Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-31 / 204. szám
1M0. augusztus 31 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Fiatalok expedíciója a „dzsungelben” Épül, fejlődik a szolnoki kemping MEGÉRTÉSSEL, SEGÍTSÉGGEL Otthon nagycsaládosoknak Már csak egy toiólapos gép kellene... Tanácsi főelőadók, osztályvezetők se voltak restek bozótot irtani abban a nagyszabású „expedícióban”, ame. lyet Szolnok fontos idegen- forgalmi létesítménye, a ti- szaligeti kemping környezetének szépítésére a fiatalok szerveztek. De kezdjük az elején ... A megyei tanács II. számú KISZ-alapszervezetének tagjai — közéjük tartoznak az Idegenforgalmi Hivatal fiatal dolgozói is, — évente egyszer, az idénykezdés előtt társadalmi munkában taka rították, csinosították a kemping területét. Az idei tavaszon viszont már nem álltak meg a belső rendcsinálásnál, elhatározták, hogy a kerítésen kívülre is mennek, mielőtt a gátfelőli vadon visszahódítaná a természetnek a kulturált területet. A gát a KÖTIVIZI6 felügyelete alá tartozik, attól a kerítésig terjedő rész pedig a városé, az útfenntartó üzem a gazdája. Ezen a részén a bozót és a fák vadhajtásai annyira felnőttek és elszaporodtak már, hogy bekúsztak a faházak faláig, akadályozták a szellőzést, szaporították a szúnyogokat, s egyéb rovarokat. A kemping kényelmesebb vendégei — látván a burjánzó növényzetet — tejeszacskótól ketedve konzerves dobozig, olajos flakonig odahajiglá- ták a szemetet, „jobban már ez se csúfítja a környezetet” jelszóval. Szocialista szerződés alapján, amelyet a tanács KISZ- bizottságán keresztül a II. számú alapszervezettel kötött a TISZATOUR május Szóvá tették, megvizsgáltuk „Férfiember létünkre könnyeztünk, amikor láttuk, hogy irtják a szép fákat. A mi fáinkat, mert mi ültettük és a szemünk láttára nőttek jóságos árnyékot adó erdővé. Emlékszünk, pedig rég’ volt, hogy szeretett igazgatónk biztatására körbeültettük a tornakertet nyárfacsemetékkel. Gyerekek voltunk, a tanyai iskola tanulói, eszünkbe nem jutott, hogy 30 év múlva megríkat- nak benünnket azok a fák.. Tőtevényi lakosok panaszolják, hogy kiirtották a tornakertet és a futballpá- lyát körülölelő szép erdőt. A Zagyvamenti Tsz kivágott több száz egészséges nyárfát. Nem tudják, miért, azt sem, hogy ki adott rá engedélyt, nekik senki sem szólt. Elmondták azt is, hogy tudomásuk szerint a tornákért a tőtevényi iskoláé. „Jó befektetésnek” tekintették a társadalmi munkában elvégzett fásítást, hiszen az árnyas erdővel körül vett tornakertet gyerekeik örökölték. Sajnos, a „megkopaszí- tott” tornakert már nem a régi. Panaszuk nyomába eredtünk és megtudtuk, hogy az iskolától pár száz méterre eső területet annak idején a Jászsági Állami Gazdaság ajándékozta az iskolának, hogy azon tornaKertet építsen. Szükség is volt rál hiszen a folyosószerű iskolaudvaron nemhogy játszani, még közlekedni is úgyszólván csak „libasorban” lehetett. A szülők és a gyerekek segítségével készült el, fut- ballkapukat, tornaszereket ém'tettek, fákat ültettek, kerítéssel vették körül a sport- létesítményt. óta több mint tíz alkalommal — délutánonként a munkaidő után — 15—20 „alkalmi” munkás szorgoskodott a kerítés mentén. A fiatalokhoz csatlakoztak a hivatal és a kemping dolgozói is. A héten végeztek az utolsó szakasszal. ; Kaptak segítséget közben az útfenntartóktól: elszállították a vastag ágakat, s ígéretet egy tolólapos munkagépre, amely elvégezhetné az utolsó simításokat, hogy a gyökerek is elpusztuljanak. Aztán már csak vegyszeres gyomirtásra lenne szükség, s tavasszal bevethetnék fűmaggal ... Két hónapja várnak a munkagépre, közben a sok esőtől már a tavaszi