Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-31 / 204. szám

'•SS. auflu&tu* 31. SZOLNOK MEGVcl N6pl*P DIPLOMAKIOSZTO ÜNNEPSÉG AZ OKTATÁSI IGAZGATÓSÁGON REND A TREND KÖRÜL Eseménydús nap volt a tegnapi az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának Okta­tási Igazgatóságán. Délelőtt az intézet tanárai tartották meg tanévnyitó értekezletü­ket, amelyen részt vett Sza­bó István, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője. A ta­nári kart Ungor Tibor igaz­gató köszöntötte, majd érté­kelte az elmúlt öt év oktató­nevelő munkáját. Részlete­sen beszélt arról, hogyan korszerűsödött és vált az el­múlt években mind ember- központúbbá az oktatás. Ismertette az intézmény fej­lődését, elmondta hogy az el­múlt fél évtizedben 12 és félezer hallgató gyarapította politikai ismereteit az inté­zet előadótermeiben, s közü­lük több mint 2600-an sze­reztek közép- és felsőfokú politikai képzettséget. Beszélt a tanári kar össze­tételéről, munkájáról és ar­ról. hogy tapasztalataik sze­rint a hallgatók évről évre nagyobb problémaérzékeny­ségről és fogékonyságról tesznek tanúbizonyságot. Ezután az 1980/81 oktatási év feladatait összegezte. Az intézetnek több mint 2700 hallgatója lesz, közülük 1700- at a maxista—leninista esti egyetem általános, szakosító, illetve speciális tagozatára vettek fel. Hangsúlyozta, hogy az ok­tatási stílus és módszer alap­vetően nem változik, de töre­kedni kell arra, hogy az ed­diginél neveléscentrikusabbá váljék. Részletesen ismertet­te a továbblépés feltételeit. A tanári értekezletet köve­tően tanévnyitó tanszéki ülé­A diploma kiosztó ünnepség résztvevői. Elöl az osztály- vezető tanárok, mögöttük közvetlenül pedig a vörösdiplomá­sok 'kaptak helyet. sek voltak, majd délután két órakor került sor a diploma­kiosztó ünnepségre. A végzős hallgatókat és hozzátartozói­kat, valamint az osztályveze­tő tanárokat és a vendégeket Szűcs Gyula igazgatóhelyet­tes üdvözölte, majd Madaras Judit, a pedagógiai tanszék vezetője tartott beszédet. El­mondta, hogy az intézet fennállása óta ez a 14. diplo­makiosztó ünnepség, ame­lyen 99 hallgató veszi át a felsőfokú noliti'kai képzettsé­get dokumentáló okmányt. Velük együtt 951-re emelke­dik a Szolnok megyében dolgo­zó politikai diplomások szá­ma. Elismeréssel szólt a hall­gatók elmúlt négy évi mun­kájáról, helytállásáról, amelyhez nem kis kitartás kellett, hiszen miközben ta­nultak, munkahelyükön és közéleti funkcióikban is ma­radéktalanul eleget tettek kötelességeiknek. Velük is­mételten gyarapodott a poli­tikailag művelt, magas szin­ten képzettek tábora, akik képesek a párt politikájának értő alkalmazására. Végeze­tül az igazgatóság valameny- nyi dolgozója nevében sike­rekben gazdag életet kívánt a 99 hallgatónak, akik közül 27-en vörösdiplomát szerez­tek. A diplomákat Ungor Ti­bor igazgató adta át. A hall­gatók nevében Nagy Imréné, a szolnoki Tiszaparti Gimná­zium tanára köszönt el az is­kolától és oktatóitól. Termelési rendszerek az OniÉK-üií Napjaink mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésében mindinkább meghatározó a különböző rendszerek, társu­lások, együttműködések sze­repe. Kifejezésre jut ez a 69, alkalommal