Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-23 / 197. szám

1980. augusztus 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hajdú-Blharbói érkeztek Diákok a tiszaföldvári földeken Bőven volt dolguk a tisza­zugi termelőszövetkezetek­ben a Tiszai Öntözőgazdasá­gok Együttműködése szerve­zésében működő öntöző-épí­tőtábor lakódnak. Az utolsó turnusban dolgozó száznyolc­van Hajdú-Bihar megyei szakközépiskolás és szak­munkástanuló közül harmin­cán a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben segítkeznek a közös gazdaság petrezselyem, dug­ványhagyma és cukorrépa tábláinak öntözésében. (Fotó: Temesközy) Harminchektáros petrezse­lyemtáblát 'öntöz Csató Jó­zsef másodéves szakmunkás- tanuló Elromlott egy szórófej. Sipos Gyula harmadéves szarvasi főiskolás a Volzsanka önjáró öntözőberendezés kijavítására oktatja a hajdú-bihari fiúkat Áru van, vevő kevesebb iskolakezdés előtt az üzletekben A naptár figyelmeztet: néhány nap, és kezdődik az új tanév. Nem lehet már halogatni az iskolai felszerelések megvásárlását. Az üzletek kirakatai hetek óta tele van­nak csinos köpenyekkel, szép kivitelű táskákkal, jó mi­nőségű írószerekkel. Néhány üzletben megnéztük, mit kínálnak a kereskedők, és mit keresnek a vevők? Nem hiánycikk a melegítő A törökszentmiklósi áfész áruház kirakatában öles be­tűk hirdetik: iskolaköpenyek 20 százalékkal olcsóbban! A köpenyekkel teli polc előtt egy anyuka a lányával válogat. Nehéz a választás, hiszen öt-hatféle fazon is „csábítja” a kislányt. Végül egy fodros aljú köpeny ke­rül a csomagba. A kuncsor- bai házaspár is jól jár. Az idén két gyereket indítanak iskolába: — Mindenből újat kell vennem — mondja a fiatal- asszony, — jól jött az árle­szállítás. A két köpenynél majdnem egy százast nyer­tem. Otthon is lehet kapni, de városban nagyobb a vá­laszték. Itt veszem meg a táskákat meg a két cipőt is. Egy helyen megkapom ... A bébiboltban 12 évesnél fiatalabb gyerekeknek vásá­rolhatnak a szülők. De az is­kola megkezdése előtt bakfis- és kamasz-iskolaköpenyeket is árusítanak az üzletben. Több mint 800 köpenyt ren­deltek. Van minden méret­Kisújszállás, Sztár Áru­ház. A készruhaosztályon az­zal fogadnak: „Áru van csak a vevők nem jönnek”. Nagy Istvánná osztályvezető vé­gigvezet a raktáron. Amerre a szem ellát, iskolaköpeny, farmer, sötétkék szoknya és nadrág. Minden, ami ilyen­kor kelendő. Iskolaköpeny­ből több mint ezer van rak­táron, a legolcsóbb közülük a 100 forintos csinos bakfis- köpeny. A kötöttáruosztály körül­belül háromhetes árukész­lettel rendelkezik. Van bő­ven tréningruha — több mint kétszáz melegítő sora­kozik a raktári állványon — külön melegítő alsót is tud­nak adni. A kertésznadrá­goknak többféle változatát kínálják. A vevők válogat­hatnak az. olcsóbb kötött pu­ben, öt-hatféle fazonban, több színben. Molnár István­ná boltvezető szerint az idén a tréningruha nem tartozik a hiánycikkek közé. Három színben kapható, a legkisebb­től a legnagyobb gyerekmé­retig. Egy újdonságra hívja fel a figyelmet: egyestől né­gyes méretig kapható mele­gítő, amely olyan alapanyag­ból készült mint az Adidas tréningruha. ízléses, csinos, tartós — igaz, az ára 500 fo­rint! Az Ifjúság papír- és író­szer bolt szokatlanul csendes. Mindössze ketten vásárolnak. — Bennünket is meglep ez a nyugalom — mondja Csi­kós Andrásné vezető. — Jú^ liusban lement a forgalom zöme. A kedvezményes fü­zetvásárkor sokan megvették a szükséges tanszereket is. Négyezer általános iskolai füzetcsomagot állítottunk ösz- sze, ennek 85 százaléka már elkelt. Ennyi táskánk még soha nem volt. Legalább húsz változatban tudunk adni. Az áruk 200—400 forint között van. lóverek között is. — Akadozik az ellátás zsírkrétából, dobókockából, nincs postairon; pedig elő van írva az elsősöknél — so­rolja a hiánycikkeket