irtás területét újból felverte a gaz. Félő, hogy hiába volt a nagy munka, ismét a dzsungel lesz az úr. Pedig szépül, fejlődik a kemping. Két év alatt mintegy 4 millió forintot fordítót rá a megye. Tavaly már nyolc új faházzal, az idei szezonkezdéskor újabb tízzel (II. osztályú,, folyóvizes, előkészítő konyhával, szekrénnyel felszerelt) gyarapodott. És e hét csütörtöké óta fogad vendégeket a legújabb tíz faház is, Azután megalakult a Vörös Csillag, a Zagyvamenti Tsz elődje, a terület az ő tulajdonába ment át. A Zagyvamenti Tsz-ben kapott információ szerint a nyárfa 30 éves korában kiöregszik, kivágásra érett, ezért irtották ki. Megtudtuk azt is, hogy szándékukban áll a kivágot fákat gyorsan lombosodó, bokréta és szelíd gesztenyefával pótolni. Vagy maga a téesz ülteti ki azokat, vagy e célból ingyen adja oda a szülőknek, a gyerekeknek a facsemetéket. Igyekszünk elhinni, hogy így igaz. Ahhoz azonban el kell felejteni, amit láttunk: á kivágott fákon a korhacsak ez utóbbiak teljesen berendezve másfél millióba kerültek. Az újak üzembe helyezésével egyidejűleg vonták ki a forgalomból az 1963-ban készült szűk, emeletes ágyakkal felszerelt (az akkori követelményeknek megfelelt) régi házikókat, amelyekből az utolsó tíz is ezen az őszön befejezi „szolgálatát”. Idényzáráskor egyébként más jelentős munkák is kezdődnek a kempingben, megkezdik a gáz bevezetését, jövőre lecserélik a költséges villanyboylereket, a palackos gázzal üzemeltetett rezsókat, fedett térben készülhet a kempingezők ebédje. A legújabb házakba is bevezetik a vizet, a zúzottköves utat aszfalttal burkolják. Egyre igényesebben szolgálja vendégeit a három- csillagos kemping, nem mindegy hát, hogy milyen hírét viszik tovább és mennyien, hiszen egyetleni éjszakára ötszáz vendéget tud elhelyezni. Már csak egy tolólapos gép kellene segítségül, hogy a kerítésen kívül is kulturált környezet fogadhassa őket. . — rónai — dásnak, a pusztulásnak a legcsekélyebb nyomát se tudtuk felfedezni. Jobb, ha feledjük a szakemberek véleményét is, hogy a védőerdőt fokozatosan kicserélni, nem pedig megszüntetni szokás, hogy ritkítani kell, a kivágott fák helyén nyomban újakat ültetni... Szeretnénk remélni, hogy a tőtevényi gyerekek tornakertjét idővel újabb védőerdő veszi körül, és ha vállalják a fák kiültetését, munkájuk gyümölcse hosz- szabb ideig él, mint szüleik sokáig dédelgetett, végül mégis kiirtott nyárfaerdeje. — illés — Mint a fecskék a dróton, úgy ülnek a gyerekek a bérház kapubejáraitának lépcsőin. Látszik rajtuk: játék után egy kis pihenés jólesik a verőfényben. — Nincs itthon az anyu, dolgozik, —■ mölldja az egyik kislány. — Hol dolgozik anyukád? — Az erdőgazdaságnál. — Nem tudjátok. Fodorék itthon vannak? — ök sincsenek. Dolgoznak, a gyerekeket meg elvitték az óvodába. Senki sincs itthon, mindenki elment a munkába... Tiszafüred, Tanácsköztársaság park 17. szám. Csupán ebben az egy bérházban tizenkét nagycsalád kapott lakást a községi tanácstól 1977-ben. Betarthatatlan határidő — Akkor harminchárom tanácsi bérlakás létesült a nagyközségben, — mondja Rente Ferenc tanácselnök. — Azóta se épült bérlakás, tanácsi értékesítésű is csak összesen hatvan. Megüresedett, régi lakásokat korszerűsítettünk, pontosan huszonhatot ebben az ötéves tervben, és azokból adtunk a nagycsaládos igénylőknek. Épült még 141 OTP-lakás és 12 szövetkezeti társasházi lakás, dehát ezeket a nagy- családosok nem igen veszik igénybe. Nem, mert drága még Tiszafüreden is. Egy 63 négyzetméter alapterületű kétszobás lakás 476. egy 85 négyzetméter alapterületű 606 ezer forintba kerül. Ha a gyerekek utáni szociálpoli- 1 ikai kedvezményt