat. A múzeum háziasszonyai, akik jól képzett tárlatvezetők, először a múzeum épületét mutatják be a vendégeknek, majd a múzeum dísztermében megtekinthetik a magyar koronát és a koronázási jelvényeket. Á történeti séta a honfoglalástól 1849-ig vezet végig Magyarország történetén. A program során a csoportok megismerkedhetnek honfoglaló elődeink életével, az ásatások során előkerült tárgyi emlékekkel, a középkori falvakkal, városokkal, mesterségekkel. Székesfehérváron a Szent István Bazilika romjai között találták meg III. Béla király és felesége koporsóját. A kiállításon látható a koporsókban talált ezüst halotti korona, jogar, kard és a királyné ruhájának maradványa: az aranyszálból horgolt és vert csipketöredék. Bemutatják a csoportoknak az Anjou-kor lovagi fegyverzetét, Zsigmond király idejéből a művészien faragott csontnyergeket, Hunyadi János nagy győzelmére emlékezve pedig Nándorfehérvár mekettjét. Mátyás király reneszánsz világának művészi gazdagságát többek között díszes trónkárpitja érzékelteti, majd a Dózsa felkelés és a mohácsi csata emlékei következnek. A török hódoltság idejéből maradt ránk a rátétes mintával gazdagon díszített török vezéri sátor, melyet lófarok jelvények vesznek körül. Erdély aranykorának gazdagságát a méltán híres erdélyi ötvösműhelyek remekei szemléltetik, s itt tekinthető meg Bethlen Sábor feleségének gazdagon hímzett magyaros díszruhája és igazgyöngy főkötője is. A kuruckort fegyverek, s Rákóczi címeres zászlója idézi, a polgári fejlődés kezdeteit pedig a kialakuló ipar első termékei: fajansz edények a holicsi majolikagyárból. textilminták az első manufaktúrákból textilgyárakból. Végül a reformkor, az 1848-as forradalom és a szabadságharc emlékeit láthatják ~a történeti séta résztvevői. A séta során bemutatják a kiállítás kincstárát is, ahol egész tárlót töltenek meg a’ szebbnél szebb ékszerek, az ékkövekkel, művészi zománcmunkával és gyöngyökkel ékes násfák, a drágaköves gyűrűk. Itt láthatók a múzeum legértékesebb aranyku- m pái, serlegei, ötvösremekei is. Akik részt szeretnének venni a Magyar Nemzeti Múzeum Szabad szombat programjában, ezúttal is levélben, vagy telefonon jelezhetik érkezésüket. 7. Elzúgó forradalmak Az 1914—1918-as imperialista háborúból a világ az emberiség történetében eleddig sohasem tapasztalt erősségű és mélységű (s az óta is tartó) forradalmi lendülettel ocsúd.ott. A szoros értelemben az első orosz forradalomtól, 1917 februárjától az 1923-as utóvédharcokig tartó forradalmi fellendülés olyan forradalmi helyzeten alapult, amelyre nem egyszerűen egyetlen osztály nyomta rá bélyegét. A munkásosztály, parasztság, a középrétegek, a nemzeti kisebbségek, a gyarmati népek közös nagy eszmélé- sének lehettünk tanúi azidő- tájt. Persze, az egyes osztályok és rétegék időben, térben és intenzitásban eltérő módon vettek részt az eseményekben, de a folyamat egyes időszakait mint saját érdekeik érvényesítését harcolták meg. Magyarán szólva a kétségkívül jelenlevő proletárforradalmi helyzet más csoportok forradalmi önmegvalósításával is egybeesett. A mérleg nyelve Ugyanakkor a tömegek végső íörradalmasodását, nevezetesen pedig a szocialista forradalom kiteljesedését számos tényező korlátozta. A legfontosabb ezek közül, hogy a világháború lehetséges befejezései (antant győzelem, a központi hatalmak győzelme, forradalmi út) közül az első,, vagyis a két imperialista közül az egyik vált valóra. (Oroszország esete természetesen kivétel.) A nemzetközi baloldalban és a háborúellenes mozgalomban a bolsevikok végül is nem voltak képesek átvenni az irányítást. így a forradalmi fellendülés csúcsán, 1918 őszén, amikor a háború befejezése, a kétféle — nemzeti demokratikus vagy szocialista — forradalom dilemmája, a prioritások kérdése felvetődött, az új hatalmi szervekben fölényben levő hagyományos munkásszervezetek a nemzeti-szociális megoldást támogatták a pro letár-szocialista ellenében. A bolsevikok csak helyileg, ideiglenesen és késve kerültek túlsúlyba. (Oroszország itt is kivétel.) Alapvető korlátozó tényező volt ezeken túl az is, hogy — ahogy a kérdés egyik magyar szakembere írja — „a háború befejezése szükségszerűen meggyengítette a háborúellenes mozgalmat, a nemzetközi fellendülés legfontosabb tápláló erejét”. A békemozgalom adott egységet, lendületet igazi tömegeket a forradalmi erjedésnek és a „végre vége” hangulat harcellenessége