megrendezett Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon és Vásáron is, amelyen számos termelési rendszer tn utat ja be a korszerű termesztési és tartástechnológiák elterjesz­tésében, a tudományos kuta­tások eredményeinek nép­szerűsítésében elért eredmé­nyeit. Felvételeink a Szolnok megyei központú rendszerék bemutatóit örökítették meg. (Fotó: Temesközy F.) Partnergazdaságaiban 19 ezer hektárnyi területen segíti szaktanácsadással, részletes technológiák adaptálásával, anyagok és eszközök beszerzésé­nek koordinálásával a nagyüzemi cukorrépa­termesztést a Héki Álla­mi Gazdaság cukorrépa­termelési rendszere A megyében is, az ország­ban is, a vállalatok nagy többsége igyekszik tempót váltani. A törekvést nem kell magyarázni, elég. ha valaki felüti a Magyar Közlöny­nek azt a számát, amely az 1980. január 1-vel hatályba lépő szabályzókat tartalmaz­za. A ritmusváltás megany- nyi kérdést vet fel — pél­dául: mikor kell lépni és mekkorát? Kivel tartson ütemet az üzem, és hogyan váltson sebességet, hogy ne veszítse el egynsúlyát? (Sem ő, sem az ország.) Mekkora legyen az iram? Egyáltalán iramnak nevezhető e az? Megannyi kérdést a szolnoki MEZŐGÉP Vállalat eseté­ben még egy: ha például a Nagyobb sebességre kapcsol a MEZŐGÉP tervezett béremeléseket néz­zük, felvetődhet, hogy az itt dolgozók nem felejtettek el körülnézni? Hiszen ritka az a nagyüzem manapság, amely évi 4—5 százalékos bérfejlesztést tervez. Ha azonban íjohban megszem­léljük házuk táját, kiderül, választ kerestek, s keresnek a kérdésekre és a sebesség- váltás, ugyanígy az említett bérfejlesztés sem utópia. Két hónap a kézig Ez a vállalat .bizonyos ter­mékek tartós gyártására ren­dezkedett be. Arra töreke­dett, hogy minél nagyobb so­rozatokat vegyenek meg ter­mékeikből a megrendelők — így nem csekély termelé­kenység-növelést könyvelhe­tett el az utóbbi esztendők­ben, és áraival is partner le­hetett a konkurenciával szemben a nemzetközi pia­con. ahol ezekben az évek­ben alaposan megváltozott a kép. Konstatálhatták a vál­lalataik, hogy egy-egy pro­duktumra, amit kínálnak, nincs vevő. Valótlanság len­ne azt állítani, hogy erre egyik napról a másikra döbbentek rá. Ellentmond ennek a vállalati tervezés no­ha az idei tervdokumentu­mokat eddig négyszer dol­gozták át. Egy nagy üzem esetében Is fontos tulajdon­ság a reagá 1 óképesség. Meny­nyi idő alatt jujt el a fejek­be, hogy más kell és más­ként kell, 6 mennyi idő alatt jut el a karokig. A fiatal nagyüzem létrehozásakor — az országos átszervezések idején — sokan kétségbe­vonták, hogy egy tíz telep­hellyel rendelkező, tehát nem koncentrált vállalkozás képes legyen a rugalmasság­ra. Az utóbbi hónapokban ki­derült, éppen ez a „felállás” teszi könnyebbé az ütemvál­tást. Nemrégiben például kö­tött olyan üzletet a szolnoki MEZŐGÉP, amelynél az volt a tőkés partner kikötése, hogy két hónapon belül szál­lítani kell. Kell, nem kell Mielőtt a jelenlegi állapo­tokról beszélnénk, érdemes arról szólni, milyen aka­dályokat lépett, át. alkalmaz­kodva a gazdasági viszo­nyokhoz, a vállalat. Tudunk például olyan, évekkel ez­előtti. tárgyalásról, amelyen a feltételek hallatán elhagy­ták a helyiséget a külföldi leendő vásárlók, és