leszámítjuk. akkor is az előbbinél csaknem 100, az utóbbinál majdnem 200 ezer forintot kell a vásárlónak előtörlesztésként befizetnie a takarék- pénztárnak. Ez az, összeg csökken, ha a vállalat, besegít a lakásvásárlásba, de a kisüzemek, a kisebb munkahelyek erre nem vállalkoznak, mert nincs miből fizetniük. És három—négy—öt. vagy annál is több gyerek mellett aligha tud egy család 100—200 ezer forintot összegyűjteni, ha még olyan szorongatott is a lakáshelyzete. — Akinek viszont pénze van, az inkább családi házat épít, mert ahhoz kert is jár, és beterem abban a zöldség, a gyümölcs. Segít a családi költségvetésen, — magyarázza a (tanácséin ölt. — Ezt igazolja, hogy tíz év alatta községben 1200 lakás épült, ugyanakkor 3 ezer 300 ingatlan van összesen Tiszafüreden. Vagyis a lakosságnak csaknem fele új otthonba költözött egy évtized alatt, — összesen hány nagy- család lalcásigényét tudták kielégíteni az elmúlt öt évben? — Harmincét. Jelenleg tizenhárom igénylőt tartunk nyilván, valamennyien tanácsi (bérlakást kérnek. Közülük hatan adták be tavaly Ha a fák sírni tudnának, avagy mikor öreg a nyárfa Mintegy 3 kilométer hosszon új szennyvízcsatorna-hálózat épül Kunmadarason. A munkákat még az idén befejezik, s a jövő évben a KPM hozzáfoghat az átmenő forgalom szempontjából fontos Majakovszkij utca útburkolatának korszerű.?úésehez a kérelmüket, a többiek régebben. Vagyis azt a megyei tanácselnöki intézkedést, — amely a kormányhatározatot követte 1976-ban, és amely szerint a nagycsaládosok lakásigényét két éven belül ki kell elégíteni olyan formációban, amilyenre igényt tart — Tiszafüreden sem tudják betartani. Kétszobásban öt gyerekkel — Tessék mondani, csak nincs valami baj? — rémüldözik a fiatalasszony. Kulcsár Józsefné, amikor munkahelyén az Erdőgazdasági Fűz-, Nád- Kosáripari Vállalatnál felkeresem. — Mi baj lenne? — Hát az élettársam... azzal fenyegetőzik, hogy elveszi tőlem a gyerekeket... — Nem élnek együtt? — Tizenkét év után márciusban különmentünk. Az ital nagy átok. — Egyedül maradt az öt gyerekkel? — Igen. Csak az a baj, hogy a legkisebb, a Gabi, nagyon beteges. Most megy óvodába. Ha tudok dolgozni, akkor megkeresem a havi háromezer forintot. A családi pótlék is 3 ezer 100, kijövünk belőle. — Meg a gyerekek utáni tartásdíj... — Azt még nem kaptam. Az élettársam szülei segítenek rajtunk, hol egy kis ruhát, hol élelmet vesznek. Nagyon ió emberek. — Tudom, hogy a tanácstól kapták a lakást. — Igen, ez már a harmadik, amit kapunk. Először egy kis egyszobás lakásunk volt, képzelheti, mennyire szorongtunk ott négy gyerekkel. Aztán kaptunk egy nagyobb lakást, egy kisházban a Tiszaparton. Nem volt víz, az elég messzire levő kúttól hordtuk kannában. Aztán 1977-ben kaptuk ezt a kétstzobás lakást. Amikor beköltöztünk, a szomszédék már ott laktak. Azt mondja az asszony: csinálok magúknak |jégkockát, bogy hideg vizet igyanak, mert meleg van. Erre a kislányom: anyu a néninek majd ne felejtsük el megadni a vizet, mert tudod milyen nehéz hordani... Nagyobb lakásba költözni? Az ötgyerekes aszony nem is gondol arra. „Nem tudnánk a rezsit fizetni. így is telente havi ezresbe van, ha nem többe ennek a lakásnak a fenntartása. Egyébként a tanács nagyon rendes hozzánk: kérés nélkül is segít. A gyámügy rendszeresen leüld egy kis segélyt, karácsonyi pénzt is szoktunk kapni. ..” Több gyerek, kevesebb pénz Dobozi Lászlóék a Petőfi út 1/a. szám alatti tanácsi tulajdonban levő házban laknak. — Tíz évig szükséglakásban éltünk hét gyerekkel. Tavaly novemberben kaptuk meg ezt a lakást, csak az a baj, hogy ez is vizes. Tessék megnézni.. . . Tiszta, rendes otthon. Látszik: