Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-02 / 180. szám
1980. augusztus 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Péchy Blanka életműve Példa a türelemre, akaraterőre, hivatástudatra Fürdés helyett kártyaparti a sátorban tiszteletdíját áldozta a Ka- zinczy-alapítványra. S mert nálunk hasonlóra nem volt példa, sok adminisztrációs akadályt kellett leküzdenie. Ettől sem rettent vissza. — A magyar nyelv szolgálatában eddig 46 esztendőt töltöttem el színpadon, előadói pódiumon, s néhány évtizedet íróasztal mellett. Halálom után is szeretném szolgálni anyanyelvemet, mely nekem megélhetést, életemnek tartalmat, szépséget adott... Most millió tömegek lépik át a művelődés küszöbét. Sokszoros felelősség hárul a szép magyar beszéd hivatásos terjesztőire és művelőire ... Sürgősen fel kell ébresztenünk a felelősségteljes érdeklődést az élő beszéd, és anyanyelvűnk szent ügye iránt. Ezek Péchy Blanka szavai. De nemcsak írott és kimondott szóval harcol a szép beszédért. Százezer forint kész-, pénzt ajánlott fel a Kazin- czy-díj céljára; hozzáfűzte, hogy végrendeletében az alapítványt teszi meg általános örökösévé is. Több mint húsz esztendő óta jutalmazzák Kazinczy- díjjal azokat, akiknek példásan szép beszéde naponta eljut a hallgatók millióihoz, s akik ílymódon az egész nép beszédét alakítják. Hasonlóképpen részesítik a díjban a kitűnően beszélő tanulókat Péchy Blanka nehéz missziót vállalt. Tevékenysége, páldája felbecsülhetetlen. De hogy megbecsülik a tevékenységét, azt bizonyítja az is, hogy az Érdemes Művész cím mellé kitüntették a Magyar Népköztársaság Zászlórendjével. Jutalma a sokrétű visszhang is; az a kézzelfogható eredmény, amelyet munkássága erejével elért. Péreli Gabriella „Beszélni nehéz!” Ez a mondat jóideje összetört Péchy Blanka nevével. Megdöbbentő kijelentés, de — sajnos —, mindanyian tapasztaljuk, hogy nem túlzás. Beszélni, úgylátszik, nem könnyű. Döcög, elbizonytalanodik, vagy éppen ellenkezőleg: biztonságos rutinnal teszi gyászos közkinccsé a helytelen beszédet gyakran az is, akinek a szó a hivatala. Szerencsére mindenki füle hallatára tűzte ki céljául egyre több felnőtt és gyerek a szép magyar beszéd elsajátítását. S aki nemcsak megélhetési forrásnak, vagy a közlés jól-rosszul használható eszközének tekinti anyanyelvét, az nem szégyellj a tanulást, beszédkultúrájának csiszolását. látott négy munkája közül a legtöbbet árulja el szerzőjének életéről, legfőbb céljáról. Ez a kötet az 1974-ben megjelent Beszélni nehéz. • — Kirakatba került a beszéd. Közszükségleti cikké vált. Égetően időszerű tehát az általános beszédkultúra megteremtése. Általános! Ez a lényeg. Persze, az út hosz- szú lesz, mert beszélni nehéz! A magam bőrén tanultam meg, milyen irgalmatlanul nehéz. Mat évtized óta munkaeszközöm a beszéd. Máig sem sikerült kiismernem. Néhány titkát kiPéchy Blanka civilben fürkésztem mégis. Sajnálnám sírba vinni őket. Megingathatatlan meggyőződése, hogy a gyökeres társadalmi változás — s az élőszóval terjesztett tömegtájékoztatás térhódítása — ugyanolyan újítómozgalmat igényel az egységes kiejtés, az igényes beszéd érdekében, amilyet Kazinczyék valósítottak meg a polgáriasodás küszöbén. Nem tudott ellenállni a vágynak, hogy lökést adjon e mozgalomnak, így jutott el a Kazinczy- alapítvány gondolatához. Szinte jelképes, hogy Jászai Mariról írott kötetének A Budapesti Űt- és Vasúttervező Vállalat a kiskunfélegyházi út tanulmánytervéhez, illetve csomópontjainak kialakításához forgalom- számlálást végzett Szolnokon, a város több pontján. Felvételünk a Munkásőr út és Temető utca csatlakozásánál készült FHN3EGYZIT Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit? „Végzetes” lehet ez a film azok számára, akik a konyhaművészetet vélik a múzsák koronázott királynőjének. Különösen. azok járhatnak rosszul, akik már a finom falatok látványától is híznak. Ted Kotcheff filmjében olyan fogásokat láthatnak, — szakács, és nem rendezői fogásokra gondolunk — amelyek hetedhét országban híresek. De miért is a gasztronómiai csodákkal és veszélyekkel kezdjük az amerikai— NSZK bűnügyi film ismerte. téséH? Egyszerűen azért, mert elsősorban a kitűnő vendéglők, a nagyszerű ízek érzete marat meg bennünk. Igaz, az egyik szakács megsül, a másik az akváriumba fullad, a harmadik ... s így tovább ..., szóval mindegyik konyhafőnökkel történik va- lamai, de mindez csak ürügy a tökéletes menük bemutatására. Igazi gasztronómiai utazás ez a film. Hogy kriminek milyen, ezt már tulajdonképpen elmondtuk akkor, amikor a rendező konyhaművészetekben való jártasságát méltattuk. De tovább is dicsérhetjük őt, például a