tudunk arról is, hogy ma már Euró­pa minden országában isme­rik ezt a nagyüzemet, Je­lentős műszaki fejlesztés és szervezés eredménye, az imént említett rugalmasság. ..piacképesség”. Szerszám­gyártó bázist szakosított for­gácsoló. alkatrészgyártó és szerelőcsarnokot, alakítottak lei itt. Ügy mondják, inten­zívebbé vált a piaci munka is. Vagyis kereskedő szak­embereket állítottak munká­ba, és ma már nemcsak óhaj. hogy mind jobban tá­maszkodni kell a vállalati szellemi kapacitásra. —-akár a gyártmány-, álcái- a gyár­tásfej lesztésnél. (Nem vélet- fenül tartanak tanfolyamot a kereskedőknek, amelyen a jogi ismereteken kívül mű­szaki képzést is kapnak.) Kevés vállalat teszi meg: itt A cibakház! Vörös Csillag Termelőszövetkezet és a hely­beli kistermelők munkáját dicsérik a Tiszai öntözőgazdasá­gok Együttműködése által bemutatott szántóföldi kertészeti termékek. Kiváló védnökségi munkáért Kitüntették a vízgazdálkodási vállalat KISZ-bizottságát Tegnap Budapesten az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon került sor az 1979. évi véd­nökségi munkában élen já­ró KISZ-szervezetek kitünte­tésére. Dr. Breinich Miklós, az. OHV első elnökhelyettese ad­ta át a szolnoki Tiszámén ti Regionális Vízmű és Vízgaz­dálkodási Vállalat üzemi KISZ-bizottságának a „Ki­váló Védnökségi Munkáért” zászló kitüntetést. Ezzel a TRVVV KISZ-szervezete már harmadszor nyerte cl a véd­nökségi zászlót. Az elmúlt évben a TRVVV a Tisza II. Vízlépcső és öntö- zőrenszerei felett vállalt véd­nökségi munkában nyújtott figyelemre méltó teljesít­ményt. Az aszálykár elhárítása ér­dekében szombaton és vasár­naponként éjjel-nappali mű­szakban végezték a mezőgaz- sadági üzemek öntözőberen­dezéseinek üzemeltetését és javítását társadalmi munká­ba. A TRVVV KlSZ-fiatal- jai 1979-ben 856 órát dolgoz­tak társadalmi munkában. minősítették a munkahelye­ket, Kell, nem kell, vagy másként kell alapom. A ter- imielésnek „felszabadult” munkaerő: százötven ember. Mindez persze konfliktusok­kal járt, s annyi bizonyos, megdőlt az az elv is, hogy aki benn van kapun belül, annak már bérit kell kap­nia. A mindennapi szükség­szerűség törölte el ezt a ha­gyományt, hiszen a rugal­masság, a rendkívüli és al­kalmanként igen nagy ter­helést ró egy-egy kollektí­vára a vállalaton belül. A vezetés ezt csak úgy tudja nagyobb bérrel honorálni, ha differenciáltan, az elvég­zett munkának körültekintő figyelembevételével a1 akiijei a borítékok tartalmát. Jelentősen megváltozott a vállalat és a külkereskedők kapcsolata is. Igaz, maradt a jó munkatársi viszony, ezzel szemben módosult, csökkent — a réginek mintegy fele — a jutalék, s az érdekeltség más elemeit hozták előbbre. A megállapodások kölcsönös kockázatvállalásit feltételez­nek, intenzivebb piaci mun- kára késztetik a külkereske­dőket, Például a KOMPLEX Külkereskedelmi Vállalat érdeke, hogy a MEZŐGÉP technika korszerűbb legyen, ezért fejlesztési alappal is támogatja a vállalatot. Sha már a kapcsolatoknál tar­tunk: meg kell nézni és meg is nézi a nagyvállalat, mire ad ki- kutató intézeteknek, egyetemeknek pénzt. Igénye­sebbek, krilikusabbak a zsű­rik. amelyek egy-egy tanul­mánytervet — nemsokára például az új szárítóberende­zés