a háziasszony falvédőkkel igyekszik eltakarni a vizes, salétromos falat. Bár nyitva vannak az ablakok, a lakásban mégis dohszag terjeng. — Tavaly két lakást kaptunk a tanácstól: az egyiket a fiamék a lakótelepen. Nekik volt annyi pénzük, hogy a belépőt kifizessék. Mi meg ezt. De ha a másik fiam leszerel a katonaságtól, szeretnénk annyi pénzt ösz- szegyűjteni, hogy mi is vehessünk egy modern lakást. Nem lesz könnyű vállalkozás: Dobozi Lászlót betegségére tekintettel leszázalékolták, 3 ezer 120 forint a nyugdíja. Szellemi fogyatékos fia után 910 forintot kapnak minden hónapban... A fiatal Doboziékat Ismerem, — mondja Négyesi Im- réné, az OTP fiókvezető-helyettese, amikor a nagycsaládosok lakáshoz jutásának helyzetéről beszélgetünk. — Nagyon rendes adósok, pontosan fizetnek. Persze vannak olyanok, akik vállalták az OTP-lakást, összeszedték a belépéshez szükséges pénzt, most meg nem bírják fizetni a részleteket. Nekünk a bírósághoz kell fordulnunk ilyen esetekben. És elég sok az ilyen ügyünk. — Több nagycsalád vásárolt OTP-lakást Tiszafüreden? — Nem. Ahol több a gyerek. kevesebb a pénz. nem nagyon telik OTP-lakásra. 1976 és 1980 között összesen két nagy család vásárolt, akik megkapták a munkáltatói kölcsönt is. Ojabb 90 lakásba ez év végén költözhetnek be a tulajdonosok, közülük három nagycsaládos. A szerződéseket már megkötöttük velük. Beke András a szakszervezeti bizottság titkára a Magyar Hajó és Darugyár tiszafüredi gyárában. Listát vesz elő, — most készült, a itanszersegély kiflzletósével kapcsolatban, — arról sorolja a pontos adatokat: a gyárban kilencszázötvenen dolgoznak, az átlagéletkor 30—31 év. Tizenöten olyanok akiknek három vagy négy gyerekük van. Lakást közülük egy igényelt 1978-ban. Az meg is kapta. Szerencsére 1975 óta mi Is bekapcsolódhattunk a munkáslakás-építési akcióba. Az anyaggyártói évente 280 ezer forintot kaptunk lakásépítési támogatásra. Eddig összesen 10 munkáslakást építettünk. a többi pénzt, családi- ház-építés segítségére adtuk, és biztosítottunk kedvezményes fuvart is a dolgozónak, ha kérte. És az idén? — Kevésnek bizonyult a 280 ezer forint, mert 12 munkáslakást kaptunk. Szerencsére a központunk megértő volt, folyósította az ehhez szükséges 600 ezer forint munkáltatói kölcsönt. Must aat kértük, hogy évente 5—6 lakáshoz biztosítsák a vállalati segítséget. — Ez azt jelenti, hogy így minden igénylőt ki tudnak elégíteni? — Sajnos, nem. A 12 lakásra 28 kérelem érkezett. A munkásokból bizottságot alakiltoltunk;. akik helyszínen vizsgálták, ki, mennyire rászorult, hány gyereke van, mióta dolgozik a gyárban. és ők döntötték el, kik kaphatják meg a lakásokat. Senki sem tudja A tiszafüredi nagyközségi tanács és a végrehajtó bizottsága többször foglalkozott már a témával: hogyan és mivel segíthetnek a in agycsalá dosok helyzetén. A lakáshoz juttatás nekik sem kis gondjuk. ■ — Szeretnénk betartani a kétéves határidőt, amit a megyei tanács elnöke intézkedésében meghatározott, de ez nem mindig sikerüL. — magyarázza Riarfte Perelne. — Az elkövetkezendő években itt a településen nem akarjuk csökkenteni a lakásépítés ütemét. Sőt, inkább jobban kihasználni a lehetőségeket. A nagyközség három területére most készíttetjük a részleges rendezési tervet egy területre pedig már kész is van. Így számításaink szerint a következő öt évben mintegy 260 családi ház és 120 korszerű csoportos családi ház építéséhez tudunk telket biztosítani, természetesen az egyéb lakás- építési .területeken kívül. Hány nagycsaládot tudnak majd lakáshoz juttatni? Erre ma még senki nem tud választ adni. Varga Viktória (Fotó: N. Zs.) Munkában az önkéntes brigád