Kiss Endre, az Iparcikk Kiskeres­kedelmi Vállalat Stylus pa­pír- és írószerboltjának ve­zetője. — Ha most valaki műanyag füzetborítót kér, nem tudunk adni, olcsó ce­ruzából is kevés van. A fü­zetcsomagok összeállításához minden típusú füzetet meg­kaptunk, azzal nincs baj. A kedvezményes vásárkor 23 ezer forint értékű füzetcso­mag kelt el, ebből az enged­mény 9 ezer forint volt. Ab­ban az időben bizonyos toll­tartókat 10 forinttal, néhány típusú táskát pedig 50 forint­tal adtunk olcsóbban. Két általános iskola, a gimná­zium és a szakmunkáskép­ző iskola tanulóinak igényeit kell kielégítenie a boltnak. Reméljük, mire a tanév megkezdődik, mindenki meg­találja itt, amit keres. Aki Karcagon iskolakö­penyt keres, kap igényének, ízlésének megfelelőt. Az áru­házban egyedül a legkisebb — a 116-os lányka, fiú — méretű köpenyre panaszkod­nak: kékből kevés van rak­táron. Egyébként ezerkátszá- zat rendeltek a különböző fazonú, színű iskolaköpe­nyekből. Szövetnadrág, far­mer, iskolai egyenruha — sö­tétkék nadrág, szoknya — van elegendő. Nincs gond a tréningruha-ellátással, bak­fis-, kamaszméretekből tud­nak adni több színben is. Tanszerekből naponta 40 ezer forint A gyermekruházati bolt is tele polcokkal várja a vásár­lóit. Nehéz a választás a szebbnél szebb ingekből, pu­lóverekből, hosszúnadrágok­ból. Melegítőből a 7-es mé­retig három színben tarta­nak. Az áruk — nagyságtól függően — 200—300 forint. A városban szeptember 1- én több mint háromezer ál­talános iskolás kezdi az új tanévet. A középiskolásokról sem szabad megfeledkezni, akik szeptember első napjai­ban vásárolják meg a szük­séges tanszereket a város papír- és írószerboltjában. — Már június elején gon­doskodtunk a megfelelő áru­készletről — újságolja Papp Mihályné boltvezető. —Nem panaszkodhatom, ritkán megy el innen vevő úgy, hogy nem kap meg valamit. Jelenleg hurkapálcát nem tudunk adni, de egy-két nap, és megérkezik az új szállít­mány. Naponta átlagban 40 ezer forint a forgalmunk, ez is mutatja, hogy az áruellá­tással nincs baj. Jönnek hozzánk a környező közsé­gekből, sőt a megyehatáron túlról is. * * * Néhány üzlet kínálatának és forgalmának ismeretében egységes kép bontakozik ki: áru van, vevő viszont jóval kevesebb. Ami viszont ür- vendetesebb: kevesebb a hiánycikk, kevesebbet mér­gelődik a vásárló. — szekeres — Iskolaköpeny WO forintért Szerepe, jelentősége fokozódik HZ EMBERI TÉNYEZŐ XII. kongresszus óta, a kongresszus állásfoglalásai nyo­mán mind gyak­rabban hangzik el különböző fórumokon az a gondolat, hogy fejlődésünk­ben fokozódik az emberi té­nyező jelentősége. Más szó­val. előrehaladásunk hajtó­erői, mozgatói között foko­zott figyelmet érdemelnek az emberek tudatosságával, képességeivel, továbbá — a némiképp elkoptatott, de azért kifejező erőt nem nél­külöző szóval élve — az emberek „hozzáállásával” összefüggő tényezők. Vajon mi magyarázza e felismerés térhódítását köz­életünkben? Vannak, akik ezt —■ olykor némi enyhe rosszmájúsággal — az anyagi eszközök szűkösebbé válásá­ra vezetik vissza, mondván, emiatt vagyunk kénytelenek mostanában a pénzt nem igénylő tényezők fölértékelé­sére. Valóban, aligha tagad­ható, hogy a gondosabb gaz­dálkodás kényszere is ösztö­nöz egy ilyen értelemben át- fogóbbnak, komplexebbnek nevezhető tnegközelítéisrte, ám ez csak egyik, s nem a legfontosabb összetevő. Akármennyire bővében is lennénk az anyagi eszközök­nek, akkor is fel kellene is­mernünk, hogy a fejlődés menetében, a fejlett szoci­alista társadalom építésében általában véve növekszik a szubjektív tényezők szerepe. A nropagandáról szóló párt- határozat már mintegy négy évvel ezelőtt felhívta a fi­gyelmet erre. s a tények azóta is folyamatosan alátá­masztják e felismerés aktua­litását. De megközelíthetjük e problémakört más oldalról is. Gondoljunk