Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-23 / 197. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I960, augusztus 23. tudomány Tudományos eredményeink hasznosítása a gyakorlatban A XII. kongresszuson a Központi Bizottság Kádár János elvtárs előterjesztésében elhangzott beszámolója a gazdasági építőimunka feladatairól szóló részben foglalkozott a tudomány és a gyakorlat kapcsolatával. Többek között megállapította: „Fejlődésünk mai szakaszában különösen nagy jelentőségű, hogy fokozottan támaszkodjunk a tudomány erőire. A kutatási eredmények gyorsabb és szélesebb körű gyakorlati alkalmazása csak a kutatóintézetek és a termelő, gazdálkodó egységek jó együttműködésével oldható meg... A tudományos és műszaki eredményeket gyorsabban kell alkalmazni a gyakorlatban.” Kongresszusi felszólalásában részletesen foglalkozott ezzel a kérdéssel Szabó Ferenc, a Központi Fizikai Kutató Intézet (KFKI) főigazgatója. Felszólalásának egyik részletét azóta többször idézték már, arra mondott példát, hogy színvonalas tudományos bázisra támaszkodva néha akár egyetlen kutató is hathatós segítséget tud nyújtani. A Paksi Atomerőmű terveinek zsűrizéséhez kontrollszámításo- kat végeztek, többek között a sugárvédelmi betonfalakra vonatkozó számításokat is ellenőrizték. Egyetlen kutató kb. egy hónapig dolgozott a témán, az eredmény 100 millió forint értékű importanyag megtakarítása volt. „Természetesen e mögött hosszú felkészülés volt és ott volt az intézet tudományos potenciálja is” — mondotta Szabó Ferenc. Magyar alomtechnikai kultúra A magyar atomtechnikai kultúra megteremtésében meghatározó szerepe volt a KFKI-nak. Az 1959-ben indított szovjet gyártmányú atomreaktor döntő hatással volt a KFKI. tudományos programjaira, s kitűnő reaktorfizikus gárda nevelődött ki. Már évek óta a kutató- központban dolgozik nyolc szocialista ország nemzetközi kutatókollektívája. Kísérleti eszközük — egy zéró teljesítményű reaktor — mellett olyan számítógépi program- rehdszer kidolgozásán fáradoznak, amely a következő reaktorgeneráció, az 1000 megawattos reaktorblokkok zónájában lejátszódó események pontos nyomonköveté- sére képes. Mérési módszereket dolgoznak ki az atom- erőművi reaktorokhoz. A ter- mohidraulikai kutatások is a jövő atomerőmű típusainak fejlesztéséhez nyújtanak értékes adatokat. Ezeknek a kutatási programoknak az eredményei beépülnek a szovjet reaktorfejlesztők munkájába, s a következő évek atomreaktoraiban hasznosulnak. De a sokéves kutatómunka során összegyűlt tapasztalatokat közvetlenül is hasznosítják sok területen a Paksi Atomerőmű építésénél. A már idézett példán túlmenően a KFKI készíti a paksi, igen korszerű környezetellenőrző rendszert, segítséget nyújt mérési módszerek kidolgozásában, aktív szerepet vállal a Pakson dolgozó szakemberek kiképzésében. A sugárvédelmi kutatások során kifejlesztett új típusú, ún. termolumineszcens dózismérő az atomerőművek mellett az űrhajózásban is felhasználásra került. Megvalósították, a szocialista országok között elsőként, a kutatóreaktor számítógépes irányítását, aktív szabályozását. Hasonló rendszert szállít a KFKI dollárelszámolású piacra, a Szovjetunió által Líbiában építendő, kutatóreaktorhoz. A KFKI-ban kifejlesztett számítógépekre és számítás- technikai eszközökre alapozott rendszerek széles körben elterjedtek. A KFKI-ban tervezett és épített automatizált irányítási rendszerek működnek a kőolaj- és földgáziparban, erőművekben, üveggyárban vagy a Kámai Autógyárban. (Nincs egységes gyakorlat a népgazdaságba került eredmények hasznosságának megítélésére és mindegyikének nem is határozható meg forintban a haszna. Az egyik erőművi adatgyűjtő rendszer információira építve el lehetett kerülni a hazai beépített erőművi teljesítmény közel 5 %-át kitevő blokk egyébként kényszerű kéthónapos leállását ! Ügyviteli-adatfeldolgozó számítástechnikai rendszerek Néhány további, kiragadott példa a KFKI eredményei- nek népgazdasági hasznosulásáról. Hosszabb ideje szoros kapcsolatok kötik össze a KFKI-t a Magyar Optikai Művekkel. A MOM KFKI fejlesztésű lézereket gyárt, a hajlékony lemezes információ tároló gyártásánál is felhasználja a KFKI-tól átvett fejlesztési eredményeket. A MOM adatai szerint a gyár teljes termelésének 17%-a kapcsolódik kisebb-nagyobb mértékben a KFKI eredményeihez. Az acélok oxigéntartalmának folyamatos, gyárAz utóbbi években létrejöttek különböző intézetek között a közös kutató-fejlesztő munka lehetőségei. 