azttöb- bé-kevésbé elcsitította. S végül témánk szempontjából a legfontosabb: feltétlenül hangsúlyoznunk kell, hogy a korabeli forradalmi hullámzás, a fő folyamatok lényegében a vesztes országokra korlátozódtak —vagyis Középkelet-Európa volt birodalmi központjaira. S ez a terület az adott pillanatban egyáltalán nem jelenthette a mérleg nyelvét kibillentő erőket. Különösen nem a történelmi választóvíznek tekintett német forradalom elmaradása után. Ám maradjunlk most már végleg a többé-kevésbé Ke- let-Európára korlátozódott fellendülésnél, amelynek egyik legfontosabb következménye volt a munkás- mozgalom szakadása, a kommunista pártok megalakulása. Lengyelországban a lu- xemburgista hagyományokon felnőtt baloldal ugyan 1918 decemberében megalakította a Lengyel Kommunista Pártot. azonban a nemzeti és a földkérdésben tanúsított örökölt szűklátókörűség közvetve elősegítette, hogy az újra egyesülés és a végre-ál- lamalakítás lázában égő nacionalista és polgári erők a kommunistákat a politikai élet perifériájára, az illegalitásba szorítsák. Csehszlovákiában viszont a kommunista párt 1921 májusában(l) alakult meg. (Ne feledjük azonban, hogy a szociáldemokrata párt is csak 1918. december végén jött létre az osztrák és magyar pártból kiváltak közreműködésével.) Emigrációban a baloldal Az államalakulás nehézsé- gei-sikerei, a nemzeti célok nagyhangú prioritása itt is a munkásmozgalom balszárnyának elbizonytalanodását okozták. Hozzájárult mindehhez, hogy Masarykék a demokrácia kapuit ugyancsak szélesre tárták és a korabeli Európa egyik legfejlettebb polgári államiságát hozták létre. Ezért is került sormajd három év huzavona után a magyar kommunisták, a Tanácsköztársaság volt vezetőinek nem elhanyagolható közreműködésével a bolsevik típusú párt megszervezésére, a szudéta-német marxisták és Smerál baloldali szocialistáinak egyesülésére. Viszont ezután a Csehszlovák Kommunista Párt a térség legerősebb alakulatává fejlődve sokat tett a leniniz- mus pozícióinak erősitéséért. Annái is inkább, mivel az egyetlen kommunista párt volt, amely legálisan működhetett: Ami Magyarországot illeti, Kelet-Európa egyetlen és elszigetelt tanácsköztársaság-kísérlete után a kommunista mozgalom és általában a munkásmozgalom balszárnya szétverve, emigrációba kényszerítve kezdte a két világháború közti korszakot. A működő és a munkásosztályban befolyásos szociáldemokrata párt túlságosan el volt foglalva legalitása biztosításának ápolgatásával és a trianoni nemzeti trauma is megkönnyítette az ellenforradalom stabilizációját. a társadalmi problematikának a nemzeti alá szorítását. Kialudt a forradalom pa razsa Bulgáriában a baloldal, a forradalom sorokat megosztó munkás-paraszt ellentétek áldozata lett. Az országban, ahol szociáldemokrácia nem létezett, az 1918 szeptemberi felkelés elfojtásából kinőtt ellenforradalmi rendszer nem egész egy év után demokratikus választásokra kényszerült. Ezeken a népi erők: a tesznyákokból alakult Bolgár Kommunista Párt és Sztambolijszki Népi Földműves Szövetsége elsöprő győzelmet aratott. Ama kölcsönös vádaskodások és stratégiai szintre emelt elzárkózás miatt • — a kommunisták a parasztságot reakciósnak, a parasztpártiak minden városit ellenségnek tekintettek — nem tudtak megegyezni a közös kormányzásban. így amikor a Sztambolijszki-kormány a nemzeti problémákkal, az elcsatolt területekről beáramló másfélmillió ember kérdésével szembekerült, és jobboldali katonai puccs megdöntötte (1923), a kommunista párt semleges maradt „a burzsoázia belügyében”. A forradalom kétségtelenül meglevő lehetőségeit tehát sehol sem sikerült realizálni. A kislátszámú, a Lenin által is erősen ostorozott bal- oldalisággal terhelt, a kompromisszumokat ellenző, még az elhatárolódásra mint a iszötvetségekre törekvő szeJ lény tömegbefolyású kommunista pártoknak nem sikerült ellensúlyozni a polgári és nacionalista sikereket. A radikális és nemzeti jellegű földreformokkal is támogatott új nemzeti állam alakulások — úgy tűnik — még kielégítették a tömegeket. simogatták vagy felborzolták nemzeti hiúságát. Mindenesetre elfojtották a forradalom parazsát. (Folytatjuk.) Dérer Miklós Megszépül Jászapátin a Mészáros Lőrinc Gimnázium és Szakközép- iskola. A Jászsági Építőipari Szövetkezet 2. számú építésvezetősége tatarozza az épületet. Előreláthatólag az év végére fejezik he a felújítási munkálatokat