konstrukcióját — bírál­nak el. A vállalatok tükre a piac. Vám, amelyik szembe mer nézni a tényekkel, van, amelyik nem. Bátorságra vall, vagy sem. — tény, hogy a szolnoki vállalat összehív­ta a hazai forgalmazók egyi­kének. az AGORKER-nek szakembereit, termékeiről mondják el a tapasztalatai­kat, Érthetően nem kiabál­tak kígyót-békát — miért is tették volna — a vállalat gyártmányaira, mégis úgy összegezték az eszmecserét. hogy hasznos volt, tanulsá­gokkal járt a nagyüzem szá­mára. Egyebeik között ez a beszélgetés ás hatással lesz a vállalati gyártmányszerke- zat módosulására. A kons­truktőrök jobbára már gép­rendszerekben gondolkodnak, így alakul ki a rend a trend körül, hiszen a kaszálógép minden változata mellett rendsodró és rendkezelő gé­pek is icészülnek majd itlt — s most dolgozzák ki a rend­felszedők, a bálázók gyártá­si módját. (Érdekesség: az utóbbiakat egy jövőre indu­ló 1 i cenckooperáci ó alapján készítik.) Hogyan alakult a vállalat tőkés exportja? Mit mutat- ennek a grafikonja, mire utal a trendje? A változás biztató. Négy évvel ezelőtt még semmit sem adtak el a termékekből ide, ma pedig a külföldre szállított gyártmá­nyok egyharmadát értékesí­tik a dcllárpiacon. (Az úgy­nevezett d-evii zakif ermelési mutató a szolnoki MEZŐ­GÉP Vállalatnál igen jó.) A szabályozók jóvoltából az el­ső félév mérlege szerint a tőkés export nyeresége 11,6 százalék, a szocialista or­szágok vállalataival kötött üzleteké szintén a szabályo­zók jóvoltából két száza­lék. (Nem kevés gondot okoz az utóbbi adat a MEZŐ- GÉP-nek, hiszen jelentősen elkötelezte magát a szoci­alista országok piacán, jó néhány évre rúg az együtt- rnűkóílsúk ideje például az NDK Fortschritt céggel.) Mindebből persze az is ki­derül, hogy a nyolcvanas szabályozók bizonyos ele­mei nem hatnak, vagy ép­pen ellentétesen érvényesül­nek a nagyüzem esetében. S ha már a rendeleteknél tar­tunk: igaz, a határozatok a vállalatoknak, így a MEZŐ- GÉP-nek is — lehetőséget adnak kockázati alap kép­zésére. Az üzlet borulása, ha vállalják a keményebb felté­teleket, néha apróságokon múlik. A szolnoki magy- üezemeknél azt vallják: úgy kell üzletet kötni, hogy a kockázat az, elváselhetőség határát ne lépje túl. A bi­zonytalanság mértékét je­lentősen befolyásolja a sza­bályozórendszer változása Példa erre az év eleji ter­melői árak módosulását megelőzően az azt követően a vállalatok habozása. Ha megéri A vállalat 1,9 milliárdos 1980-irá tervezett árbevételé­nek első félévre eső hánya­dát elérte. Érezhető a kül­földi partnerekkel megkö­tött, s az ezután aláírandó szerződéseken a sebesség­váltás lendülete. Űj partne­rek új gyártmányok bizo­nyítják ezt. Persze hibás lenne az a kép. amely arról szólna, hogy minden gyárt­mány helyébe új lép. Talál­ni itt olyan termékeket, amelyeknek csillaga leáldo­zóban van, példa rá a köny- nyített acélszerkezet. Mások viszont még jól eladhatók, a skáláról leírottak helyébe pe­dig újak kerülnek. A sza­bályozók rendszeres, a piaci helyzet most a gyors üzle­teknek kedvez. Persze aligha felejtették el ennél a válla­latnál, hogy lehet ilyet há­rom—ötéves távra is — biz­tonságosan — kötni. Ha megéri. Hftjaftl József

Next

/
Thumbnails
Contents