csak azokra a vizsgálódásokra, amelyek tanúsága szerint ma a honi iparban a termelékenység szintje jobban elmarad a legfejlettebb országokétól, mint ahogy azt a műszaki fejlettség, a berendezések színvonala tekintetében mu­tatkozó különbség indokolná. Az elmaradás effajta több­lete a munka szervezettsé­gének, a munkaidő kihasz­nálásának, vagyis a közvet­lenül az embereken múló té­nyezőknek az állapotából ered Vagy gondoljunk arra, mekkora különbség tapasz­talható egyes, egyébként azonos természeti feltételek közepette gazdálkodó mező- gazdasági termelőszövetke­zetek eredményei között. A magyarázat a vezetés hozzá­értésében. a szakemberekkel való ellátottságban, a mun­kához való viszonyban, vagyis ugyancsak szubjektív, emberi tényezőkben talál­ható. De kilépve a gazdaság köréből, mindannyian tud­nánk példákat arra is, hogy egy vagy néhány ember lendületének, találékonysá­gának, szervezőkészségének hatására miként tud vonzó­vá válni, eleven életet élni, egy ifjúsági szervezet, egy úttörőcsapat, egy művelődé­si intézmény, míg másutt hasonló vagy jobb anyagi lehetőségek birtokában, de az említett személyi feltéte­lek híján mindent elborít a szürkeség, az érdektelenség. A szubjektív tényező nö­vekvő fontossága, így is mondhatnánk, jelen helyze­tünk objektív sajátossága. Ennek az objektív, vagyis a felismeréstől és szándé­kunktól függetlenül létező törvényszerűségnek a tuda­tos számba vétele fontos erőforrás lehet munkánk­ban. Ennek alapja, első lé­pése maga a felismerés. Ám ennél tovább is kell jut­nunk, azt is mérlegre téve, miként érhető el az emberi tényezők jobb, magasabb hatásfokú hasznosítása. bben az összefüg­gésben különös je­lentőséget kap az érdekeltség szere­pe. A képességek törekvések a legjobban akkor hozhatók mozgásba, ha az érintették közvetlenül vagy közvetve maguk is érdekeltek ebben. Bizonyosan összefügg a szubjektív tényezők növek­vő szerepével, hogy az utób­bi időben behatóbban fog­lalkozunk az érdekviszo­nyokkal. s ezeknek az egyé­nek gondolkodására, maga­tartására, cselekvésére gya­korolt hatásával. Egészében véve azonban még nem tu­datosult kellően a kapcso­lat az emberi tényezők sze­repe, illetve az érdekviszo­nyok hatása között. Holott ez utóbbiak számításba vé­tele és tudatos alakítása nélkül az emberi tényezők erőteljesebb mozgásba hoki­sára irányuló törekvés né­miképpen légüres térben mo­zog Ugyanilyen szoros az ösz- szefüggése e törekvésnek a demokratizmus elmélyítésé­vel is. Hiszen mi az embe­reket nem valamiféle „csa­varoknak" tekintjük a tőlük függetlenül mozgásba hozott társadalmi gépezetben, nem egyszerűen a felsőbb aka­rat valóra váltásában számí­tunk rájuk, hanem építünk kezdeményezőkészségükre, leleményességükre, vállalko­zó, újító kedvükre. Ezeknek a jellemvonásoknak, tulaj­donságoknak a sokrétű fej­lesztése csak demokratikus viszonyok között lehetséges, olyan légkörben, amelyben az ötletek, javaslatok, a jobbító szándékú bírálatok meghallgatásra találnak. a gondos mérlegelésre kerül­nek. A munka- és lakóhelyi demokratizmus elmélyítését szolgáló lépések tehát úgy­szintén nem választhatók el az emberi tényező szerepé­nek növekedésétől. Ellenke­zőleg, fontos és nélkülözhe­tetlen elemét alkotják az e tendencia kibontakozásá­hoz szükséges feltételek rendszerének. Ebben az összefüggésben, a feltételék egész rendszerét szem előtt tartva, találhat­juk meg az erkölcsi ráhatás, az eszmei nevelés, a politi­kai meggyőzés valóságos sze­repét. Miközben óvakodnunk szükséges attól, hogy kizáró­lag ezektől várjuk a tuda­tosság és a cselekvőkészség erősödését, nem is becsül­hetjük le jelentőségüket. A tudatos ráhatás, meggyőzés, szemléletformálás és jellem- alakítás semmi mással nem helyettesíthető szerepet ját­szik az egyének és közössé­gek tettrekészségének fel­keltésében, cselekvésük