1976- ban alakult meg az első Kutatás-Fejlesztési Társulás, amelynek feladata nagy integráltsági fokú félvezető eszközök gyártástechnológiájának kidolgozása. A két akadémiai és két ipari kutatóintézet munkáját összefogó társulás létrehozásában döntő szerepe volt a KFKI-nak. 1978—79-ben a KFKI további három társulás alapításában vett részt, mindhárom a számítástechnikával és alkalmazásával kapcsolatos. Ezek sorában alakult meg a Számítástechnikai Kísérleti Üzem Betéti Társulás a KFKI, az SZKI és a VIDEOTON részvételével; a társulás egyik célja „a kutatási eredmények jobb hatásfokkal történő hasznosítása, a számítástechnikai eredméműködnek a KSH-ban, a Pénzügyminisztériumban, tanácsoknál, bankoknál, biztosítónál, külkereskedelmi vállalatoknál, vízműveknél és másutt. Egyre szélesül a számítógépes rendszerek laboratóriumi alkalmazása is mind hazánkban, mint a szocialista országokban. Az eredmények színvonalát mutatja, hogy a szocialista táboron belül polgári területen felmerült legnagyobb ilyen jellegű feladat, a szovjet termonukleáris fúziós óriásberendezés, a T—15 tokárnak adatgyűjtő és folyamatirányító rendszerének létrehozását a KFKI- ra bízták. tás közbeni ellenőrzéséhez a KFKI neutrongenerátoros analitikai laboratóriumot fejlesztett ki, és helyezett üzembe a Dunai Vasműben. A kb. 2 millió Ft értékű műszerpark felhasználásával a Dunai Vasmű néhány év alatt több százmillió Ft értékű megtakarítást ért el. A tudományos eredmények nemcsak az iparban, esetenként a mezőgazdaságban (automatizált laboratórium, fehérje- és nedvesség-meghatározási módszerek stb.) vagy az orvostudományban a gyógyításban is jelentkeznek. nyék az eddig elértnél hatékonyabb érvényesülése. „Hosszú távon megalapozza majd az együttműködéseket a következő ötéves terv új vonása, a népgazdasági tervhez kapcsolódó Országos Középtávú Kutatás-Fejlesztési Terv kidolgozása A KFKI a jelenlegi elképzelések szerint a mikroelektronika, az atomerőművek biztonságos üzemeltetése, az automatizálás és számítástechnikai alkalmazások programjaiban rendszerintézmény, illetve bázisintézmény szerepkört tölt majd be. Az OKKFT megvalósítása, a gazdasághoz kapcsolódó kutatások koncentrálása minden bizonnyal elősegíti majd az eredmények gyorsabb, hatékonyabb népgazdasági hasznosítását. Jéki László Központi Fizikai ífcutató Intézet Együttműködés az iparral Kutatás - fejlesztési társulások Az energiahordozók árának növekedése meggyorsította a napenergia felhasználásával kapcsolatos kutatásokat szerte a világon. Ez a munka több fronton folyik. Földünkön már működik néhány naperőmű, amelynek berendezései a napsugárzás energiáját elektromos energiává alakítják át. A naptükrök a napsugarakat a napkazánhoz koncentrálják, itt gőz képződik és a gőzgép segítségével hajtják meg az áramfejlesztőket. A másik út: az űrkutatásNagy teljesítményű optikai üveg Az optikai precíziós készülék- gyártóhoz, a tudomány és a technika bármely területe számára előállított optikai készülékekhez kiváló, a legkülönbö- ziőibb Kuladdonságokkai rendelkező optikai üvegek szükségesek. A jénai optikai üvegek közül különleges jelentőségűek a színtelen optikai üvegek. A nagy teljesítményű optika fejlődésével párhuzamosan mind nagyobb követelményeket támasztanak az optikai üvegekkel szemben. Ezek a követelmények főleg az optikai homogenitásra és a hullámoptikai kritériumokra vonatkoznak. Az optikai homogenitáson a törésmutató térbeli állandóság értendő az üvegben. A törésmutató-eltérések feszültségekből, szerkezeti vas- tagságkülőnbségekből és kémiai homogenitás hiányából erednek. A törésmutató ezeken kívül külső feltételek — nyomás és hőmérséklet — hatására is megváltozhat. Az un. athermális optika azt tűzte ki céljául, hogy függetlenítse magát ezektől a külső feltételektől. A nagyteljesítményű objektl- vek minőségének javítására sokoldalú kutatási és fejlesztési programot dolgoztak ki és már sokéves tapasztalattal rendelkeznek. A fotolitográfial speciál objektívek teljesítmény- képessége — mint pl. az MKF—6 multispektrálkamera — a jénai optikai üvegek minőségének meggyőző bizonyítéka. ban jól bevált szilícium napfényelemeknek földi célokra történő adaptálása. Sajnos e téren elsősorban a szilícium elemek magas ára miatt gyors eredményeket nem lehet várni, de remény van arra, hogy a nyolcvanas évtized végére sikerül leszorítani a szilícium elemek árát. A harmadik út a képünkön látható „napház”, amelyet úgy terveztek és építettek meg, hogy a napsugárzás különösebb berendezések nélkül felhasználható fűtési Néhány anyag atommagja, ha nagy sebességű részecskékkel — például neutronokkal — bombázzák, két csaknem azonos tömegű részre hasad szét. A folyamat során óriási energia szabadul fel, s minden atommag hasadásából két-három neutron is keletkezik, amelyek újabb magokat hasítanak szét. Végül is egy lavinaszerű, önfenntartó hasadási folyamat alakul ki. A hasadás bekövetkezésének valószínűsége függ a neutron energiájától (sebességétől), de valójában csak akkor indul meg a láncreakció, ha az ún. hasznos — hasadást előidéző — neutronok száma nagyobb, mint a kezdetben jelenlévőké. A hasadás folyamatának kézben tartását az teszi lehetővé, hogy a reaktortérbe neutronelnyelő anyagból készült szabályozó rudakat süllyesztenek vagy belőle kiemelve csökkenthetik, illetve növelhetik) a hasznos neutronok számát. Említettük, hogy a maghasacélokra. A napsugárzás energiáját felfogó kollektorokban felhevített víz a melegvíz tárolóba kerül. Innét a melegvizet el lehet vezetni fűtési és főzési célokra. Ennél a „napháznál” a fűtést padlófűtés formájában oldották meg, tehát a melegvizet a padlószint alá vezetik. Természetesen ilyen napházakat csak olyan vidékeken érdemes építeni, ahol magas a napsütéses órák száma évi átlagban. (KS) dás bekövetkezésének valószínűsége függ a neutron sebességétől; e tekintetben kedvező, ha a neutron sebessége körülbelül akkora, mint a hőmozgást végző molekuláé, vagyis néhány ezer méter másodpercenként. Igen ám, de a maghasadáskor keletkező neutronok sebessége másodpercenként százezer kilométer nagyság- rendű. A neutronokat tehát lassítani kell, olyan anyaggal ütköztetni, amely viszonylag kevés neutront nyel el, tehát amelynek felületéről többségük visszapattan. Lassító anyagként, más néven moderátorként a viszonylag kis atomsúlyú vizet, a nehézvizet és a grafitot használják. A lassított neutronokkal működő reaktorokat termikus reaktoroknak nevezik. A Paksi Atomerőmű rekatorai vízzel hűtött és moderált típusú (úgynevezett könnyűvizes) reaktorok lesznek. Reaktorok lassított neutronokkal Polistiről a betonban Korunk egyik legjelentősebb anyaga a beton, ez a mesterséges építőanyag, amelyet — alapformájában — kellő mennyiségű adalékanyagból, kötőanyagból ás vízből keveréssel állítanak elő. Készítésekor képlékeny, könnyen alakítható, formába önthető, a kötőanyag és a víz vegyi reakciója következtében azonban mesterséges kővé szilárdul. Üjabban világszerte kísérleteznek különféle adalékanyagokkal, amelyekkel a beton tulajdonságait különféle irányban befolyásolják. Ha például a cementet merev habarított polistirolból készült golyócskákkal keverik össze, olyan különleges beton az eredmény, amely — jó szilárdsága ellenére — sokkal könnyebb, mint a hagyományos, s ugyanakkor meglepő módon ellenáll a hidegnek és a fagynak. A sok millió finom, levegővel teli polistirol-golyócska a betonban úgynevezett hőpa- lackhatást vált ki, és kiválóan szigetel. A kísérletek során kiderült: a hideg elleni szigetelés olyan hatásos, hogy már 16—20 centiméter vastag polistirolbetonból készült fagyálló alapréteggel is eredményesen helyettesíthetők a fagy elleni védelemhez különben 80 centiméter vastagságú durvakavics alépítmények. Az új eljárással a polisti- rolbeton feletti bitumen hordozóréteg vastagsága is csökkenthető. Az egész rendszer főleg akkor nagyon gazdaságos, ha mozgó berendezés közvetlenül az építési helyen keveri a nyersanyagokból a kész, könnyű építési anyagot. Az új fagy elleni védőrétegeket már a gyakorlatban * ■■■■ is kipróbálták, mégpedig gyorsforgalmú kísérleti vasúti pályaszakaszon, ahol a polistirolbeton fagyálló és lökéscsillapító vasúti alap- építményként szolgál. Az útépítők is építettek egy 200 méter hosszú kísérleti szakaszt, amelyen több mérési helyet alakítottak ki, hogy állandóan figyelhessék a hőmérsékletet és a belső nedvességet. Ily módon ellenőrzik az útburkolat „belső életét”, és a rendszerről új ismereteket szereznek. A polistirolbcton szerkezetének a stabilságát tesztelik műszerekkel a kísérleti laboratóriumban Napenergia fűtésre Az új anyag törési terjedését mérik