szex és a különböző ételfajták közötti összefüggések feltárásáért. Remek étvágycsináló mester — ehhez is, ahhoz is — Ted Kotcheff. Csakhát akármilyen nagy „keverő” is a rendező, vannak dolgok, amiken nem tud változtatni. Például azon, hogy ne éhesen jöjjünk ki a moziból, s hogy emlékezzünk a film sztorijára, mondanivalójára. Amíg ugyanis London, Párizs és Velence legjobb éttermeinek csodálatos vacsoráit ettük képzeletünkkel, nem volt időnk arra figyelni, miről is szól tulajdonképpen ez a hi- perszellemes blődli. Nyugodjunk bele a megváltoztatha- tatlanba: a film nem szól semmiről, de mi haspárti nézők újra vacsorázunk. Nem olyan finomat és nem olyan elegánsan mint Philippe Noiret, Jean Pierre Cassel, Jean Rochefort — a főszereplők — a párizsi Tour d’Argentben vagy a londoni Café Royalban, de — hogy lekopogjuk — már viszonylag olcsó a zöldpaprika és a paradicsom csodálatos ez finom, friss, magyar zsíroskenyérrel. Apropos: egy ismerősöm ma egy új salátareceptet mondott el nekem. Ügy készül, hogy a finomra vágott hagymát előre sózzuk, ugyanígy... Mit keres egy ftlmjegyzeftben az ismerős bácsi salátareceptje, méltatlankodhat most a nyájas olvasó. Kérem, válaszolja a jegyzetíró, ez a filmelemzés szerves része, hiszen a bűnügyi történethez körülbelül úgy kapcsolódnak a hullák, ahogy e jegyzethez a zsázsasaláta. Különben is Ted Kotcheff ételajánlataihoz az én konyhám „kicsi”. Hogy ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit? — hát azért ez is kiderül nagy nehezen a film végére, de a jegyzetíró nem vallhat személyéről, hiszen akkor krimigyilkosságot követne el. Meg különben is, főleg arra a vacsorára „koncentrált" nem pedig a részletekre, amelyet Natasa és Ross esküvőjén tálaltak fel... Tiszai Lajos Magyar-NSZK koprodukcióban • 26 részes tévéfilmsorozat Pumuckl, az NSZK-ban -enkívül népszerű ifjúsági •egénysorozat főhőse eleve- íedik meg a Pannónia Ani- nációs- és Rajzfilmstúdió ajzasztalain, ahol javában ölynak a magyar—NSZK :özös vállalkozásokban kézülő filmsorozat munkála- ai. A Bajor Rádió és Televízió íegbízásából elkészült 52, gy-egy perces minirajzfilm edvező fogadtatása után áttak hozzá a 26 részből illő, húsz-húsz perces történetek rajzolásához. Pumuckl, az egyébként láthatatlan figura csak akkor jelenik meg a nézők előtt, ha egyedül vagy gazdája társaságában van. A történet szerint az lesz a gazdája, aki őt először meglátja. Mivel Pumuckl kalandozásai során beleragadt egy asztalos ra-. gasztós üvegébe, így későbbi sorsa megpecsételődött. A kicsit vásott, de jóérzésű figura az asztalos műhelyből elindulva láthatósága, illetve láthatatlansága révén sok kalandon esik át, de mindig visszatér gazdájához. Eddig öt epifcód készült el, s további öt átadása még ebben az évben esedékes, Iraki szakoktatók vizsgáztak Vépen Iraki szakoktatók vizsgáztak tegnap a Vépi Mezőgaz7 dasági Szakmunkásképző és Munkástovábbképző Intézetben. Irakban a vépihez hasonló mezőgazdasági és szakmunkásképző intézetet hoztak létre, amelyben szeptemberben kezdődik a tanítás, s az oktatókat Vépen képezték ki. Az iraki szakoktatók hat hónapot töltöttek hazánkban, s a tanulás mellett tanulmányozták tvbb mezőgazdasági nagyüzem, termelő- szövetkezet, állami gazdaság munkáját. A tanultakról állmavizsga bizottság előtt adtak számot. Péchy Blanka nevét egyre többén ismerik a „Beszélni nehéz” című rádióműsorból, s azonos című könyvének olvasóiként. A fiatalabb korosztály talán nem tudja, hogy eredeti hivatása nem nyelvművelő, hanem színész. Tagja volt Budapest legkitűnőbb színházainak, játszott a bécsi Josefstädter Theaterben, a világhírű Reinhardt társulatánál — nála végezte el a rendezői szemináriumot is —, a fel- szabadulás után pedig a bécsi magyar követség kulturális tanácsosa, a bécsi Collegium Hungaricum igazgatója lett. Több színházban és a Zeneakadémián tanította a színpadi beszédet, s országszerte, színpadokon, pódiumokon népszerűsítette a legnagyobb magyar költőket. Eredetileg csupán eszköze — művészetének kifejezőeszköze volt a szó. Hogyan lett nyelvművelő? „Nálunk semmi beszédkultúra, semmi oktatás nincs, sőt a hangzó beszéd törvényei sincsenek tisztázva.” Kodály e szavai 1937-ben hangzottak el; öt idézi Péchy Blanka abban a kötetében, amely az eddig napvilágot Jó időben, rossz időben— táborozás Nem kedvezett az idő az idei táborozóknak. A szolnoki 633. Szakmunkásképző Intézetből pz idén mintegy . 140 tanuló és 80 intézeti dolgozó (családostól) töltötte, illetve Itölti szabadságát az intézet balatonszéplaki táborában. Készül az ebéd. Bubori István táborvezető főszakácsi minőségben — ízlik az ebéd A mosogatás itt a fiúk dolga
