Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-02 / 180. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. augusztus 2. A magyar tudomány arcképcsarnokából Bemutatjuk dr. Szent-lványi Tamás akadémikust Dr. Szent-lványi Tamás akadémikus, állatorvos 1920- ban született Sepsiszentivá- non. Édesapja ügyvéd volt. Erdélyben nőtt fel, tanulmányai első éveit a brassói német gimnáziumban végezte, majd a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó kollégiumban tanult tovább magyarul, hogy a végén megint csak Brassóban, a híres Saguná- ban román nyelven érettségizzen. Három nyelv és három kultúra alapjainak elsajátításán tehát már rnatu- randus fejjel túl volt. Onnan a kolozsvári gazdasági főiskolára került — és ott. a magyar tudomány nem kisebb egyéniségei figyeltek fel rá, mint Csukás Zoltán és Horn Artúr. Csukás professzor úgy vélekedett: „Maga fiám, genetikusnak született.” Hallgatva a véleményekre, tanulmányait Budapesten folytatta, az Állatorvostudományi Egyetemen, ahol 1946-iban szerzett diplomát, egyetemi doktori • disszertációját pedig genetikai témából írta. Anyagi okokból azonban nem folytathatta a megkezdett kutatói munkát hanem gyakorlati munkát vállalt a Phylaxia Oltóanyagtermelő Vállalatnál. Ott került először kapcsolatba a mikrobiológiával és a járványtannal. 1950-ben „ismét jó kezekbe került”: Manninger Rezső, a magyar állatórvostu- domány egyik legnagyobb alakja figyelt fel rá, és vette magához az Állatorvostudományi Egyetem járvány- tani tanszékére. Azóta is itt dolgozik, 1950-től egyetemi tanársegéd volt, 1952-től adjunktus. Az oltóanyagtermelőben és a járványügyi tanszéken végzett munkájáért 1952-ben • automatikusan megkapta a kandidátusi fokozatot. 1956-ban szervezte meg a tanszék víruslaboratóriumát, ahol egész kutatói iskolát alakított ki. 1965-iben szerezte meg a tudományok doktora címet, értekezésében a sertés-ente- rovírusokkal foglalkozott. Ez akkoriban különösen aktuális téma volt, mivel ez a sertésbénulást okozó vírustörzs „közeli rokonságban van” a gyermekbénulást okozó polyo-törzzsel, és akkor a gyermekbénulás elleni oltóanyagok kutatásában a sertésbénulás szolgált modellként. Így a disszertáció témájával rögtön komoly nemzetközi sikert is elért. A nemzetközi figyelemfelkeltés nyomán 1970-ben az ENSZ mezőgazdasági szakosított szerve, a FAC meghívta római központjába, ahol 5 éven keresztül az állategészségügyi főosztályvezető-helyettesi tisztet töltötte be. A jó kedélyű, megnyerő modorú, és a magyaron kívül még öt nyelvet értő-ibeszélő tudós a mugka- sikerek mellett egy sor fontos nemzetközi kapcsolatra is szert tett itt. amelyeket későhb a magyar tudomány általános fejlődése érdekében tudott' kamatoztatni. Közben járta a világot. ,a trópusoktól a mérsékelt égövig tanulmányozta a fertőző állatbetegségeket és szervezett védekezési-mentesítési akciókat. „Jó iskola volt — mondja Szent-lványi professzor — idegen országban, környezetben, sokszor nehezen megközelíthető idegen emberek között bizonyítani, hogy az itthon megszerzett tudás ott is hasznos. Hála Manninger professzornak. aki .konvertibilis’ formában tanította meg munkatársainak a járványtant .. 1973-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Két munkaút között, Indiából jövet, Mexikóba menet tudta megtartani székfoglalóját a nemzetközi állategészségügyi szervezetekről, és azok működéséről. Valószínű, hogy erre, akkor hivatottabb előadót az Akadémia sem találhatott volna ... 1976-ban 'tért haza, ekkor kérték fel az egyetemen a járványtani tanszék vezetésére. 1979-től az Akadémia rendes tagja, székfoglalóját „A járványos állatbetegségek elleni védekezés időszerű nemzetközi és hazai vonatkozásai” címmel tartotta meg. Nem „cím- és ranggyűjtő”, elég kevés olyan tisztséget váilal. amely mögött nincs érdemi munka. A Magyar Mikrobiológiai Társaságnak vezetőségi tagja, az Országos Állategészségügyi Tanács tagja, és amire joggal büszke: a halle-i Leopol- dinának, az egyik legrangosabb európai, természettudományi akadémiának rendes tagja. Jelenleg mivel foglalkozik. mit kutat? — A járványtan furcsa tudomány — mondja — mert mindent, ami a fertőző betegségekkel összefügg, kórokozóktól a védekezésig ide sorolunk, a kutatás viszont részfeladatokra irányul. Például: kollégámmal és barátommal. Kovács Ferenc akadémikussal és munkatársainkkal a klímakamrákban azt vizsgáljuk, hogy a korszerű állattartás „árnyoldalai” között hogyan változik, romlik az állatok immunitása egyes betegségekkel szemben? Gondolunk itt a nagyüzemi istállókban levő rossz szellőzésre, az elégtelen Itisztasági viszonyokra. és nem utolsó sorban a penészes kukoricára, amelyet sokfelé etetnek fel, és amelyben a penész mérgező toxin- jai elnyomják az immunitást az állatokban! Ez olyan alapkutatás, amely közvetlenül a gyakorlatban is hat, a kísérletek második lépcsőit már a mezőgazdasági nagyüzemeknél alkalmazzuk,' és ebben a munkában részt vesz az Állami Gazdaságok Országos Központja is. És milyen a .sikeres tudós, a magánember élete? Ideális — véli. Felesége, Ányos Irén sikeres operaénekesnőnek indult, de hosszú évek óta már csak a családnak szenteli energiáját. Érettségiző nagylányára büszke, aki. úgy látszik, örököl,te a nyelvtehetséget. több nyelvből van már államvizsgája, most végzett az országos fráncianyelvi tanulmányi verseny első helyezettjei között. Nem is követi édesapja pályáját, külkereskedőnek készül, hogy nyelvtudását kamatoztathassa. Hobby, szabadidő? A természet és a művészetek vonzzák — foglalja össze dr. Szent-lványi Tamás tömören. Ezért jár be Zuglóból reggelente gyalog munkahelyére, 20 perc séta is ízelítő a természetből. Ma már többet oktat, mint kutat — és ez is hobbynak számít. Mi több. sikeres hobbynak: örül annak, hogy ha maholnap ..letenné a inptot” valamiért, vannak, akik helyére állnak. Tehetséges tanítványait említi: Tuboly Sándor kandidátust, docensét, Bélák Sándor kandidátust és másokat. akik már több. széleskörű sikert aratott munkát dolgoztak ki vele együtt, vagy önállóan. És egy olyan mondattal fejezi be a beszélgetést. amely igazi pedagógusra vall: — Állítólag szeretnek a hallgatók, de azt hiiszem. ez nem véletlen. Megpróbálom megérteni és emberközelbe hoz.ni őket. És ehhez, ha kell. 42 évvel fiatalabb lányomtól is tanulok, tanulom a fiatalok szokásait. eszmevilágát. Megéri. Szatmári Jenő István Tanulás és idomítáS' A cirkuszban elképesztő teljesítményekre képesek egyes állatok, s felmerülhet a kérdés, hogyan lehetséges az egyébbként kevéssé értelmes állatok olyan pompás 'mutatványokra beidomítani. Óriási türelem, kitartás kell természetesen ehhez, és az állatokhoz való nagy hozzáértés. Természetesen az idomárok olyan fogásokat is használnak, amelyeket az állat idegrendszerének, idegélettanának a kutatói a reflex-tevékenységek tanulmányozása során felismertek. A társítás módszerét Pavlov munkája óta ismerjük: egy inger társul valamilyen más ingerrel. Híres kutya- kísérleteiben Pavlov például a táplálék hatására meginduló nyálelválasztás reakcióját társította csengőszóval vagy egyéb ingerrel. Ugyancsak a társításon alapszik a tanulásnak az a másik gyakori formája, amelyet amerikai kutatók tanulmányoztak nagyon részletesen. Egy . éhes kutya szükebb ketrecében is sokféle tevékenységet végez: szaladgál, szaglászik, farkát csóválja. Ha kiválasztunk egy ilyen tevékenységet. például egyik hátsó lába felemelését, jutalmazzuk egy falat táplálékkal. Ha a jutalmazások sűrűn követik egymást, és mindig a láb- emelés után. o kutya egyre gyakrabban fogja a lábát emelgetni. Egy-két óra után a kutya szinte állandóan felemelve tartja a lábát jelenlétünkben. A legtöbb cirkuszi állatsze- lidítő ezzel a módszerrel tanítja be állatait. Ha egy fókának labdát adunk, az ra- gagadozó, játékos állat lévén, gyakran görgeti a labdát, vagy dobálja a fejével. Ha mindig ugyanabban a pillanatban jutalmazzuk, amikor az orra hegyén van a labda. egyre gyakrabban igyekszik megteremteni ezt a helyzetet. , Mivel kitűnő egyensúlyérzéke van, sűrű jutalmazással azt is elérhetett veszély az olaj Ritkuló állatfajok Az'UINC nemzetközi természetvédelmi szervezet „Vörös könyvé”»ben több száz madárról emlősállatról és halfajról olvashatunk, amelyek az elmúlt száz évben kipusztultak, illetve a kihalás szélére kerültek. Az UNESCO LE COURRIER folyóirat 1980} májusi számg felsorol néhány okot, ami miatt egyes állatfajok populációi az utóbbi időben jelentősen megritkultak. Nyugat-Európa atlanti partjainál elsősorban Bretagne vidékén nagyon megritkult a luda és az ásólúd madarak populációja. Mindkét madár nagyon érzékeny az olajszennyezésre és .ebben sajnos a hetvenes évtizedben az atlanti partok bőven részesültek. Egyes európai állatfajok ritkulását arra lehet visz- szavezetni, hogy földrészünkre más kontinensekről egzotikus állatfajokat hoznak be. Ezek részben kiszorítják a honos állatokat megszokott területükről, de az is előfordul, hogy az állatokkal pusztító betegségek csírái érkeznek más földrészekről. Bizonyos állatfajokat az ember a tudomány oltárán áldoz fel. Elsősorban az orvostudomány és a gyógysze-. részét igényli a laubratóriu- mi állatok sokaságát. A második világháború után megfogyatkozott a Rhésus-ma- jom populáció, és újabban az övesállatok rendjébe tartozó tatu. Utóbbi jóvoltából hatékony, lepra elleni gyógyAz olajszennyezésre nagy on erzekeny lunda szert sikerült kikísérletezni. További emberi tevékenységek például a termőföldek túlszórása vegyszerekkel, utak városok építése, túlvadászások okozzák még egyes állatfajok meg- ritkulását. Érelmeszesedés vadállatokban Akupunktúra lovakon Az akupunktúra, a tűszú- rásos gyógyítás több ezeréves múltra tekinthet vissza. Az orvosok mellett mind több állatorvos foglalkozik, és gyógyít ezzel az ősi kínai éljárással Európában is. Egyes országokban lovakon is alkalmazzák a tűszúró- sos gyógymódot. Az aku- punktúrás gyógykezelés eredményeiről pillanatnyilag eltérnek a vélemények. Kisegítő terápiás célokra az á'llatorvoslásban alkalmazható az akupunktúra. A lovak gyógyításánál az aku- punktúrás fájdalomcsillapítás jön előtérbe a gyógyszeres kezelés helyett vagy kiegészítéseként. Más bajokat is gyógyítani lehet ezzel a módszerrel, de a csánk- és patabetegségek általában nem kezelhetők tűszúrásos módszerrel. Kiderült, hogy az érelmeszesedés nem modern betegség, sőt nemcsak az embereknél fordul elő. Az állatvilágban azonban mint betegség nem játszik szerepet, és nem bizonyítható, hogy a pusztuláshoz közvetlenül hozzájárulna^ Ezért ez nem is annyira orvosi probléma, mint inkább egy biológiai jelenség, amely szoros kapcsolatban van a keringési rendszer evolúciójával. Míg háziállatoknál az állatorvosok már sokat foglalkoztak a kérdéssel, vadállatoknál a jelenség kevésbé ismert. Minthogy a lágy részek betegségeinek törzsfejlődéséhez nincsenek történelmi bizonyítékaink, az érelmeszesedés törzsfejlődéstani kialakulásához csupán élő állatok összehasonlító vizsgálata adhat támpontot. Lényegében majdnem minden gerinces osztály képviselőjén felléphetnek spontán, degeneratív érelváltozások, melyek az érfal megkeményedésével és a ér beszűkülésével járnak. A primitív keringési viszonyok ellenére már a halak ereiben is előfordulnak néha zsírtartalmú lerakódások. A hüllők között már a középső érfalréteg rostvázában is találtak mészsó-lerakódáso- kat. A madaraknál is gyakoriak az ilyen elváltozások, és a kifejlődött kórkép nagyon hasonló az emberéhez. Az emlősök közül elsősorban a főemlősöknél, ceteknél, és sertéseknél találhatók olyan tünetek, amelyek alaktanilag egyenértékűek az emberi érelmeszesedés korai szakaszával. Általában jellemző, hogy az állatok érelmeszesedése többnyire a keringési rendszer központi szakaszára korlátozódik, mértéke csak ritkán éri el az emberi érbetegségek mértékét, és a komplikációk majdnem teljesen hiányoznak. A különböző kórokozók között jelentős szerepet játszik az öröklődés. Csoportos karikaugrás egy delfináriumban jük. hogy a labda mozdulatlanul álljon az orra hegyén — 'S ez már cirkuszi mutatvány. Megfigyelhető, hogy az állatszelidítö a mutatvány végén mindig odacsempészi a gyakorlás során megszokott jutalmat a mutatványt végző állatnak. Bár ez a módszer minden állatnál beválik, különbség van az egyes állatok tanulékonysága között. Néhány évtizede figyelték csak meg a delfin hihetetlen jó tanulási készségét — bár a motiváció itt is a jutalomban keresendő. A világ nagy del- fináriumaiban csodálatos atrakciókat tanítanak be a delfineknek.