ked­vező irányának biztosításá­ban. Mindez meghatározza a politikai-mozgalmi szerveze­tek szerepét ebben a folya­matban. Túlzás nélkül mond­ható, hogy amilyen mérték­ben nő az emberi tényezi.c szerepe a társadialmi folya­matokban, ezzel egyenes arányban fokozódik a párt­ós tömegszervezetek tevé­kenységének súlya is. Hi­szen e tevékenységnek, — ha szabad ezt a kifejezést használni — a „tárgya” ép­penséggel maga az ember, annak gondolkodása, maga­tartása, cselekvése. Éppen ezért a jelen helyzetben még nagyobb hangsúlyt kap az a gondolat, hogy a poli­tikai-mozgalmi szervezetek­nek, a pártszervezeteknek nem a tárgyi és szervezeti feltételek alakítására kell a fő figyelmet fordítaniuk, nem az ilyen kérdéseket kell elsősorban napirendre tűz­niük és megoldaniuk (mint ahogy ez ma még nem egy helyen történik), hanem az emberi tényezők kibonta­koztatásában kell látniuk elsődleges hivatásukat. A technológia alakítását, a szervezeti korszerűsítés rend­jének kimunkálását és a ha­sonló teendőket nyűgöd,t lé­lekkel rábízhatjuk az erre rendeltetett állami, vállalati­intézményi irányító szervek­re .A politikai-mozgalmi munka hivatása, hogy az emberekre hasson, őket kész­tesse a közös célokat leg­jobban szolgáló tettekre. ejlődésünk mostani szakaszában nagyon sok, és egyre több múlik az embere­ken. Ha ennek ösz- szefüggéseit és kihatásait mindenhol át tudják gondol­ni és le tudják vonni a he­lyileg indokolt következteté­seket. akkor megsokszoroz­hatjuk erőforrásainkat és munkánk hatásfokát. Gyenes László Szeptember 6-án Bányászok ünnepe Interinvest Külkereskedelmi társulás Exportfejlesztés közös koc­kázat alapján — megalakult az INTERINVEST külkeres­kedelmi társulás. Harmincnyolc külkereske­delmi vállalat, valamint a Magyar Külkereskedelmi Bank létrehozta az INTER­INVEST Külkereskedelmi Fejlesztési Betéti Társulást, amelynek tagvállalatai a kö­zös érdekeltség, a kölcsönös kockázat alapján fejlesztési alapjukból hozzájárulnak si­keresnek ígérkező vállalko­zásokhoz. Dergács Ferenc az alapító intéző bizottság elnöke, a MONIMPEX vezérigazgatója tegnap sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a vállalatok anyagi erőinek egyesítése lehetővé tesz olyan fejleszté­seket, amelyek lényegesen megnövelhetik egyes termé­kek versenyképességét. a gazdaságos export fokozását. Az anyagi hozzájárulás je­lentősen ösztönzi a vállala­tokat a gazdaságos export feltétel ei nek megteremtésére. Az idén Tatabányán ren­dezik meg a 30. bányásznap központi ünnepségét. Az or­szágos rendezvényt előkészí­tő operatív bizottság tegnap Tatabányán tartotta ülését, ahol ismertették a bányá­szokat köszöntő programo­kat. A központi ünnepséget szeptember 6-án a Vértamik terén, az 1919-es csendőrsor- tűz bányász mártírjainak tiszteletére állított emlék­műnél rendezik meg. Politikai nagygyűlésen méltatják az iparág csaknem 80 000 dolgozójának munká­ját és kitüntetéseket adnak át az átlagon felüli teljesít­ménnyel dolgozó bányászok­nak. A nagygyűlésre az or­szág "valamennyi bányavidé­kének képviselőit meghívták, nemcsak a szén, hanem az érc-, a bauxit- és olajbányá­szok küldötteit is. A 30. bányásznap alkal­mából a tatabányai Népház­ban megnyitják a bányászat átalakulását, 35 éves fejlő­dését reprezentáló kiállítást, amelyet a későbbiekben be­mutatnak az ország többi bányavidékén is. Szeptem­ber 6^án és 7-én gazdag kulturális és sportműsor is várja a tatabányai országos ünnepség résztvevőit. A tatabányai központi ün­nepséget megelőző napákban az ország minden bányaüze­mében köszöntik a bányá­szokat. Ezeken az üzemi ün­nepségeken 630 millió forint hűségpénzt fizetnek ki és 6000 szénbányásznak több évtizedes munkája elismeré­seként átadják a bányászati szolgálati érdemérmet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents